Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-10 / 220. szám
Sok kicsi sokra megy K özmondásaink azért igazak, mert tipikus magatartást, vagy általános — átlagos — helyzetet fejeznek ki. Mindennapi bölcsességek hordozói tehát, mint a címként választott szólás is. Amit most az üzem- és munka- szervezésre értünk, mivel tapasztalataink arra figyelmeztetnek: a lehetségesnél, szükségesnél kisebb az apró tettek szerepe, súlya sok helyen. Ne vitassuk azok érvelésének jogosságát, akik az üzem, a vállalat egészére terjesztik ki a szervezés feladatát, mondván, csak a teljes összehangoltság hozhat nagy eredményeket. így van. Ehhez azonban feltételek serege kell, s vajon mi a célravezetőbb: várni, míg ezek maradéktalanul létrejönnek, vagy addig is megtenni az ugyanahhoz a célhoz vezető kis lépéseket? Ma mindkettőre lelhetünk bizonyítókokat a vállalati munkában. Van példa arra, hogy a szervezési intézet készítette tanulmánytervet gyorsan átültették a gyakorlatba — főként a mintaszervezésre kijelölt cégeknél találkozunk ezzel —, de tapasztalhatjuk azt is, hogy e terv az íróasztal fiókjában pihen, a végrehajtás feltételeinek kialakítására várva. Akad azután termelőhely, ahol eddig beérték a fogadkozással, a szóbeli nekigyűrkőzéssel, s olyan is, ahol csendben tucatnyi apró lépést tettek meg, azt tartva, sok kicsi sokra megy. Ezt igazolja több mással egyetemben, hogy megnőtt a kisgépek — főként a szerelés eszközei — iránti kereslet, s fokozódik az érdeklődés a pótlólagos automatizálás lehetőségeivel kapcsolatban. Ne tulajdonítsunk túlzott jelentőséget az ilyen, vagy hasonló tényeknek, ám elsiklani fölöttük szintén hiba lenne. Meggyőződésünk szerint a szemléletmód változásáról tanúskodnak, annak a felfogásnak a térhódításáról, amely nem a lépések nagyságának, hanem folyamatosságának fontosságát sugallja. Ez a folyamatosság sokféle formában ölthet testet. Előfordult, hogy csupán a présgépek kezelőinek székét cserélték ki — ergonómiai vizsgálatok után, amelyek bebizonyították, hogy a korábbi ülőalkalmatosságok zavaróan hatnak a ritmikus mozgásra —, s egyszeriben tizenkét százalékkal nőtt a termelékenység. Más példa. A készáru-raktár és a csomagoló üzem örökös fennakadások forrása volt. Az üzemszervezőik elemezték a zavarok keletkezését, majd javaslatukra a két egységet összevonták, változtattak a csomagolóanyagok készítésének műveleti rendjén stb. Az eredmény nemcsak a légkört rontó konfliktusok megszűnése, hanem az előző időszakénál egyenletesebb árukiszállítás, a kötbérek csökkenése, a balesetveszélyes raktári zsúfoltság fölszámolása. Kevés? Nem állítjuk, hogy az ilyen cselekedetek alapvetően módosítják a vállalati belső szervezettséget, de hasznosak, szükségesek, részei annak a lépés- sorozatnak, mely végül is a teljes működési mechanizmus felülvizsgálatához vezet. Ott a baj, hogy a termelőhelyek irányítóinak egy — le nem becsülhető, korántsem jelentéktelen — része vagy-vagy alapon szemléli, ítéli meg a teendőket. Vagy mindent vagy semmit — nyersen kimondva így fest a magatartásukból származó helyzet. S mivel a „mindenre” még nem nyílik mód, a papíron tetszetős modellek gyakorlati kipróbálása „feltételek híján” késik, marad a várakozás, a tétlenség, az apróbb, de hasznos, s rövid úton megvalósítható cselekedetek mellőzése. Tényekből leszűrt, azaz indokolt feltételezés: nem azért történik ez így, mert rest, felelőtlen, nemtörődöm emberek ülnek az ilyenfajta cselekvésre kijelölt helyeken, hanem azért, mert feladataiknak csupán egy részét ismerik fel, értik meg. Belátják a szervezés fontosságát, de úgy vélik, ha majd valamennyi szükséges forrás a rendelkezésükre áll, akkor kezdenek munkához. Addig nem érdemes csip-csup ügyekkel bíbelődni, majd ha az egész ruhát átszabhatják, az lesz az igazi. Igenám, de a szűk nadrág, a ráncokat vető zakó, a hónaljban felfeslő varrás okozta kényelmetlenségeken, kellemetlenségeken addig is változtatni lehetne! Erről azonban elfeledkeznek, vagy azt tartják, ha ez a ruha megtette eddig, kibírja még egy ideig. M egszerezhető jelentős értékek, külön- külön kisebb, de egészükben tetemes haszonnal járó megoldások mennek így veszendőbe. Aki cselekedeteit csak szélsőséges korlátok között tudja elképzelni, aki úgy hiszi, hogy mindig nagy dolgokat kell tennie, az valójában akadálya, s nem lendítője a munkának, legyen bármennyire képzett. Az ismeretek szintjét gyakorlatbeli érvényesítésük haszna minősíti, a tudás akkor igazán nagy érték, ha összhangot teremt feladatok és adottságok, célok és eszközök között. Megalkuvás? A realitások tisztelete, annak fölismerése, hogy kis lépésekkel is előbbre juthat az ember, s még inkább távolabb attól, aki helyben állva vár. S mivel közmondással kezdtük, fejezzük be szintén azzal. Valahogy így: aki nem érti meg, hogy sok kicsi sokra megy, az úgy jár, mint a rossz lovas, szeget kímél s patkót veszít. Mészáros Ottó Elkeseredett harcok Libanonban A TASZSZ bejrúti jelentése 'szerint Libanonban valamennyi fronton elkeseredett harcok dúlnak. A leghevesebb összecsapások Bejrut keleti és délkeleti körzeteiben zajlottak le. Vasárnap este a jobboldali keresztény erők aknavetőkkel lőtték a főváros déli részének lakónegyedeit A támadásnak nagyszámú áldozata van a békés polgári lakossáq körében. Bejrut egyik elővárosában mintegy száz páncélozott katonai járművet vontak össze a jobboldali erők, lapjelentések szerint azért, hogy újabb, átütő erejű támadást készítsenek elő a csaknem két hónapja ostromlott Teli Záatar tábor ellen. A jobboldal meghiúsít minden, a békés rendezésre irányuló kísérletet, és gyors ütemben fegyverkezik. Elsősorban Nyugat-Európából kap fegyveres hadianyagszállítmányokat. Újabb földrengés Kínában Csütörtökön érkeznek a magyar fiatalok Uszty-llimszkbe Alkatrészhiánnyal küzd a pécsi Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet hűtőgépjavító részlege. Az aggregátorhiány miatt sokszor hetekig, hónapokig kell megrendelőiknek várakozniuk, pedig évente 4—5000 gépet kell megjavítaniuk. Megoldást a RAMOVILL Szövetkezettől várnak, addig is mindent megtesznek a javítások folyamatosságának biztosításáért Fotó: Maletics Hétfőn reggel újabb földrengést élt át a kínai főváros. A több mint 10 másodpercig tartó földmozgás a Richter-skála szerinti ötös erősséget érte el. A hétfői pekingi földrengés volt a legerősebb a július 28-i, tangsani pusztító földrengést követően. Hétfőn délután a Magyar Néphadsereg klubjának nyári helyiségében bensőséges ünnepségen vette fel Kun Béla nevét az a 300 tagú önkéntes ifjúsági építőbrigád, amely a magyar fiatalok képviseletében részt vesz Uszty-llimszkben a KGST-országok hozzájárulásával épülő fa- és cellulózipari kombinát kivitelezési munkálataiban. A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának felhívására jelentkezett több mint másfélezer vállalkozó közül kiválasztott, csaknem 25 féle szakmunkán dolgozó fiatal egyenruhában érkezett az ünnepségre, ahol jelen volt dr. Maróihy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Jakab Sándor, az MSZMP KB osztály- vezetője, Bondar József építésügyi és városfejlesztési miniszter, a Központi Bizottság tagjai, Borbély Gábor, az Elnöki Ta nács tagja, a KISZ KB titkára, továbbá F. R. Bogdanov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Hanyecz István, a magyar építőbrigád vezetője jelentette, hogy a fiatalok készen állnak feladatuk teljesítésére, átvették megbízólevelüket. Ezután engedélyt kért, hogy a brigád Kun Béla nevét vegye fel. Dr. Maróthy László, a KISZ KB első titkára köszöntötte a fiatalok elhatározását, és bejelentette, hogy a KISZ KB zászlót adományoz részükre, amely elkíséri őket 9 ezer kilométeres útjukra is. A „Kun Béla magyar ifjúsági építőbrigád", „Hűség a néphez, hűség a párthoz” feliratú selyem zászló átadását a fiatalok lelkes tapsa köszöntötte. A fővárosi fiatalok százai, munkatársak, családtagok búcsúztatták a Keleti pályaudvaron az Uszty-llimszikbe utazó ifjúsági építőbrigádot. Hétfőn délután a KISZ Központi Művészegyüttese ajándékműsorral köszöntötte őket a pályaudvaron. Pontban este 8 órakor indult el velük a vonat a távoli Angara partján fekvő 40 ezer lakosú város felé. Az ifjúmunkások — betonozok, falazok, vakolok, burkolok, asztalosok, üvegesek, parkettázók, festők, bádogosok és más szakmákban képzett fiatalok — különvona- ton utaznak Moszkváig. A szov(Folytatás az 5. oldalon.) Megkezdődtek a mongol —magyar tárgyalások A Mongol Népköztársaság fővárosában hétfőn megkezdődött a mongolmagyar kormányközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság ülésszaka, amely megvitatja a népgazdaság különböző területein kifejtendő kétoldalú együttműködés további kiszélesítésének és fejlesztésének kérdéseit. Az ülésszakon részt vevő magyar kormányküldöttséget - mint mát jelentettük — Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. a nagy szibériai KGST-építkezésen Régen a mesterlegény fogta a kalapot, tarisznyát, s elindult, hogy oztán évek múlva valahol Nürnbergben vagy Rotterdamban üsse bele a maga szögét a város határában álló céh-tuskóba, jelezve, hogy ő is ott járt. Manapság gyaloglás és „szekérstop” nélkül bárki három óra alatt Nürnbergben lehet — talán ezért lettünk otthonülőbbek, s ezért csapták össze csodálko- zóan a kezüket, mikor meghallották, hogy néhány mai mesterlegény úgy határozott, hogy két évet Uszty-llimszkben tölt. Pedig csak egy régi-régi hagyományt elevenítenek föl. A Baranyából útnak induló tizet tegrtap reggel búcsúztattuk a pécsi pályaudvaron. Az ünnepségen megjelent Rózsahegyi István, az MSZMP megyei Bizottságának osztályvezetője, Betlehem István, az Szak- szervezetek Megyei Tanácsa ifjúsági felelőse, Szőke Attiláné, és Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei bizottságának titkárai, A várótermi búcsúztató a DlVSZ-indulóval kezdődött, s a tíz formaruhás fiatal halkan, elcsukló hangon próbálkozott az énekléssel, lassan szoktatták magukat a gondolathoz, hogy a KISZ-t, megyénket képviselik külföldön. — Kiutazó fiataljaink becsülettel készültek a munkára — mondotta búcsúztatójában Piti Zoltán — így bízunk benne, hogy becsülettel helyt állnak az eddig nem tapasztalt időjárási viszonyok között, a nemzetközi gárdában. A kiutazók nevében Papp Pálfi István válaszolt: — Két év múlva reméljük büszkén jövünk vissza, végre tudtuk hajtani a feladatot Elődeink már megalapozták ezt, a nemzetközi munkamegosztásban végrehajtandó feladatokat, mi már kitaposott úton járhatunk. Fiatal lányok adták át az otthon utolsó üzenetét, egy szál piros virágot, s a kis csomagot, benne egy kongresszusi trikóval és baranyai prospektusokkal. A tíz megyei KISZ-fiatal először Budapestre utazik, ott csatlakoznak a többi kétszáz- nyolcvankilenchez, hogy együtt induljanak hosszú útjukra, amelyről bizonyára tapasztalatokkal, szép emlékekkel megrakodva térnek haza — s mi tagadás, tán anyagilag is bővebben. Mint a régi világjáró céh-legényeg. Szántó Péter Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli noplö XXXIII. évfolyam, 220. szám 1976. augusztus 10., kedd Ára: 80 fillér A Távol-Keletre utazók a pécsi főpályaudvar kultúrvárójában rendezett búcsúztatón az indulás előtt. Erb János felvétele Baranyából tízen vesznek részt Kun Béla nevét vette fel az önkéntes ifjúsági építnbrigád
