Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-13 / 223. szám
A berlini tanácskozás és a katonai enyhülés A z európai kommunista és munkáspártok tanácskozásán 29 kommunista és munkáspárt vezetői — 29 millió kommunista nevében — azokról a feladatokról tanácskoztak, amelyek a mai megváltozott nemzetközi s az európai helyzetből következnek. Végkövetkeztetéseiket az az együttes elemző munkával kidolgozott záró. dokumentum tartalmazza, amelynek önálló fejezete foglalkozik az enyhülési folyamat elmélyítésével s a leszerelési intézkedésekkel. E fejezet alap- gondolatát így is lehetne sommázni: ha erősíteni akarjuk a küzdelmet a helsinki záróokmány megtartásáért és meg- tartatásáért, akkor egyszersmind távolabbi célokat is ki kell tűzni. Ha tehát a politikai enyhülést meg akarjuk szilárdítani, akkor tovább kell lépni s a katonai területekre is ki kell terjeszteni a dé- tente-t. E kérdéssel foglalkozván a különböző feltételek közt tevékenykedő kommunista pártok olyan állásfoglalást alakítottak ki, amely tanúsítja: nemcsak korunk legnagyobb politikai erejét, hanem korunk lelikiismeretét is megtestesítik. A folytatódó fegyverkezési hajsza ugyanis mind nyomasztóbb teherként nehezedik az egész emberiségre. Előfordul, hogy azalatt, amíg egy új fegyvert vagy harci eszközt kikísérleteznek és alkalmassá tesznek a tömeggyártásra, a szóbanforgó eszköz reménytelenül elavul. 1945-höz képest a hetvenes évekre egy tengeralattjáró gyártási költsége több mint negyvenszeresére, egy repülőgép-anyahajáé majdnem tízszeresére, egy stratégiai bombázóé harminchatszorosára, egy vadászgépé pedig százharmincszorosára növekedett! Vannak emellett olyan területek, amelyeken minden ösz- szehasonlítás lehetetlen: 1945- ben például nem léteztek interkontinentális rakéták. A haditermelésben világszerte foglalkoztatottak száma 50 millió főre tehető, s csak katonai fejlesztésre évenként 25 milliárd dollárt költenek. Ha mindez lehetségessé és elkerülhetetlenné tette a katonai enyhülést, akkor egy második tényező meg fokozta szükségességét. Mégpedig az, hogy a legutóbbi négy-öt évben óriási lépéseket tettünk előre az enyhülés útján, az SZKP XXIV. és XXV, kongresz- szusán kimunkált békeprogramok — közös programjaink — megvalósítása felé. Az enyhülés fogalomköre bővül, nem egyszerűen háború nélküli és annak kiküszöbölésére irányuló állapotot jelent, hanem rendszeres érintkezést, és ott, ahol lehetséges, együttműködést a válságok visszaszorításában, fejlődő gazdasági, műszaki, tudományos és más kap*' csőlátókat. Ez azt tükrözi, hogy kialakult a bizalom minimuma, olyan bizalomé, amely nem naiv feltételezéseken, hanem bizonyos érdekkörök közösségének felismerésén alapul. (A legfontosabb közös érdekkör természetesen az, hogy a történelmileg elkerülhetetlen küzdelem a két rendszer közt ne fenyegessen háborúkkal, veszélyes konfliktusokkal.) A politikai enyhülés eddigi eredményeinek biztosításához szükség van a katonai enyhülésben is az előrelépésre. Ha erre nem kerül sor, az egy idő után visz- szahathat magára az enyhülésre. Végeredményben ilyen következtetések vezették a testvérpártokat, amikor — egyebek közt — síkraszálltak mindenfajta fegyverkezési verseny, különösen a nukleáris fegyverkezés megszüntetéséért; a leszerelési kérdésekkel kapcsolatos, az ENSZ keretei között folyó tárgyalások meggyorsításáért és olyan hatékony intézkedésekért, amelyek nemzetközileg szigorúan ellenőrzött, általános és teljes leszerelés megvalósítására irányulnak; a külföldi katonai támaszpontok megszüntetéséért, és a külföldi csapatok, a fegyverzet idegen területekről való -kivonásáért és a csapatok feloszlatásáért; minden állam — elsősorban az atomfegyverrel s nagy katonai potenciállal rendelkező országok — katonai költségvetésének rendszeres csökkentéséért. A szocialista közösség országainak kommunista és munkáspártjai, amelyek 'kormányzópártok is, nyugodt lelkiismerettel és fenntartás nélkül csatlakozhattak ezekhez a célkitűzésekhez. A szocialista közösség országai ugyanis egész Európának — és természetesen nem csak Európának — példát mutatnak az önmérsékletben egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok és Nyugat- Európa katonai-ipari komplexumai a fegyverkezési verseny új menetét indítanák el. Egy oíyan esztendőben, amikor az Egyesült Államok évek óta a legnagyobb emelést hajtotta végre katonai költségvetésében és ennek összegét 112 milliárd dollár fölé emelte, a Szovjetunió — a Varsói Szerződés legerősebb katonai hatalma — egyetlen százalékkal sem növelte katonai kiadásait. Az sem kerülheti el a tárgyilagos szemlélő figyelmét, hogy az európai kontinens kommunistáinak eddigi legszélesebb fóruma olyan leszerelési vagy fegyverzetcsökkentési intézkedések szükségességét hangoztatta, amelyeket a szocialista közösség országai régóta sürgetnek. Például: ratifikálja minden állam a bakté- .riumfegyverek megsemmisítéséről szóló konvenciót, kössenek a leggyorsabban szerződést a vegyi fegyverek betiltásáról, eresszék le a sorompót a tömegpusztító eszközök új, -különösen nagyhatású típusainak kialakítása előtt. Másszóval: mialatt a burzsoá propaganda a pártok „szakadásáról" fecsegett, sőt, az értekezlet kudarcára spekulált, a pártok — valamennyien — egyetértettek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a szocialista közösség országai konkrét javaslatok formájában fogalmaztak meg. A kommunista és munkáspártok dokumentuma a legszélesebb néptömegeket hívja harcba a nukleáris háború elkerüléséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy azokra az államférfiakra a tőkésországokban, akik társaink az enyhülésben, akik aláírták a helsinki záróokmányt, a szélsőséges enyhülésellenes körök, a katonaiipari komplexumok is nagy nyomást gyakorolnak, felhasználván a belpolitikai sajátosságokat, választási folyamatokat. Semmiesetre sem gyengülhet tehát a néptömegek nyomása, kezükben a jövő -kulcsa. Vajda Péter COLOMBOa Hétfőn kezdődik a csúcstalálkozó Colombo Szerdán délután Colombó- ban az el nem kötelezett országok értekezletének első napján több felszólaló értékelte a mozgalom utóbbi években elért eredményeit. Abdel Aziz Buteflika algériai külügyminiszter kijelentette, hogy az elmúlt három évben az el nem kötelezettek mozgalmának sikerült megerősítenie soraiban a szolidaritást, világosabbá tette céljait és ésszerűsítette akcióit. Az algériai külügyminiszter ugyanakkor kifejezte azt a meggyőződését, hogy lehetséges kiszélesíteni a mozgalom tevékenységét és csökkenteni a belső ellentéteket. Seewosagur Ramgoolam (Mauritius) az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsának soros elnöke felszólalásában az afrikai országok közötti kapcsolatok problémáiról beszélt. Milos Minies jugoszláv külügyminiszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt (Folytatás az 5. oldalon.) Medence, homokozó, modem rönkvár és tok egyéb kerti játék várja az óvodásokat a Budai Nagy Antal utcában. A pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói a közelmúltban fejezték be csaknem 800 ezer forint értékben az óvoda parkosítását. Fotó; Erb János Megszűnik a pécs • • Ülést tartott a Minisztertanács Az alumíniumipar fejlesztése az V, ötéves tervben A kormány tájékoztatási hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének Piotr Jarosze- wieznek, a Lengyel Népköz- társaság miniszterelnökének meghívására Lengyelországban tett hivatalos baráti látogatásáról szóló jelentést. A kormány a tájékoztatót jóváha- gyólaq tudomásul vette és utasította az illetékes állami szerveket, hogy tegyék meg a tárgyalásokból adódó szükséges intézkedéseket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta Amadou Mahtar M. Bownak, az UNESCO főigazgatójának hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és elfogadta a nehézipari miniszter előterjesztését az alumíniumipar központi fejlesztési programjáról, az ötödik ötéves tervidőszakra vonatkozó részletes feladatokról, valamint az 1980. utáni tennivalókról. A program irányítására és végrehajtásának ellenőrzésére a kormány alumíniumipari tárcaközi bizottságot alakított. Az Országos Tervhivatal elnöke és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a mezőgazdaságot ért aszálykárokról és a csökkentésükre tett intézkedésekről. A kormány a jelentést elfogadta és határozatot hozott a további feladatokról. A nyári mezőgazdasági munkákban, a kalászos növények betakarításában részt vevő dolgozóknak az elért eredményekért a Minisztertanács elismerését fejezte ki. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Vasúti kedvezmény három évig a buszokon Az új harkányi autóbuszállomáson szerelik az új épületet A Bacsó Béla utcai ideiglenes autóbusz-pályaudvarra 20-a után megkezdik a költözést A harkányi új autóbuszpályaudvar rövidesen alkalmas lesz utasok fogadására (bár az építkezés csak később fejeződik be.) 25 új — sárga — panorámabusz hetek óra „próbaszolgálatot" teljesít a megyében. A Közlekedési Közlöny augusztus 8-án megjelent száma tudatja az érdekelt szállító vállalatokkal, hogy 1976, augusztus 31-én 24 órakör megszűnik a vasúti közlekedés a pécs—harkányi vasútvonalon, s a személy- és áruszállítást attól kezdve közúton bonyolítják. Évekig tartó előkészületek után csaknem minden feltétel adott a sikeres átálláshoz. Azért „csaknem", mert az igazi az lenne, ha meglenne már az új pécsi autóbusz-pályaudvar is. Másrészt viszont az új pécs—görcsöny—harkányi út Szava—Diósviszló közötti szakaszát a megszűnő vasút nyomvonalán csak szeptember 1 után építhetik, E szakasz elkészültéig Garén át közlekednek a harkányi vonatpótló járatok. A Volán a szükséges előkészületeket megtette már az átállásra, s kidolgozták a szeptember 1-től érvényes menetrendet is, ami — vonatpótló járatokra vonatkozván — szigorúan az eddig érvényben volt vasúti menetrendre alapul. Ebből következik, hogy az első hetek tapasztalatai alapján esetleg bizonyos változtatásra lehet számítani aszerint, hogyan alakulnak az utasok igényei. A harkányi forgalmat a Volán két vonalon bonyolítja le. A vonatpótló járatok a pécs— görcsöny—harkányi vonalon, a harkányi üdülőhelyi járatok a pécs—szalánta—harkányi vonalon közlekednek. Ezekhez csatlakozik — a közvetlen járat kiegészítőjeként — a har- kány—diósviszlói ingajárat. A vonatpótló autóbuszok Pécsett oda-vissza menetben érintik a főpályaudvart, a közvetlen járatok viszont a felüljárón át az 58-as úton közlekednek. Valamennyi autóbuszjárat a Bacsó Béla utcából indul és oda is érkezik. A járatokon természetesen az autóbuszokon szokásos Volán- személy- és poggyászdíjszabások érvényesek. A vasútvonal megszüntetésétől számított három év leteltéig azonban megkapják az eddig élvezett vasútf kedvezményt azok a dolgozók és tanulók, akik augusztus 31- ig vonattal jártak munkába vagy iskolába. De megkapják a kedvezményt azok is, akik e három éven belül lépnek munkaviszonyba vagy kezdenek -iskolába járni és vonatot vettek volna igénybe. Mindert más MÁV-kedvezmény — tehát a harkányi üdülőhelyi vasúti kedvezmény is — megszűnik. A kedvezményekre jogosító MÁV- bérletek szeptember 5-ig, ill. 15-ig autóbuszokon is használhatók, utána új Volán-bérlet- igazolványok alapján kell megvásárolni az új kedvezményes bérleteket. A szükséges nyomtatványokat és a bérleteket már árusítják a Volán elővételi pénztárainál. Az utasokat érintő változásokról egyébként részletes felvilágosítást adnak a helyi tanácsoknál és a niég működő vasútállomásokon is. A Volán a változásokról tájékoztató füzetet adott ki, amely tartalmazza a részletes menetrendet is. A füzethez ingyen juthat aZ érdekelt utazóközönség. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIIII. évfolyam, 223. szám 1976. augusztus 13., péntek Ára: 80 fillér Augusztus 31-én harkányi vasútvonal
