Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-19 / 229. szám

Az olvasó véleménye _______Dunántúli napló „ Mi legyen a papírhulladékkal?” Tiszteletdíj nélkül segítünk! A sásdiaké a szó A sósdi tanács vezetői leg­utóbb 1972. augusztus 23-án válaszoltak a lakossáq alábbi kérdéseire. Emlékeztetőül né­hány sort idézünk az annak­idején beküldött kérdésekből illetve válaszokból. Plávics József Felsőegerszeg „Variációk egy témára” Nagyon sokan arra szeret­nénk választ kapni, hogy c Sásdhoz tartozó Felsőegerszeg, Varga és Vázsnok községekber mikor lesz kövesút? Ugyanis c legutóbbi helyszíni bejáráskoi azt hallottuk, hogy Felsőeger- szeq vonatkozásqban kétféle varáció van a tervezők birtoká­ban. Az egyik szerint az új út elkerüli a községünket, azaz csak a boltunkig építik ki, c másik szerint pedig végigha­lad a községen. Tekker János Sásd, Rákóczi u. 42. „Korszerűbb piacteret" Nagyon sokunkat érdekelne, hogy q községben mikor oldó­dik meg végre a hetipiacokon tapasztalt áldatlan állapot. A jelenlegi sok szempontból al­kalmatlan a piacozásra. Hogy csak q legkirívóbbakat említ­sem: Távol esik a közséq köz­pontjától — $ omi talán a leg­lényegesebb —, a főközlekedé­si út közvetlen közelsége miatt állandóan poros vagy sáros, ami egészségügyi szempontból enyhén szólva is tűrhetet­len . . . Böröcz Sándor Sásd, Rákóczi u. 45. „Korszerű iskola ósdi napközivel" Sok szülőt érdeklő kérdésre szeretnék választ kapni: mikor lesz Sásdon egy, a jelenlegi­nél elfogadhatóbb napközi? rk Ezek után foglaljuk össze a levelekre kapott négy év előtti válaszokat. 4 Való igaz, hogy a KPM * * tervezői eredetileg csak érinteni akarták a községét, de a tanács kérése az volt, hogy a megépítendő út Felsőeger- szegen haladjon át a szomszé­dos Varga községbe. Nos, ame­lyik terv kedvezőbbnek bizo­nyul, aszerint készül el az út, melynek megvalósítására elő­reláthatólag 1975-ig sor kerül. A jogosan kért új piac- ■ tér helyét jelenleg a Tü- ZÉP használja. Ha ők elvállal­ják, hogy a területet ez év vé­géig rendelkezésünkre bocsát­ják, akkor a piacteret legké­sőbb jövőre (1973) átadhatjuk rendeltetésének. •'O Az új napközire együtt van már a 300 000 fo­rintunk, de ennek legalább a háromszorosa kellene a megva­lósításhoz. A reményt nem ad­tuk fel, mert a községben lévő gazdasági szeivek is érdekel­tek az ügyben. * Vegyük hát sorra, mi való­sult meg az annakidején el­hangzott ígéretekből! A tanács VB titkára, Édel János szerint — ha nem is olyan egyszerűen mint a mesében, — de telje­sült a lakossáq „három kíván­sága". — Ugyanis az történt, hogy az útépítők betartották a vál­lalt határidőt, és 1975 decem­berére mindhárom községnek átadták a bekötőutat. És, ahogy a mellékelt kép tanúsítja, elkészült az oly rég­óta várt fedett piactér is. Igaz, két évvel később mint ahogy megígérték, de korszerűbben. A közel egymilliós költséggel épült, 80 négyzetméternyi el­adópulttal, ivóvízzel, szennyviz- elvezetővel, WC-vel ellátott fe­deles piac, hosszútávra kielé­gíti a vásárlók és eladók igé­nyeit. S hogy az ellátás tel­jes legyen, „üzembe helyez­ték" a lángossütót és hamaro­san felépül a hasonlóan csinos küllemű pecsenyesütő bódéjuk is. Végül méq egy dátum, 1975 szeptemberében — iskolakez­désre — átadták q 400 ada­gos konyhával, 100 személyes ebédlővel ellátott iskolai nap­közit is, amit —• a jelenlegi 400—450-es létszámra való te­kintettel — méq az idén egy újabb étteremrésszel tovább bővítenék. — Ugyancsak az idén hoz­záfogunk egy 100 férőhelyes óvoda építéséhez is, — mon­dotta a VB titkár. — Az indok? — 1974-től évente 85—90 gye­rek született a községben, ami négyszerese a korábbi évek születési átlagának. Tréfásan még hozzátette: — ha a kis­mamák továbbra is ilyen szor­galmasak lesznek, megérhetjük, hogy Sásdot az ezredfordulóra várossá nyilvánítják . . P. Gy. Nagy érdeklődéssel és egyet­értéssel olvastam a Dunántúli Napló 1976. július 30-i számá­ban megjelent cikket, mely egy nappal előzött meg egy azonos témájú levelem meg­írásában. Az én véleményem szerint sem lehet már szó nél­kül hagyni azt a pazarlást, amit mi, emberek véghezvi- szünk. Most a papír- és vas­hulladékra gondolok. Hogy példával kezdjem, egyszer végig kellene jönni és megnézni, hogy Görcsönytől Regényéig hány mázsa vas- és papírhulladékot emészt fel a A Pécsi Vízmű tortyogói tele­pén dolgozó szocialista brigád nemrég kétnapos országjárá­son vett részt. Az utazás autó­buszon történt. A költségeket a brigád közös beleegyezésé­vel a külön felosztható alapból fedezték. S itt utalok a szép gesztusra. A brigád tagjai el­határozták, hogy a már nyug­A „Hullám" étterem éjjeli látogatóinak magatartása szin­te elviselhetetlen. Egész nap a strand zsivaját halljuk, ami ösz- szeolvad az utca zajával, ezért még elviselhető. Amikor azon­ban elérkezik az esti 10—11 óra, megkezdődik az „élet" a Szendrey utcában. Az éjjeli csendben hatványozottan hat­nak ablakaink alatt a parkoló gépkocsik ajtócsapkodásai, a minősíthetetlen kifejezések és artikulátlan ordítozások, ami Megjelent az 1975. év leg­fontosabb országos adatait magában foglaló Statisztikai Évkönyv. A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Sta­tisztikai Kiadó Vállalat gondo­zásában napvilágot látott rep­rezentatív kiadványban a ma­gyar statisztikai szolgálat átfo­gó képet ad az ország fejlődé­séről, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Mérlegszerű elszá­molást közöl a nemzeti jövede­lem és a társadalmi össztermék felhasználásáról, bemutatja az ágazatok közötti kapcsolatokat, a fejlesztésre fordított pénz­eszközök és a beruházások ala­rozsda és az eső. És mindezekért csak részben hibáztatható az említett község lakossága. Ök bizonyára szívesen leadnák a rossz tűzhelyet épp úgy, mint a számukra haszontalanná vált papírhulladékot, de hová — kinek? Már évekkel ezelőtt javasol­tam a MÉH megyei központjá­nak, hogy minden körzeti köz­ségben helyezzenek el egy dróthálóval bekerített megfele­lő méretű féltetős átvevőhelyet, továbbá egy mérleget és nagy­méretű nylon tasakokat papir- tárolás céljáira. Ezen a helyen díjban lévő tortyogói dolgozók közül kettőt minden anyagi hoz- zájárulás nélkül magukkal visz­nek a kétnapos útra. E ked­ves figyelmességükért ezúton is szeretnék köszönetét mondani. Tóth Lajos, a Vízmű tortyogói telepének egykori dolgozója bizony sokszor éjjel 2—3 óráig is eltart. Szeretném megkérdezni, kénytelenek vagyunk ezt „él­vezni"? Olvastuk, hogy idővel szeszmentes ifjúsági szórakozó­hely lesz itt. Mikor? Addig is szeretnénk, ha o rendőrség segítségünkre lenne és a városban éjjel cirkáló rendőrségi autó többször járna errefelé. G. J-né. kulását, a munkaerőhelyzetet, valamint a keresetek és jöve­delmek változását. Huszonöt átfogó témában kü­lön fejezetek tartalmazzák az egyes népgazdasági ágak - ipar, mezőgazdaság, kereske­delem, közlekedés-hírközlés stb — részletes adatait. Szélesebb érdeklődésre tarthatnak számol a népesség alakulásával és a népmozgalommal, a lakosság egészségügyi, szociális és kul­turális ellátottságával, valamint a lakáshelyzettel foglalkozó táblázatok és adatsorok is. Az évkönyv közreadja az egyes megyékre vonatkozó legfonto­sabb statisztikai mutatókat is. heti egyszeri nyitvatartással (melyet a szomszédos közsé­gekben is kihirdetnének) át le­hetne venni a hulladékot. Bizo­nyára jelentkezne rá olyan nyugdíjas, aki minimális tiszte­letdíj fejében szívesen elvál­lalná ezt a feladatot. Még jó­magam is hajlandó volnék vál­lalni egy ilyen átvevőhely ke­zelését. Hozzáteszem: a nép­gazdaság éidekében. Javaslatomat a falusi pro­pán-bután gázpalack-cserék jól bevált gyakorlatára alapoz­tam. Érdemes volna elgondol­kodni ezen a MÉH vállalat ille­tékeseinek. Kengyel Ede tanító Regenye. Általános iskola Illetékes válaszol „ Szereltessenek fel pernye- leválasztót” A Kénes-úti telepünkön egy C-25-ÖS aszfaltkeverő gép üze­mel, melyet a Közúti Gépellátc Vállalat ceglédi gyáregysége gyárt. Ebből a típusból Ma­gyarországon mintegy száz üzemel. Ehhez a géphez gyári­lag tartozik egy szárcz és egy nedves porleválasztó berende­zés, melyet üzemeltetünk. Ezer túlmenően a por további csök­kentése végett folyamatban van egy zsákos porleválasztó berendezés felszerelése is. A lakók érdekében 1973-ban a gép kéményét magasítottuk, hogy a füsttel se szennyezzük a környék levegőjét. A telep kijelölésekor azért esett a Kénes útra a válasz­tás, mert ezen a területen egy bánya, meddőhányó és szemét­telep volt, ami sajnos, nagy­mértékben hozzájárul a kör­nyék levegőjének szennyezésé­hez. Egyébként ezt a telepün­ket — előreláthatóan — egy­két éven belül megszüntetjük Hosszú József a Pécsi Közúti Építő Vállalat igazgatója A kötetet lapozva az érdek­lődő - egyebek mellett — tá­jékozódhat a megkötött és meg­szűnt házasságok számáról, arányáról, a születéskor várha­tó átlagos élettartam alakulá­sáról, a lakóhelyváltoztatások irányáról: a metro utasforgal­máról; a kivitel és behozatal áruszerkezetéről, az idegenfor­galom adatairól csakúgy, mint az oktatás, a tudományos ku­tatás vagy a számítástechnika eredményeit, helyzetét tükröző számsorokról. Nem hiányoznak az új statisztikai évkönyvből az igazságszolgáltatás fontosabb összefoglaló adatai sem. 1976. augusztus 19., csütörtök i T. l.-né férje sorkatonai szol­gálatra vonult be. Nemrég gyer­meke született. Kérdése: Kaphat-e munkahelyén családi pótlékot gyermeke után? Igen! Az érvényes jogszabályi rendelkezések értelmében egye­dülállónak kell tekinteni a ha- jadonon, nőtlenen, özvegyen kí­vül azt a személyt is, akinek a) férje sorkatonai szolgála­tot teljesít, b) házastársa közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, c) házastársa a háztartásuk­ban levő gyermekekről legalább két hónapja nem gondoskodik stb. • Olvasónknak munkahelyén kell a családi pótlék igényét szóban vagy írásban bejelen­teni. Egyúttal igazolni kell a megállapításhoz szükséges ada­tokat is, így azt, hogy férje sor­katonai szolgálatot teljesít. Az igénybejelentés után kerül sor a családi pótlék megállapí­tására, majd kifizetésére. H. N. olvasónk a bérbeszámi- tási jog iránt érdeklődik. Kér« dése: A lakásügyi rendelkezések alapján mikor van bérbeszámi tásra lehetőség? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 60. §-a értelmében, ha a bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és — jogsza­bályban meghatározott esetek ben — hatósági engedéllyel emeletráépítés, tetőtér-beépítés, toldalék-építés, műszaki meg­osztás, nem lakás céljára szol gáló helyiségnek lakás céljáro való átalakítása útján vaqy más módon lakást létesít, illetőleg lakást helyreállított, a költségek 75 százqlékát a lakbérbe be­számíthatja. A költség ezt meghaladó ré­szét a bérlő nem követelheti. A bérlő teljes költséget beszámít­hatja a lakbérbe, ha a) a-lakás átadásakor ész­lelt hibák, hiányosságok meg­szüntetéséről a bérbeadó he­lyett gondoskodott, b) a bérbeadót terhelő olyan egyéb munkát végeztetett el, amely költségeinek meg­térítését egy összegben nem követelheti, c) a lakás átalakításával, il­letőleg korszerűsítésével a la­kás alapterületét vagy komfort- fokozatát, illetőleg a lakószo­bák számát növelte, d) központos fűtéssel, illető­leg melegvíz-ellátással nem rendelkező állami lakásban egyedi gáz- vagy elektromos fűtő-, illetőleg melegvíz-szolgál­tató berendezést szereltet fel. A bérlő a költsége 50 száza­lékát beszámíthatja a lakbérbe, ha időszakosan működő köz­pontos melegvíz-ellátással ren­delkező állami lakásban egyedi gáz- vagy elektromos melegvíz­szolgáltató berendezést szerel­tet fel. Tájékoztatásul még közöljük: a bérlő a bérbeszámítási jogá­nak elismerését a munka be­fejezésétől, illetőleg ha haszná­latbavételi engedély szükséges, annak megadásától számított egy éven belül írásban követel­heti a bérbeadótól, ha jogsza­bály ettől eltérően nem rendel­kezik. A határidő elmulasztása jog­vesztéssel jár! A lakásügyi jogszabályok ér­telmében, ha a bérlő lakásbér­leti jogviszonya q beszámítha­tó költségének megtérülése előtt megszűnik, a bérbeadó köteles a hátralékos összeget a bérlő vagy* jogutóda részére megfi­zetni olyan részletekben, ahogy azt a bérlő a beszámítás útján érvényesíthette volna. F Ö R U Ilii A sásdi piac. I tanács vezetői válaszolnak szerkesztőség postájából E „Vegyük beljebb a botot, tata! 9 9 Ez a „rendreutasítás" egy idős bácsinak szólt, aki botjára támaszkodva várta a busz érkezését. A „vétke" az volt, hogy botjával kissé hátráltatta egy fiatalokból álló zajos csoport elvonulását. Bennünk — akik ugyancsak a buszra vártunk — önkéntelenül is felrémlett a gondolat: ez vár ránk, ha mi is megöregszünk? — Persze, ebből a példából nem lehet, s nem is szabad általáno­sítani. Hogy mégis miért tettem szóvá? Hogy az alábbi példából okuljanak a fentebb említett tisz­teletlen fiatalok. Nem egyszer láttam már idős bácsit, nénit, aki az autóbuszon magától értedodöen átadta helyét a fiatal kismamának. Miért ne követhetnék az ilyen példát a fiatalok is. Hiszen mindössze egy kis tisztelet és megértés kell hozzá. Forrai István Pécs, Gyöngyös u. 5. Nemes gesztus volt Mikor lesz a „Hullámból” szeszmentes szórakozóhely?! Megjelent az új Statisztikai Évkönyv

Next

/
Oldalképek
Tartalom