Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-12 / 222. szám

1976. augusztus 12., csütörtök Dünantmt napló 3 Népesedéspolitikánk egyik alapvető törekvése, hogy az új­szülöttek közül minél többen életben maradjanak. A XX. század első éveiben hazánkban ezer élveszületett újszülött közül több mint kettő- százán nem érték meg első életévüket. Az ötvenes évek elején is még az első élet­évükben majd száz újszülöttet elvesztettünk. 1970-ben és azt követő években ez a magas halálozási szám 34-35-re csök­kent. Ezt az eredményt társa­dalmunk erőfeszítésével, az egészségügyi szakemberek lel­kiismeretes munkájával, meg­felelő intézkedéseikkel érhettük el. Vidéken kedvezőbb De vajon meg lehetünk-e elégedve a jelenlegi helyzettel, amikor Európa több országá­ban lényegesen kedvezőbb az újszültöttek halálozási aránya? Vannak országok, melyekben ezer élveszületett újszülött kö­zül az első életévükben csak ti- zenkettő-tizenötöt vesztenek el. Vannak-e további lehetőségeink minél több újszülöttünk meg­mentésére? Az első életévben elvesztett újszülöttek majd 75 százaléka a szülést követő hat napon belül meghal, döntő többségben a szülést követő pár órában. Elqondolkoztató az is, hogy vidéken, hol az egészségügyi ellátás és a köz­egészségügyi helyzet a városi színvonaltól elmaradt, mégis kevesebb a csecsemőhalálozás, mint a városokban. 1970 év óta az újszülöttek halálozásában további javulást nem tudtunk ejérni annak el­lenére, hogy számtalan jelentős intézkedés történt, mint pl. ki­alakították a terhesek rendsze­res gondozását, az újszülöttek ellenőrzését, szaporították a szülészeti ágyak számát, ami lehetővé tette, hogy gyakorla­tilag az összes szülés intézet­ben történjen, kiépítették a körzeti gyermekorvosi hálózatot, megszervezték a szükséges or­vosi felvilágosítást, az „anyák iskoláját" stb.-t. Újszülött­halálozás Az újszülött halálozás kérdé­sével annál is inkább érdemes részletesebben foglalkozni, mert városunk és megyénk helyzete az országos átlaq alatt van.. A szülést követő újszülött ha­lálozás, de a vidéki kedvezőbb helyzet is kétségkívül azt iga­zolja, hogy a szülő nő szerve­zete, egészséqi állapota, a ter­hesség lefolyása döntően befo­lyásolja az újszülött további sorsát. Köztudott, hogy általá­ban a kisportolt, kidolgozott, egészséges fiatal nő, kinek izom- és csontrendszere rugal­mas, könnyebben viseli el a terhességet, a szülést, mint a keveset mozgó, főleg az ülő foglalkozású nő. Jelenleg a terheseket a ter­hességük tudomásbavétele utón veszik gondozásba. A gondo­zással kívánják biztosítani a terhesség zavartalan lefolyá­sát, a sima lefolyású szülést. Nagyon is időszerű feltevés, hogy megelégedhetünk-e a je­lenlegi terhesgondozás rend­szerével, nem lenne-e célszerű a gondozást a terhességet megelőző évekre is már kiter­jeszteni. Ezt úgy is megfogal­mazhatnánk: a leányokat idő­ben felkészíteni a leendő anya­ságra. Ezen felkészítés meg­kezdődhetne már az iskolában, majd folytatva a munkahelye­ken és a szabad idő ésszerű eltöltésével. Az egészséges, jól fejlett szervezet kialakítását szolgálja a megfelelő sportolás, melynek iskolás korban való megalapo­zása elsősorban a testnevelő tanárok feladata^ Az egészsé­ges nemzedék meghatározója nem pár tucat élsportoló, ha­nem a sportpályáinkon minél nagyobb számú leány és fiú sporttevékenysége. A tömeg­sport jelentőségét és szüksé­gességét nem lehet elégszer kihangsúlyozni. Közművelődés szempontjából feltétlenül hasznos az ország­járás, de talán nem egészen a mai formájában. Autóbuszo­kon, vonatokon naponta száz kilométereket megtevő iskolás gyermekek a hosszú utazás után inkább pihenni szeretné­nek, mint várost nézni. Az or­szágjárásra, hazánk értékeinek megismerésére talán inkább az érettebb korú középiskolásokat lehetne elvinni, kik már tudják, hogy mit nézzenek és azt érté­kelni is képesek. Az általános iskolás korban egészségesebb lenne kirándulásokat, táborozá­sokat szervezni, általában a tu­rizmust, a szabad levegőn való tartózkodást megkedveltet™. A lányok közül igen sokan az általános iskola elvégzése után munkába lépnek. A Mun­ka Törvénykönyve világosan rendelkezik a nők foglalkozta­tásáról, Így nők nem végezhet­nek olyan munkát, mq^y szerve­zetüket, ideg- és hormonrend­szerüket fokozottan igénybe ve­szi. A nők védelmére hozott in­tézkedések szigorú betartása, s annak ellenőrzése különösen fontos a serdülő korú, tizenhat­tizennyolc éves dolgozó lányok­nál, akik már közel vannak az anyasághoz. Városi dolgozó nők jelentős hányada szellemi vagy fizikait ülő foglalkozást végez. Vitatha­tatlan, hoqy a napi nyolc órai ülő foglalkozású nőknél mun­kaidő alatt két-háromszor vég­zett öt-öt perces könnyű test­mozgás feltétlenül hasznos. És mégis ennek ellenére eddig csak pár üzemünkben vezették be a munkahelyi tornát. Pár perces felüdítő mozgás a mun­kateljesítményt is fokozza, te­hát mindenképpen hasznos. Felméréseket végeztünk a munka utáni ún. szabad idő el­töltéséről. A városi fiatal lá­nyok alig-alig, a vidékiek már nagyobb számban végeznek szabad idejükben házi munkát. Munkahelyüktől függetlenül leg. gyakoribb időtöltésük a televí­ziónézés, moziba járás, presz- szókban üldögélés, csak el­enyésző százalékuk sportol vagy egyéb mozgással egybekötött tevékenységet végez: sétálást, kirándulást, kertészkedést stb-t. Nem szükséges különösebb or­vosi tudás ahhoz, hogy felmér­jük a napi nyolc órai ülőmunka és a három-öt órai ugyancsak üléssel egybekötött szabad idő eltöltésének kedvezőtlen hatá­sát a leendő terhességre, szü­lésre. Felméréseink szerint a ma élő nemzedék többsége, külö­nösen vonatkoztatva a fiatal­ságra, lányokra nem folytat egészséges életmódot, s ezért van nagy jelentősége a tö­megsport, turizmus, munkahelyi torna, testnevelés, kiskert-moz­galom mind szélesebb körben való propagálásának. Életmó­dunk, szemléletünk megváltoz­tatása egész társadalmunk fel­adata. Fáradságos, sok ellen­állásba ütköző munka, de ma szinte egyedüli lehetőségnek látszik, hogy a lányokat a leendő anyaságukra felkészít­sük, s ezen keresztül jelenlegi újszülött halálozás helyzetét megjavítsuk. Megmenteni az életnek Az európai középérték eléré­se, ezer élveszületett újszülött közül az első életévben csak huszonkettő-huszonnégynek el­vesztése, hazánkban évenként kettőezer újszülött megmentését eredményezné. És hogy ez mit jelent, végezzünk rövid szám­vetést. 1950—56-os években ha­zánkban évenként 190 000— 220 000 élveszületés volt, 1962—65-ös években pedig már csak 125—130 000. Újszülöt­teink kb. fele leánygyermek, kik átlag tizennyolc-huszonkettő éves korukban szülnek. A het­venes években, tehát napjaink­ban is, az ötvenes években született kb. százezer újszülött lány került évenként a szülő nő korba. A nyolcvanas évek­ben azonban már csak éven­ként kb. 64 000 fiatal szülő nő­vel számolhatunk. Ennek követ­keztében jelenlegi kissé ked­vezőbb születési számunk (évi kb. 170 000) a következő évek­ben csökkenni fog. Ezért fontos az újszülött halálozás kérdésé­vel foglalkozni, a terhességet, szülést befolyásoló tényezőket számbavenni, minden egyes új­szülött életéért harcolni, lehe­tővé tenni a második-harmadik gyermek megszületését. Dr. Puskás Ödön A fogalmat legegyszerűbben a tekintély kifejezéssel fordít­hatnánk magyarra, azonban ez a fordítás nem lenne elég pon­tos. A presztízs nem az egyéni tulajdonságokhoz és teljesítmé­nyekhez, hanem mindig bizo­nyos társadalmi poziciók, stá­tuszok, szerepek birtoklásához kötődik. Elképzelhető tehát, hogy egy egyénnek nemcsak az egyéni megbecsültség értelmé­ben vett tekintélye,- hanem presztízse is magas. Ez azon­ban nem egyéni tulajdonságai­ból, magatartásából, viselkedé­séből, hanem a társadalom szerkezetében elfoglalt helyé­ből, pozíciójából következik. Például amennyiben valaki or­vos, egyetemi tanár vagy Kos- suth-díjas, akkor presztízse ab­ból adódik, hogy általában az orvosoknak, az egyetemi taná­roknak, a Kossuth-díjasoknak magas a társadalmi tekitélye, függetlenül attól, hogy ő jó or­vos vagy rossz, szimpatikus, vagy antiszimpatikus ember, tisztességes családpapa vagy pedig részeges korhely. Szociológiai értelemben tehát a presztízs a társadalom több­ségének megítélésén alapuló szimbolikus társadalmi előny. Ez a többségi értékítélet természe­tesen nem mindig egy társada­lom egésze, hanem gyakran csak egy-egy közösségre vonat­kozik, és történelmileg változik. Az előbbire példa, hogy mond­juk egy kricket-játékosnak Ang­liában magas a társadalmi persztizse, Magyarországon pe­dig ennek a sportágnak az űzé­se semmiféle presztízst nem kölcsönöz, vagy hogy a beat- zenésznek a fiatalok között ál­talában magas, az idősebbek­nél alacsony a presztízse. A presztízs szimbolikus jelle­gén azt értjük, hogy a mögötte meghúzódó tartalomtól függet­lenedve is funkcionál. Amennyi­ben például az átlagos hiva­talnokhoz belépve két ügyfél közül az egyik úgy mutatkozik be, hogy Kis János segédmun­kás vagyok, a másik pedig, hogy ő Dr. Kis János főorvos, akkor az átlagos hivatalnok ál­talában másként foglalkozik, viselkedik Kissel és Dr. Kissel, függetlenül attól, hogy az ügy egyáltalán nincs kapcsolatban az ügyfelek foglalkozásával. A fenti példa is mutatja, hogy a presztízs birtokosait különbö­ző társadalmi előnyökhöz jut­tatja. Ezek az előnyök lehet­nek kézzelfoghatóak, példánk esetében dr. Kis ügyét esetleg gyorsabban, egyszerűbben fog­ják elintézni, lehetnek azonban szintén szimbolikusok. A presz­tízs ugyanis egyfajta „jutalma­zást” jelent, valamiféle „érdem” elismerését fejezi ki. Ebből adódóan természetesnek tartjuk, hogy a presztízzsel jutalmazott „érdemet" anyagilag is jutal­mazza a társadalom. Akinek magasabb a fizetése, jobb kö­rülmények között él, esetleg na­gyobb hatalma van. így végső soron a presztízs legitimizálja, igazságosnak, jogosnak tünteti fel a társadalmi egyenlőtlensé­geket, előnyöket, privilégiumo­kat. Kolosi Tamás Társadalmi összefogás új óvoda Szentlőrincen Hat év alatt ezerötszáz fővel növekedett Szentlőrinc lakos­sága. A lakásépítkezések gyors üteme az óvodai és iskolai fé­rőhelyek számának emelését is követelte. A nagyközségben je- lenleq egy 100 gyermek elhe­lyezésére alkalmas óvoda üze­mel, egy 25 fős csoportnak pe­dig egy családi házban adtak helyet. Az új, ugyancsak 100 sze­mélyes óvoda építését ez év ta­vaszán kezdték a tanács költ­ségvetési üzemének dolgozói. Az új gyermekintézmény a Ba­ranya megyei Tanács, vállala­tok, gazdaságok és a tanács összefogásának eredményeként születik. A kivitelezéshez szük­séges ötmillió forintot így osz­tatták fel: 3 milliót a Baranya megyei Tanácstól kértek és kaptak, 400 ezer forintot adott az Ércbánya Vállalat, 200 ez­ret a MÁV, 100 ezret az álla­mi gazdaság, 100 ezret az ÁFÉSZ és 25 ezret a posta. Egyelőre ígéret a MECSEKTEJ 120 ezer, a KIOSZ 120 ezer és a termelőszövetkezet 200 ezer forintja. Ha ezek a felajánlá­sok valósággá válnak, a ta­nácsnak 735 ezer forintot kell a fejlesztési alapjából óvodá­ra költenie. A jövő év szep­temberében elkészülő óvodá­ban természetesen helyet kap­nak azoknál a vállalatoknál, gazdaságokban dolgozó szülők gyermekei, melyek támogatták az óvoda építését. Üj híd, alagút, biztosító berendelés Szinte elhinni is nehéz, hogy az acélszív, ahova most a Du­nántúl vasúti-ütőerei futnak be, valaha csak négy sínpárral ren­delkezett. A Déli pályaudvarról van szó, s ez a „valaha" nem a milléniumi időkre vonatkozik; 1932-re, mikor a pályaudvart átvette a Déli Vaspálya Tár­saságtól a MÁV. Az alagút után hirtelen felbukkanó öreg sárga épületre — háttérben a várhegy panorámájával — azonban már én is emlékezem. Meg a hirtelen felnőtt modern fehér épületre, amit aztán nem sokkal később a föld színével tettek egyenlővé, mondván, hogy metró, meg rekonstruk­ció... Később felépült a fehér épü­let még szebb, még nagyobb mása, a szürkére foncsorozott, hő- és ütésálló hatalmas üveg­táblákkal, a számtalan kasszá­val, a gyorsbisztróval. De a felfordulás csak nem akar meg­szűnni ... — Mint ismeretes, a munka két ütemben folyik — mondja Rochlitz Tibor, a MÁV Tervező Iroda 20. számú osztályának vezetője. — Az első ütem el­Megszépül a Déli pályaudvar készültségi foka jelenleg 70 százalékos. Kész az utascsar­nok, az üzletsor, az üzemépü­let a gyorsbisztróval. Építik a számítástechnikai központot, a hozzávaló tartalék energia- ellátási épületet, mivel itt olyan számítógépek dolgoznak, me­lyek pillanatra se maradhat­nak áram nélkül. Még nem kezdődtek meg a Diesel-szint és a vontatási műhely mun­kálatai és a tíz sínpárból is csak hét készült el. A maradék három jövő évre várható, s akkor az összköltség eléri az egymilliárd forintot. Reggel járkálok a „pécsiek pályaudvarán”. Az alagsori üz­letsor valóban lenyűgöző, csu­pa csillogás-villogás minden. A gyorsbisztró az emeleten szesz- mentes, csakúgy, mint az egész pályaudvar. Az üzemépület viszont még nem csillog. Bár beköltöztek, ez átadás nem fejeződött be. Az első ajtónál feliratok: fod­rászét, orvosi rendelés, fogor­vosi ügyelet. Az épület olda­lánál nádkerítés, hatalmas táb­la közli, hogy építési terület, idegeneknek tilos. Megkockáz­tatok egy bekukkantást, sza­vamra, nem látok semmit. — Ha nem látja őket az ember, attól még dolgozhat­nak — nyugtatnak meg az ál­lomásfőnöki irodában. — Mintegy 120 emberrel műkö­dik itt a KÉV, a Közlekedési Építő Vállalat. Munkájuk per­sze a metróépítés függvénye, mert ott is ők dolgoznak. Az ablaktalan, de világos fo­lyosókon már folyik a munka. A háromemeletes épület tel­jes átadása a jövő évre várha­tó. A teljes munkáé pedig a jövő messzeségében. Az épít­kezés második ütemében ugyanis kibővítik a fogadó-tá­roló pályaudvari .részt a Már­vány utcai híd és az alagút között, új alagutat építenek, és a hidat is rendbe hozzák. Korszerűsítik a villamos beren­dezéseket, Dominó 70. rend­szerű biztosító berendezést épí­tenek, amely jelenleq a vilá­gon létező legkorszerűbb ilyen berendezés. Mindezt azonban 7—8 év múlva kezdik, a Kelen­földi pályaudvar átépítése utón. A Vérmező felé eső részen ABC-áruház, autóparkoló lesz, s emiatt egész egyszerűen el­költözik egy utca: a Kosciusko Tádé utca teljesen új nyomvo­nalon halad. Róla is szót kell ejtenünk: az egész elképzelés, a tervek Kővári György főtervezőtől szár­maznak, aki már csak félállás­ban dolgozik a MÁV tervezők­nél, de a munkát még ő irá­nyítja. És ha teljességgel el­készül, nevét bizonnyal megőr­zi az orszáq legszebb, leg­európaibb pályaudvara. Szántó Péter Újszülötteink védelmében Egészséges életmód, felkészítés az anyaságra Szociológiai kisenciklopédia Presztízs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom