Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-09 / 219. szám
Héttői □ utasvizsgálat Bukott csempészek: az áru kamionnal érkezett Évente 30 millió Interjú dr. Szalai Jánossal, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokával Lerobbantották az abaligeti völgyhidakat A detonóció óriási volt. Husz- táton, az alig kétszáz lelket számláló kis baranyai faluban néhány ablak betörött, itt-ott lehullott a vakolat, leesett a csillár. A robbanás nagyobb riadalmat keltett, mint amekkorára o közelben táborozó műszaki alakulat vezetői számítottak. Ma két hónapja annak, hogy a kijelölt-műszaki alakulatoktól érkezett katonák Abaliget mellett elvégezlek az utolsó robbantást is, s a már három éve használaton kívüli vasúti völgyhidak térdre rogytak. Az akciót Kata János őrnagy vezette. — A felszabadulás óta először nyílt arra alkalmunk, hogy „élessel" dolgozzunk, illetve ilyen jellegű robbantást végezzünk. A megbízás örömet és egyben feszültséget is kiváltott belőlem. Első dolgunk az volt, hogy megismerkedjünk a helyszínnel, a robbantási tervet az eredeti dokumentumok alapján készítettük el: amelyet annak idején a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára tervezett, ők építették a két hidat is, amelyeket háromszor erősítettek meg. Az egyik nyolcvan, a másik pedig százhúsz méter hosz- szú volt. A katonák öt alakulattól érkeztek; mindegyik egy-egy hídszelvénnyel tér haza. A szerkezetet lángvágóval fölszabdaljuk, majd elszállítás után az egyes alakulatok ismét összeszerelik és ezeken a vastraverzeken gyakorolnak. A napokban ismét Husztóton jártam, s nem kerültem el a valamikori völgyhidak környékét. Az égnek meredező kőpilléreken és néhány otthagyott vastraverzen kívül csak egy őzzel találkoztam, amit az egykori kis híd alatt lévő forrásnál zavartam meg. A négyszázötven tonnás vasszerkezet felét elszállították, s ami még a földön hever, azt is elviszik. A hatvanegy éves ipari műemléknek is beillő viaduktok képe egy ideig még él bennünk, aztán elmosódnak az idő távlatában ... S. Gy. riadalom nagyobb volt a detonációnál romezer shillingért adta el a becsületét, vállalva, hogy nyolcezer kasmir-kendőt, több mint ezer összecsukható ernyőt és hét és fél ezer ingpulóvert csempész be az országba, ügyük hamarosan a bíróság elé kerül. . . Salamon Gyula La kbermáezé st áruház rekordidő alatt Séta a nagykanizsai Domnsban Az első vevő Debrecenből érkezett Az utazás, a turizmus korunk modern népvándorlása. Az áramlásból már csak földrajzi helyzeténél fogva sem vonhatja ki magát hazánk. Ezekben a hetekben határátkelő helyeinken naponta tízezrek lépnek be és hagyják el az országot: magyarok és külhoniak egyaránt. Az első féléves idegenforgalmi mérleg tanúsága szerint 2,8 millió külföldi járt hazánkban és a külországokba utazó magyarok száma is meghaladja az 1,3 milliót. A Pénzügy- illetve Külkereskedelmi Minisztérium, az idegenforgalmi szezon indulása előtt — áprilisban — korszerűsítette az addig érvényben lévő utasforgalmi vámjogszabályt. Lassan a főioény végén járunk, így már lehetőség kínálkozik arra, hogy gyorsmérleget vonjunk az idegenforgalmi szezonról, elemezzük a rendelet hatását. Beszélgető partnerünk dr. Szalai János ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka. — Mi tette szükségessé a ren- delet módosítását, s hogyan fogadták azt a hazánkba érkezők, illetve kiutazó magyarok? — Mielőtt kérdésére válaszolnék, hadd említsek néhány jellemző adatot. Pénzügyőreink évente átlagosan harmincmillió utasvizsgálatot végeznek, amely önmagában is igen magas szám. Az első félév folyamán mintegy tíz százalékkal emelkedett a határokon átlépők száma: a szocialista országokból jóval többen látogattak el hozzánk, mint Nyugatról. Ezen a téren dinamikusabb a fejlődés. A rendelet módosításánál az vezérelt bennünket, hogy egyszerűsítsük, következésképpen meggyorsítsuk a vámvizsgálatot, csökkentsük a bürokráciát. E mellett arra is lehetőség nyílt, hogy bővítsük a kedvezményeket: így az egyéni utazóknál négyről ötezer forintra emeltük azt az értékhatárt, amely vám- mentességet biztosít a turistának. A csoportos utazóknál is ezer forinttal növeltük ezt az értéket. A csomagforgalom több mint hatvan százalékát a kis- értékű küldemények teszik ki. Ezért a háromszáz forint érték alatti csomagokra nem kell vámot fizetni. Az eddigi tapasztalatok alapján, az utazók döntő többsége tiszteletben tartja a vám- és devizarendelkezéseket, mindössze néhány százalékra tehető azoknak a száma, akik visszaélnek a törvényes lehetőségekkel. — Hogyan alakult a vám. és devizabüntettek aránya a külföldi és a magyar állampolgárokat tekintve? — Erre vonatkozólag még nem készült el az első félévi felmérésünk, így csak az 1975- ös adatokkal szolgálhatok. Tavaly 35 millió forint értékű árutj illetve devizát koboztak el vámőreink, ebből 21 milliós érték kimerítette a vámbűntett mértékét: negyvenöt százalékuk magyar állampolgár volt. A devizabűntettnél viszont a külföldiek aránya a kisebb, nem haladta meg a negyven százalékot. — A szabálysértők, illetve a bűntettet elkövetők milyen for* mában igyekeznek kijátszani a rendelkezést? Szalai János bizonyságul a legfrissebb napijelentést veszi elő, amelyből a következők derülnek ki. — Egy sopronkövesdi lakos közel tizenötezer forint értékben akart becsempészni zseb- számológépeket és villanyborotvát. Mások, — s itt tekintsünk el a nevektől - három-, négy-, hat-, illetve tízezer forintot rejtettek el kiutazáskor, de az ellenőrzés során előkerült a pénz. Elég gyakori, hogy nyugatnémet márkát, illetve dollárt akarnak kivinni, amelyhez jogtalanul jutnak a kiutazók. Vagy itt van ennek a lengyel turistának az esete: 19 aranyérmét és három rókaprémet találtunk nála. Egy belga állampolgár 13 kilogramm hússal akart távozni, holott tudta, hogy rajt van a tilalmi listán. — Mi volt ai 1976-os esztendő eddigi legnagyobb vámbűntette? — A közelmúltban bukott le egy jugoszláv csempészbanda Hegyeshalomnál. Már korábban feltűnt vámőreinknek, hogy akárhányszor érkeztek, vagy távoztak az országból, semmit sem hoztak, illetve vittek. Legutóbb egy bolgár kamion átvizsgálásakor 2,7 millió forint értékű csempészáru került elő a teherautó gyomrából. Mint kiderült, a gépkocsivezető háNagykanizsán egy hete tart a búcsújárás. A város szélén, a Zalaegerszeg felé vezető út mentén augusztus másodikén adták át az ország tizedik Do- mus lakberendezési áruházát, s azóta is naponta átlagosan legalább ezer érdeklődő fordul meg az új kereskedelmi létesítményben. A vásárlók rohama is bizonyítja, hogy helyesen döntött a Bútorértékesítő Vállalat, mikor elhatározta, hogy Nagykanizsa is Domust kap: az igen ízlésesen berendezett egyemeletes áruházat járva viszont eszembe jutott, hogy Pécsett még mindig egy helyben topogunk. A baranyai megye- székhelyen építendő Domus áruház ügye még nem tisztázott. S amíg nálunk a tervezgetés időszakát éljük, addig Zalában már a második Domus készült el, s nem is akármilyen. Az ezerkétszáz négyzetméter alap- területű áruházhoz tízezer négyzetméteres raktár simul. A het- vennégymillió forintos komplexum alig több mint egy év alatt készült el: a rövid kivitelezési idő a Zala megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a beruházó jó együttműködésének köszönhető. A költözködést, a raktár és az áruház berendezését tulajdonképpen ezelőtt egy hónappal kezdték meg. A harmincmilliós árukészlet a garancia arra, hogy a vásárlók igényeinek megfelelő kárpitos garnitúrákat, szoba- és konyhabútorokat, valamint kiegészítő lakberendezési cikkeket - lakástextil, üveg-porcelán és kerámiaárukat - árusítanak az új Domusban. Polai Dezső, a Bútorért dél-dunántúli Lakberendezési Kirendeltségének a vezetője elmondta, hogy már a nyitáskor egymillió forintos forgalmat bonyolítottak le; az első vevőjük Debrecenből érkezett, de jöttek Dunaföldvárról, Pécsről és a Nagykanizsa vonzáskörébe tartozó községekből is. A nagy forgalomra jellemző, hogy a Domusban működő Volán kirendeltség csak néhány napos késéssel vállalja a megvásárolt bútorok elszállítását, A nagykanizsai lakberendezési áruház egyébként nem csupán a város és a környező községek ellátásáról gondoskodik. Regionális jelleggel működik, tehát Somogy, Tolna és Baranya állami, valamint szövetkezeti bútorboltjai is idetartoznak: mintegy negyven kereskedelmi egység által megrendelt bútorról kell gondoskodtok. A kirendeltség munkatársai már a jövő évi igények felmérését végzik. S többek között megtudtuk, hogy az 1977-es esztendőtől azt is vállalják, hogy a vevő által megvásárolt, vagy kiválasztott szövettel készíttetik el a bútort. Az előzetes felmérés szerint egymilliárdos forgalomra számítanak, a lakásberendezéseken kívül irodabútorok eladásával is foglalkoznak. Polai Dezső szerint a bútoripar ma már eljutott odáig, hogy a mennyiségi igényeket kielégítse. A következő lépésnek a választék bővítésének és a minőség javításának kell lennie: több szekrénysorra, változatosabb szövetekkel készített kárpitos garnitúrákra lenne szükségük a vásárlóknak. S. Gy. Umgyet szeretők Kttpesváreft Megfiatalodik a cukorgyár Csaknem duplájára nő a termelés Az idő nemcsak az emberen, hanem a gyáron is meglátszik. A 83 éves kaposvári Cukorgyár az idén fiatalodni kezdett: rekonstrukciójára az ötödik ötéves tervben közel 710 millió forintot költenek. A munkát három év alatt végzik el azért, hogy 1980-ban már több cukrot főzhessen a gyár. A korszerű berendezések egy része a munkát könnyíti majd, a másik része pedig a gyár kapacitását növeli. Ha naponta 220—240 vagon répát dolgozott fel a gyár, akkor az már rekordnak számított. Az új berendezésekkel 300, később pedig 400 vagon répából vonhatják majd ki a cukrot naponta az új diffúziós berendezéssel. összeállításán már dolgoznak a lengyel szerelők és szeptember 1-re elkészülnek vele. Erre az időpontra helyükre kerülnek az új centrifugák is. A gyár új berendezéseinek jelentős részét Lengyelországtól vásárolták. A KGST országok között létrejött megállapodás szerint ugyanis Lengyelország szakosodott a cukoripari berendezések készítésére. Nem látványos, de nagyon fontos része a rekonstrukciónak a gyár elektromos hálózatának felújítása. E munka részeként új generátort készítettek az üzemben. Munkába állítása lehetővé teszi, hogy — legalábbis a közeli években - saját, új áramforrása is legyen a gyárnak. Még ebben a hónapban elkészül egy új gépműhely, és kampány kezdéskor 100 személy kiszolgálására jnlkalmas új szociális épület fogadja a munkásokat. Hosszú évek óta szűk a gyár udvara. A gépesítés a nagyüzemi rakodás megvalósítása mind nehezebb feladat. Ezért döntöttek úgy, hogy ez udvarról a vasút mellé telepítik a répafogadó állomást. E munka jövőre kezdődik. Olyan répatárolót építenek az üzemen kívül, amely ötezer vagon nyersanyag tartalékot biztosít. K. I. ELADÓ! M. I. C. M TV—51 M TEREPJÁRÓ MIKROBUSZ ÜZEMKÉPES ÁLLAPOTBAN. M. I. C. M TV—41 F CSUKOTT TEHERGÉPKOCSI FORGALOMBÓL KIVONVA. ALKATRÉSZENKÉNT IS. Érdeklődni: telefon: Mozsgó 6. — Gépkocsi-előadónál.
