Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-21 / 261. szám

e

Dunántúlt napló

1976. szeptember 21., kedd

Lássuk a zenét!

Lehetetlen vitatni, hogy az ötlet nagyszerű. Olyan, lát- szólaq egymástól idegen elemeket kapcsol egybe, ame- l/ek c legkülönfélébb körökből terelik egybe az érdeklődést. criss, fiatalos izgalom, komoly erőkifejtés, művészi újdonság, zenei ismeretterjesztés, kulisszatitkok széles gesztusú, derűs „leleplezése" ... Lássuk n zerétl, mondta a cím, és láttuk a zenét, láttuk azokat, akik vele dolgoznak, akiknek nemcsak ünnepi gyönyörűség, hanem verejtékező munka a zene, de nem verejtékszagú, mert játék is, feladvány, öröm. Közben persze hallottuk is a zenét, nem is egyszer, hanem sok esetben ismételve, íz- lelhetően, visszahallgathatáan.

A műsoi egyfelől tehát a zenei ismeretterjesztésnek egy igen ötletes, újszerű formája volt. Olyan játékos forma, amelyből a humor sem hiányzott, ezáltal a zene elveszítette gyanús, sznob-ízű ünnepélyességét, emberivé vált és mindenki számára megközelíthetővé. Akik emlékeznek Bernstein sorozatára, bizonyára igazat adnak: itt is tetten érhettük azt a fajta pajtási viszonyt a muzsikával, amelynek legfőbb éltetője az életöröm és a szeretet. Hogy tudnak ragyogni a hangszerek, hogy tudnak peregni a hangok, hogy tudják élvezni az énekesek saját hangjukat! Mennyi színe van a zenének!

S mennyire természetes, h^gy kimeríthetetlenül gazdag is, s ebbő! a gazdagságból mindenki kiemelheti o nekivalót, a muzsika, mint egy terülj-asz- talkám, szakadatlanul ontja r, hatásokat, a lehetőségeket, az érzelmeket, a kép-élményeket, anélkül, b°gy gazdagságán csorba esne. Természetes, hogy ki-ki vérmérséklete, tudása, érzelmei, pillanatnyi hangulata és ki tudja még mi szerint ilyennek vagy olyannak láttatja a zenét, s az egymástól eltérő megközelítések mégis mind igazak lehetnek. A lendületes és ihletett zene-ábrázolások végén mindenki jól járt, maga a muzsika is, a néző is, sőt, az a versenyző is, aki ha nem is nyert díjat, részt vehetett ebben a színvonalas és — nyilván — bőséges tanulságokkal is szolgáló versenyben.

Másfelől ez a vetélkedő tévés műsornak is jó volt, ötletes volt, változatos, új, izgalmas. A nemzetközi versenyek mindig izgalmasak, bármi is a verseny tárgya és tétje. A zenés versenyek is érdekesek. Hát még ez, ahol kép és zene mindvégig egymást támogatta, egymással feleselt, s a versenyzők, akik maguk is témává váltak, vegyis képi élményt teremtettek a zenéből, „rendezték a rendezőket is" méghozzá jól.

Számunkra ugyan majdnem mindegy, ki nyerte a versenyt, mégis végigizgultuk a pontozást, morgolódtunk a pontozók bizonytalankodásán, némelykor heves ellenvéleményen voltunk, némelykor pedig örültünk, ha valamelyik zsűritag helyettünk is megfogalmazta a lényeget. Egyszóval: részt vettünk a versenyben magunk is, „mintha ott lettünk volna”, szurkolóként, nézőként. Úgy lettünk részesei a zenének, mint egy izgalmas mérkőzésnek.

S ha néhány néző ezután nem csavarja le a készülékét, ha zenekari hangversenyt közvetít a televízió — akkor elmondhatjuk, hogy a zenei rendezői verseny különösen jól sikerült.

H. E.

Szociális segély és járadék

Gondoskodás a csökkent munkaképességűekről

A csökkent munkaképességű személyek helyzetére vonatkozóan jelentős eredményt és átfogó rehabilitációs intézkedéseket hozott az 1/1967. (XI. 22.) MŰM—EDM—PM. számú együttes rendelet, amely széleskörűen írja elő a foglalkoztatásra, áthelyezésre és rendszeres anyagi támogatásokra vonatkozó kötelező eljárásokat Elsődleges cél a megfelelő munkával való rehabilitáció.

Azokról a csökkent munkaképességű dolgozókról, akik egészségi állapotuk miatt rehabilitáció alá már nem vonhatók, rendszeres pénzbeni segélyezés útján kell gondoskodni. Ez a gondoskodás átmeneti segély vagy rendszeres szociális járadék megállapítása és folyósítása útján történik. Az átmeneti segélyben részesülőket betegségi biztosítás, házastársi és családi pótlék, a rendszeres szociális járadékban részesülőket családi pótlék is megilleti a társadalombiztosítási jogszabályok szerint.

Kik jogosultak átmeneti segélyre?

A rendelet alkalmazása során azok a nem rehabilitálható csökkent munkaképességű dolgozók, akiknek munkaviszonyát vagy bedolgozói viszonyát megszüntetik, átmeneti segélyre az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosultak:

— legalább az öregségi résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkeznek, de a nyugdíj- korhatárt méq nem érték el és nem jogosultak rokkantsági nyugdíjra;

— a nyugdíjkorhatárt öt

éven belül elérik;

— a munkaképesség-csökkenésük mértéke az 50 százalékot eléri.

Az átmeneti segély a munkaviszony megszűnését követő naptól az öregségi korhatár betöltéséig jár.

Az átmeneti segélyt a csökkent munkaképességű dolgozó várható öregségi nyugdíjának 75 százalékát kitevő összegben kell megállapítani, azonban a segély összege havi 970 forintnál nem lehet kevesebb.

Az átmeneti segélyre és özvegyi nyugdíjra egyaránt jogosult csökkent munkaképességű személyt átmeneti segély is megilleti, ha az özvegyi nyugdíj nem éri el a dolgozók tár- sada'ombiztosítási nyugdíjról szóló jogszabályban a sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítására megállapított 1310 forint összeghatárt, akkor az átmeneti segéllyel a kiegészítés eddig az összeghatárig történik.

Az átmeneti segélyt meg kell szüntetni, ha a segélyezett

— öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá;

— munkaképesség-csökkenésének mértéke az Orvos- szakértői Bizottság megállapítása szerint már nem éri el az 50 százalékot;

— az egészségügyi állapotnak megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el;

— az ország területét állandó letelepedés szándékával elhagyja, vagy a vonatkozó rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön.

Ki jogosult rendszeres szociális járadékra?

Annak a nem rehabilitálható csökkent munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti segély folyósításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, munkaviszonya vagy bedolgozói munkaviszonya megszüntetése esetén rendszeres szociális járadékot kell megállapítani, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak;

— a rokkantsági nyugdíj (rész-nyugdíj) megállapításához szükséges szolgálati időnek legalább a felével rendelkezik;

— munkaképesség-csökkenésének mértéke az 50 százalékot eléri.

A rendszeres szociális járadék havi összege 970 forint. Ez az ellátás a csökkent munkaképességű személyt özvegyi nyugdíjra jogosultsága esetén is megilleti, de legfeljebb a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályban a sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítására megállapított 1310 forint összeghatárig. Ez esetben az özvegyi nyugdíjat a rendszeres szociális járadék összegéből kell kiegészíteni.

Ha a járadékban részesülő személy háztartásában olyan támogatásra szoruló hozzátartozójáról is gondoskodik, akinek eltartására köteles, járadékát minden ilyen hozzátartozó után legfeljebb havi 440 forinttal lehet növelni. Nem növelhető a járadék összege olyan gyermek miatt, aki után a járadékos családi pótlékban részesül.

A rendszeres szociális járadékban részesülő személyek és családtagjaik közgyógyellátásra jogosultak.

A rendszeres szociális járadékot meg kell szüntetni, ha a járadékban részesülő személy:

— munkaképesség-csökkenésének mértéke az Orvosszakértői Bizottság megállapítása szerint már nem éri el az 50 százalékot;

— az egészségi állapotnak megfelelő és számára felajánlott munkahelyet indokolatlanul nem fogadja el;

— az orszáq területét állandó letelepedés szándékával elhagyta, vagy a vonatkozó rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön.

Az átmeneti segély, illetőleg a rendszeres szociális járadék megállapítását a munkáltató kezdeményezi, amikor meggyőződött arról, hogy rehabilitációs intézkedéssel a csökkent munkaképességű dolgozóról, az illetékes tanács támogatását igénybe véve sem tud gondoskodni. Emiatt — még a munkaviszony fennállása alatt — az illetékes nyugdíjmegállapító szervtől a szükséges adatokat megkéri.

A vállalat ezután a nyugdíjmegállapító szerv értesítését, az Orvosszakértői Bizottság szakvéleményét megküldi a dolgozó lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakigazgatási szervnek.

Abban az esetben, amikor a vállalat valamilyen okból megszünteti a rendelet hatálya alá tartozó dolgozó munkaviszonyát és nem kezdeményezi az átmeneti segély, illetve a rendszeres szociális járadék megállapítását, ez ügyben — a dolgozó illetékmentes kérelmére — a lakóhely szerint illetékes egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv intézkedik, és a határozattal megállapított segélyt havonta utólag folyósítja.

Az átmeneti segélyben vagy rendszeres szociális járadékban részesülő személy munkaviszonya, kereső foglalkozása esetében a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályoknak az öregségi nyugdíjak folyósítását szabályozó rendelkezések szerint kell eljárni. Az ilyen személyeket foglalkoztató -munkáltatót a nyugdíjasokat foglalkoztató munkáltatóval azonos nyilvántartási és bejelentési kötele- zettséq terheli azzal az eltéréssel, hogy a munkáltatónak ez esetben az illetékes tanács pénzügyi feladatot ellátó szak- igazgatási szervéhez kell bejelentést tennie.

Az átmeneti segélyben vagy rendszeres szociális járadékban részesülő személy tartozik 8 napon belül bejelenteni a segélyt (járadékot) megállapító szervnek minden olyan változást, amely a segélyre (járadékra), a családi pótlékra jogosultság folyósítását érinti.

A bejelentést elmulasztó személy kötelezhető a jogtalanul felvett összeg visszafizetésire.

Azoknak a csökkent munka- képességű dolgozóknak, akik sem az átmeneti, sem a rendszeres szociális járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkeznek, s tartásra kötelezett hozzátartozójuk nincs a lakóhely szerint illetékes egészségügyi szak- igazgatási szerv rendszeres szociális segélyt állapíthat meg.

Sziklai Lászlóné

Pécs m. város Tanácsa VB egészségügyi osztály

szociálpolitikai főelőadója

Stájer (PVSK) kapura tör az Enying elleni mérkőzésen

Kóródi Gábor felvétele

Labdarúgó NB III.

Szigetvár—Lőrinci Fonó 2:0 (0:0). Szigetvár, 800 néző. V.: Mátyus. Szigetvár: Kiss (Győri) — Varga, Tóth I., Tóth III., Maurer, Rózsaheqyi, dr. Tüske, Szöllősi, Telek, Csőre, Palotai. Edző: Kamondi Imre. A hazai csapat csak a második félidőben tudta fölényét gólokra váltani. Góllövő: Telek (2). Jók: Tóth I., dr. Tüske, Palotai, illetve Házenauer, Flórián, Katona.

PVSK—Pénzügyőr 4:2 (0:0).

PVSK-pálya, 1500 néző. V.: Dravecz. PVSK: Sulyok — Nagy (Knoch), Szabó, Balázs, Enged, Kaszás, Grünwald, Kresz, Jánosi, Stájer (Erdős), Jockl. Edző: Rónai István. Alacsony színvonalú első félidő után feljavult a- PVSK játéka és köny- nyedén győztek. Góllövők: Jánosi (2), Szabó, Jockl, illetve Na-p, Havasi. Jók: Enged, Kresz, Jánosi, illetve Borbás, Nap, Vida.

Véménd—Enying 5:1 (2:0).

Véménd, 400 néző. V.: Szinger. Véménd: Doszpod — Kajtár, Törjék, Mács, Barta, Borovácz, Gruborovics, Fiochsz, Takács (Andrássy), Gál (Kovács), Ben- csik. Edző: Szám Frigyes. A szakadó esőben lejátszott mérkőzésen végig erőfölényben volt a Véménd. Góllövők: Bencsik (3), Gruborovics, Kovács, illetve Horváth. Jók: Törjék, Mács, Borovácz, Bencsik, ill. Lakatos, Molnár, Horváth.

EMG SK—Mázaszászvár 1:1 (1 =0). Sashalom, 200 néző. V.: dr. Botka. Mázaszászvár: Ba- nósz — Csábrák, Kocsis, Ba- zsányi, Katona, Pataki (Zsíros), Biró, Kovács, Horony, Kólya, Csordás. Edző: Róth Antal. A jóiramú mérkőzésen a hazai csapatnak több helyzete akadt Góllövők: Szőke (11-esből), illetve Horony. Jók: Hoffmann,

Mondi, Lévai, illetve Biró és Kovács.

További eredmények: Kiss János SE—Siófok 2:1, Sóri- sóp—Barcs 3:2, Bp. Spartacus—Dunaújvárosi Építők 2:2, 22. sz. Volán—Perbál 1:0, BKV Előre—Alba Regia 3:0, Paksi SE—Bp. Építők 1:3.

AZ NB III. ALLASA

1.

BKV Előre

7

6

—

1

21-5

12

2.

Kiss J. SE

7

4

3

—

13-5

11

3.

Szigetvár

7

4

3

—

13-6

11

4.

PVSK

7

4

2

1

19-7

10

5.

Véménd

7

4

2

1

18-11

10

6.

EMG SK

7

2

4

1

6-5

8

7.

XXII. sz. Volán

7

2

4

1

6-7

8

8.

D. Építők

7

1

5

1

6-6

7

9.

Siófok

7

2

3

2

7-9

7

10.

Perbál

7

2

3

2

7-10

7

11.

Pénzügyőr

7

3

—

4

17-19

6

12. Enying

7

1

4

2

10-12

6

13.

Bp. Spartacus

7

1

4

2

7-9

6

14.

Bp. Építők

7

2

2

3

6-9

6

15. Alba Regia

7

2

2

3

8-13

6

16.

Paks

7

1

3

3

13-10

5

17.

Sárisáp

7

1

3

3

8-10

5

18.

Lőrinci- Fonó

7

1

2

4

7-11

4

19.

Mázaszászvár

7

—

4

3

6-14

4

20.

Barcs

7

1

6

3-22

1

Megyebajnokság

Sellye—Kesztyűgyár 4:1 (2:1), Siklós—Beremend 3:2 (0:2),

Boly—Zsolnay SE 3:1 (2:1),

Mágocs—Pogány 0:2 (0:1),

Szalánta—Vasasi Bányász 1:1 (1:0), Kinizsi—Gázmű 3:0 (1:0), Universitas PEAC—BTC 2:0 (2:0), Steinmetz SE—Mohács 0:2 (0:1).

A MEGYEBAJNOKSAG ALLASA

*. Sellye

5

5

—

—

15-1

10

2. Mohács

5

4

—

1

15-3

8

3. Beremend

5

4

—

1

9-3

3

4. Siklós

5

3

1

1

9-6

7

5. Mágocs

5

3

1

1

7-6

7

6. Universitas

4

3

—

1

6-3

6

7. Boly

5

3

—

2

11-11

6

8 PBTC

5

2

1

2

9-6

5

o. P Kinizsi

4

2

1

1

5-3

5

10. Kesztyűgyár

5

2

—

3

5-7

4

11. Vasasi Bányász

5

1

1

3

7-8

3

12. Pogány

5

1

1

3

3-6

3

13. Szalánta

5

—

3

2

2-15 3

14. Steinmetz

5

—

1

4

3-9

1

15 Zsolnay

5

—

1

4

5-12

1

16. Gázmű

5

—

—

5

2-14 1

Tökéletesedik a benzinmotor?

4

Ügy tűnik igen és szükség is van rá. Med a gépkocsi leg- odaadóbb szerelmesei sem állíthatják, hogy az automobil hajtóműve tökéletes szerkezet.

* Bár az alternáló mozgást végző dugattyúk már önmagukban is ellentmondanak a dinamika elemi ésszerűségének, a belsőégésű motorok leggyengébb pontja mégis* a hatásfokuk. Tíz liter benzinből alig három liter energiája tadja mozgásban a járművet, ami nem csekély pazarlás.

A gyenge hatásfok okai között a thermodinamikai tényezőkön kívül az említett ide- oda mozgó dugattyúk és tartozékaik lefedezése és felgyorsítása éppúgy szerepet játszik, mint a súrlódás, vagy a segédberendezések hajtása okozta veszteségek.

A szelepmechanizmus is ilyen segédberendezés. Kényszermozgása kényszermegoldás és kompromisszum. Energiát fogyaszt és működése csak egy szűk fordulatszám tudományban közelíti meg az ideálist. A motor forgatónyomatéka ekkor a legnagyobb, fogyasztása a legkedvezőbb. Alacsonyabb és magasabb fordulatnál a hatásfok romlik. Ennek elsődleges oka a vezérlés pontatlansága. A motor tervezésénél meghatározott bütyökprofilok. csak meghatározott időben nyithatják, vagy zárhatják a szelepeket, akár üresjáratban, akár maximális fordulaton pörög a motor. így a hengerek töltését és az égéstermékek kitolását — a maximális nyomaték tartományát kivéve — nem az elméletileg

kívánatos idő határozza meg, hanem egy kényszerű kapcsolat mechanizmusa.

Ezt a hátrányt kívánja megszüntetni egy új találmány: az elektronikus szelepvezérlés. Működésének a lényege: A bütyköstengelyt egy nagynyomású olajtadóly helyettesíti. A szelepek nyitása az olajnyo- más segítségével hidraulikus úton tödénik, zárásukat, hagyományos módon, a szeleprugók végzik. A nyitási és zárási időpontokat egy elektronikus szerkezet határozza meg, egy érzékelő és eqy számítógép közreműködésével. A cenzor érzékeli a főtengely fordulatszámát és szögelfordulását, és az adatokat folyamatosan betáplálja a számítógépbe. Ez további információkat is figyelembevéve — például gázpe- dás állása, motor terhelés stb. — kiszámítja az optimális szelepnyitási és zárási időpontokat, valamint a szükséges szelepemelkedést, (A mechanikus vezérlésnél a szelepemelkedés és így az átömlési keresztmetszet állandó.) A kiszámított értékek alapján azután utasítja a hidraulikus rendszed a program végrehajtására.

A találmány túljutott a tervezés időszakán és egy V—8- as Chevrolet motorba építve már működik. A motor rendkívül rugalmas, a ínyomaték- váltó használata szinte fölösleges, üzeme gazdaságosabb. További előnyei például a zajtalanabb működés, az igen hatásos motorfék, ami egyszerűen a szelepek zárvatadá- sával érhető el. A motor egyébként tetszőleges forgásirányban beindítható.

Az említett konstrukció tehát egy új korszakot nyithat a belsőégésű motorok tödéneté- Iben. Ebben az esetben az autógyárak elzárkózásától sem kell tadani. A motorgyártás rendkívül fejlett technikai és technológiai felkészültsége, amely miatt végül is eddig minden eltérő elven működő motor zátonyra futott, változatlanul onthatja a motorok millióit. Az elektronika pediq már amúgy is betört az autógyártás mechanikus birodalmába.

Búsbarna László