Dunántúli Napló, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-02 / 242. szám
1976. szeptember 2., csütörtök Dunantiiii napló 3 Újjáépült a Zalka Máté Művelődési Ház Vakítón fehérük a gesztenye fák között a meszelt falakban olajzöldre festett fagerendós szerkezet, olyan mint egy vadászkastély. Belül az előtér és a nagyterem a legimpozánsabb. A csarnokot faborítású oszlop osztja meg, úgy érzem mintha ezen az egyetlen pilléren nyugodna az előtér. A vendéglátó egység pavilonját farost mozaik övezi. A nagytermet frissen gyalult fa illata tölti be. A falak mentén bordásfal, a mennyezet alatt faragott tartógerendák, inkább dísznek látszanak, mint a tetőszerkezet tartóinak. A nagyterem mögött csempézett zuhanyozók; az egykori kocsmahelyiség, régebben kaszinórész helyén a szakkörök helyiségei, irodái. Az ,,L" alakú épület másik szárnyán a gyönyörűen felújított zeneteremben a több mint félszáz esztendős Kodály Kórus kap ismét otthont, s termésre tesen ide költözik vissza az ugyancsak évtizedes hagyomá nyokkal rendelkező fúvós zenekar, önkéntelenül is, kétszer is a múltra utaltam; a pécsbányai művelődési házról beszélni aligha lehetséges anélkül, hogy történetéről szót ne ejtenénk. Az épületet 1893-ben emelték, a pécsbányai műszakiak szórakozását szolgálta az itt működő kaszinó. A déli szárnyon, a Romhányi-féle kocsmában és a tekepályán szórakozhattak a bányászok, évtizedekig nem léphették át a bányatiszteknek fenntartott rész ajtaját. Baranya felszabadulása után ÉRETTSÉGIZETT FIATALOKAT ruházati szakmába bolti eladónak felveszünk Szakmai képesítés 3 hónap alatt megszerezhető. Bővebb felvilágosítás a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat személyzeti osztályán. PÉCS, KOSSUTH LAJOS U. 3 I. EMELET. PÉCS Hazatér a Kodály Kórus Otthonra találnak a szocialista brigádok egy ideig szerb partizánok éltek itt, majd 1944 decemberé ben, a következő év elején politikai fórummá vált. A kommunista párt, az üzemi bizottság viharos üléseire csakúgy emlékeznek Pécsbányán, mint Nógrádi Sándor, a későbbi honvédelmi miniszter agitatív erejű gyűlésére. Ebből a házból indultak a falujárók, itt gyakoroltak a néptáncosok. A társastáncokra először Révész Alajos, majd a már elhunyt Herman Ferenc oktatta a bányászfiatalokat. Pataki Tibor, az első igazgató, Horváth Lajos, Kerti Henrik, Miszlai István, Nyéki László és utoljára Kardos Ferenc neve összeforrott a bányatelep kultúréletével. Ma már nem lehet irónia nélkül visszagondolni a mozgékony Kardos Ferenc szervezőmunkájára, aki végigrohant a telepen, egy pillanatra mindenkivel leállt beszélni; „Szevasz! Kulturális forradalom van nálunk, viharok bolygója, fantasztikus, tudományos szovjet filmet játszanak ma, szombaton ibolyabál! Szevasz!" A következő másodpercben már mást állított meg. A nagyteremben volt olyan nap, hogy két előadást is rendeztek, hétvégén zsúfolásig megtelt a ház a bál vendégeivel. A bányásznapokon kétszáz méteres kötélpályát építettek két szelidgesztenyefa között, vitlával vontatott hajóhintán utazhattak a bányászok a kul- túrház felett . , . Színjátszó csoport, ökölvívó szakosztály, országos hírű tornacsapat, kerékpárosok otthona, tekézők birodalma volt a Zalka Máté. Az 1000 éves gesztenyefa mögött ütött-kopott öltözőben a focisták otthona volt, a kultúrház- zal szinte összenőtt a mellette fekvő sportpálya, az idelátogatók többsége a Zalkába is be tért, hol is lehetett volna jobban megvitatni az arany-, vagy éppen falábú gyerekek játékát, A hetvenes években szomorú napok következtek: amikor megszűnt a bányában a termelés, gazda nélkül maradt a kul- túrház, roggyant állapotában már-már halálraítélték. Bezárták az ajtót, a bányász csapat már rég nem játszott az itteni pályán, csak a kocsma maradt. Az öregek a haladó telep csendes végnapjairól beszélgettek. A hétszáz fős iskola létszáma néhány év alatt felére zsugorodott, aki csak tehette a városba költözött, vagy fiát Íratta más iskolába, hiszen Pécsbányán még tornaterem sem volt . . . Messze kanyarodtam a Zalkától, érdemesebb a máról beszélni. A közművelődési határozat megszületése, a külszíni bányaüzem létrehozása után aligha lehetett arról beszélni, hogy lebontják a kultúrházat. Sokkal inkább a felújításának lehetőségeit kellett kutatni; a Nehézipari Minisztérium. Pécs város Tanácsa, a Mecseki Szénbányák végül is megteremtette az anyagi alapot, a MSZB építési üzeme felépítette eredeti formájában a kultúrházat. Lebontották a toldaléképületeket: tornatermet, öltözőket. A felújított épületben célszerűbben alakították ki ezeket a létesítményeket. A Zalkában — akár minden nap — délelőtt gyerekek tornázhatnak, délutánra újból művelődési célokat szolgálhat a nagyterem. Két külön helyiséget kap o Mecseki Szénbányák művészeti és képzőművészeti köre, a Kodály Zoltán munkáskórus és fúvószenekar is visszatérhet Pécsbányáia. A nyugdíjasok szakszervezete, a KlSZ-szerve- zet, a szocialista brigádok és a nők klubja működésükhöz jobb feltételeket aligha találnának másutt Itt nyer elhelyezést a Mecseki Szénbányák több mint ötvenezer kötetet számláló központi könyvtára, innen juttatják majd el az üzemekhez az olvasnivalót. A Zalka csak tegnap nyitotta ki kapuit, de máris elkészült a művelődési intézmény ez évi programtervezete: gyermekek, felnőttek jól szórakozhatnak, s középszintű pártoktatás tanulási lehetőséget is biztosít. Az utolsó ecsetvonásokat húzták a festők, a büfé be rendezésén méu vitatkoztak, a kertbon a virágokat rendezték amikor kint jártam. A pécsbányaiok többen elsétáltak arra, igaz c, hogy ismét élet lesz a telepen? Az 1000 éves gesztenyefa düledezö kerítését kicserélték: úgy éreztem, a fa is megújho- dott. Friss borostyánhajtások boritják. L. J. Kényszerűségből két műszakban dolgoznak Hirden Kiszerelik a hídgerendákat a sablonokból a hirdi betonüzemben. Fotó: Maletics Aggasztó létszámhiány Huszonkét ember távozása megkérdőjelezte a háromműszakos termelést. Nem vállalták az utazgatást, az éjszakázást. A Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyárának pécsi gyárrészlegében két hónapon ót egymást érték a vezetői megbeszélések. A központi téma az volt, hogyan kerülhetnék el az éjszakai műszak leállítását. Végül kényszerűségből e hét elejétől átmenetileg csak este tíz óráig dolgoznak Hirden. A BVM volt pécsi gyárának gondjai nem újkeletűek. Az itt dolgozókat tulajdonképpen három és fél évvel ezelőtt érte az első meglepetés, mikor az üzemet a dunaújvárosi gyárhoz csatolták; az pedig, hogy el kell hagyni a Bolgár Néphadsereg úti központi gyártelepet és Hirdre költözik az üzem, érzékenyen érintette a gyár kollektíváját. Mert egészen más vidékről a megyeszékhely valamelyik üzemébe járni, mint Pécsről ingázni. Ezért kérte ki tehát a munkakönyvét huszonkét ember. Július elején az utolsó harminc munkás is Hirdre került, akik korábban . pécsi üzemben dolgoztak. Szállításukról a Volántól bérelt autóbusz gondoskodik. A haromszazhúsz fő többsége egyébként a környező községekből jár műszakra: az üzem vezetői a munkásokat is kérték, hogy segítsenek a toborzásban. A próbálkozások eddig nem jártak sikerrel. Ezért ki tudja meddig, az egyik gyártósor termelése szinte teljes egészében kiesik, érzékenyen érintve az üzemet, a megrendelőket. A Hirden gyártott „E" gerenda és födémpanel igen keresett, nem is szólva az üzem szabadtéri gyártóvonalán előállított hídgerendákról. így az embereit egy része átmenetileg vázszerelést végez szeptember elejétől, s az így elkészített acélháló közé már Dunaújvárosban „öntik bele" a betont. Az UNIVÁZ falpanel előállítását a gyárrészleg komlói üzeme örökölte a megszűnt pécsi központtól. Az eddig keresett termék iránt idén csökkent az érdeklődés, harmincezer négyzetméterrel kérnek kevesebbet a megrendelők, mint ahogy számították. Egyébként a komlói telep rekonstrukciója az UNI VÁZ falpanel gyártásával van kapcsolatban. A hatvanezer négyzetméter homlokzati panel előállítására képes technológiai vonalat házilag készítették; eddig a tervezett beruházás fele valósult meg. A rekonstrukció befejezése után évi 120 ezer négyzetméter falpanelt gyárthatnak majd Komlón. A panelgyártás egyelőre a szabadban folyik mindaddig, míg a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat el nem végzi a vissza lévő kivitelezési munkákat: az év végéig el kellene készülni a második gyártósornak is, és a rossz idő beállta előtt szeretnék, ha tető kerülne az emberek feje fölé. Az év végi határidőt aligha tudja tartani a Tolna megyei ÁÉV. Ha már szót ejtettünk a Komlón folyó rekonstrukcióról, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Hirdre tervezettel sem. A végleges döntést nagyban befolyásolja a szorongató iétszám- hiány. így függ össze a most még égető gond a gyárrészleg perspektívájával, ami legalább százmilliós beruházást ígér a hirdi üzemnek: gépesíteni kívánják az anyagfogadást, a szállítást, bővíteni kellene a szabadtéri tárolóteret, a meglévő csarnokokat es a tmk-mü- lielyt is. S. Gy. Akadályok a korszerű termékek előtt Porcelánszigetelő-újító rögös úton Tizenegy éven ót hadokozott igazáért. Végül huszonegyezer forintot kapott a szabadalmáért, de az összeg alig pótolta az ügyvédre, a perekre fordított pénzt. Tulajdonképpen akkor abbahagyhatta volna az egészet, ám Bártfai Pált, a Zsolnay Porcelángyár MEO vezetőjét keményebb fából faragták. Azóta is egymást érik az általa kidolgozott új műszaki megoldások, kisebb-nagyobb ésszerűsítések. — A nyugtalan, azt is mondhatnám az izgága emberek közé tartozom. Ha valamilyen műszaki probléma merül föl, addig nem nyugszom míg a végére nem járok. A porcelán- szigetelők szerelmese vagyok, az köti le minden időmet. Az pedig bőven van, hiszen egyedül élek már évek óta. Körbemutat a lakásban. A vitrinek, szekrények tetején mini szigetelők sorakoznak: rajtuk a típus és évszám jelzés. Közülük egyre igen büszke, ameflyel a gyár, illetve a Finomkerámia Ipari Művek az idei BNV-n vásárdíjat nyert. Ez is Bártfai Pál tervei alapján készült. Az elismerés szakmai berkekben is nagy vihart kavart, mert nem volt még arra példa, hogy villamos szigetelőt díjaztak volna e rangos kiállításon. Pedig mikor az elmúlt esztendő elején fölmerült, hogy készíteni kellene egy jobb műszaki paraméterekkel rendelkező szigetelőt, többen ágáltak a Bártfai-féle megoldás ellen, amit tulajdonképpen két hét alatt dolgozott ki. — De a kálvária csak ezek után kezdődött, mert el kellett fogadtatnom a Magyar Villamos Művek Tröszttel is a merőben más típust. A gyárban végzett ellenőrző mérések engem igazoltak, ám mindez kevés volt ahhoz, hogy az új szigetelő betörjön a piacra, (gy a Villamosipari Kutató Intézetet kértem meg arra, hogy készítsék el a hivatalos szakvéleményt. Az eredmény kedvező volt, a villamos terhelésnél beigazolódott, hogy átüthetetlen szigetelőt alkottam. Azóta egy célgépen elkezdtük a gyártást: negyvenezret állítunk elő idén. — Az elmondottakból nem derül ki, hogy nehézségei lennének. — Pedig így igaz. Az újítási javaslatot még be sem nyújtottam, mert amíg a korábbi újításom dolgai nem jutnak nyugvópontra, nem kezdem el az újabb hadakozást. Az energiám kilencven százalékát a védekezésre vagyok kénytelen fordítani: nem egy, hanem tíz „kínai fal" van előttem, Másfél évvel ezelőtt módosítottam az egyik típust, de mind a mai napig nem kötöttek velem újítási szerződést, holott fehérenfeketén bebizonyosodott, hogy több millió forint megtakarítást jelent a gyárnak az új szigetelő előállítása. — Tehát elégedetlen? — Erről szó sincs, csak az örökös hadakozás kellemetlen. Ezért megy el a kedve azoknak a műszaki alkotóknak az újításoktól, akik az első lépések megtétele után nem érzik a kellő támogatást. Végül is, a „nehéz emberek” még ma is itt élnek közöttünk. Ez Bártfai Pálnak is sok álmatlan éjszakát okoz. Talán ebből is adódik, meg az is oka lehet levertségének, hogy három esztendeje nem volt szabadságon. Minden a gyárhoz köti. Harminchárom éve került a Zsolnayba, s hiába kérte Mattyasovszkyékat, tegyék az üzembe... A fiatal gépésztechnikusnak a bérelszámolók asztala mögé kellett ülni. Volt műszaki rajzoló, technológus a szigetelő gyár. részlegben, három éve pedig a MEO vezetője. — Korábban negyven-ötven minőségi reklamáció fordult elő évente a szigetelőknél, ma három-négy. Mindez azzal is összefügg, hogy a törzsre már nem úgy ragasztjuk rá az ernyőket, hanem abból faragjuk ki azokat. Megváltoztak a formák is: a nagyobb átmérőjű ernyők helyett többet, de kisebbeket faragunk. Azelőtt a MEO feladata abban merült ki, - hogy regisztrálta a hibát. Szerintem már a null szériánál be kell avatkoznunk, ha minőségi hiányosságokat észlelünk. Természetesen ehhez nagyobb felkészültségre, lelkiismeretes van szükség: én úgy vagyok ezzel, hogy az elméleti dobogón legföljebb a harmadik he- lyet ismerem el, a negyediket semmiképp. Salamon Gyula