Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-02 / 242. szám

6 Dunántúlt napló 1976. szeptember 2., csütörtök Jogi tanácsadó B. N.-né lakást akar cserélni. Az egyik lakás állami bérlakás. Kér­dése: mikor tagadhatja meg a lakásügyi hatóság a cseréhez va­ló hozzájárulást? Az 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet 82. §-a értelmében a lakásügyi hatóság a lakáscse­réhez kért hozrájárulást köteles megtagadni, ha a) a cserélő fél a lakáscse­re útján a lakásigénye mértéké­nek felső határát meghaladó szobaszámú lakáshoz jutna; b) a lakáscseréhez az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rende­let 90. § (2)—(4) bekezdésé­ben említett érdekeltek nem já­rultak hozzá; c) társbérleti lakrész cseréje esetén a lakásrészbe tartósan beteg személy kerülne, illető­leg az abba együtt beköltöző személyek száma meghaladná a lakásrésznek a lakásigény mértéke alsó határa szerint megállapított befogadóképes­séget; d) az elcserélni kívánt taná­csi bérlakásra létesített lakás- bérleti jogviszony határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig szól; e) a felek szándéka tényle­gesen nem lakáscserére, ha­nem o lakásbérleti jogviszony jogellenes átruházására irá­nyul. A lakáscseréhez való hozzá­járulást a lakásügyi hatóság ugyancsak megtagadhatja, ha a) a cserélő fél a lakás­csere útján a lakásigénye mér­tékének alsó határát meghala­dó, de annak felső határát meg nem haladó -— az elcse- réltnél nagyobb — szobaszá­mú lakáshoz jutna, b) a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együtt lakó személyek lényegesen rosszabb lakáskörülmények közé jutná­nak. Nem tagadhatja meg a hoz­zájárulást a most említett a) pont alapján, ha a bérlő a la­kásigénye mértékének alsó ha­tárát meghaladó szobaszámú lakását azonos, vagy kisebb — de a lakásigénye mértékének felső határát meg nem hala­dó — szobaszámú lakásra cse­réli el. Takács i. olvasónk munkaviszony ban áll, korábban termelőszövet­kezeti tag volt. Kérdése: a terme­lőszövetkezetben eltöltött éveket a munkaviszonyban töltött évek szá­mításánál figyelembe kell-e venni? Igen! Az 5/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet 10. § (1) bekezdé­se értelmében a munkaviszony­ban töltött idő számításánál figyelembe kell venni a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagként töltött azokat az éve­ket, amelyeket a társadalom- biztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szem­pontjából szolgálati időként fi­gyelembe vesznek, úgyszintén az ipari termelőszövetkezeti tagsági viszony időtartamát is, kivéve a bedolgozóként eltöl­tött időt, amennyiben ennek beszámítását jogszabály nem teszi kötelezővé. Balogh I. olvasónk kérdezi,' hogy az első belépés évét a nyugdíj időnél most is figyelembe lehet-e venni? A 17/1975. (VI. 14.) Korm. sz. rendelet 125. § (1) bekez­dése értelmében a mezőgazda­sági termelőszövetkezetnél 1967. január 1-e előtt fennál­lott tagsága alapján szerzett szolgálati időnek számít a) az első belépés teljes naptári éve, b) minden további teljes naptári év, ha a tagság egész éven át fennállott és a tag közös munkával legalább 120, nő 80 munkaegységet teljesí­tett. Amint a fentiekből kitűnik az 1967 előtti években az első belépés évét változatlanul tel­jes évként kell nyugdíj időnél figyelembe venni. Lehetőséget ad a jogsza­bály arra is, hogy az 1967 előt­ti évekből a töredék évekre eső időt is figyelembe vegyék. A most hivatkozott jogszabály c) pontja alapján a naptári év­ből annyiszor harminc nap ve­hető számításba, ahányszor a tag a közös munkával tíz, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartamát. szerkesztőség postájából E Bizarr történet ILLETÉKES VÁLASZA „Fuldokló fők...” a leendő társasház helyén va­lóságos dzsungel burjánzik, ki­tűnő búvóhelyet adva a csavar­gó elemeknek. Hogy példával is éljek, nem is olyan rég egy körözött pesti csavargót ájmá ból riasztottak fel itt a játsza­dozó gyerekek. Sajnos mire a rendőrséget értesítették, meg­lépett. Végül az sem elhanyagolható tény, hogy a ki tudja honnan és kik által idehordott szemét­hegyek valóságos tenyésztele- pévé váltak a patkányoknak, melyek már el is kezdték por­tyázásukat. Ami az intézkedé­seket illeti, ígéretekből nem volt hiány, de mind a mai na­pig sem csinált senki, semmit. Beszédes Rezső Pécs, Anna utca 5. tunk a helyszínről attól tartva, hogy a dobogóra állított „győz­tes eb" tiszteletére ismét fel­hangzik a Himnusz. Akaratla­nul is a nemrég végétért olim­pia jutott eszembe, ahol büsz­kén és meghatódva hallgattuk a magyar aranyérmeseknek ki­járó Himnusz lélekemelő ak­kordjait, Sajnos nem sikerült meg­tudnom a rendező nevét, aki­nek ezúton szeretném meg­mondani, hogy minden ,,ku- tyakomédiának” van határa. Kunszt Dezsőné FÓRUM A tanács vezetői válaszolnak A pécsváradiaké a szó Az ígére­tekből nem volt hiány A Dunántúli Naplóban már évek óta többízben is foglal­koztak a pécsi Anna utca sú­lyos problémáival. Kezdték a hosszú évekig romos állapot­ban lévő 1-es számú házzal, majd folytatták az időközben ugyancsak megrokkant 4-6-os számú lakóházakkal, melyek ugyancsak évekig vártak a le­bontásra. Az utolsó bontást - ha jól emlékszem — ez év ele­jén adták át egy cigány vállal­kozónak, aki csak addig tar­totta érdemesnek a bontást, amíq hasznot húzott belőle. Az épület nyugati fala még ma is ott díszeleg. De ez még nem minden. A fentebb már említett 1-es számú ház helyén — melyen tu­domásom szerint már rég fel kellett volna építeni az oda ter­vezett társasházat - már ez év elején 5 darab 4—6 méter mély­ségű aknát ástak, melyek az­óta is ott állnak fedetlenül. A mély aknák kedvelt bújócs- kahelyei az utcánk gyermekei­nek. Valóságos csoda, hogy ed­dig megúszták súlyos, vagy tra­gikus baleset nélkül. És amiről a mellékelt kép is tanúskodik, Sok sok kíváncsi és lelkes ku­tyabarát volt jelen a Magyar Ebtenyésztők Sikondán megren­dezett országos kutyakiállítá­sán, vagy ha úgy tetszik szép­ségversenyén. A sok szép okos kutya látványa feletti gyönyör­ködésünk azonban nem sokáig tartott. Cupán a megnyitó ün­nepség kezdetéig, amikor előbb hitetlenül, majd egyre döbben- tebben néztünk össze. A hang­szóróból ugyanis a Magyar Himnusz ünnepélyes akkordjai csendültek fel. Velem együtt sokan eltávoz­A Dunántúli Napló augusz­tus 5-én megjelent számában közölt „Tűrhetetlen állapot" és „Fuldokló fák" című cikkre Vo- kó János, a városi tanács vb. építési és közlekedési osztályá­nak a vezetője az alábbi vá­laszt küldte: A Vadász utca kiépítése a városi tanács beruházási hite­léből, az UNIBER lebonyolítá­sában, az Asztfalútépítő Válla­lat generál kivitelezésében ké­szül. Eddig a közművek építé­se fejeződött be. Az útépítési munkát a kivitelező vállalat­nak szerződés szerint július 31-ig be kellett volna fejeznie, azonban egyéb sürgős munkák­ra hivatkozva a határidő mó­A D. Napló augusztus. 6-i számában fenti címmel megje­lent cikket nagy érdeklődéssel olvastam, gondolom rajtam kí­vül még sokan mások is. Meg­vallom, nagyon tetszett a cikk, hisz sokoldalúan megvilágítot­ta o mai család helyes élet­módját. Kár, hogy nem érintet­te e cikkben a családon belü­li szocialista életmódnak egyik Íratlan törvényét, egyik jelen­tős vonását, a családi ünnepek rendezését, annak politikai je­lentőségét, családra, társada­lomra kiható vonásait. dosítását kérte az év végéig. A beruházó a szerződésmódo­sításhoz nem járult hozzá. Az Aszfaltútépitő Vállalat helyi ve­zetője ígéretet tett, hogy szep­tember elején a Vadász utca építési munkáját folytatják és október végéig befejezik. A Vas Gereben utcában kü­lönböző fektetési munkákat vé­geztek. A felbontott út hagyo­mányos módon való helyreállí­tása — több egyidejű felvá­gás miatt — nem eredményez­ne megfelelő minőségű útbur­kolatot, ezért a teljes útfelüle­tet aszfaltszőnyeggel látjuk el. A munka kivitelezője a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat. Javaslom, hogy a jövőben e témát érintő sorok között szo­rítson helyet a szerkesztőség és essen szó a szocialista jellegű családi események lényegéről, azok fontosságáról, társadalmi, politikai jelentőségéről és nem utolsó sorban a családi életet érintő, elősegítő harmóniáról is. Schmidt Józsefné, a Komló Városi Tanács Családi és Társadalmi ünnep­ségeket Szervező Iroda vezetője „Kék katona, de milyen céllal?” A Dunántúli Napló 1976. jú­lius 24-i számának 6. oldalán két panaszos levél kapott he­lyet a fenti címekkel. Az előbbi levél aláírója kifogásol­ja a Kék katona című ameri­kai film műsorra tűzését, az abban látható borzalmak mi­att. Nos, a film műsorra tűzé­sét időszerűvé teszi — ez eset­ben tette az —, hogy az Egye­sült Államok fennállásának 200. évfordulóját ünnepli. Ennek kapcsán számos olyan film pe­reg az amerikai mozikban, amelyek a különböző népek, nemzetek leszármazottainak otthonra találását, az amerikai nemzet kialakulását mutatja be, Ezek között a „Kék kato­na" nem szerepel. Pedig az ilyen elhallgatott események is épp úgy hozzátartoznak az amerikai történelemhez, mint az indiánok tömeges kiirtása, vagy a kék katona utódainak viet­nami vérengzései, hogy csak e két példát említsem. A szándék tehát nem a borzalomkeltés volt, hanem emlékezletés a 200 éves évforduló tűzijátékai és öndicséretei mellé. Ami a másik levélben feltett mozijegy-problémát illeti, előre­bocsátjuk, hogy a Komarov kertmozi nézőterén 170 kerti pad van, mely 274, 420, illetve 655 nézőnek biztosít helyfogla­lást. A nézők azonban vona­kodnak az első sorokba, vagy a sorok szélére ülni, pediq a kép onnan is jól látható. A le­vélíró által jelzett napon a mozi pénztárosa 600 nézőnél be akarta szüntetni a jegyel­adást, de a továbbiak kérésé­re méq 50 jegyet adott ki. Két­ségtelen, hogy a padok számo­zása kiküszöbölné a levélben említett kelletmetlenségeket, de a megoldás a helykategóriák bevezetésével járna. Mi azon­ban olcsó és jó mozit akarunk biztosítani újmecsekaljai néző inknek. Rejtő János, B. m. Moziüzemi V. igazgatója Az ezt megelőző sásdi és sik­lósi fórumunkhoz képest, új vo­nás volt, hogy Pécsváradon nemcsak a lakosság, hanem a község tanácstagjai is részt vállaltak annak idején a lakos­ságot legjobban érintő prob­lémák nyilvános feltárásában. Elevenítsünk fel néhány sort, a még 1972 decemberében kelte­zett levelekből és a rájuk ka­pott válaszokból. * Molnár Sándor, Dózsa György u. 19. IVOViZGONDOK Községünkben mintegy 10 éve jött létre a vízmű-társulat, omelybe csaknem valamennyi érdekelt lakó belépett. Annak idején ígéretet kaptunk az ivó­víz biztosítására, ami azonban csak részben valósult meg. Például több helyen nincs ki­építve a párhuzamos vezeték, s ennek következményeként a lakásokban nem oldható meg a rákötés. Kovács Endre, megyei tanácstag ELAVULT SÜTŐÜZEM Testületi üléseinken sokszor hangzik el panasz a kenyér minőségére. Az illetékes szak­hatóságok mindannyiszor meg­állapították, hogy részben a gépek korszerűtlensége, vagy elhasználtsága befolyásolja a megkívánt technológiák alkal­mazását. Kérdésem: mikorra tervezik a pécsváradi üzem kor­szerűsítését, vagy új üzem lé­tesítését? Keszler Ferenc és 37 érdeklődő. JAVASLATUNK IS VAN... Mi pécsváradi fiatalok is él­ni kívánunk a lakásépítési program adta lehetőségekkel. Kérdésünk: Pécsváradon, hol és mikor kezdik meg a társas­házak építését? Ehhez kapcso­lódóan javaslatunk is van. A közművesített öreg, elavult há­zak szanálásával mód nyílna többszintes társasházak építé­sére, melyek egyúttal a köz­ség képét is jelentősen javíta­nák. * Idézünk a válaszokból. o Az ivóvízellátással kapcsola­tos csőhálózati munkákat a Vízmű Vállalat — kapacitáshi­ányukra hivatkozva — elodáz­ta. Ezért, ha a pécsváradiak társadalmi munkával is hozzá­járulnának a földmunkákhoz, úgy még ez évben sor kerülhet o Dózsa György utcai vizveze- tékrendszer befejezésére. Az újabb víznyelő helyeket illető­en is jók a kilátásaink. Erre utalnak a nemrég történt pró­bafúrások, melyek a Balázs­forrás mellett — már az első mérésekkor — percenként 800 liter vízhozamról tanúskodtak. A szakemberek szerint — akik ennél is gazdagabb hozamra számítanak — 1980-ig biztosí­tani tudják az egész község vízellátását. e A Baranya megyei Sütőipari Vállalat a jelenlegi tervidőszak­ra központi támogatással 33 millió forintot fordít beruházá­sokra, rekonstrukciókra. Ezek közé tartozik többek között a nyolc és fél millió forintos be­ruházással épülő pécsváradi sütőüzem is, melynek átadását azonban csak 1975 végére üte­mezték be. o A házas, illetve házasulandó fiataljainknak ezúton üzenjük, hogy ügyük jó úton halad. Ez év áprilisában tüzetesen meg­tárgyaltuk Pécsvárad település- fejlesztési terveit. A tanács egy­hangúlag elfogadta az előter­jesztést, amely betű . szerint megegyezik a levélírók fen­tebb idézett javaslatával, illet­ve igényeivel. A Pécsi Tervező Vállalatnál már meg is rendel­tük a terveket. Azonban a ha­táridőt egyelőre ne kérjék tő­lünk, mert abba a kivitelező munkaerőgondjain kívül sok más, előre nem látható ténye­ző beleszólhat. Dr. Kófiás Mihály vb-titkár gondosan megőiizte a csak­nem négy éve adott válaszo­kat. — Mindenekelőtt egy pontat­lanságot szeretnék korrigálni, amit azonban nagyon szívesen teszek — mondotta. — Például az annak idején 8 és fél milli­ós értékűre tervezett sütőüzem helyett, 17 milliós beruházással épült korszerű üzemet és hoz­zá egy szaküzletel is kaptunk. Emellett egy igen biztató ígé­retet is, de ezt már Bárácz An­taltól, a sütőüzem vezetőjétől. Kilátásba helyezte, hogy fél éven belül nagy választékú sü­tőipari termékekkel is ellátják a lakosságot és a községbe lá­togató turistákat. Ami pedig a régi sütőüzemet illeti, a tanács ott kívánja kialakítani az öre­gek napközi otthonát és való- raváltani — ugyancsak ott — egy régóta dédelgetett tervü­ket, a zeneiskolát is. Ehhez azonban a vb-titkár szerint pénz és társadalmi munka kell, de ismerve a lakosság, a he­lyi szervek, üzemek segítőkész­ségét, bízik abban, hogy ez is menni fog. Mint mondotta, réq túl van­nak már az ivóvízgondokon is. Elkészült az annak idején fel­tárt 800 köbméter napi kapa­citású forrós bekötése. Igaz, egyes, magasabban fekvő he­lyeken még előfordul nyomás­probléma, s ezért a jelenlegi tervidőszak vége felé, vagy leg­később a következő ötéves terv elején víztárolót is létesítenek. Jó úton halad a fiatal házasok lakásgondjainak a megoldása is. A „Zengő" lakásszövetkezet megalakulása óta folyamatban van a 2 és fél—3 szobás laká­sok építése, átadása. —■ Pillanatnyilag még továb­bi 62 igénylőt tartunk nyilván — zömmel fiatalokat — mon­dotta a vb-titkár. — Éppen az ő igényeiket szem előtt tartva, megkezdtük egy 75 helyes óvo­da építését, amelyhez tornatér, met és óvónői lakást is tervez­tünk. Ha kissé korai is még, de ezúton szeretnék köszöne­tét mondani a községünkben lévő mindazon szervek, vállala­tok szocialista brigádjainak, akik társadalmi munkában már jóelőre elvállalták az óvoda belső szerelési munkáinak el­végzését. P. Gy. A pécsváradi sütőüzem. Az olvasó véleménye n család és a szocialista életmód

Next

/
Oldalképek
Tartalom