Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-05 / 215. szám
2 Dunantmt ilaplö 1976. augusztus 5., csütörtök A müveit munkásokért (Folytatás az 1. oldalról) téré, morális tulajdonságaik ki- fejlesztésére. S erre Csehov is kell, meg Mozart, meg Csont- váry. Gyorsuló időkben nem feledkezhetünk el a szépség em- fcerformáló erejéről. S ehhez kell a szakmunkásképző intézetekben jobban, mint másutt az énekkar, a színjátszás, a tánccsoport, a fotó-szakkör, a klub, ahol megtanulhatják szeretni az életet, a munkát, munkahelyi társaikat. Elég-e ez? Ismerjük fel, hogy a szellemi csiszoltság, a sokoldalúság, a nyitottság, tehát a műveltség, — amelybe beleértem az etikus gondolkodást és szociális cselekvést — ugyanolyan fontos termelő erő, mint a szerszám vagy a munkadarab. És bár a legfontosabb, hogy a munkást érdekelje, izgassa a szakmája, szeresse és foglalkoztassa jelen, jövője lehetőségei, termelő erőnek kell vennünk a munkás agyát, lelkivilágát, s ha szereti Brahmsot, ha olvassa Hemingway-t, ha gyönyörködik Gaugainben, talán nagyobb kedvvel építi a falat, talán jobban megvarrja a ruhát, talán a vállalt időre javítja mea a mosógépet, talán emberibben szolgál ki az üzletben, mert becsülete lesz gondolatvilágában az adott szónak, az emberi méltóságnak, a munka örömének nemcsak ma, hanem húsz, harminc és ötven év múlva is. Darányi Marianna Előnevelt paprika, paradicsom Fél évtizede termesztenek zöldbabot a Bólyi Állami Gazdaságban. A Szigetvári Konzervgyár egyik legnagyobb partnere a gazdaság, hiszen a gyárban feldolgozott bab-meny- nyiség 30—50 százalékát Bolyból szállítják. Ebben az évben 120 hektárra kötöttek szerződést és elvetettek 126 hektárral. Az aszályos időjárás miatt egy hete újabb 30 hektárt vetettek be babbal. Szeretnék 40 vagonos tervüket teljesíteni. Tavaly a kedvező időjárásban a tervezett 30 vagon helyett 47 vagonnal szállítottak. Néhány hete — közvetlenül a BARANYAMÉK-nek is adtak át zöldbabot: nyolcvan mázsát, ami Pécsre került. A MÉK kilóját 5 forint 50 fillérért vásárolta fel. Ekkor az országos piaci árak a 12 és 14 forint között mozogtak. Már az ötödik éve a konzervgyár négy forint 50-ért veszi meg a zöldbab kilóját. Még a főszezonban is ilyen áron indul a bab Bólyból. A most elvetett 30 hektáron kapnak csupán egy forinttal többet kilójáért. A gazdaságban idei újdonság, hogy először neveltek paprikát tíz hektáron lakossági ellátásra. Az első 40—50 mázsás szállítmány 8—10 nap múlva indul Pécsre az ÁGKER közvetítésével. Legfontosabb ellátási területük Baranya megye. A jövő évben újdonság lesz a harminc hektáron nevelt paradicsom. Az első nyáron 80— 100 vagonnal szánnak a piacra. Ezt követően évenként 30 hektárral növelik a paradicsomterületet 1980-ig. Partnerük továbbra is a Szigetvári Konzervgyár. Több mint tízmillió forintos beruházás indul, így 3—4 paradicsomkombájnt szereznek be. Épiil e a kertvárosi övöd»? Tárgyalások az építkezés r ? kellős közepén Három épülő pécsi óvodába látogattunk el most egy hónlapja. Helyszíni tapasztalatainkat közreadtuk. Július elején minden jel arra utalt, hogy a két hagyományos módszerrel épülő óvoda, a Közraktár (Megyeri u.) területén egy 100 személyes és a Zsdanov utcában (I. kerület) egy 150 személyes óvoda augusztus 20-ra elkészül, s azt követően működése is legkésőbb szeptember elején megkezdődhet. A jelenlegi helyzet A Kertvárosból, ahol a leg- szorongatóbb és ahol állandóan fokozódik (minden új háztömb átadásával) az óvodai helyek hiányából adódó feszültség, sajnos nem tudtunk jó híreket adni. Itt ugyanis a könnyűszerkezetes rész beépítését — a falak összeszerelését — egy budapesti „alvállalkozó" az Országos Szakipari Vállalat végzi. Június 18-án kellett volna megkezdeniök a munkát, de csak július 15-re tudták vállalni. Július 30-án valóban meg is érkezett a helyszínre a vállalat tíztagú szerelő brigádja. A késés okairól mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy mint annak idején jeleztük, az eredetileg nyugati import építőanyag helyett valamelyik szocialista országból való, vagy esetleg hazai anyagot kell föl - használniok. Erről folytak a tárgyalások — az építkezés kellős közepén. Dehát ennyi ideig?... Mi lehet az oka a másfél hónapos késésnek? — Ülést tartott Baranya megye tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) táshiányra. Az első gond megoldása a következő tervidőszakra marad: a határozati javaslat szerint a „végrehajtó bizottság járjon közbe a VI. ötéves terv előkészítése során a központi szerveknél — elsősorban az Országos Tervhivatalnál — az aprófalvas megyék fokozottabb támogatása érdekében”. A második gondra pedig annyi a gyógyír, hogy a vb keresse a kapacitás növelésének lehetőségét. Az írásos anyaghoz dr. Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese tett szóbeli kiegészítést, majd FJorváth Laios, a megyei tanács elnöke megnyitotta a vitát. Felszólaltak Görcs Károly, Szili József, dr. Kisvári András, Takács Jánosné és Speidl József. A felszólalók a beruházások tervszerű megvaérdeklődtem a szerelőbrigád vagyis az OSzV művezetőjétől, Tóth Mihálytól. A rokonszenves, zömök munkásember határozottan válaszol: — Erről felsőbb utasítás nélkül nem nyilatkozhatok .. . — S ami közvetlenül a munkájukra vonatkozik? Mire számíthatunk? — Döntés szerint hazai gyártású, ún. Pre-Misol anyagból szereljük össze az óvoda falait. Először a külsőket —, ezekre ígéretet kaptunk: gyártásuk megkezdődött, két hét múlva szállításra kerülnek —, azután a belső födémeket és válaszfalakat. Az utóbbiakra is ígéretet kaptunk, hogy szeptember 15-ig a helyszínre szállítják. Gyakorlatilag ez most már csupán szállítási kérdés... Mi a szerelőbrigáddal 20 nap alatt kell elkészítenünk a külső és belső falak összeszerelését. Azt követően pedig jöhetnek a belső szakipari munkák, a festők, stb. Ha tehát a szállítás is idejében megtörténik, akkor biztosítottnak látszik a decemberi átadás. . . 1969 óta alkalmazzák Legközelebb erről is meggyőződünk. Addig még csak annyit, hogy a Pre-Misol nevezetű hazai fal-elemeket 1969 óta alkalmazzák a hazai építőiparban; a Kertvárosban 1971 óta. Evvel épült fel a Viktória 'utcai óvoda és bölcsőde is. ■. . (w. e.) Magyarországon először Üzemben a jégelhárító rakéták Minden baranyai érdekelt és az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetői is jelen voltak tegnap koradélután a jégelhárító rakéta kilövésénél. Elkészült Baranya megyében, nem egészen egy év alatt 10 rakétakilövő bázis, a tizenegyediket is hamaroan befejezik, a legénység megkapta a megfeT lelő kiképzést, így július 9-től beindulhatott a gyakorlati program. Július 23-án, Magyarországon először fellőtték az első éles rakétát jéaeső ellen. Ezt követően július 26-án és 27-én avatkoztak be ismét, néhány hete állandó készenléti állapotban vannak a bázisok dolgozói. Bonyolult együttműködést igényel ez a munka, 30 ember pontos, gyors, összehangolt tevékenységét, a tapasztalatok szerint a legtöbb esetben még hiányzik a kellő gyakorlat. Tulajdonképpen a Minisztertanács és az OMFB határozata értelmében három éves ez a program, melynek első kísérleti éve az idei. Az első év hibáit; tapasztalatait összegyűjtve kezdik meg majd a következő évi munkát a szakemberek, mivel az általános vélemény az, hogy a vártnál jobban működik a rendszer, a jelenlegi hibák kiküszöbölése nagyon lényeges feladat. Ilyen például a berendezések váratlan károsodása, mely több, mint egy napra leállíttatta a munkát a bázisokon. Nem könnyű feladat az új, veszélyes technika alkalmazása, mégis munkájukat megkönnyíti a sok segítség, melyet minden érintett szervtől megkaptak eddig. Az eredmények pedig biztatóak, sikeres volt a jégelhárítás, hiszen az Állami Biztosító nem jelentett jégkárokat onnan, ahol már beavatkoztak. Augusztusban átadják az ideiglenes buszpályaudvart Költöznek az autóbuszok A pécsi Bacsó Béla utat új aszfaltszőnyeg burkolja, rajta sárga, rézsútos csíkok. Itt állnak majd meg az autóbuszok. A forgalmi épület olyan, mintha az imént bombázták volna szét: keret nélkül, üresen ási- toznak az ablakrések, a me- nyezetről belógnak az elektromos vezetékek csonkjai. De nem halt nieg az épület — még meg sem született. Az eredeti átadási határidő augusztus 20. Az építésvezetővel nem sikerült beszélnem, épp a központba ment. A ház melletti árokban hárman ásogatnak. — Itt lesz a szennyvíz- és vízvezetékcsatorna — mondja egyikük — az épületben már csak a szakipari munka van hátra. Mi a Pécsi Építő Ktsz- től vagyunk. — Hányán dolgoznak jelenleg? — Mi négyen kubikosok, a házban meg három műköves. Két-három nap alatt készen vannak a színhúzással. így ránézve nehéz elképzelni, hogy alig két hét múlva kész az egész komplexum. Megnyugtatnak, azt mondják, ha bejön a szakipar, egy-két százból kész az egész. A kétszázhúsz négyzetméteres forgalmi épületben fedett utasváró, elővételi pénztár, forgalmi iroda lesz és külön helyiség a dolgozóknak. Az idő sürget, hisz szeptember 1-én évekre ide költözik Pécs autóbuszpályaudvara. A Volán 12. Vállalatnál elmondották, hogy hétszáz járat indul majd a szűkös helyről, az érkező kocsik zömmel a Somogyi Béla utcában állnak meg. A sürgető határidő kapcsolatban van azzal is, hogy megszűnik a pécs—harkányi vasútvonal, a forgalmat buszokkal kell lebonyolítani. — Az 58-as úton közvetlen járataink lesznek. Fél hattól nyolcig, valamint délután kettőtől fél hétig negyedóránként. A Görcsöny—Diósviszló—Harkány útvonalon pedig a régi vonatok indulásával megegyező időben futnak a kocsik, összesen huszonöt — mondja Laki Pál, a vállalat igazgató- helyettese. — Gondjaink vannak a harkányi buszpályaudvarral: az átadás eredeti határideje november 30. volt, ad,- digra kellett volna o régi épület felújítását, az új épület és a forgalmi részek megépítését befejezni. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalattól ígéretet kaptunk, hogy szeptemberre, amit lehet, elvégeznek. Az épületet teljesen nem adják át, utaskényelem szempontjából bizonyára majd kívánnivalókat hagy maga után, de mégiscsak lesz valami a harkányi járat megindulására. Az ideiglenes buszpályaudvaron hétszáz járat fordul meg naponta. Szántó Péter lósítását, a szakszervezeti munka javítását, a termelési rendszerek továbbfejlesztését sürgették. Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára hozzászólásában két megdöbbentő adatot közölt: a megye 127 községébe a központi alapból szállítják a zöldséget, és nem egy téesz- konyha kér húskiutalást. Tehát a mezőgazdaságban épp elég megoldanivaló lesz a jövőben. Czente Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke a város gondjairól beszélt: — A megye fejlesztési lehetőségeinek 80—85 százaléka itt realizálódik — mondotta. Ez jó is, de tovább élezi a falu— város közti különbséget. Egyébként mind Baranya, mind Pécs fejlődésének kérdése egyértelműen az építő kapacitás függvénye. Ezt követően számadatokkal bizonyította, hogy az összes megyei városban jóval több lakás épült — Szegeden például kétszer annyi — s ezeken a helyeken a felhasználható pénz is több. Viszont a megye anyagi lehetőségei még most is nagyobbak, mint az építőipari kapacitás. A megoldás segítségére lehet a decentralizált kapacitás felülvizsgálata, költségvetési üzemek létesítése. — Egyetlen dolgot kérünk — mondotta dr. Földvári János —: azonos elbírálást a többi megyei várossal. Ezt követően Gera Anialné, Vida Sándor és Bíró Sándor a kapacitáskihasználásról, az aprófalvak helyzetéről, a termelő- szövetkezetek ötéves tervéről beszéltek, majd a tanácsülés egyhangúlag elfogadta a jelentést és a határozati javaslatokat. Sz. P. Dr. Dányi Pál életrajza Dr. Dányi Pál 1940-ben született Szeghalmon. Apja gazdasági cseléd, majd pénztáros, anyja háztartásbeli. 1963-ban végezte el pénzügyi szakon a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, doktori disz- szertációját 1964-ben védte meg. 1968-ig a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei igazgatóságán dolgozott, majd 1969 júniusáig a városi tanács tervosztályának vezetője volt. 1969- től az MSZMP Központi Bizottságának apparátusában, a gazdaságpolitikai osztályon dolgozott. Dr. Dányi Pál 1958—68 között KISZ-tag, öt éviq a Nemzeti Bank megyei igazgatóságának KISZ-titkára, 1966 óta tagja az MSZMP-nek. Kitüntetései: KISZ KB Aranykoszorús jelvény, a Munka Érdemrend ezüst fokozata. Bútorlap lenpozdorjából Aki a korábbi években a drávaszabolcsi lengyárban megfordult, a gyárudvaron pozdor- jahegyekkel találkozott. A lenfeldolgozás e mellékterméke csak gondot okozott, a belekapó szél szerteszét hordta a pozdorját, szennyezve a környék levegőjét. Másra nem tudták felhasználni, mint tüzelésre. Pedig értékes melléktermék! A drávaszabolcsiak időközben léptek, gépeket vásároltak, s most már bálákba préselik a pozdorját, amelyet aztán külföldre - az idén Jugoszláviába - szállítanak. Mondanunk sem kell, az lenne a leghasznosabb, ha nem bálákat exportálnánk, de magunk dolgoznánk fel a pozdorját. amelyből többek között bútorlapot is lehet készíteni. Nos. az év végére ez is megoldódik, a nagyvállalat komáromi gyárában gépeket állítanak be és idehaza is megindul a bútorlapgyártás - poz- dorjából.
