Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-30 / 239. szám

Hegedűs a háztetők felett Művészemeletek Művészeti krónika Mi lesz veled édes lányom?! Mi lesz veled édes fiam? Internátus, externátus vagy albérlet? Ha felépül a 400 személyes diákotthon ez a ritkább sóhaj most Dél- Dunántúlon. Közel 200 fiú ké­szül ugyan a mecsekalji város­ba Nagykanizsáról, Bótaszék- röl. Siklósról meg Dombóvárról, mert a sokféle pécsi középis­kola sokféle faluból, városból vonzza a tizennégy éveseket. Mégis — a fiúk bőröndjének bekulcsolásakor ritkábban hal­latszik az ilyesfajta sóhaj. De a lányok! — Vagy száznak nem jutott hely a diákotthohonok- ban. Mi lesz veled, édes lá­nyom? — repdesnek a mamák Mi lesz az albérletben? Mi a csoda az az externátus? Lássuk tehát: mi lesz velük? — Illetve: ki lesz belőlük. Diák­otthoni lakos. Vagy kollégista. Mégmásabb néven internátusi gyerek. Hiszen a diákotthonok túlzsúfoltságának korszakában megszületett egy új fogalom is: az externátus. Vagyis a ki- vüllakó, ám a diákotthonban étkező gyerekek neveztetnek externistáknak. A latin szó mel­lé pedig illik a másik megol­dást is latinul nevezni: internó tus. Vagyis odabent, a diák­otthonban lakó diák. A harma­dik megoldás: albérlet. A számok: a mecsekalji vá­rosban félezer olyan elsős kö­zépiskolás kezd el tanulni, aki nem pécsi. Ennek kicsit több mint a fele: leány. Az utóbbi évtizedben az erősebbik nem jobban érdeklődik a fizikai szakmunka iránt mint a gyen­gébbek, ami a fizikai erőnlét tekintetében érthető is. A lá­nyok — tanulnak. Ez a köny- nyebb talán. De a középisko­lában, s a diákotthonokban többen vannak. Pécsett a Rad­nóti Szakközépiskola, meg a vegyipari leány diákotthon ki­csi, s általában a legtöbb je­lentkezőt fel tudja venni. Hi­szen a szakágazatok kevesebb érdeklődő diákot vonzanak. A nagy diáktanya — a Geisler. Vagyis a Pécsi Középiskolák Geisler Eta utcai Leánykollégiu­ma. A város tíz középiskolájá­nak tanulói laknak benne. Az idén — és általában évek óta — kétszáz elsős akar bejutni a falai közé. Befér: száz. Kajtár Istvánná, az igazgató­nő mondja: — A kollégium havi térítési díja húsz év óta változatlan, 0 és 400 forint között van, átlag havi 200 forint. Ezért teljes el­látást adunk, vagyis kosztot, ágyneműt, mosást és a közis­mereti tárgyakból külön okta­tást. Az első héten a nehezebb tárgyakból megvizsgáljuk, hogy ki mit tud, s a gyengébbeket igyekszünk felzárkóztatni a többséghez. A nem közismereti, hanem egészen szaktárgyakat pedig a kiváló tanulók oktat­ják, akik ezért kedvezmények­ben részesülnek. — Ha húsz éve változatlanok a térítési dijak, akkor nem rom­lik a koszt minősége a húsárak változása miatt? — Nem, mert állami támo­gatást kapunk az árkülönbözet kiegyenlítésére. Eddig 17 forint volt a napi ételnorma, most 19 forint 40 fillér. Ebből ősz­szel és tavasszal gyakran kap­nak gyümölcsöt is, télen ba­nánt, narancsot. Sajnos, gya­kori jelenség a lányok hízása. Különösen a falusi, viszonylag rendszertelen étkezéshez szokott gyerekek híznak a rendszeres­ség következtében. Mi ilyenkor mondjuk, hogy mi lesz veled, édes lányom?! A súlygyarapo­dás bizony nemegyszer 5—10 kiló. — A kétszáz jelentkező közül hogyan választották ki azt a százat, akit lelvettek? —- Egyik szempont: fizikai munkások legyenek a szülők. Másik: az egy családtagra ju­tó jövedelem ne haladja meg az 1000—1200 forintot. Bizony nem egy fizikai munkás szülőé jóval magasabb, ezért a sor­ban a gyereke elé került az alacsonyabb jövedelmű család gyereke. Soron kívül felvettük □ hétfői azokat, akiknek szülei magos állami kitüntetés birtokosai, az­tán o gyereküket egyedül ne­velő szülők lányait, s a más miatt nagyon hátrányos helyze­tűeket. Externátusban lakik — tehát magánszálláson, de o kollé­giumban étkezik — majd húsz elsős kislány. Albérletben? — A többi, vagyis nyolcvan. De azok sem akárhol: a kollégium elismert, nyugdíjas pedagógu­sokat ajánl a szülőknek, akik szívesebben is választják az ajánlott, mint a vaktában lelt házinénit. De az sem nagy üz­let már: többen várnak diákal­bérlőt. mint ahányon kapnak. Addig azonban segítenek ezek az albérletek, amíg — talán két év múlva — felépül az új 400 ágyas középiskolai diákotthon, kétszáz fiúnak, kétszáz kislány­nak, o Bőrklinika melleti tel­ken. Szidták o művészvilágban Pécset: még mindig nincs a a városban színészhóz. Aztán itt tanulnak a zenészek, mégis más városba áramlanak. A vá­rosi tanács most megoldja o kérdést egy toronnyal, illetve annak két szeletével. A Szige­ti úton már a város tetői fölé magaslik egy tekintélyes szür­ke épület Azt mondják rá: ez a pécsi Empire State Building. Találó a név, hiszen negyven esztendeje New Yorkban volt ekkora tekintélye az említett háznak, mint most a Szigeti úti toronyépületnek a Mecsek alján. Ami ezúttal érdekes: részben megoldják vele a hiányzó szi- nészház feladatát és segítenek valamit mindenfajta pécsi mű- vészréteg lakásgondjain. Két szinten huszonnégy lokást kapnak o művészek. A tervek F. D. Budán dolgozik Szervátiusz Jenő A faszobrász-művészet renesza nsza Neve már fogalom. Most Budán kapott vendégotthont, szobrászműhelyt, erdős házat. — friss levegőt az alkotáshoz. Rá figyelnek a városok, Pápa. Pest, Kolozsvár: mit farag Bu­dán kőbe, fába Szervátiusz Jenő? Már a nevében az egyete mességet hordja: magyar em bér, az európai kultúra nyel véből, a latinból fakadt név vei. Szervátiusz Jenő, kolozs vári szobrászművész, Pápa vá rosának faragja süttői mészkő be a Jókai emlékoszlopot. Meghívták őt s a fiát erre a munkára. Tehát Szervátiusz Ti bort is Pestre várják, hogy édesapjával együtt befejezze a Jókai-emlékművet. Egyik oldala már kész: a Kőszívű ember fiai illusztrációja; a három fiú, az asszony, aki megesküszik, hogy mindent a férje akarata ellen tesz, s aki ez ellen még a sírból is tiltakozik: a kőszí­vű ember. Másik oldalakon: „A lőcsei fehér asszony”, Jókai dombormű-képe, az „Egy az Isten", a kétszer felkelő nap jelzésével, a Jókai megálmod­ta, Asbóth megvalósította he­likopterrel. Szobor, alkotója, figurái — a sajátosan össze­találkozott magyar kultúra. * — Nagybátyámnak volt egy kovács- és kerekesműhelye Ko­lozsvárott. Tizennyolcban aztán — én tizennégy éves voltam — békerültem hozzá kocsigyár­tónak. így mondja: „békerültem". hosszú é-vel, a magyar nyelv kedves erdélyi ízével és így szól tovább az élethistóriája: — Huszonegy éves voltam, amikor eltörött a lábam Gipszbe tették, ölt az unalom, könyveket forgattam. Egy lexi­konban tetszett meg a biblikus történet két alakja: Judit és Holofernész. Kifaragtam. Igazi művész Párizsban lett. Két évig tanult ott faszobra- szatot, sok mesternél, közben beiratkozott a művészképzőbe. Nappal dolgozott, este tanult. Akkor kezdődött a konstruktív művészet térhódítása, ott ta­nult meg szerkeszteni. — Édesanyám beteg lett, s hívott haza. Kolozsvárott aztán rendkívüli hallgatóként tanul­tam tovább a művésziskolában. Majd megnősültem, s dolgoz­nom kellett. De mégis berobbant a szob­rászvilágba. Nemsokára — 1929-ben — Bukarestben meg­nyerte a Simu-díjat, amit port­részobrok alkotóinak alapítot­tak. Külországok konzulátusai is vették a szobrait és vitték külföldre a művész hírét. A pesti Tamás Galériába 1937­veinek száma elérte a százot. A moszkvai Puskin Múzeum 1964-ben húsz szobrát kérte el kiállításra. 1973-ban ismét ki­ment Párizsba, ott megfaragott két szobrot — azonnal átvette és kiállította a Rodin Múzeum. A tervezett pécsi kiállítást nem sikerült megoldani, de a sik­lósi várban megcsodálhattuk egy tárlatát. — Miért szereti a fát? — Mert szépség sugároz belőle és a rajzai ezer lehető­séget rejtenek. Belelátom a gondolataimat. Szervátiusz Jenő két szobra: Tibiké, Faemelö ben hívták meg önálló kiállí­tásra. Akkor a magyar fővá­rosban modern faszobrot csak egyet talált. Pásztor János al­kotását. Utána tizenegy erdélyi művészt hívtak meg újabb tár­latra. ott is szerepelt. A leg­nagyobb elismerés: maga Ly- ka Károly írta róla a kritikát és hívta fel a figyelmet az ős- erejű kolozsvári szobrászra. A másik rangos magyar mű­vészettörténész, Kampis Antal szerint: Szervátiusz Jenő ta­lálta fel a fát a modern mű­vészetnek. Ezenkilencszáznegyvenegyben Csiksomlyóro költözött, s meg­alapította o székely fiúk fara­góiskoláját. Közben kifogyha­tatlan fantáziával alkotott Két olyan tárlata is volt, ahol mű­— Engedelmes anyag? — Makacsabb, mint a kő, mert szeszélyesen nőnek a szá­lai. — Meddig él egy fából fa­ragott szobor? — Élnek még egyiptomiaktól származó alkotások is. — A legjobb fa? — A tiszafa. Nem eszi a szú, mert teli van gyantával és igen kemény. A huszadik századi beton ri­deg terében az egész világon éledezik a melegebb, emberibb közeg — a fa. Kegyetlen beton­falak között élesztgeti vele az ősi világot Szervátiusz Jenő. Földessy Dénes szerint egy-egy szobrász, gra­fikus, festő, költő, operaénekes, 7 színész, három balett-táncos, két zongoraművész és négy he­gedűs vagy más hangszeren játszó zenekari tag lakik majd a háztetők feletti magasság­ban. Lakás-használotbavételi díjat nem szednek tőlük, óm bérleti joguk csak addig tart, amíg a pécsi művészeti mun­kaviszonyuk. Színészeknél, tán­cosoknál, zenekari tagoknál, operaénekeseknél például min­den évben meg kell újítani, s ho nem kapnok szerződést a Pécsi Nemzeti Színháznál, ak­kor át kell adniuk a színház újonnan szerződött togjainak. A város művészetpolitikai érde­kének szolgálata végett egy- egy ilyen megüresedett művész- lakás a régi lakó elköltözése utón legfeljebb három hónapig fenntartható, hogy Pécs új mű­vészt vólosszon oz eltávozott helyébe. A művészlakósok egy-, illetve másfél szobásak. Hét bemutató Kaposvárott Hét bemutatót tartanak az idén a Kaposvári Csiky Gergely Színházban, Az első premier szeptember 21-én lesz. Ekkor mutatják be Schwajda György: Egércirkusz című mesejátékát Rajhona Ádám és Lengyel Pál közös rendezésében. A produk­cióval a kaposvári gyerekek színhóziaényét kívánják kielégí­teni. Szőke István rendezi Oszt- rovszkij: Erdő című komédiáját Premier: október 1, A színház most kezdődő évadjának ope­rettje: Fali Leó: Pompadour cí­mű darabja, amelyet október 15-én mutatnak be Zsámbéki Gábor és Babarczy László kö­zős rendezésében. A többi darab bemutatójá­nak időpontját, illetve rendező­jét még nem választották ki. Az idén ugyanis még színre ke­rül Kaposvárott David Storey: A vállalkozó című komédiája. Shakespeare: Troilus és Cressi- da című tragédiája, Bulat Okudzsova: Merszi, avagy Si- pov kalandjai című zenés játé­ka és Rostand: Cyrano című halhatatlan színműve. Német színház. A Német Demokratikus Köztársaság egyik színháza, a karl-marx-stadtí társulat vend ég szerepel októ­ber 24-én a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban. Kettős hangzót. Megjelent Csorba Győző új műfordítás- kötete. Kettős hangzót cimmel. Az Európa Kiadó válogatósá­ban oz ókortól máig élt költők verseinek legjobb fordításait tartalmazza. (Képünk: Csorba Győző.) Havannai ügynökünk. Kende Márta rendezésében televíziós film készül Graham Green világhírű regényéből. Havannai ügynökünk címmel. Monori Li­li, a Kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint Holl István és Dávid Kiss Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház tagja kapott benne szerepet. Olajképek. Újváry Lajos Tol­na megyei festőművész olajké­pekből álló tárlata nyílott meg tegnap, vasárnap délelőtt a szekszárdi Babits Mihály Mű­velődési Házban. Vajda Márta, a Pécsi Nem­zeti Színház művésznője a Sze­gedi Nervzeti Színházban szere­pel. Lope de Vega: A kertész kutyája című darabjának női főszerepét, Dianát alakítja. Drámairó fogorvos. Két év­vel ezelőtt rendkívül nagy sikert aratott Pécsett Sárospataky Ist­ván újpesti fogorvos Zára című tragédiája. A Pécsi Nemzeti Színház most újabb művét, a Táncpestis című drámát mutat­ja be, melynek nyilvános olva­sópróbája szeptember 4-én lesz. Wroclaw. Sík Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház főiendezője szombaton Wroclawba utazott tapasztalatcsere céljából. Egy erkölcsös éjszaka címmel filmet rendez Makk Károly. A film egyik szerepére Péter Gi­zit választotta. Borsos Miklós kiállítása Győrben Visszapillantás címmel Bor­sos Miklós Kossuth-dijas szob­rászművész grafikáiból nyílt reprezentatív kiállítás vasárnap a gyári Xantus János Múzeum képtárában. Zámbó József. Győr város tanácselnöke meleg szavakkal köszöntötte a 70 éves mestert, aki a megnyitóra Győrbe érkezett. Borsos Miklóst életének je­lentős mozzanatai fűzik a Rába parti városhoz. Itt diákoskodott, s innen indult művészi pályájo. A mostani kiállítás kereszt­metszetet ad Borsos Miklós grafikai munkásságáról. A BARANYA MEGYEI AGROKER VÁLLALAT értesíti vásárlóit, hogy alkatrész osztálya 1976. szeptember 1—15-ig tartja ÉVES ELSZÁMOLTATÓ LELTÁROZÁSÁT A leltározás alatt ai árukiadás szünetel Leltározás alatt A SZEKSZÁRDI AGROKER VÁLLALAT ALKATRÉSZ OSZTÁLYÁN lehet alkatrészeket vásárolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom