Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-24 / 233. szám
Punantmt naplö 1976. augusztus 24., kedd Három éu munkája egyetlen érdemjegyben Államvizsga a betegágy mellett Nem bérelt „beteget húztak” a hallgatók — Csak gyermekgyógyászatot húzzak! — Nekem mindegy, bár nem örülnék, ha kikampóznám az ideget. . — He agy kis szerencsém ven, sebészeti vagy nőgyógyászati beteget kapok. — Hát én elájulok. Tegnap méq átlapoztam kétezer oldalt, éjfélig fent voltom. * Az államvizsgák előtti szokásos hangulat fogadott hétfőn reggel a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A hatodévesek első csoportja klinikai orvostanból kezdte meg államvizsgáit. 1973-ban új rendszerű és módszerű oktatást vezettek be a POTE-n, az integrált oktatást. Ennek lényege, hogy alapvető ismereteket ad és a gyakorlatban a gyakorlatra tanít. A hallgatók az elmúlt 3 év során összesen egy évet töltöttek el kórházakban és klinikákon Pécsett, Szekszárdon, Kaposváron, Zalaegerszegen. A betegágy mellett tanultak. A tegnapi államvizsga merőben eltért az eddigiektől. A hallgatók lényegében nem tételt, hanem beteget, azaz káresetet ,,húztak". — A klinikai orvostanból az államvizsga betegvizsgálat; amelynek keretében a hallgató a bizottsáq előtt két beteg- vizsgálatot végez — mondotta dr. Tigyi József, a POTE rektora. — A hallgatók egységesen kötelezően egy, a belgyógyászat körébe tartozó beteget vizsgálnak. A vizsga, a felkészülés anyagához tartozik azonban a qyermekgyógyászat, az ideggyógyászat, a nőgyógyászat, illetve a sebészet is. Az csak a vizsga reggelén dől el, hogy az előbb említett témakörök melyikéből kell bizonyítaniuk tudásukat a hallgatóknak. Ezen a gyakorlati jellegű klinikai államvizsga során is törekszünk az elmélet és a gyakorlat egységének megtartására, mint ahogy az eddigi képzésük során is ez volt az egyik cél. Az integrált oktatás, ennek megfelelően a vizsga életköze- libb, gyakorlatibb, célszerűbb. A pályakezdést könnyíti meg. Három év munkáját értékelik az államvizsga érdemjegyének kialakításánál, mert a IV—VI. év tesztvizsgáinak átlagát is figyelembe veszik, beleszámítják a végső értékelésbe. A betegvizsgálatok során a jövendő orvosai számot’ adnak azokról az ismeretekről, amelyek egy pályakezdő orvos számára lényegesek és nélkülözhetetlenek. * Először q nigériai Akinol Dauda lép az asztalhoz. Balkézzel húz, ránéz a papírra, aztán megkönnyebbülten, örömmel mondja: sebészet Varga Ágnes Terméskiesést okozott az aszály Kielégítő ellátás várható burgonyából Baranyának 900 vagon burgonyát biztosítanak Baranyában megközelítőleg 2800 hektáron termelnek burgonyát. A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályáról azt a tájékoztatást kaptuk, hogy hektáronként átlagosan 10 mázsával termett kevesebb, mint az elmúlt évben. A burgonya minősége jó, bár kisebb méretű. Somberekén és Mohácson, a Dunavölgye Termelőszövetkezetben 250 vagon burgonya elhelyezésére alkalmas tárolót adtak át. Vajszlón háromezer vagonos tároló most épül. Ahol nincs tároló, ott hagyományos módszerrel, prizmázással teszik el télire a krumplit. De minden körülmények között biztosítják Baranya 900 vagon étkezési burgonyáját. A Szentlőrinci Állami Gaz- dasáq 400 hektáron vetett burgonyát. A rendszeres öntözés meghozta az eredményt: az országosnál jobb termés ígérkezik. Tegnap megkezdték a burgonya „betakarítását". A BARANYAMÉK-kel 600 vagonra kötöttek szerződést, de szállítanak Bács és Tolna megyébe is. Ennek a lehetősége azért is valószínű, mert a Baranya megyei Tanács, Magas- és Mélyépítő Vállalat még nem adta át a vajszlói tároló 250 vogon burgonya befogadására alkalmas „hajóját", amit augusztus 15-re ígért. Egy hónap múlva kell elkészülnie a másik „hajónak" is. A mohácsi Dunavölgye Termelőszövetkezetben is megkezdődöd a burgonya szedése és előreláthatóan október végéig tart. A sombereki Béke Őre Termelőszövetkezet 240 hektár búr. gonyaföldje is megsinylette a nagy szárazságot. A rendszeres öntözést domborzati viszonyok nehezítik. Az elmúlt esztendőben 400 hold öntözésére készítettek tanulmánytervet. Az előzetes számítások szerint 30 millió forintot igényelne a terv megvalósítása. Somberekén is megkezdték a szedést. Hektáronként 100 mázsával termett kevesebb, mint tavaly. Kétszáz vegon burgonyát fedett tárolóban tudnak elhelyezni. A MESZÖV-től kapott tájékoztatás szerint minden községben van felvásárlóhely, vagy egy kijelölt volt az átvételre. De minimális mennyiséget ajánlanak fel vételre a kisgazdaságok. Valamennyi szövetkezet augusztus 25-ig jelzi a télire tárolt mennyiséget. A MESZÖV-nél is, mint a BARA- NYAMÉK-nél úgy látják, nem lesz fennakadás Baranya burgonya-ellátásában. Másodszor is vetettek a kistermelők A múlt hét végéig me- gyeszerte befejeződtek a másodvetések. A MÉSZÖV felmérése szerint az idén különösen sok kistermelő szánta el magát földterületének, kertjének másodszori hasznosítására. Az ÁFÉSZ-ek segítségét őzért sokan igénybe vették elsősorban a vetőmag beszerzésekben. A fogyasztási szövetkezetek az idén a VETŐMAG Vállalaton keresztül látták el különféle zöldségmagvakkal a kistermelőket. De nemcsak a beszerzésben nyújtottak nagy segítséget, hanem ingyen vetőmagot adtak mindazoknak, akik hajlandók voltak a mósodve- tésű zöldségtermelésüket, vagy annak eqy részét leszerződni. Ha a sok ezer kisparcel- lát összeadjuk, 55—60 hektár másodvetésű zöldség jön össze a mintegy ezerötszáz termelőnél. Ezen a területen a kistermelők igen sokféle, főként rövid tenyészidejű zöldséget vete- ményeztek; uborkát, zöldbabot, zöldborsót, céklát, fejes salátát, kései káposztát, spenótot és sóskát, feketeretket. Tekintve, hogy öntözési korlátozás Baranyában nem volt, a legtöbb helyen öntözték is ezeket a másodvetéseket. De az elmúlt napok esős időjárása is kedvezett a zöldségfélék fejlődésének. A termés több mint egyhar- madá- leszerződték a kistermelők az ÁFÉSZ-ekkel. Meglepő vizsgálati eredmény Nem túlterheltek a középiskolások Valóban túlterheltek a diákok? — erre az utóbbi években szinte divattá vált kérdésre kereste a választ az Országos Közegészségügyi Intézet dr. Róna Borbála főorvosasszony vezette munkacsoportja. Pszicho- fiziológiai és pszichológiai módszerekkel végzett vizsgálataik meglepő eredménye: a gimnazisták általában nem túlterheltek. Négy fővárosi és a Jászberényi Borászati Szakközépiskolában négy éven át folytatták vizsgálataikat, tanévenként három ízben, ősszel, télen és a tanév vége felé. A tanítás kezdete előtt, majd befejezése után egy-egy teljes héten át figyelték — osztályonként 20—20 tanulónál — a teljesítmény-diszpozíció alakulását. Mérték például reakcióidejüket: fényingerre a tanulóknak egy gomb lenyomásával kellett válaszolniok (ismeretes, hogy szellemi fáradság idején a reakcióidő megnyúlik). Egy másik vizsgálatnál gazdasági szakközépiskolában; a tanulóknak be kellett csukniuk a szemüket, s egy műszerrel a járomcsont fölötti bőrterületen milliméterekben mérték azt a legkisebb távolságot, amelyen belül két egyidejű érintés egy érintésként észlelhető. A távolság növekedése a teljesítménydiszpozíció romlásáról tanúskodik. Az élettani méréseket pszi- choteszttel egészítették ki. A munkacsoport megállapította, az általános gimnázium I. osztályában a diákok a tanév folyamán nem fáradtak ki, az általános iskolából a középiskolába az átmenet szinte törésmentes volt. A tanév megterhelő volt a tanulók számára a vizsgált híradástechnikai és közgazdasági szakközépiskolában; kevésbé voltak igénybevéve a gimnázium matéTnatika szakosított osztályában és a borászati szakközépiskolában. Az általános gimnáziumi terhelést a tanulók a továbbiakban is a négy év folyamán végig jól bírták. A továbbiakban azt is megnézték, hogy egy-egy napra hány tanítási óra jutott. A gimnázium szakosított III. osztályában egy ízben, hétfőn volt 7 óra, holott köztudomású, hogy ezen a napon, a hét közepéhez viszonyítva, a teljesítőképesség alacsonyabb. A szakközépiskolai osztályokban rendszeresen előfordult, — hetente kétszer is — a 7 órás tanítási nap. Hajnalban, munka előtt Erb János képriportja
