Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-10 / 220. szám
1976. augusztus 10., kedd Dünantmt napló 3 Szociológia A szerep A társadalmi életben bizonyos pozíciókhoz meghatározott jogok és kötelességek tapadnak, a társadalom vagy bizonyos csoport meghatározott viselkedést, magatartást vár el egyes pozíciók betöltőitől. A társadalmi szerepek tehát minden olyan pozícióra vonatkoznak, amellyel kapcsolatban ilyen többé- kevésbé általános elvárások léteznek. Például az anya szerepe az anyának a családban betöltött pozícióját és az ehhez kapcsolódó elvárásokat, tehát, hogy gondoskodjék a családról, szeresse, nevelje gyermekeit, stb. együttesen jelenti. Ezzel szemben az unokatestvér pozíciója általában nem társadalmi szerep, hiszen nem tapadnak hozzá társadalmilag elismert jogok és kötelességek, elvárások. A társadalmi szerepek igen sokfélék lehetnek és társadalmilag meghatározottak. Léteznek nemi szerepek, életkori szerepek, foglalkozási szerepek stb. Vagyis más magatartást várunk el a férfiaktól és a nőktől, a kislányoktól, a fiatal lányoktól, az anyáktól és a nagymamáktól, egy segédmunkástól és egy egyetemi oktatótól. A szerepek társadalmi, történeti meghatározottságát ugyanakkor az is mutatja, hogy például a női szerepek társadalmi megítélése mennyire eltérő a különböző korokban és társadalmakban egy társadalom különböző csoportjai között. Másfelől azonban a női szerepek arra is példát adnak, hogy bizonyos szerepmomentumok olyany- nyira rögződhetnek, hogy szinte természetes adottságként tűnnek fel. A nőket kislány koruktól a nő szerepekre neveljük — például, hogy ne verekedjenek, óvatosabbak legyenek stb. — és azután ezek a nők természetes adottságának — szelídeb- bek, félénkebbek-, óvato- . sabbak, kevésbé kezdeményezők stb. — tűnnek fel. Szerepmagata rtásnak vagy szerepviselkedésnek azokat a magatartásokat és viselkedéseket nevezzük, amelyek az adott szereppel összefüggésben vannak. így egy orvos esetében szerepviselkedés, hogy hogyan bánik a betegekkel, A hétköznapi gondolkodásban a szerep ennél lényegesen szűkebb fogalma jelenik meg általában, nevezetesen az, amit szerepjátszásnak nevezünk. Amennyiben az operában valaki szmokingban jelenik meg, jóllehet még a nyakkendőt is gyűlöli, akkor nem saját akarata szerint, hanem az operai publikum — általa jól vagy rosszul értelmezett — szerepe szerint viselkedik. Nemcsak a szerep és az egyéniség összeütközése lehet konfliktus forrása. Az egyén életében különböző szerepeket tölt be. Egyszer orvos, apa, férj, párttag, barát stb., és a különböző szerepekből következő magatartások egy adott szituációban eltérhetnek egymástól. Ilyenkor beszélünk szerepkonfliktusról. Az is előfordulhat, hogy egyazon szereppel kapcsolatban léteznek különböző elvárások. Például az apa szerep követelményeit gyakran eltérően ítélik meg a nagyszülők, a barátok, a pedagógia szakkönyvek, a városi és a falusi, a modern és a tradicionális közösségek. Az elvárások ilyen típusú összeütközése is konfliktushoz vezethet. Kolosi Tamás A fejlődő országok és a KGST Hatvannégy ország - háromezer objektum A támogatás a politikai és gazdasági függetlenséget szolgálja A KGST XXX. berlini ülésszakán a tagországok képviselői ismételten állást foglaltak a fejlődő országok sokoldalú támogatása mellett. A tagországok szocialista elveiknek megfelelően, teljes mértékben támogatják a fejlődő országoknak azt a jogos törekvését, amely a politikai, gazdasági függetlenség kivívására és megszilárdítására irányul. Míg a KGST-országok 1962-ben 34 országnak nyújtottak gazdasági és műszaki segítséget, 1975-ben már 64 fejlődő országgal működnek együtt gazdaságuk kiépítésében.. Ázsia 22, Afrika 29 és Latin-Amerika 13 országában ezen gazdasági és műszaki együttműködés nyomán közel 3000 népgazdasági objektum épült, illetve épül. A támogatás a fiatal országok alapvető ipari ágazatainak megteremtésére, az állami szektor megerősítésére irányul. A 11 milliárd rubeles beruházási összeg 70 százalékát a nehéz- és az energetikai ipar létrehozására fordítják. 180 gépgyártó üzemet, 600 energetikai objektumot, kohászati kombinátot szereltek fel. A beruházások hatékonyságának fokozását szolgálta a Nemzetközi Beruházási Bank keretében 1973-ban létesített egymilliárd transzferábilis rubel összegű hitelalap. A legnagyobb segítséget a Szovjetunió nyújtja. Jelenleg 100-nál több fejlődő országgal kötött már gazdasági és műszaki megállapodást. 1975 elejéig a Szovjetunió 48 fejlődő országban 899 létesítmény megvalósításában vesz részt, közülük 450 már üzemel. Ázsiában 462, Afrikában 416, Latin- Amerikában 21 objektum épül. 1974 elejéig szovjet támogatással 8,73 millió kW erőműkapa- citóst, 15,74 millió tonna nyersvas, 16,37 millió tonna acél- és 14,41 millió tonna hengereltáru előállító kapacitást hoztak létre, kb. 1500 km vasutat és 2000 km közutat építettek. 146 szakemberképző intézetet szereltek fel, közülük 94 már az oktatás szolgálatában áll. A szovjet hitelek 76,4 százalékát az ipar és az energetika, 7,9 százalékát a közlekedés és a hírközlés, 5 százalékát a geológiai és az ásványkincs feltárás, 5,7 százalékát a mezőgazdaság, 4,5 százalékát pedig egyéb feladatok megvalósítására fordították. Indiában épülő 70 objektum közül 50 már működik, köztük olyan óriások, mint az ország acél- termelésének 30 százalékát adó ohilai acélmű, bokoroi kohászati kombinát és a korbai alumíniumüzem. Afganisztánban 70 létesítmény készült el, 54 pedig építés alatt áll, olyanok mint a kandagarei textilgyár, a Shi- bergán környéki kőolajmező és a Kabul melletti rézbánya. Irakban 1976-ig 90 létesítmény épült, 43 objektum bekapcsolódott a termelésbe. A Szovjetunió támogatásával valósult meg Karachiban a kohászati komplexum felépítése, valamint 1200 mérnök kiképzése Pakisztán számára. Sri Lankán -különböző építőanyag előállító üzemek (cement-, tégla- és üveggyárak). Indonéziában erőművek, feldolgozó üzemek, a Demokratikus Jemenben élelmiszerüzemek, egészségügyi és oktatási létesítmények épültek a többi között, Az NDK műszaki -közreműködésével 1955-től 520 ipari objektum épült a fejlődő országokban. Az NDK főleg nehéz- és általános gépgyártó, valamint közlekedési eszközöket szállít. Csehszlovákia Indiában 60 jelentős ipari üzemet épít fel, 3000 csehszlovák szakértő közreműködésével. Románia 90 fejlődő országgal alakított ki kapcsolatot, jelentős szerepet vállalt a szíriai ásványbányászat és az indiai kőol-ajfinomító-ka- pacitás kibővítésében. Bulgária az építőanyagipar és mezőgazdaság fejlődéséhez járul hozzá, hazánk az alumínium-, a vegy-, gyógy- és élelmiszer üzemek felszerelésében, a mező- gazdasági termelés fokozásában nyújt támogatást elsősorban. Lengyelország részvételével számos üzem épült Szíriában, Indiában és Indonéziában. A lengyel . beruházások 47,8 százaléka a vegyipar, 14,7 százaléka az energetikai ipar, 11,2 százaléka az építőanyagokat előállító iparban valósult meg. Az ország 1960 és 1970 között 40 ipari üzemet szállított a fejlődő országokba. Térképünk a KGST-országok segítségével néhány ázsiai országban megvalósult beruházást mutat be. Épül az Aranypart Siófok Balatonszabadi felé nyúló tóparti sávján — Aranypart néven — új üdülőtelep épül. A telep, a balatonszéplaki Ezüstparthoz hasonlóan, javarészben ugyancsak a tó sekély vízterületéből partfallal elrekesztett, feltöltött területen bontakozik ki, A feltöltéssel négy kilométeres szakaszon már elkészültek a vízügyi egységek. A közvetlen part 30 méter széles sávján közterületet, srabadstran- dot alakítottak ki. Az Európa szállótól keletre nyúló 1737 méter hosszúságú területet, az Aranypart első építési szakaszát, nagyrészt mór közművesítették és építésre előkészítették. Ezen a területen több szál- lodajellegű üdülőházban egyidejűleg 616-an kaphatnak helyet. Az aranyparti telepet nagy vállalati üdülők alkotják majd. Megújul a lillafüredi Palota Szálló Lillafüreden, a festői szépségű Hámori-tó partjón épült Palota Szállóban nagyarányú felújítási munkát végeznek. Az 1928-ban épült luxusszálló, amely a SZOT jelenleg legnagyobb gyógyüdülője, már nem elégítette ki a kényelmes pihenés feltételeit. Felújítják, megerősítik a homlokzati részt, új borítást kap a tető és nagymértékben korszerűsítik a belső teret. A tervek szerint az első vendégek 1977. november 8-án kezdhetik meg kéthetes pihenésüket a kényelmes üdülőben. „Beengedték” a külvilágot Klub Kisbesztercén Kis faluban — jó közösségi élet A név találó. Kisbeszterce valóban kicsi. Egyike a sásdi járás apró falvainak ez a dombok közé húzódó község. Talán 200 lakosa lehet. Jóminőségű bekötőút köti össze a „külvilággal", de a külvilágot tényleg idézőjelbe kell tenni. Kisbeszterce nem istenhátamögötti, földhözragadt falucska, vagy ha az is, az itteni fiatalok egyáltalán nem érzik magukat elzárva. Sőt. éppen nemrégen bizonyították be, hogy ilyen kis faluban is lehet értelmesen élni, jó közösséget alakítani és szeretni a falut, a társakat. 200 nevező közül elnyerték a KISZ kongresszusi klubpályázatának első díját. A nevezetes klubot évekkel ezelőtt maguk alakították át egy volt raktárból, a falakon még ma is át-átüt a pétisó. Amúgy ízlésesen berendezett helyiség, a falon könyvespolc, a sarokban magnó, lemezjátszó és egy öreg tévé, amit nemsokára kicserélnek a kongresszusi klubpályázaton nyert ötezer forintból. Körben emléklapok, oklevelek: egyiket a bakócai sport- versenyen kapták, a másikat egy politikai vetélkedőn és a többi is a jó KISZ-élet bizonyítéka. Délután fél hat. Megérkezett a busz, a leszállók közül néhány fiatal eqyenesen a klubhoz tart. A KISZ-titkárt, Kónya Nándort keresem, de a húga, Gizi szalad a kulcsért: ,,A Nándi ma államvizsgázik Kaposváron a Mezőgazdasági Főiskolán." — A sásdi ÁFÉSZ-től kaptuk a helyiséget - kifestve! - aztán magunk bebútoroztuk. Nem csúnya, de most már kicsinek bizonyul — kezdi Benkő Klára a klub történetét, majd valaki hozzáteszi: — Mellettünk van egy helyiség, megkapnánk azt is, de át kéne alakítani. Kőműves is van közöttünk, könnyen menne a dolog, de nem tudunk anyagot szerezni és a tanács sem ígér. — Pedig a hét végén, vagy egy-egy érdekesebb rendezvényen zsúfolt a klub, mert nemcsak a KISZ-esek járhatnak ide. Harminc fiatal él a faluban, a többiek is el-eljönnek. A nagyszerűen sikerült vietnami barátsági estet — melyen itt voltak a Kaposváron tanuló vietnami diákok - például a Carbon helyi üzemében rendeztük, mert csak ott fértünk el. De el is jött a falu apraja-nagyja — mondja Kónya Gizi. — Mit csinálnak hétköznap este? — Focizunk — veszik át a szót a fiúk — aztán.. . hát valahogy elmegy a nap. Néha bemegyünk Felsőmindszentre, ahol van „kultúrpalota", meg italbolt is, de nem nagyon szeretünk oda járni, valahogy jobban érezzük magunkat itthon. Úgyis mindig későn érünk haza, a fiatalság többsége ingázik. — Ki hova jár? Kónya Gizella: — Kereskedelmi szakmunkásképzőbe járok Pécsre, ott vagyok heti három napot, hármat pedig a sásdi ABC-ben dolgozom. Napi öt órát utazom. Kovács János: — Mot tettem le o szakmunkásvizsgát és már gépszerelő vagyok. Augusztustól Komlóra járok naponta a bányához. Szőke János: — Én a közelben dolgozom, ide két kilométerre, Borodpusztán, az Állami Gazdaságnál. Benkő Klára: - Csoportvezető vagyok a Carbon helyi üzemében, ahol 40 kisbesztercei asz- szony és lány dolgozik. Vancsa János: — Én is Bo- rodpusztára járok, kőműves vagyok az építőbrigádban. Naponta átkerekezek. Czike László: Eddig Komlóra jártam a Carbonhoz, de most, hogy megkaptam a technikusi oklevelem, itt szeretnék maradni a helyi üzemben. — Ki akar elköltözni? A kérdésre egyöntetű fejrázás a válasz. A magyarázatot Czike László adja: — Szeretjük a falut és vállaljuk az ingázást. Még mindig jobb, mint a munkásszállás, vagy az albérlet. Előnyei és hátrányai mindkettőnek vannak. — A munkahelyen kivül hova járnak? — Csak hét végén lehet szó programról — mondja Benkő Klóra. — Most például pénteken elmegyünk három napra a Balatonra, kempingezni. Mindenki a saját költségén, de szeretünk együtt lenni és megyünk. Színházra, mozira nem igen jut idő. Kisbeszterce nem istenhóta- mögötti, földhözragadt falucska, csak kicsi. De az itteni fiatalok bebizonyították, hogy kis faluban is lehet értelmesen élni .. . Panics György Hazánkba érkezett Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus a Magyar Tudományos Akadémia meghívására hétfőn egyhetes látogatásra az Egyesült Államokból Budapestre érkezett. A világhírű természet- tudós itt-tartózkodása idején több tudományos intézetet és egyetemi tanszéket keres fel, s a magyar tudományos élet neves — elsősorban fizikus — képviselőivel találkozik. Keddi munkaprogramjának kiemelkedő eseménye lesz az az előadás, amelyet délután 5 órakor „a szimmetria elvek ötven éve” címmel az Akadémia székházában tart.
