Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-03 / 213. szám

1976. augusztus 3., kedd r Dünaatmt napló 3 Képek a harkányi Bányász és Építők üdülőjéről és a Mecseken „eldugott" DEDÁSZ üdülőről. Fotá: Erb János fl beutaltak többsége fizikai dolgozó A jutányos üdültetésnek hazánkban két fő formája van: a SZOT és a vállalati beutalás. Az utóbbit — különösen az ön­álló üdülőkkel rendelkező nagyvállalatoknál — jóval többen ve­hetik igénybe, mint a SZOT beutalókat. Téten Is ehetnénk több zöldséget ÁRAMSZOLGÁLTATÓ VALLALAT Kastélyszerű építmény Köves­tetőn Zobák-puszta közelében, a DÉDÁSZ üdülője. Kérik a beutalómat — csak látogatóba jöttem. Népesebb családnak megfelelő társaság jön itt ösz- sze kéthetenként — a csendet, erdőt, igazi nyugalmat és a kirándulást szeretők csoport­ja. A valamikori transzformá- torhózból a DÉDÁSZ természet­kedvelői alakítottak ki maguk­nak pihenőt, aztán fokozato­san változtatták üdülővé. Egy itt pihenő kaposvári házaspár a konyhát is nagyon dicséri, s ma épp túrós-, és meggyes ré­tes készül. A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat 2800 dolgozója közül 1200 baranyai. Négy tel­jes ellátást és két étkezést nem biztosító üdülőjükben 800—840 dolgozó pihenhet nyári szezon­ban. Az első 26 férőhelyes üdü­lőjük 1952 óta üzemel. Azóta 105 dolgozót tudnak elhelyez­ni turnusonként a balatonbog- lári, vonyarc-vashegyi, köves­tetői és harkányi üdülőjükben.' Az elmúlt évben 962 000 forin­tot költöttek üdültetésre, s en­nek az összegnek egyharmadót fizették csak a dolgozók térí­tésként. Az NDK-beli Karl- Marx-Stadt-i Energiaszolgálta­tó Vállalattal kötött szerződés értelmében évenként 30—60 dolgozójuk élvezi a csereüdül­tetést. ÉRCBÁNYA VÁLLALAT A harkányi Bányász üdülő strandján rengeteg gyerek lu­bickol, s csak a bátrabb fel­nőttek tartózkodnak az önfe­ledten pancsoló apróságok kö­zelében. Az udvaron kertész serénykedik, az elnyílott virá­gokat vágja le. Az üdülő ve­zetője a szépen berendezett, otthonos szobákon is végigve­zet, aztán egy fiatalasszonyt igazit útba, aki azt hitte, hogy ide szól a beutalója. A Mecseki Ércbánya Válla­lat harkányi, balatoni üdülői­ben és a Mohácsnál, illetve a Pécsi tónál lévő vízi telepein a vállalati dolgozók 18—20 szá­zaléka üdül évente, A beutal­tak 68 százaléka fizikai dolgo­zó. A balatonmáriai üdülőjük ez évben üzemel először, s 1980- ig a jelenlegi 93 helyett 200 személy elhelyezésére teszik al­kalmassá. Balatonmária fej­lesztése azonban nem jelenti a másik — a balatonfüredi — üdülőjük elhanyagolását, hi­szen céljuk, hogy minél több dolgozó pihenhessen a válla­lati üdülőkben. Emellett a lég­zőszervi megbetegedésekben szenvedők közül évente 12—18 fő teljes költségtérítéssel vehe­ti igénybe Jósvafő gyógyító szanatóriumának kezelését. Az NDK-ban lévő WISMUT test­vércéggel kötött csereüdülteté­si szerződés értelmében 1964 óta 75, 1976 óta 95 házaspár utazhat külföldre. A KISZ-bi- zottság önálló szerződést írt alá egy bolgár testvérvállalat­tal, s így évenként 30 fiattal üdülhet a tengerparton. A dol­gozók gyerekei közül 200-210 úttörő a balatonfenyvesi úttö­rőtáborban tölthet tíz napot, mivel a vállalat ll-es bánya­üzemének dolgozói patronál­ják a tábort. A vállalati üdül­tetés mellett tavaly 712 sze­mély kapott SZOT-beutalót. ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT * * * A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat üdülőjének udvarára kocsival megyünk be „szabálytalanul". Itt csak az élelmiszert, nyersanyagot szál­lító autóknak lenne helyük. Minden nap közvetlenül a nagykereskedelmi vállalatoktól érkezik az áru. A büfénél lá­daszám áll a Szalon sör. A BÉV harkányi üdülőjének is saját strandja van, s maga az épület egyike a legmodernebb, iái felszerelt üdülőknek. Itt még kétszobás — 5 személyes — lak­részeket is találunk. A több- gyermekes családok számára készültek ... A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak két üdü­lője van: a harkányi és a balatonföldvári. Harkányban turnusonként 120 felnőttet, 30 gyereket, míg Földváron 50 személyt képesek elhelyezni. Tavaly a 4800 vállalati dolgo­zó közül 1040 felnőtt, 323 gyermek és 108 nem dolgozó családtag pihent a vállalat üdülőiben. Az 1040 felnőtt kö­zül 739 fizikai munkás. Az üdültetések tényleges költsé­geiből a BÉV kétszeresét térí­ti annak az összegnek, amit a dolgozó fizet. A csereüdülte­tési szerződéseik lehetővé te­szik, hogy évente 120 fő pihen­hessen Balatonvilógoson, Haj­dúszoboszlón, Hévízen, illetve 15-20 család utazhasson az NDK-ba és Lengyelországba. Az elmúlt évben 133 felnőtt és 20 gyermek üdült SZOT-be- uta lóval. * A vállalati üdültetés tehát — a nagyvállalatok esetében többszöröse a SZOT, Hletve az SZMT által biztosított üdülési lehetőségeknek. Figyelemremél­tó tény az is, hogy a fizikai dolgozóknak általában válla­lati beutalókat tudnák adni. Ennek fő oka, hogy a szak- szervezeti beutalójegyek — rész­letekben — később kerülnek a vállalatokhoz. Az is igaz, hogy a SZOT és a vállalati beuta­lók anyagilag teljesen azonos kiadást jelentenek a dolgozók­nak, s az üdülők minőségi színvonala megközelítette egy­mást. Ugyancsak jelentős, hogy a kérdezett vállalatok — ha nem is máról holnapra — de bővíteni, fejleszteni kívánják üdültetési lehetőségeiket. Török Éva Különleges zöldség­fajták Villányban Mély lila színben virágzik, s az aszályos időjárás ellenére szép gyümölcsöt hoz a padli­zsán Villányban, a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Kísérle­ti telepén. Ez, a nálunk méltat­lanul mellőzött Kelet-lndiából származó ízletes zöldségféle Bulgáriában, Romániában olyan fontos népélelmezési cikk, mint nálunk a csemege paprika vagy a paradicsom. Húsz féle elkészítési módját ismerik, a rántott padlizsántól a hideg padlizsán salátáig. • Nálunk még mindig különle­ges zöldségnek számít, noha — ezt egyebek között éppen ü villányi kísérleti telep több éves tapasztalatai bizonyítják —, eredményesen termeszthető. A telepen öt padlizsán fajtával folytatnak kísérleteket, köztük egy érdekességnek számító fe­hér színű változattal is. Az 1968-ban alakult villányi kísérleti telep, amely fő tevé­kenységét, a zöldségfajta kuta­tást, természetesen az országos intézmény részére fejti ki: mel­lékesen két nagy hasznos fel­adatot vállalt, zöldségmag ter­mesztést és a különleges zöld­ségfélék népszerűsítését. Ezek közé tartozik a nyugaton köz­kedvelt metélő hagyma is, amelynek magját, az atlanti klí­ma alatt majdnem lehetetlen előállítani, nálunk viszont ma­got hoz és ez a mag fontos exportcikk. Eqy mázsa metélő­hagyma magért 35 000 forintot fizetnek. A gazdaságok még­sem vállalják szívesen, mert na­gyon munkaigényes. Tavaly Vil­lányban fél hektáron termeltek metélőhagyma magot és 102 kilót takarítottak be, ami egé­szen nagy volumen, hisz orszá­gosan alig néhány mázsa az évi magtermelés. A metélő hagyma egyike azoknak a zöld­ségféléknek, amelyeknek hazai elterjesztése kívánatos volna. Főleg az év zöldséghiányos idő­szakában vitaminforrásként jö­hetne számításba. Most a zöldség- és gyü­mölcsszezon kellős közepén rit­kán gondolunk a téli-tavaszi vi­taminhiányos hónapokra, ami­kor mit nem adnánk egy kis friss zöldségért. A villányi zöld­ségkísérleti lelepen ezért igyek­szenek népszerűsíteni a laska­tököt is. amely jóízű téli vita­minforrás és ha lenne, változa­tosabbá tehetné az egyoldalú téli étkezésünket. A telepen megkezdték a laskatök vető­magjának elszaporítását, re­méljük mielőbb hozzájutnak majd a termelők is. Kis területen termelik Vil­lányban a téli sarjadékhagy- mát — vagy közismertebb ne­vén jancsihagymát — bemutató jelleggel. Kísérleteikben bemu­tatják a maghozó és sarjhagy- más alakját is. A kísérleti telepen a vegetá­ciós időben minden csütörtökön nyilvános bemutatót tartanak. S noha a kísérleti terület nagy részét kitevő új hazai és hono­sításra idekerült zöldségfajták — paradicsom, uborka, fűszer- paprika, zöldborsó stb — min­denekelőtt a konzervipar igé­nyét hivatottak kielégíteni, te­hát a nagyüzemi gazdaságok legkorszerűbb fajtái, mégis be­mutatóikat elsősorban a bara­nyai kistermelők látogatják. A nagyüzemek s szakemberei csak igen ritkán jelennek meg. • A telep, ha nem is klasszi­kus értelemben vett tájkutató egység, de fő profilban foglal­kozik a Baranya megyében ha­gyományos zöldségfélék — zöldborsó, áttelelő kelkáposzta stb. — kutatásával. Fajtaössze­hasonlító és tápanyagvisszapót­lási kísérleti eredményeikkel pedig hasznos szaktanácsokat tudnak adni a baranyai nagy­üzemek zöldségtermelő szakem­bereinek. — Rné — Szliven Áruházban CIPŐK, SZÖVETEK, SELYMEK, MINTÁS JERSEYK ÉS FARMER ANYAGOK 20-40 százalék engedménnyel AMÍG a KÉSZLET TART I társadalomtudományt je­lent. Ugyanakkor a társa­dalomtudomány fogalmát ennél részletesebben, széle­sebben értelmezzük, és min­den társadalmi jelenségek­kel foglalkozó tudományt, a közgazdaságtudománytól a filozófián keresztül a pszi­chológiáig társadalomtudo­mánynak nevezzük. A szociológia kifejezés értelmét ebből következően csak történetileg érthetjük meg. A szociológia, mint tu­domány a polgári társada­lomban, a múlt század kö­zepén jött létre. Kialakulá­sában két tényezőnek volt meghatározó szerepe. Egy­részt felvetődött az az igény, hogy a társadalmi jelensé­geket ne abból a megkö­zelítésből vizsgálják, hogy milyennek kellene lenniük, hanem, hogy milyenek tény­legesen a valóságban. Más­részt a polgárság társada­lomszemléletét és a polgá­ri társadalom létjogosultsá­gának igazolását — jórészt a politikai gazdaságtan marxi kritikája alapján — többé már nem lehetett a gazdasági jelenségekre, a közgazdaságtanra alapozni. A szociológia kialakulásá­ban tehát a tényleges tár­sadalmi viszonyokat feltáró általános polgári társada­lomszemlélet igényével jött létre. A további fejlődésben azonban mihamarabb kide­rült, hogy a polgárság nem képes egy átfogó, általá­nos társadalomelméletet lét­rehozni. Ezzel egyidejűleg pediq rohamos fejlődésnek indultak a konkrét társadal­mi jelenségek vizsgálatai, és az ezt szolgáló kutatási módszerek és technikák. így a polgári szociológia foko­zatosan lemondott az álta­lános elmélet igényéről és legfeljebb a társadalom bi­zonyos részjelenségeire ér­vényes úgynevezett közép­fokú elméletek kidolgozá­sára, valamint a konkrét társadalmi jelenségek szo­ciológiai megközelítésére tö­rekszik. A szociológiának a mar­xizmuson belüli tudomány­ként való elismerését az ötvenes évek második felé­től számíthatjuk, amikor el­méletünk szakított a törté­nelmi materializmus vulgá­ris, dogmatikus szemléleté­vel és a társadalmi jelen­ségeknek a filozófiai álta­lánosságnál konkrétabb megismerési igényével lé­pett fel. A marxista szociológiát ebből következően sajátos, szaktudományos módszerek­kel dolgozó társadalomtu­dományként értelmezhetjük. A filozófiától e szaktudomá­nyos módszerek alkalmazá­sa, a többi társadalomtu­dománytól pedig elsősorban tárgya alapján különíthet­jük el: a szociológia tár­gya maga a társadalmiság, amelyet a marxista szocio­lógia materialista világné­zettel, történelmileg és szak- tudományos eszközökkel vizsgál. A marxista szocio­lógia tehát egyúttal nyújt­ja a fennálló társadalmi vi­szonyok immanens (belső) kritikáját és segíti elő — a maga eszközeivel — e vi­szonyok megváltoztatását. A szociológia egyfelől a társadalmi jelenségek álta­lános vizsgálatával —egyén és társadalom viszonya, a társadalom szerkezete stb. — foglalkozik, másfelől pe­diq az úgynevezett ágaza­ti, vagy szakszociológiák, — település-szociológia, jog­szociológia, politikai szo­ciológia, munka- és üzem­szociológia, szervezet-szo­ciológia, tudományszocioló­gia, családszociológia, szo­ciálpszichológia stb. — ke­retei között egyes konkrét társadalmi jelenségek vizs­gálatát nyújtja. Kolosi Tamás X Vállalati üdültetések Baranyában

Next

/
Oldalképek
Tartalom