Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-01 / 211. szám

1976. augusztus 1., vasárnap Dunantait napló 3 Ha „tisztázódnak” az anyagi lehetőségek... Tovább korszerűsítik a mohácsi öntödét Korszerűsödik a mohácsi ön­töde. A város belső területén fekvő üzem fejlesztését néhány éve erősen megkérdőjelezték. Mohács városrendezés tervei már-már halálraítélték az ak­kor rendkívülien rossz körülmé­nyek között dolgozó vállalatot. Új helyen felépíteni olyan költ­séget jelentett volna, amelyet •nem lehetett előteremteni. Kettős cét A vállalat vezetői előtt ket­tős cél volt: jobb munkakörül­ményeket kell teremteni, ugyan­akkor legalább az ezredfordu­lóig úgy kell az öntödét Mo­hács belterületén működtetni, hogy a lakók nyugalmát mini­málisan zavarják csak. Két esztendeje kezdődött a rekonstrukció első üteme; 1975- ben fejeződött be a homok­előkészítő üzem, a homok ki­szolgáló rendszer építése és a formázógépek technológiai vonalai is mór másfél éve ki- tűenően működnek. Az omla­dozó épületek helyébe 25 mil­liós költséggel 450 négyzetmé­ter alapterületű tágas, világos csarnokot építettek, amelyek­ben lényegesen megkönnyeb­bítették jó néhány nehéz fizi­kai erőfeszítést követelő mun­kafolyamatot. Lényegesen kisebb zajjal, légszennyezéssel üzemelnek mint korábban. Sok azonban még a tennivaló. Az ötödik 5 éves terv idő­szakában tovább folytatódik a mohácsi öntöde rekonstrukció­ja. Sajnos az anyagi lehetősé­gek még nem tisztázódtak. Az elképzelések szerint 1977-ben kezdődne az építkezés és 1978 végén fejeződik be. Mintegy 50 milliós költséggel ismét na­gyot léphetnek a korszerű üzem kialakításában. Óhatatlanul is felvetődik a kérdés, miért van szükség a kis-, legjobb esetben a köze­pes nagyságú öntöde rekonst­rukciójára, amikor az ország nagy öntödéiben is, Mohácson is, munkaerőhiánnyal küszköd­nek. Az elmúlt évben például hazánkban alig több mint 20 öntőipari-tanulót tudtak beis­kolázni. A mohácsi üzem mint­egy 400 dolgozója korábban 2800, az első rekonstrukció után egyharmaddal több, az évtized végére várhatóan 5000 tonna szürkefém öntvényt állít elő, ez a munkássereg nagy­üzemben ennek sokszorosát is termelhetné. A válasz egyértel­mű: a mohácsi öntőmunkások nem mennének például Salgó­tarjánba dolgozni, másrészt olyan terméket állítanak elő, amelyekre nagy szériákban nincs szükség. Mohácson évente mintegy 90 millió forintos értékben állí­tanak elő vízhálózati fémsze­relvényeket, csatornázási öntvé­nyeket, folyadékszivattyúkat. Az utcai nyomós kutakat például Magyarországon csak Mohá­cson gyártják. Csehszlovákia számára évi 42 milliós érték­ben szállítanak altalaj tűzcsa­pokat, egy kooperáció kapcsán a baranyai vállalat erre szako­sodott. Mindezek mellett a mohácsi öntöde gazdaságosságához sem férhet kétség: 1976-ra 11,5 milliós nyereséget irányoztak elő, már az első félév során 7,3 milliót terveztek. 400 vasas Természetesen magasabb is lehetne, de az 1976-ra terve­zett 37 000 forintos bérszínvo­nal sem rossz. A Mohács vá­ros foglalkoztatottjainak mint­egy 10 százaléka az öntődében dolgozik, bár jóval kisebb gaz­dasági egység, mint a MOFA vagy a bútorgyár, a város éle­tében jelentős politikai és gaz­dasági tényező a „400 vasas". Sajnos a fluktuáció a vi­szonylagosan jó kereseti lehe­tőség ellenére sem kíméli a vállalatot: a létszám jelentős hányada cserélődik ki évente. Különösen az öntödei segéd­munkások veszik gyorsan ka­lapjukat. A megoldás csak egy lehet: tovább folytatni a rekonstruk­ciót (a tisztítómű és magkészí­tő következik), amely jobb munkakörülményeket teremt, növeli a termelékenységet, s nem utolsó sorban a lakóhá­zak közé ékelődött öntödét jobban elviselhetővé teszi kör­nyezete számára. Lombosi Jenő Javítják a televíziós programok vételét Nagyközösségi antenna­rendszerek Hálózati összeköttetés minden épülettel Pécs földrajzi adottságai, a város beépítettségi szerkezete különösen az új lakótelepeken zavarta a televíziós programok jó vételét. Az egyedi antennák sem segítettek sokat. A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat 1974- ben a Páfrány utca környékén 723 állami ingatlanban lakó la­kos számára kialakította a ká­ProbtMfeldolgozás Drávaszabolcson Jól fizet az idén a len Küszöbön áll a betakarítás teljes gépesítése Burnuszos arabok, tarkaruhás feketék a televízióban, aligha gondol rá valaki, hogy mind­ehhez a hazai mezőgazdaság­nak és iparnak is némi köze le­het. Pedig van. A lent máig sem tudta meghalasztani a mű­szál, a forró égövben meg egye­nesen a természetes szálakból készült ruházat az egyedural­kodó, mindez pedig élteti a mi lenfeldolgozó iparunkat is, amely most izgalomteli napjait éli. 52—53 mázsás átlagtermés Mozgalmas a drávaszabolcsi lengyár: érkeznek és a mérleg­re nehézkednek a bálákkal magasan megrakott pótkocsis teherautók, felmagasodnak a Újabb lehetőségek a megyében 190 óvodai, 200 iskolai napközis hely Szeptembertől tovább fejlő­dik Baranya megye oktatási intézményeinek létszáma. Az új tanév elején hét új óvodai csoport kezdi meg munkáját, mégpedig Geresd- lakon, Sásdon, Komló—Me- csekjánosi'ban, Mohácson, Szi­getváron egy-egy és Nagy- peterden két csoport, s így összesen 190-nel bővül a me­gyében az óvodai helyek szá­ma. A felsorolásból kitűnik egy példa: a Szigetvári Konzerv­gyár segítsége. Ez az üzem ugyanis egy évig helyet adott egy óvodai csoportnak, a sa­ját gyermekintézményében. Szigetváron — a Radován té­ren — ugyanis beruházási okok miatt nem készült el az épület, s így 25 kisgyerek, lát­ta volna kárát, ha a gyár nem segít De segített, tehát a működéshez és a bérek kifi­zetéséhez szükséges pénzt az illetékes szervek a „vendég­látás" idejére a Szigetvári Konzervgyárnak utalják át, 25 kisgyerek érdekében. Ezen kívül újabb két óvodai csoport is valószínűleg meg­kezdi működését, mégpedig Borjádon és Mánián. Ezekben a községekben ugyanis igen sürget az igény, ezért a jö­vőre tervezett óvodafejlesztést előre hozták, s ebben az év­ben teljes egészében a ta­nács tartja fenn az intézményt. A két falu huszonöt-huszonöt kisgyermeke előreláthatólag novemberben, vagy december­ben mehet óvodába. A bara­nyai óvodai fejlesztés összesen másfél millió forintba kerül. Több lesz a hely az általá­nos iskolák napközi otthonai­ban is. Nyolc új napközis cso­port kezdheti meg a működé­sét: Siklóson, Mohácson, a Szentlőrinci I. számú Általános Iskolában, Szigetvárott, Mozs- gón, Egyházaskozáron, Eger- ágon és Szalatnakon. Az ösz- szes költség: másfél millió fo­rint. Ezen felül kétszáz gye­reknek adnak menzalehetősé­get, az eddig menzára járókon felül. így Babarcon, Palotabo- zsokon, Harkányban, Mohá­cson, Vókányban, Sásdon,, Bi­kaion, Szigetvárott és Somogy- apátiban húsz-húsz, valamint a pécsváradi és a mohácsi gyógypedagógiai általános is­kolában tíz-tíz gyereket fogad­hat a menza. kazlak, dolgoznak a gubózó gépsorok, innen viszik a kévé­ket az áztatóba, majd kiszedik — ők így mondják: kivetik —, szétteregetik a szárítótéren, a napokban pedig már meg is kezdődött a rostüzemben a próbafeldolgozós. Ez már az új termés! S bár a lengyáriak az esőt szidják, mert a páradús le­vegőtől a kazlakban megfeke­tedik a lenkóró, észrevehető az arcokon a megnyugvás és az öröm — szép termés volt a gazdaságokban, a lenkóró mi­nősége is jobb, mint az utóbbi években. A drávaszabolcsi gyár ter­mesztési területén július 10-e körül kezdődött a len nyűvése, az első szállítmányokat Pince­helyről és Ozoráról kapták, ezen a környéken, Tolna északi ré­szén érik be legelőször. Azelőtt Fejér megye eg^ része is, most viszont már csak két megye — Tolna és Baranya — tartozik Dróvaszabolcs ellátási területé­hez. Ami Baranyát illeti, koráb­ban több gazdaság, jelenleg viszont csak Bogádmindszent és Dróvaszabolcs foglalkozik len­termesztéssel. A két megyében összesen csaknem 1400 hektárnyi terüle­ten termesztettek lent a dráva­szabolcsi gyárnak, a terület évek óta nagyjából ennyi. Mint említettük, szép volt a termés, a hektáronkénti átlag 52—53 mázsa, de akadtak kiugró eredmények is, 58—60 mázsás átlagok. Segített az időjárás, amely kedvező volt a növény ki­fejlődési időszakában, s csak miután már megnőtt a len, ak­kor jött a forróság. Megjött a termelési kedv Végeredményben az idén a lentermesztés egyenesbe kerü­lését, a termelési kedv vissza­térését üdvözölhetjük. Köszön­hetően a felvásárlási árak idő­közbeni emelésének, nem utol­só sorban pedig annak, hogy immár nyolcvan százalékban si­került gépesíteni a betakarítás különböző munkaműveleteit, s ehhez — megelőlegezve a gé­pek árát — maga a lenfeldol­gozó ipar nyújtott sokoldalú se­gítséget a gazdaságoknak. Mindez jó előjel e fontos ipari növényünk jövőjére nézve, amit megerősítenek az érdekelt ba­ranyai termelőszövetkezetek vé­leményei is. A bogádmindszenti tsz-ben 200 hektáron termesztettek lent, s most, mikor az árbevételt egybevetették a költségekkel, az derült ki, a len a búzához hasonló jövedelmezőségű, ugyanakkor pedig a kukoricánál többet hoz. Dicsérik ezt a nö­vényt, igen jó búza elővete- mény, ahol az előző évben lent termesztettek, onnan most hek­táronként 5—6 mázsával több búzát takarítottak be. öröm­mel nyugtázzák azt a segítsé­get, amit a betakarítás gépesí­tésében a lenipar nyújtott, ná­luk mór bálázógépek is dolgoz­nak. A további előrelépést az jelentené, ha több erőgép és szállítóeszköz állna rendelkezé­sükre, s akkor a bálózógépek • ■ Örömmel nyugtázzák Hasonlóan jó véleményeket hallottunk a drávaszabolcsi ter­melőszövetkezetben is. Jól fizet a len, kitűnően beleillik a vetés- szerkezetbe, küszöbön áll a be­takarítás teljes gépesítése. Jö­vőre is foglalkoznak vele. Miklósvári Zoltán beles antennarendszert. Ez a hálózat egyike a hazánkban ed dig létrehozott öt rendszernek A nagyközösségi antenna rendszer vevő antenna csoport jót ideális helyre telepítve ve szik a műsoít, s azonnal továb bítják egy olyan zárt rendszer be, amely megakadályozza a minőség romlását. Ez a hálózat összeköttetésben van minden épülettel, s a házerősítők segít­ségével minden lakás jó minő­ségű képet kap. A nagyközös­ségi antennarendszer segítségé­vel néhány program — MTV 1., 2., jugoszláv 1., 2. vehető. A Páfrány utca környékén ki­alakított kísérleti rendszer jó tapasztalatai felbátorították a PIK-et, s jelenleg már a 39-es dandár út és a Dr. Veress End­re utcától délre eső területet szintezik. Megkezdték a csatla­kozó szerelvények kiosztását is. A második ütem munkálataival párhuzamosan folynak a főál­lomás áttelepítését célzó előké­születek is. Legkedvezőbb hely­ként a 17 emeletes teteje kínál­kozik, s innét látják majd el egész Újmecsekalját jó képpel. Harmadik ütemben valósítják meg az Ybl Miklós utcától nyu­gatra, IV. ütemben a leendő gyorsíorgafmi út Ybl Miklós, Dr. Veress Endre és a Tüzér ut­ca által határolt terület, míg az V. ütemben a leendő gyorsfor­galmi úttól északra eső utcák házai között alakítják ki a nagyközösségi antennarend­szert. 1980-ig kívánják létre­hozni Újmecsekalja, a Szigeti városrész é^ Kertváros nagykö­zösségi antennarendszerrel való ellátását. E rendszerek építéséhez ter­mészetesen tervekre is szükség van. Kezdetben a Híradástech­nikai Vállalat készítette, tavaly viszont már nem vállalta. A PIK most saját erőből készíti a Terveket, s a HRV csak lekto- rálja. Az újfajta antennarendszer nemcsak jobb képminőséget garantál, hanem lehetővé teszi a városesztétikai szempontból egyáltalán nem tetszetős sok egyedi antenna leszerelését is. Ez pedig azért is jelentős, mi­vel így megszűnnek azok a tető- Beázások, mélyeket az _anten- nák szo^zerűtlen felszerelése okozott. Illyárí ruházati A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK RUHÁZATI SZAKÜZLETEIBEN ÉS ÁRUHÁZAIBAN MÉTERÁRUK, LAKÁSTEXTÍLIÁK, KONFEKCIONÁLT FELSŐRUHÁZATI CIKKEK, KÖTÖTT ÉS DIVATÁRUK, CIPŐK 30—40 százalékos árengedménnyel AUGUSZTUS 2 —14-1 G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom