Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-25 / 234. szám
1976. augusztus 25., szerda Dunantiili napló 3 KET EU UTA AK Hég egyszer a pécsi 400-asról Diákotthoni körkép Baranyában (2.) „Baranyában és Pécsett kifejezetten aggasztó a kollégiumi ellátottság helyzete. Kulcskérdés pedig, tudnak-e a jövőben megfelelő számú helyet adni bentlakásos intézményekben és itt elsősorban munkásszülők tehetséges gyermekeire gondolunk . . . Régóta nem avattunk diákotthont, jóllehet már a IV. ötéves tervben több mint 130 millió forint állt rendelkezésre erre a célra . . ." Épülget Két éve ezek a gondolatok vezették be cikksorozatunkat. Megismétlésük a lényeget illetően ma is helytálló, bár a helyzet ősztől javulni fog: elkészül c komlói és a siklósi 100 személyes diákotthon. A legnagyobb, a pécsi 400 férőhelyes diákotthoni beruházás változatlanul épül. Ez a kollégium lenne hivatott megoldani a már két évvel ezelőtt is tarthatatlan pécsi diákotthoni körülményeket. Tanévenként közel 300 tehetséges, jó képességű fiatalnak kell azt mondani, hogy ha nincs pénzed albérletre. ne tanulj... A pécsi 400 személyes diákotthon —, ha elkészül — ezt a súlyos gondot megszünteti. Érthető, hogy a figyelem középpontjába került. Sok szó esett róla a Megyei Tanács júliusi végrehajtó bizottsági ülésén is. Annak idején beszámoltunk arról, hogy 1974 nyarán a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat (BÉV), még a szerződéstervezetet sem küldte el, arra hivatkozva, hogy teljes kapacitásukat az épülő 24 szintes magasház egyelőre leköti. A BÉV termelési osztályvezetőjének akkori ígérete szerint a diákotthont csak ezt követően, 1975. második felében kezdhetik alapozni, és 1977 júliusában tudják átadni rendeltetésének. Az említett vb-ülésen a közelmúltban ismét fölvetődött ez a kérdés, mivel a kivitelező a szerződést mindezideig nem írta alá, jóllehet az építkezést 1976 első negyedében megkezdte. A szerződés megkötéséhez föltételként kikötötték, hogy a beruházó fizessen 2,2 millió Ft többletköltséget akadályoztatás és teljesítés címén. A Városi Tanács ezt a többletköltséget jelenleg nem tudja vállalni. A BÉV építési szerződés nélkül jelenleg folytatja az építkezést és a munkák sorrendiségében a diákotthon befejezésére az 1977. december 31-i határidőt jelölte meg. Bizakodunk Nézzük, történt-e valami'azóta, mit mondanak az építők? KORBÉLYI GYŐZŐ, a Kodály Zoltán úti diákotthon építkezés egyik főépítésvezetője : — Ez a beruházás is a magasházéval azonos ún. feszítettvázas (IMS) szerkezettel épül. Jelenleg az alapozás befejeződött, a toronydaru a helyszínen van, augusztus 16-án, héfőn megkezdődött az épületváz összeszerelése. BOGNER FERENC, termelés vezető: — Igyekszünk a következő tanév elejére az épület üzemelését lehetővé tenni. Vagyis 1977 szeptemberéig. A vállalat igazgatójától ilyen utasítást kaptunk... Az elemek egy része viszont már a helyszínen van, s ha a szállítás is folyamatos lesz, bizakodunk, hogy sikerül behozni a késést. — Miért szükséges a szerződés megkötéséhez újabb 2,2 millió; egyáltalán mit jelent önöknél most az ,,akadályoztatás" meg a téliesités igénye? — Az akadály onnan adódik, hogy az ottani munkaterület kicsi és szűk. Az építőelemek fogadására és egyéb felvonulási épületek (pl. ebédlő) elhelyezésére kevés a terület. Az összeszereléshez viszont az elemek jó részét előre le kell gyártani. Ezeket valahol közbülső tároló helyre kell raknunk, ami kétszeri szállítást föltételez — többletköltséggel. A téliesités a belső, nagyon sokrétű munkálatok végzéséhez szükséges: a fűtés is többletköltség ... A 2,2 millió tetemes összeg. Erről tárgyalni kell, s szerintem a tanács és a vállalat ebben magasabb szinten meg is fog egyezni . . . M i is bízunk ebben. Egy közel 60 milliós beruházásnál nyilván nem fog megállni a „szekér" egy 2,2 milliós ösz- szeg miatt. Ez vagy indokolt vagy sem, akikre tartozik, majd eldöntik. Az viszont már nemcsak ezzel az építkezéssel kapcsolatban merül föl, amit végre egyszer már ki kellene mondanunk: ennek a vállalatnak óriási kapacitásbeli gondjai vannak. (1975-ben például 876 millió forintos termelési tervet tudtak teljesíteni. Az idei évben 1 milliárd 200 millió forintos; a következő évre — eddig — 1 milliárd 300 millió forintos igényt jelentettek be a vállalatnál, mindenütt reális „beépíthető" fedezettel az igények mögött...) S őszintén szólva nekem, a laikusnak teljességgel érthetetlen, miért nem „jöhet be" a megyébe gyakrabban más, többlet-kapacitással is rendelkező építő vállalat, mint pl. a Tolna megyei, amelyik a komlói kollégiumot is felépítette. Ki dönt? S még valami ide kívánkozik. Annyiszor hallani, hogy rangsorolni kellene a kiemelt nagy beruházásokat. Melyik és miért fontosabb a másik előtt... Igen, de van-e valaki, aki ezt — minden összefüggést számba véve — eldöntheti? Amíg nincs ilyen (testület), addig a kizárólagos gazdasági szempontok határozzák meg a sorrendet — s továbbra is az óvodák, iskolák, s más művelő- dés-jellegű intézmények fölépítése fog „elcsúszni", esetleg éveket. A pécsi 400-as diákotthon vázszerkezetének a szerelése a napokban megkezdődött. Reméljük, hogy ezt követően látványos gyorsasággal fölemelkednek majd a falai és bizakodunk, hogy a télen a belső munkálatok is megindulnak. Hogy mennyire fontos lenne ezek ütemét tartani, ahhoz álljon itt néhány számadat a pécsi kollégiumi helyzetről: a város nyolc középiskolai kollégiumában 1333 tanulónak tudnak helyet adni. Legalább 1800 helyre volna szükség... Wallinger Endre Nem október 31... A Dunántúli Napló augusztus 13-i számában, Mi valósult meg az Ígéretekből? címmel megjelent diákotthoni körképre válaszolva, szükségesnek tartom az alábbiak közlését: Az, hogy a siklósi általános iskolai diákotthon szerződés szerinti határideje 1976. október 31, mind a beruházót, mind osztályunkat megdöbbentette. Ilyen határidőt a szerződés nem tartalmaz. Az érvényben lévő, nem módosított, építési szerződés szerint a diákotthonépület befejezési határideje 1976. augusztus 15. Kerítésépítés, tereprendezés november 30. Ezek szerint a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat mór késésben van, ellentétben az általuk közölt nem létező határidővel. Meg kívánom jegyezni továbbá, hogy a diákotthon nem kielégítő építési ütemét tapasztalva, mind osztályunk, mind a Baranya megyei Tanács VB. tervosztálya több ízben megkereste a kivitelezőt. Aggodalmunkat túlzottnak tartották, megnyugtatásként mindenkor egyértelmű választ kaptunk; tanévkezdésre készen lesz! Miután arra már nem, szeretnénk bízni a vállalat gyors, hathatós intézkedésében. Dorosits József beruházási főelőadó Magyar fiatalok a Szovjetunióban Szovjet fiatalok hazánkban Augusztus 19. és szeptember 2. között 300 szovjet fiatalt lát vendégül az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. A vendégek budapesti városnéző sétákon vesznek részt, folklórelőadásokat tekintenek meg, ellátogatnak a Parlamentbe, a budai várnegyedbe és a bazilikába. Koszorúzási ünnepséget tartanak a Gellért-hegyen, baráti összejöveteleken és üzemlátogatáson találkoznak a magyar fiatalokkal. Megismerkednek több vidéki városunkkal is. Az ország legkorszerűbb gépháza Milyen lesz az új Park mozi? Egy világjelenség pécsi vetülete 1974. — Végzetes volt ez az év a viláq moziéletében. Mélypont. Soha ilyen kevesen nem mentek el filmszínházba, mint akkor. A borúra azonban derű jött: a következő években megkezdődött a fellendülés. Magyarországon is, másutt is. A televízióval — a színessel is — legjobban ellátott országokban a közönség lassan visszatér a mozivászonhoz. A tökéletesebb képi látvány, akusztika, a tv-nézés zártságával szemben társadalmi életet jelentő mozi ismét hódít. UNESCO kiadványokban olvastuk: a Svéd Filmintézet adatai szerint nálunk 1975-ben már 15,1 százalékkal több ember ment moziba, mint egy évvel előtte. Franciaországban ugyan jóval kisebb a növekedés aróA középkori Pécs maradványai Európai viszonylatban is kiemelkedő látványosság Sok szó esik mostanában a pécsi várfalakról. Érthető, hiszen évek óta a szemünk előtt történik kiszabadításuk, az utolsó hónapokban pedig már egész városkép változott meg a házsorok lebontásával. A munka 1967-ben kezdődött. A hajdani pécsi vár valószínűleg legerősebb és leginkább épségben maradt sarokbástyájának, a Barbakánnak és a déli várároknak a kiszabadításával. Innen indult tovább a kutatás a nyugati várárok felé, amelynek belső fele megvolt, csak a külső falai voltak beépítve. Most került sorra az északi várárok is, amely ugyanúgy eltűnt az odaépített házak, viskók alatt, mint Európában mindenütt, ahol a hajdani várak helyén ma is élő városok vannak. A vár története a következő. Legelőször, a XI. században a dóm épült meg, majd a püspöki palota. A mai várat tetett, nyaralót a Tettyén. A törökök erőteljesebb támadásai ellen ennek a várnak kell állnia a sarat. Igaz, nyilván a fokozódó déli fenyegetettség ellen is épült. Azért utána is javítgatták, erősítették, különösen a szigeti kapu felé. Végülis a törökök kardcsapás nélkül foglalták el Pécset, birtokba vették a várat is, sőt, meg is erősítették. A most folyó régészeti kutatás hozta felszínre a nyugati falszorosban azt a félkörös bástyát is. amelyet már a törökök ragasztottak a falakhoz. A feltárás, kutatás csak a szanálások és a törmelékelta- karitás után következhet. Újabb és újabb adatok kerülnek felszínre, amelyek a vár építéstörténetét teszik mind világosabbá. Az északkeleti utolsó bástyához olyan szorosan kapcsolódik a városfal, hogy a lebontott Aradi vértanúk útján haladva, a laikus meg sem látja azt a pontot, ahol a várfal átmegy a városfalba. A kutatóárkokban azonban Ernust Zsigmond püspök építtette a XV. században. A főkapura helyezett püspöki címert is ismerjük, ez tanúskodik az 1489-es évszámról. Bizonyos falcsonkok és okleveles adatok jelzik, hogy ennek az — immár erős — várnak előzményei is voltak, a tatárjárás korából. Szathmári püspök 1506 és 21 között a várra kevesebb gondot fordított, az ő nevéhez a könyvtár fűződik, palotát épitnyomon lehet követni — s egyre inkább világosan — a középkori várfalak irányát. A Káptalan utcában egy kert végében dolgoznak az emberek a kutatóárok folytatásán: itt, a kert földje alatt kanyarodik a hajdani falak maradványa. A középkori, téglalap alakú vár bejárata a Szepessy szobor körül volt. Nyugati, sőt, most már északi vonalát is ismerjük. A régészeti kutatást követő építészeti helyreállítás után lesz egy fél középkori várunk — így is értékes, európai viszonylatban is kiemelkedő látványosság, hiszen egy élő város közepén sikerül láthatóvá, érzékelhetővé tenni a XV. századi állapotokat. Egészen azért nem lesz körüljárható, mert a Barbakán átellenes, keleti pórja, a vár másik sarokbástyája körülbelül a Séta téri KIOSZK alatt van. Itt viszont már nagy ütemben folyik a munka: a fölszedett burkolat visszaállítása és stílszerű, alacsony kőfalak fölépítése. Szakemberek úgy vélik, hogy a teljes középkori vár kibontása talán csak valamikor, 15 —20 év múlva kerülhet ismét szóba. Kár.. . A középkori városban teendő séta hangulatát a városfalak kiszabadítása is segíti majd. A falak nyomvonala szépen követhető lesz. Csak az épülő Konzum áruháznál törik majd meg az eredeti falvonulat... Hogy azért a római Pécs és a török Pécs mellett volt egy középkori Pécs is — a várfalak és városfalak kibontása mellett más látható jelből is ki fog derülni. A Káptalan utca 2. sz. ház mellett — amelyről köztudott, hogy Pécs legrégebbi, középkori lakóháza — a volt szabadtéri színpad udvarán találtak egy másik, hasonló korú épületet. Méghozzá emeletes épület volt, s szintén lakóház. L-alakú gótikus épület rejtőzött a későbbi átépítések alatt. Az Uitz-múzeum lesz majd itt. A „Műemlék, épült 1730- ban" feliratú tábla tehát elavult. Helyette még értékesebb épület került elő annak bizonyítékául, hogy Pécs a középkorban is élénk, sőt, legtöbb kortársánál nagyobb város volt. H. E. nya, — csak másfél százalék — mégis, 1975-ben 181 millió francia ment el filmszínházba, vagyis minden állampolgáruk átlagosan háromszor hagyta el a televíziót. Hollandiában az évi növekedés három százalékos, de a jövőben ennél is erőteljesebb gyarapodásra számítanak. Ezért a mozik számát tavaly — kivételesen nagy mértékben — 6 százalékkal növelték. De hogyan vetítődik le a mozivászon újabb hódítása Pécsre? — A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat előrelátása, jó tervezése révén — építkezés formájában. Hiszen 1962 óta ez a vállalat legfőbb fegyvere a televízióval szemben. Jó kép, jó hang, kellemes, kényelmes környezet, s a képernyő zártságához szokott nézőket visszacsalogatják a társadalmi életet is nyújtó moziba. Igaz, az egy lakosra jutó filmszínházak száma nem a legjobb, Debrecenben például sokkal több moziülőhely jut egy-egy lakosra mint Pécsett. Mégis — a pécsi mozik korszerűbbek, mutatván a vállalat biztonságos fejlesztő-építő politikáját. Ebben az egyenletes, egészséges fejlődésben most elérkeztek a legújabb lépéshez: a pécsi Park mozi felújításának befejezéséhez. Eddig elkészült a kerti, vagyis szabadtéri rész, továbbá a kerti és a fedett mozi között egy forgógépes gépház. Méghozzá egyedülálló: hiszen az országban ilyen még nincs. Fordítókorongrendszeren egyik oldalon normál géppár van, másikon pedig 70 milliméteres géppár, de az utóbbi is vetíthet normál filmet. Vagyis ugyanazt a méretű filmszalagot két oldalon tudják vetíteni. A Mecseki Ércbánya Vállalat Ifjú Gárda tagjai alkották. A gépház és a kerti rész tehát már kész, s most a zárt, fedett mozi van hátra. Az egész újjáépité; több mint 22 millió forintba kerül, s ennek eddig mintegy a felét használták el. A recsegő székekkel ellátott, olajos padlójú Park mozi tehát rövidesen újjászületik. De milyen lesz? — Kicsit kisebb, de korszerű. A 600 ülés helyére 480 kerül, mivel kényelmes, az eddigi 80 centi helyett 1 méteres lesz a sortávolság. A székeket plüssel vonják be, s igen jó látószöget adnak, mert a fedett rész majdnem olyan lejtősre épül, mint a szabadtéri. Vagyis a legelső és leghátsó sor közötti szintkülönbséget közel 2 méterre építik. Létrehozzák benne az első pécsi moziruhatárat, összehasonlíthatatlanul jobb lesz az akusztikai és a világítási berendezése, mint az eddigi. A kéraés mostmár: mikor? — Melyik év melyik évszakában ülhetünk be először a pécsi Park mozi újjáalakított belső termébe? Egy furcsa tény: az illetékes szervek — nem tudni miért! — engedélyezték a mozi falán lévő Gebauer festmények lebontását, mivel nem számítanak műemléknek. A vállalat azonban nem ilyen kegyetlen, csupán letakarja ezeket, hogy az akusztikai falburkolatot felerősíthesse. Ez a vállalat azonban nagy küzdelmet folytat: nincs vállalkozó. Sorra kilincselnek az építőipari vállalatoknál, ktsz- eknél. Eddig — hiába! Ha mégis hamarosan elvállalja valaki a munkát, akkor a tetőt már az idén kicserélik, majd két év alatt elvégzik a teljes feladatot. Földessy Dénes
