Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-15 / 255. szám

2 Dunántúlt napló 1976. szeptember 15., szerda onzultációs Központ Baranyában Ma kezdődik a Mindenki Iskolája Ma délután fél háromkor felhangzik a Mindenki Iskolá­ja szignálja és kezdetét veszi a Magyar Rádió és a Magyar Televízió új sorozata. Oktatási kísérlet, amely lényegében nem a felnőttoktatás helyett, hanem a mellett további lehetőség tanulásra, művelődésre. Min­den megyében, így Baranyá­ban is az egyéni tanulás se­gítésére, irányítására konzul­tációs központokat szerveznek, amelyek tanácsot adnak, meg­szervezik a szaktanárokkal va­ló konzultációkat. Konzultációs központ: Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Központ, a Ságvári Endre Mű­velődési Ház, a József Attila Művelődési Ház, a Puskin Mű­velődési Ház és a Dolgozók önálló esti Iskolája. Komlón a Dolgozók önálló Általános Iskolája, Siklóson a Járási Mű­velődési Központ és a 2. szá­mú Általános Iskola, Sásdon, Mágocson, Nagynyárádon, Hí- mesházán az általános iskolák. Szigetváron a Járási Művelődé­si Központ, Nagypeterden az általános iskola, Dunaszekcsőn és Somberekén a körzeti mű­velődési ház, Pécsváradon a Járási Művelődési Központ, Sellyén a körzeti művelődési ház, Mohácson a Belvárosi Ál­talános Iskola, Beremenden és Mozsgón a körzeti művelődé­si ház, Hidason és Egerágon az általános iskola, Vajszlón a körzeti művelődési ház. A konzultációs központok­ban szeptember 15-től októ­ber 10-ig lehet jelentkezni. A korábbi iskolai bizonyítványt a jelentkezőknek be kell mutat­ni. Ha ilyennel nem rendelkez­nek, akkor az első hat osz­tály anyagából „szintellenőrző" kérdéseket kapnak. Akik a kon­zultációs központokban jelent­keznek, és a konzultációkat rendszeresen látogatják, a 15/1967. MŰM. sz. rendelet ér­telmében egy iskolai tanévben hat nap tanulmányi szabadsá­got élveznek. A konzultációs központok nem azonosak a vizsgaközpontokkal, A központ vezetője október közepéig köz­li a hallgatókkal a vizsgaköz­pontok helyét. A félévi és év végi vizsgák anyaga a hét- nyolc osztály esti hallgatóinak tankönyve. A RTV és Minerva kiadásában megjelent Minden­ki Iskolája című olvasókönyv elsősorban nem tankönyv, ha­nem segédeszköz a konzultá­ciós tanárok számára. V. Á. Dinamikusan fejlődtek a tsx ek Készülődés a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusára A TOT elnökének sajtó- tájékoztatója Kiküldött munkatársunk jelenti A mezőgazdasági szövetke­zetek közelgő III. kongresszu­sának előkészítéséről és idő­szerű szövetkezetpolitikai kér­désekről tartott sajtótájékozta­tót Szabó István, az MSZMP KB tagja, a TÖT elnöke ked­den délelőtt Budapesten, a Ma­gyar Sajtó Házában az agrár- újságíróknak. A két kongresszus közti idő­szakot értékelve rámutatott; a mezőgazdasági ágazaton belül az elmúlt négy évben a leg­dinamikusabban a termelőszö­vetkezetek fejlődtek. A terme­lést 23 százalékkal, a paraszti jövedelmet 33 százalékkal nö­velték. A termelés ott haladt elsősorban előre, ahol az élő­munka visszaszorult. Megszilár­dultak az eredmények a búza, kukorica, cukorrépatermelésben, baromfi- és sertéshús termelés­ben. Továbbra is megoldásra várnak olyan élőmunkaigényes ágazatok, mint a szarvasmarha­tenyésztés, zöldségtermelés. Az elmúlt időszakot mozgalmi szempontból nézve is szembe- tűnőek a változások. Az egy-% milliós termelőszövetkezeti tag­ság 42 százaléka nyugdíjas. Az 520 ezer aktív tsz-tag 40 száza­léka már nem rendelkezik pa­raszti múlttal. Az új generáció másképp viszonyul a tulajdon­hoz. Jelzi ezt a fluktuáció is. Az elmúlt öt évben 130 ezren léptek ki, 80 ezren léptek be, 20 ezer fiatal jött az iskolapad­ból, és 20 ezer fő végleg eltá­vozott. Tehát öt év alatt 400 ezer ember cserélődött ki, ami azt jelzi, hogy a termelőszövet­kezetek egyáltalán nem zártak, nagyon is nyitottá váltak. A jövő feladatairól szólva rámutatott; az V. ötéves terv az eddiginél nagyobb feladatot ró a termelőszövetkezetekre. A termelést évi 4,5—5,5 százalék­kal kell növelniük, figyelembe véve az ötéves terv szerényebb eszközellátottságát, ez csak na­gyobb eszközhatékonysóggal ér­hető el. A szarvasmarha ágazat csak központi segítséggel te­hető jövedelmezővé. — Ezt a kongresszuson felvetjük majd — hangsúlyozta Szabó István. — Noha, — tette hozzá —, az üzem- és munkaszervezés terén még a termelőszövetkezetekben is sok a tartalék. Zöldségtermesztésben egye­düli járható út a szakosodás, mint ahogy az az állattenyész­tésben megtörtént. Sertéssel ma már csak 800, baromfival 400 tsz foglalkozik az ország-' ban. A szokosodáshoz viszont sok pénz szükséges. A TOT ál­láspontja, hogy addig is min­den falu lássa el magát zöld­séggel, mint ahogy húsból is ön­ellátók a falvak (1200 község­be még ma sem szállítanak ki húst). A termelőszövetkezetek szak­ember ellátottsága ma már általában jobb mint az állami gazdaságoké. A nem termelő munkát végzők számaránya el­érte a 14—15 százalékot, s ez nincs arányban a termelő erők fejlettségével. Az érdekképvise­leti munkáról szólva hangsú­lyozta; lényeges változásra az érdekképviseleti munkában nincs szükség. A TOT nem akar második minisztérium lenni. Az elmúlt fél évben élénk vita folyt arról, hogy a TOT váljék-e a tsz-ek felügyeleti szervévé. A vita eldőlt: továbbra sem lesz fölé- és alárendeltség csak köl­csönös függőség. Az érdekkép­viseleti munkában mindenek­előtt a belső ellenőrzés színvo­nalát szükséges javítani. A te­rületi szövetségek revizori iro­dáit olyan színvonalra kell emelni, hogy partnerei lehesse­nek a bevételi igazgatóságnak és a többi állami ellenőrző szervnek. Másrészt a következő időszakban javítani kell a tagi érdekképviseletet. A tag- és tsz-vitákban túl sok ma a bíró­sági ügy. A cél: minél több vi­tás kérdés oldódjék meg a tsz-eken belül. A területi szö­vetségek az eddiginél jobban, aktívabban kapcsolódjanak majd be a tsz-ek és tagjaik közötti vitás ügyek megoldá­sába. A szövetkezeti demokrácia to­vább fejlesztése is fontos fel­adat, tekintve, hogy a földkon­centrációval megnőttek az üzemméretek, nagy tsz-ek jöttek létre. A cél: a jövőben növelni a kis kollektívák és a közgyű­lési bizottságok szerepét. Végezetül az 1976. évi ki­látásokat ecsetelve, a TOT el­nöke rámutatott, több mérleg­hiány )esz mint tavaly, de nem azért, mert a tsz-ek rosszabbul gazdálkodtak. Ez az 1976. ja­nuár 1-vel életbe lépett új sza­bályzók következménye, ame­lyek terheit a gyenge tsz-ek nem bírták el. Az aszály nem oka ennek, legfeljebb csak sú­lyosbította a helyzetet. A kor­mány 1977 január—februárjá­ban felülvizsgálja az V. ötéves terv szabályzóinak hatását. A TOT már felmérte és e hó 22- én elnökségi ülés elé viszi. Ez a felmérés is jelzi, hogy az idén lényegesen több lesz a mérleg­hiány, de ez nem tsz-kérdés, még csak nem is mezőgazda- sági kérdés, ez népgazdasági probléma. Az V. ötéves terv fe­szített termelési mutatóit a szö­vetkezetek csak úgy tudják tel­jesíteni, ha az ehhez szükséges eszközök is rendelkezésükre állnak. Rné A tárgyalóteremből Garázdálkodót ítéltek el Évekig hetente több alka­lommal megismétlődött: kia­bálás, veszekedés, ajtócsap­kodás, jajveszékelés Pécsett a 39-es dandár út 8/B-ben. A 29 éves büntetett előéletű Nagy József 1968-ban kötött házasságot, 1972-től házas­sága mindjobban megrom­lott, mert a vádlott rendsze­resen és nagymértékben ita­lozott. Részegen aztán ag­resszíven viselkedett, ütlegelte, bántalmazta feleségét. A bot­rányos viselkedést nemcsak a közvetlen szomszédok hallot­ták, hanem éjszakánként fel­riadtak a más emeleten la­kók is a nagy zene-bonára. A feleség gyakorta töltötte az éjszakát a szomszédoknál. 1976. május 29-én aztán az egyik szomszéd becsenge­tett a lakásba, megpróbálta csitítani a veszekedő, han­goskodó férjet, majd amikor ez nem sikerült, kihívták a rendőrséget. Nagy József őri­zetbe került. Cselekményeit mindig a mértéktelen italo­zás hatására, és azzal össze­függésben követte el, állapí­tották meg az orvosszakértők, így a bíróság által elrendelt kényszer elvonókezelés igen indokolt, A Pécsi Járásbíróság Nagy Józsefet folytatólagosan elkö­vetett garázdálkodás bűntet­téért 8 hónapi, szigorított börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Fel­tételes szabadságra nem bo­csátható. Az ítélet nem jog­Képzőművészeti kiállítás az Ifjúsági Ház galériájában Grafika, festmény, collage Huszonkét pécsi képzőmű­vész egy-egy alkotásával sze­repel azon a kiállításon, ame­lyet az Ifjúsági Ház galériájá­ban láthat az érdeklődő szep­tember 13. és 23. között. A kiállítást a 100x100 centimé­teren jeligéjű pályázat előzte meg, amit az Ifjúsági Ház és a városi tanács művelődés- ügyi osztálya közösen hirdetett meg meghívott művészek ré­szére. Az alkotók tematikai megkötés nélkül, bármely tech­nikával (grafika, festmény, col­lage, fotó, rajz ... stb.) pá­AKIK MHÍREKBEN SZEREPELNEK Dr. Szabó Jánosné \ Az előszobában elsősforma gimnazista topog valamilyen papírlappal a kezében, látha­tóan kissé szorongva a „hiva­talos" hely légkörében. A ked­ves, szőke pedagógusnő csak egy-két szóval irányítja el: „Ezt majd add át a közösség előtt. Nyilván nektek is jobb így. Nem?..." Hangja nyugodt, kellemes, higgadt. Van benne, a halk- ságában is van valami határo­zott erő és valami természetes szeretet, ami nem annyira sza­vakban, inkább a hang tónu­sában fejeződik ki. A hang szí­nében, melegségében, amiből a gyerek azonnal megérzi az emberi kapcsolatteremtés szán­dékát, s amely nélkül aligha képzelhető el nagy hatásfokú, eredményes nevelői munka. Ilyen villanásnyi előzmény után ismerkedtem meg dr. 5zo­bó Jánosnéval, a komlói Kun Béla Gimnázium új igazgató­jával. A Szegedi Tudomány- egyetem természettudományi karán végzett matematika— ábrázoló szakon, 1964-ben. Az­óta, pályakezdése óta tanít a komlói gimnáziumban, közben egy évet az akkor fölépült Steinmetz Gimnáziumban töl­tött, majd a Kun Béla Gimná­zium kollégiumát vezette és vezeti jelenleg is: a két intéz­mény így közös igazgatás alatt működik. Vajon mit jelent szá­mára ez a pluszfeladat az ed­digiekhez képest? Ugyanis a megye egyik legmagasabb szín­vonalú, többtagozatos intézmé­nyének vezetésével bízták meg, ahonnan minden évben viszony­lag igen sokan jutnak érettsé­gi után felsőfokú intézmények­be. — Az oktatómunka kétségte­lenül magas színvonalú itt — mondotta. — A nevelésköz­pontúság erősítését érzem a legfontosabb feladatomnak s azt, hogy egységes követelmé­nyeket, egységes nevelői eljá­rást alakíthassunk ki pedagó­giai munkánkban. Mindez egy­felől nehéz is, könnyű is szá­momra. A korábbi évek, a kol­légiumigazgatói munka alapos nevelői tapasztalatokat nyúj­tottak. A tantestülettel eddig is igen jó kapcsolatban voltam, s a gyerekeket is jól ismerem. Az iskolaigazgatás — az egész intézet munkájának a szervezé­se és mindaz, amit szeretnénk elérni a nevelésközpontúság ki­alakításában — a nehezét ez jelenti... Mindebben jó érzés, hogy számíthatok a nevelőtes­tület támogatására és a koráb­bi igazgató kollégális segít­ségére. A gimnáziumban orosz, ké­mia, fizika és testnevelés ta­gozat működik. Kívánjuk, hogy a komlói Kun Béla Gimnázium szakmai jó híre tovább növe­kedjék dr. Szabó Jánosné igaz­gatása alatt. (w. e.) lyázhattak 100x100 centiméte­ren. A pályázatot és kiállítást azzal a céllal hívták életre, hogy a városban élő alkotó- művészek egyéni törekvéseit megismertessék a látogatóval, főként az ifjúsággal, hogy keresztmetszetet kapjon az érdeklődő Pécs szellemi életé­ről. De nem titkolt szándéka a rendezőknek az is, hogy bi­zonyságot tegyen: az egymás mellett élő művészgenerációk képesek szellemi kontaktust tartani, egymáshoz közelíteni, hogy a hagyományos képző- művészeti technikák és műfa­jok mellett jól megférnek az új szemléletmódból, nézőpont­ból eredő legújabb — néha még kísérleti jellegű — tech­nikai megoldások is. Nem a minősítés, nem a rangsorolás volt a cél. A kiállítók listáján a Kossuth-díjas Martyn Ferenc mellett megtaláljuk a fiatal pályakezdő művészeket is. A kiállítást mindenekelőtt a technikaid műfajbeli változa­tosság jellemzi. A hagyomá­nyos táblaképek mellett föl - lelhetők a különféle anyagok felhasználásával készült plasz­tikus ábrázolások, konstrukciók, vegyes technikák, lithogiáfiák stb. Á kiállítók közül például Át­tolja' István az anya és gyer­meke klasszikus témát dolgoz­ta fel olaj-vásznán; Pandur József farostlemezre festett vi­rágcsendéletet állított ki. A sajátos festői modorban alko­tó Simon Béla egy tájképével jelentkezik Erdős János plasz­tikus-kalligrafikus rácskompo­zíciója. vagy Ficzek Ferenc feszített vászna térproblémákat vet föl. Lábak konstellációja címet is adhatnánk Pinczehelyi Sándor színes fotógrafikájá- nak. A kiállítás része a szeptem­ber 18-ón kezdődő II. Képző- művészeti Világhét pécsi—ba­ranyai programsorozatának. Proksza László NSHMMMHMMM ■: 1WÍMHMW8IHMÍ illlpp "Jvf fTvTT?t S f * I * Sm« £ * I * m *€-$< I ?! í > i f 1- < * j < 1Ä : ....... ,v,::v:; ...... .•••'• .. :• . : v

Next

/
Oldalképek
Tartalom