Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-18 / 228. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 228. szám 1976. augusztus 18., szerda Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Munka és művelődés A közművelődési hatá­rozatban olvashat­juk: „Az értékes kul­túra nem jótékonyság, nem a népnek adott ajándék, hanem kötelezettség, a szocialista fejlődés parancsoló követel­ménye”. A tudományos technikai for­radalom korszakában a kor­szerű termelés megköveteli az emberektől az állandó önkép­zést és továbbképzést. A társadalomnak olyan szak­képzett munkásokra van szük­sége, akik nagyobb összefüg­gésekben képesek látni saját munkájukat, ismerik munkahe­lyük, iparáguk helyzetét a nép­gazdaság rendszerében, akik ily módon magabiztosan képe­sek véleményt nyilvánítani a szocialista üzemi demokrácia fórumain. A szakmai ismeretek gyara­pítása magától értetődő és fe­lesleges a bizonyítás. De felmérhetetlen haszonnal jár — bár forintokban csak később és áttételesen mérhető — az általános műveltség gyarapodása. Kétségtelen az is, hogy az általános műveltség alapjai­nak megszerzése elsősorban az egyén hasznára válik. A magasabb képzettségű, szélesebb látókörű emberekkel azonban könnyebb szót váltani szakmai kérdésekben is, és a kultúra nagyobb felületeivel való találkozás felébreszti az érdeklődést a részletek', adott esetben a szakmai ismeretek iránt is. Nem utolsósorban a közmű­velődésen, az emberek tevé­keny művelődésén múlik, hogy mind szélesebb körben és mind gyorsabban bontakozzon ki az értelmes, szabad, har­monikus emberi élet és a kö­zösségi életforma. Létrehozója a munka, a kö­zösség és a kultúra szerves egysége. A közösségeknek számos formáját alakitotta és alakítja ki az élet, de azt is tudjuk, hogy a munkahely, a termelési szervezet kínálja az elsődleges lehetőségeket. Leginkább itt van­nak jelen a valódi közösséggé avató azonos célok és problé­mák, a megoldásra váró közös feladatok. Az üzemi brigádok, mint a szocialista közösségek példái egyszersmind a közművelődés­nek is nélkülözhetetlen bázi­sai. A szocialista brigádok kul­turális tevékenységében már eddig is sok követésre méltó példa bizonyítja azt a lenini igazságot, hogy: „A munkások egy pillanatra sem felejtik el, hogy szükségük van a tudás hatalmára". Közeledik az idő, amikor mind kevésbé nevezhe­ti magát — joggal — szocia­listának az a brigád, amely csak alig valamit tesz a szo­cialista műveltség, gondolko­dás fejlesztéséért. A közművelődés számára el­sődleges feladat a munkás- osztály körében végzendő te­vékenység, a műveltségi szín­vonalat emelő formák kikísér­letezése, megvalósítása. Ennek jegyében született ez év tavaszán a MUNKA ÉS MŰ­VELŐDÉS akció is, amely a pé­csi üzemek szocialista brigád­jainak kíván segítséget nyúj­tani ahhoz, hogy kulturális vállalásaikat az egyén és a társadalom számára kamato- zóbbá tehessék. Az akció közvetlen művelő­dési funkciói: — A résztvevő közösségek művelődési formáinak gazda­gítása. — A művelődés iránya és tartalma meghatározott, így folyamatosan értékelhető és magasabb szintre emelhető. — Az elsajátítandó ismere­tek cselekvő és feldolgozó munkára ösztönöznek. — Bekapcsolja résztvevőit a város kulturális életébe, ezzel közéletiségük kibontakozását segíti. — Hozzájárul a kulturális vállalások egységes értékelé­sének kialakításához. Közvetett funkciók: — Fokozza a gazdasági ve­zetők és az üzemi értelmiség érdekeltségét a munkások mű­velődésének segítéséhez. — Befolyásolja a kulturális alapok felhasználásának irá­nyát. — Javítja a vállalati és in­tézményi közművelődés koor­dinációját, együttműködésre készteti szakembereiket és fe­lelős munkatársaikat. — Szervezeti kereteket te­remt egy magasabb igényű művelődési tevékenység terve­zéséhez és lebonyolításához. A munkásművelődés egyik közösségi bázisára, a szocia­lista brigádokra alapoz a MUNKA ÉS MŰVELŐDÉS, amelynek ötéves rendszere vár kidolgozásra a jelenlegi kísér­leti év tapasztalatai alapján. Célja a szocialista életszem­lélet és -magatartás kialakítá­sának segítése, a szakmailag jól képzett, munkáját magas­fokú öntudattal végző, a köz­életben szerepet vállaló em­ber formálása, az önművelő­dés fontosságának felismerte­tése, lehetőségeinek bővítése, a növekvő szabad idő hasz­nos, tartalmas eltöltésénekelő­mozdítása. A mozgalomba — a jelent­kezések alapján nyugodtan mondhatjuk annak — 23 üzem 233 szocialista brigádja, több mint háromezer dolgozó jelent­kezett. Az ez év novemberében vetélkedővel • záruló időszak után már több kérdésre sike­rül választ adni a — mi volt jó — és hogyan tovább — kérdésében. A kérdés elbírálásánál so­hasem a vállalás formai olda­la a döntő, hanem a benne rejlő tartalom. Néha bármilyen nemes cél­kitűzésként megfogalmazott vállalás is takarhat frázisokat és sablont, de olykor a már unalomig ismételt célkitűzés is tartalmazhatja a legcélraveze-. több módszert. Az ismeretterjesztés külön­féle módozatai, a kollektív és egyéni látogatások művészeti intézményekben, az olvasás, a kirándulás és egyéb hagyomá- hyos formák mind-mind alkal­masak lehetnek arra, hogy a dolgozók szocialista módon ta­nuljanak, hogy egyre jobbon megközelítsék korunk modern embereszményét. Alkalmasak lehetnek, ha a forma mögött ott húzódik a szocialista tarta­lom, az emberre szabott tar­talom. M indennek megva­lósítását kitől kér­hetnénk indokol­tabban, mint a munkában is élenjáró szocialista brigádok­tól. Tőlük várjuk elsősorban, hogy élesztői, serkentői legye­nek a permanens tanulás, mű­velődés gondolatának, hogy mindenekelőtt saját maguk mutassanak jó példát. A megvalósításhoz a közmű­velődés minden területének segítsége szükséges. Mennyi­ségileg több, minőségileg ne­hezebb tennivalók sora vár megoldásra. Gelencsér János Felszólalások Colombóban Fel kell lépni a politikai zsarolás ellen Kedden Colombóban folytat­ta munkáját az el nem kötele­zett országok állam- és kor­mányfőinek csúcsértekezlete. A keddi ülés első szónokaként Jo- szip Brpz Tito jugoszláv elnök emelkedett szólásra. Sajnálko­zással szólott arról, hogy a le­szerelés terén nem sikerült ki­elégítő eredményeket elérni. A fegyverkezési hajsza egyre in­kább az ingatagság, a feszült­ség és a veszély forrásává vá­lik, mind nagyobb mértékben fenyegeti a világ békéjét és biz­tonságát — mondotta, majd ja­vasolta, hogy az ENSZ köz­gyűlés foglalkozzon a rendkí­vüli ülésszakon a leszerelés problémájával. SBMBBOaai Tito állást foglalta nemzetkö­zi politikai és gazdasági kap­csolatok új rendszerének kiépí­tése mellett és megbélyegezte az imperialista erőket, amiért le akarják igázni az el nem kö­telezett országokat és akadá­lyokat gördítenek politikai és gazdasági felemelkedésük útjá­ba. A jugoszláv elnök befejezé­sül támogatásáról biztosította azt a gondolatot, hogy az In­diai-óceán térségét változtassák a béke és az együttműködés övezetévé. Az el nem kötelezett orszá­gok 5. csúcstalálkozójának má­sodik napján — a megnyitás napjához hasonlóan — a kül­döttek többsége síkraszállt azért, hogy az enyhülési folya­matot terjesszék ki az egész vi­lágra. A több mint négyezer delegátust és vendéget a ven­déglátó Colombo lakossága a heves monszunesőzések ellené­re ismét lelkesen üdvözölte, amikor a reggeli órákban a konferencia színhelyére hajtat­tak. A második tanácsokzási nap első eseményeként részt vevő or. szágok képviselői egyhangúlag megszavazták a külügyminisz­teri konferencián elfogadott ja­vaslatot, s ezzel az el nem kö­telezett országok mozgalmának teljes jogú tagjai közé felvették az Angolai Népi Köztársaságot, a Seychelles Köztársaságot és a Comore-szigeteket. A delegá­tusok ezt követően megerősí­tették a Fülöp-szigetek, Por­tugália, Svájc és Románia ven­dég-státusát. A keddi vitában felszólaló több küldött konkrét intézkedé­seket sürgetett az imperializ­mus és a neokolonializmus egy­re veszélyesebbé váló támadá­sai ellen, és hangsúlyozta, hogy együttes akciókkal kell fellépni a multinacionális vállalatok szégyentelen gazdasági kizsák­mányolása és politikai zsarolá­sa ellen. Ezzel összefüggésben több szónok síkraszállt az ál­talános és teljes leszerelésért, a gyarmatosítás utolsó maradvá­nyainak felszámolásáért és új­fajta, igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépíté­séért. Az ülésen a többi között fel­szólalt Indira Gandhi, India mi­niszterelnöke és Pák Szong Csői, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság Közigazgatá­si Tanácsának elnöke. Indira Gandhi mindenekelőtt aláhúzta, hogy az el nem kö­telezettségi mozgalom résztve­vői egységesek a szabadságra, az egyenlőségre, a békére és a szilárd helyzetre való törekvé­sükben. Megemlítette, hogy még mindig érezhetőek a hideg­háború és a gyarmati uralom következményei. Az el nem kö­telezettségi mozgalom sikerei arra ösztönözték az ellenfelet, hogy megpróbálja megosztani és qyengíteni azt, kétségbe von­ja pozitív erőfeszítéseinket — mondotta Indira Gandhi. — Az el nem kötelezett országoknak határozottan harcolniok kell az ilyen nézetek ellen. Remélem, hogy megtaláljuk az együttmű­ködés formáit és végleg felszá­molhatjuk a gyarmati múlt örök­ségét. Pák Szong Csői, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának (kor­mányának) elnöke a többi között rámutatott: a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság hatá­rozottan sürgeti az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai tér­ségben lévő imperialista jelen­lét és katonai támaszpontok felszámolását. Bernits Ferenc átadja a Kiváló népművelő kitüntetéseit Erb János felvétele Kitüntetések alkotmányunk ünnepe alkalmából • Szocialista kultúráért kitüntetés, miniszteri dicséretek $ Pécs közművelődéséért emlékplakett Kitüntetéseket adtak át teg­nap délelőtt a Baranya megyei Tanács vb-termében. Az ünnep­ségen megjelent Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács el­nöke, Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztályvezetője, Szentirányi Jó­zsef, az MSZMP Pécs városi Bi­zottságának titkára és Czente Gyula, Pécs város Tanácsának elnöke. Patáncz Tamás és Kitesy László zeneművészek rövid mű­sora után kezdődött az ünnep­ség, amelyen bejelentették: a kulturális miniszter Bocz József­nek, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága titkárának a közművelődés terén kifejtett eredményes munkájáért a Ki­váló népművelő kitüntetést ado­mányozta. A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága a Kulturális Mi­nisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Népi Iparművé­szeti Tanáccsal közösen a Nép­művészet ifjú mestere címet adományozta Frank Eszter kis- hajmási keramikusnak az Ifjú Népművész pályázaton nyújtott kiemelkedő teljesítményéért. Mindkét kitüntetést tegnap ad­ták át Budapesten a Fészek Klubban. Ezután Bernics Ferenc, a Ba­ranya megyei Tanács művelő­désügyi osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet, majd Pécsett, a Kodály út parkjaiban kor­látokat építenek a balesetveszélyes lépcsőkhöz. Ezzel párhuzamosan ki­javítják és újra festik a már meg­lévő porolókat, ke­rítéseket és játszó­téri berendezése­ket. Erb János felvétele átnyújtotta a Szocialista kultú­ráért kitüntetést Balogh József­nek, a Siklósi Községgazdálko­dási Vállalat igazgatójának, Csery Andrásnénak, a Mohácsi járási-városi Könyvtár könyvtá­rosának, dr. Cziglányi Imrének, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat főkönyvelőjének, Em- mert László táncoktatónak, a Mohácsi Szék- és Kárpitosipari Válilalat dolgozójának, dr. Föld­vári Jánosnénak, a Baranya megyei Könyvtár főkönyvtárosá­nak, Kajsza Lászlónak, a Bara­nya megyei Moziüzemi Vállalct filmelőadójának, dr. Med- nyánszky Sándornak, a Sziget­vári Járási-városi Könyvtár igaz­gatójának, Nagymiklósi Ferenc­nek, a Máriakéméndi Klub­könyvtár vezetőjének, Németh Gézáné mágocsi általános is­kolai tanítónőnek, a mágocsi színjátszó csoport vezetőjének, Radó Józsefnek, a Pécsi Járási Hivatal közművelődési felügye­lőjének, Sas Zsuzsannának, a Mohácsi Zeneiskola zenetanár­nőjének, Szatmáry Elemérné­nek, a Pécsi Park Filmszínház üzemvezetőjének, Tabár Bélá- nénak, a Pécsi József Attila Mű­velődési Ház szakkörvezetőjé­nek, Temesi lenöné bábcsoport vezetőnek, Pécs, Vasas I. álta­lános iskola tanítónőjének, Varga Csabának, a Pécsi Ifjú­sági Ház stúdióvezetőjének és Vass Henrik vókányi tanácsel­nöknek. A miniszteri dicséret kitünte­tést nyújtotta át Csankó Sándor vajszlói moziüzemvezetőnek, Gombár József dunafalvi műve­lődési ház igazgatónak, Har­tung Józsefnének, a pécsi Ma­gyar írók Könyvesboltja vezető­jének, Keszi Erikának, a Pécsi Városi Könyvtár könyvtárosának. Kovács Lajosnak, a kővógószöl- lősi művelődési ház igazgatójá­nak, dr. Kováts Zoltánnénak, a Pécsi Városi Könyvtár könyvtá­rosának, a MÉV Szolgáltató üzem erőgép részlege szocia­lista brigádjainak, a Mohácsi Bartók Béla Művelődési Köz­pont néptánc együttesének, Nagy Lászlónak, a Baranya me­gyei Moziüzemi Vállalat mű­szaki ügyintézőjének, Németh Istvánné bicsérdi községi könyv­tárosnak, Ordas Antalnénak, a véméndi művelődési otthon könyvtárvezetőjének, ifj. Pálin­kás Györgynek, a Baranya me­gyei Könyvtár főkönyvtárosának, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom