Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-19 / 229. szám

Dunántúlt napló 1976. augusztus 19., csütörtök Kistermelők kitüntetése Baranya megyében a fo­gyasztási szövetkezetek fi­gyelemmel kísérik a kister­melő gazdaságok termelési tevékenységét. Mintegy 140 mezőgazdasági szakcsoport működik a megyében: fog­lalkoznak zöldség és szőlő termeléssel, baromfi, házi­nyúl és sertés tenyésztéssel. A korszerű primőr zöldség- termesztés érdekében a ko­rábbi évek 50—60 ezer négyzetméteres fólia terüle­tet ez év tavaszán 85 ezer négyzetméterre növelték, hogy ezzel is segítsék a la­kosság áruellátását. A kisgazdaságok igénylik és elvárják a szövetkezetek szakmai és- anyagi segítsé­gét s az eredmények sem maradnak el. Ezt bizonyít­ja, az a négy kitüntetés is, amit tegnap délelőtt adtak át a MÉSZÖV székházában rendezett „háziünnepsé­gen". A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ál­tal adományozott a „Me­zőgazdaság kiváló dolgozó­ja” kitüntetéseket dr. Ba- racs József, a Baranya me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője adta át Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke jelenlétében. A magas elismerés tulaj­donosa Seres Illés, aki az Old eperies pusztai zöld­ségtermelő szakcsoport tag­ja. Kisgazdaságában szíve­sen alkalmazza az új ter­melési eljárásokat, a meg­termelt zöldáruját az ÁFÉSZ útján értékesíti. Radics Jó­zsef komlói bányász, a he­lyi kert-szakcsoport alapító tagja. Gazdálkodási terüle­te mintaként szolgál, a kis­kert tulajdonosok számára. Krátki János kacsótai lakos, a szentlőrinci ÁFÉSZ sertés- tenyésztő szakcsoportjának tagja; korszerű tartástech­nológiával tavaly több mint harminc sertés hizlalását vállalta. Adorján András, a hidasi bogyósgyümölcs ter­melő szakcsoport elnöke. Tizenhét év óta végzi a pi­ros és fekete ribizke ter­mesztését. Jelenleg a fertő- di Kutató Intézet megbízá­sából fajtakísérleteket végez Hidason. mm ii Könyvek házakról A panasz igazság A Corvina kiadó könyvei a Széchenyi téri könyvesboltban. J Néhány képzőművészeti album Fotó: Maletics Tegnap megnéztük Toledót — hetven forintért. A nyolcszáz esztendős székesegyházat, az arab falakat, a Tejo partját, itt a pécsi Széchenyi téren, ragyo­gó építőművészeti albumban. Aztán ott feküdt előttünk Irak építészete, szinte fillérekért. Tet­tünk egy szép sétát az építészet világában, kétszer négy méter hosszan járkálva lapoztunk be­le a falak, tetők tudományába, a házak művészetébe. A Szé­chenyi téri Móricz Zsigmond Könyvesbolt kiállította építésze­ti könyveit, mert nálunk szinte „a bolttól nem látni a könyve­ket”. Igen, így találó ez a mon­dás, hiszen könyvkiadásunk már régóta feszegeti c könyvesbol­tok falait. Az olvasásra éhes ember odabent csak a könyvek gerincét látja. Igaz, azt min­dig, mert minden könyvnek ge­rince van. Ettől a könyvek em­beri értékekkel vetekednek, hi­szen velük szemben az ember­nek nem mindig van gerince Ennyit ezúttal ember és könyv ezerszínű belső kapcsolatáról. Szóval kicsik már a könyves­boltok, s a köteteket nem lehet a tükrükkel — vagyis a külső borítólapjukkal — kifelé fordít­va elhelyezni, hanem csak a keskeny gerincüket látni a pol­cokon. Ezért ez a bolt két év óta állandóan rendez egy hetes kiállításokat. Tegnap az építé­szetet láthattuk, elsősorban a Műszaki Könyvkiadó Vállalat köteteit, aztán még a Corvina művészeti kiadványait. Sétáljunk a papírra varázsolt építészet világában: — Spanyol műremekek, 75 forintért. Gá­bor: Épületszerkezettan, közép- iskolásoknak, főiskolásoknak egyaránt bibliája. Kár, hogy a négykötetes műből csak az első kettő kapható. De amott is egy kötet, sok ember kézikönyve: Építőipari kislexikon. A séta — öröm. Marosi Ist­vánná boltvezető mégis azt mondja: —■ Kevés a szakkönyv, mert Pécs építészváros is. Lassú a külföldi művek lefordításának vagy a hazaiak kinyomtatásá­nak az ideje. Különösen a ma­gyar és az általános építészet- történet hiánycikk. A riport következetessége vé­gett felhívtuk a Műszaki Könyv­kiadó Vállalatot: — Az építészeti könyvkiadás­ban mi várható? — Nyomdába adtuk a Mo­dern építészet lexikonét — vá­laszolta Fischer Herbert, a ki­adó irodalmi vezetője. — Ku- binszky Mihály szerkesztette 50 íves mű, az ára 106 forint lesz, s egy kötetben jelenik meg. A panasz tehát — igazság. Hiszen Pécs a sok tervezőmér­nökévei is régóta építészváros­nak számít. Hát még néhány esztendeje, hogy a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolán majd fél ország építész üzemmérnö­keit képezik. Mégis jó doJog ez a kiállítás, a szakember, az át­lagember kétszer négy méteres sétával belátja a magyar épí­tészeti könyvkiadás terepét és tudja mire számíthat. Földessy Dénes Öt esztendő alatt 50 millióssá nőtt a MOM komlói gyára Ofajfélrefr a közúti járműprogramhoz Ot esztendeje merész vállal­kozásnak tűnt a Magyar Opti­kai Művek kezdeményezése: új iparágat telepített Komlóra. A jubileumi évforduló közelében szeptember 7-én 180 fő okta­tására alkalmas tanműhelyt ad­nak át a komlói gyárban, az időközben felnőtté vált „kis MOM” ugyanis ennyi szakmun­kást képez ki évenként. Ügy lát­szik hagyomány a MOM-ban, hogy a precíz megmunkálást „Minden órában itt lehetne már..." Gyermekorvost várnak Mágocsra Nyolcvan év körüli, sápadt férfi ül botjára támaszkodva a mágocsi körzeti orvosi rendelő bejárati lépcsőjén. A sötét kis előszobában olyan tömeq áll, hogy nem is próbálok befura­kodni közéjük. Karonülő cse­csemőkkel állnak sorban, fal­hoz támaszkodva várakoznak idős betegek. Mindig ennyien vannak? — kérdezem. — Hát ha szabadságon van Kilencvenheten voltak. Mind­nyájan 17 évesek és fizikai dolgozók gyermekei. Szeptem­berben kezdik a gimnázium vagy a szakközépiskola utolsó osztályát. Amíg többszáz-többezer di­áktársuk a közeli üdülőtábor­ban szórakozott, sportolt, ők egyenleteket oldottak meg, történelmi vitát rendeztek, mon­datokat elemeztek és Puskin verseit fordították magyarra. Tíznapos táborozásuk a héten fejeződött be a balctonfenyve- si KISZ-táborban. Augusztus 8-tól 17-ig ötöd- ízben szervezte meg a KISZ Baranya megyei Bizottsága a középiskolások úgynevezett szaktáborát. Az utolsó napok­ban meglátogattuk a tábor ve­zetőit és résztvevőit. SCHMIDT ERZSÉBET táborve­zető : — 1972-től minden év au­gusztusában megrendezzük a muirkás-parasztszülők tehetsé­ges gyermekeinek szaktárgyi felkészítését a középiskola ne­gyedik osztályára, egyben se­gítséget nyújtva az érettségi és felvételi vizsgákhoz a tovább­tanulni szándékozóknak. Az el­ső három évben egyhetes volt előkészítő táborunk, tavalytól Segítség munkás-paraszt szülők tehetséges gyerekeinek kezdve tíznapos. 164 harmadi­kos jelentkezett felhívásunkra a teljesen ingyenes tanfolyam­ra a megye összes középisko­lájából. Táborunk befogadóké­pessége azonban csak 113 le­ány és fiú jelentkezésének el­fogadását tette lehetővé. Az idén a felvételi vizsgák szaktárgyainak megfelelően hat tantárgy gyakorlására négy szakcsoportot szerveztünk. Leg­többen — negyvenhetén — matematika-fizikára jelentkez­tek. A tantárgyanként tizenegy­szer két-kétórás foglalkozást jól felkészült, tapasztalt közép­iskolai tanárok tartják. Siket Aranka, a pécsi Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola fizika tanára. — Szívesen teszünk eleget a KISZ felkérésének, örülünk an­nak, hogy a tanulók valameny- nyien nagy érdeklődéssel és aktivitással kapcsolódnak be a feladatmegoldó munkába. Bár­csak tanév közben tapasztal­hatnánk ilyen egyenletes, ál­landó figyelmet! RÓNA GÉZA, a pécsi Szé­chenyi István gimnázium és Szakközépiskola fizika tanára: — öt év alatt sokat keres­tük a legmegfelelőbb formákat, módszereket. A tanfolyamokon résztvett tanulók egyre növek­vő felvételi aránya igazolja is munkánk eredményét. VARGA MAGDOLNA, a pé­csi Dobó István utcai Gimná­zium tanulója. Szülei a ma­gyarteleki termelőszövetkezet­ben dolgoznak. Minden reggel 6 órakor már autóbuszon ül, és csak délután 4 óra után ét haza. — Magyar-történelem szakos tanár szeretnék lenni, a Pécsi Tanárképző Főiskolára jelent­kezem. Úgy érzem, hogy az alapos ismétlés és c sok mű­elemzés jó segítséget nyújt az érettségihez és a felvételihez. A tantárgyi foglalkozásokon kí­vül nagyon tartalmasak, hasz­nosak voltak az egyéb progra­mok is. OSZVALD ZSUZSA részt vett a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem hódmezővásárhe­lyi fizika tanfolyamán is. Ű Schóber Gyulával együtt — aki építészmérnöknek készül — azt tartja jónak, hogy az iskolai 30—35 fős osztályközösséggel ellentétben itt csak 13—15 di­ák tanul egy csoportban. Nagyon hasznos ez a tanfo­lyam a siklósi Hoffmann Esz­ter, a pécsi Gádor Mária és a sásdi Haász Antal szerint is. Őket a korábbi évek résztve­vőitől hallott jó tapasztalatok ösztönözték a jelentkezésre. Mindhármuk gondtalan tanulá­sát segítette a Megyei Tanács­tól kapott tanulmányi ösztöndíj is. Számítanak arra, hogy jó tanulmányi eredményük és ak­tív közösségi munkájuk alapján az új tanévben is megkapják ezt az anyagi támogatást. — ghj — a másik orvos, akkor bizony ennyien. Mi kivárjuk, csak az a baj, hogy nem lehet leülni sem. Ilyenkor még jó, de té­len! Ha a busz csak délután megy vissza, akkor nagyon ne­héz. A beteg ember nem sze­ret kocsmában ülni, sem a presszóban. — Már minden órában jö­hetne egy orvos — szólal meg a sarokból egy bácsika. — Mert most ugye az a helyzet, hogy először a gyerekeket, utá­na az injekciósokat veszik elő­re és csak azután jöhetünk mi. A mágocsi körzethez tartozik Nagyhajmás, Mekényes, Mo- csolád és még Bikái is. Egy nap átlagban 120 beteget kell megvizsgálnia a körzeti orvos­nak. Hetente egyszer kimegy a környező falvakba és ott ren­del, nem szólva a fekvő bete­gekről otthon és a környéken is, akikhez ki kell mennie. Igaz, hogy két körzeti orvos van, de a körzet nagy, a beteg sok. Elkészült 1 788 000 forintos költséggel a vadonatúj fogor­vosi, gyermekorvosi rendelő és hozzájuk a két, két és félszo­bás szolgálati lakások. A kor­szerű, minden igényt kielégítő rendelőkben úgy gondolná a laikus, hogy öröm a munka. De úgy látszik, nem egészen így van. Fogorvos már van, szeptember elsején jön, de gye­rekorvos nincs. Már egy éve meghirdették oz állást, de ed- diq jelentkező is mindössze egy volt, akinek nem felelt meg a lakás, nagyobbat szeretett vol­na. Nem szeretnék azon elmél­kedni, hogy miért nincs még mindiq gyermekorvos Mágo- cson, miért kell méq mindig bezárt ajtókkal állnia a rende­lőnek, lakásnak egyaránt. Mert itt arra van szükség, hogy mi­hamarabb jelentkezzék egy szakember, hogy megkezdőd­hessen a körzeti gyermekorvosi lendelés. Nehéz összeszámolni, pontosan hány gyereknek kel­lene az orvosi ellátás, minden­esetre kétezernél többnek. Hárságyi Margit igénylő termékeik elkészítéséhez önmaguk tanítják ki szakmun­kásaikat, 100 esztendeje ugyan­is a MOM elődje, Süss Nándor is néhány szakmunkással és mintegy félszáz tanulóval mű­ködtette optikai eszközöket gyártó üzemét. Komlón az idén már a tanu­lókon kívül 250 dolgozó 49 mil­liós termelési érték előállítását kapta feladatául, többet mint arra a gyár telepítésekor szá­mítani lehetett. Az első félév eredményeiből ítélve az 50 milliós termelési érték előállítása sem látszik le­hetetlennek, az év első felére eső tervüket ugyanis 102 szá­zalékra teljesítették. Fő termékük a közúti jármű­program olajfék gyártása; 1976-ban már 120 ezer darabot készítenek ebből. Az első meg­munkálástól a csomagolásig Komlón készül az olajfékekhez valamennyi alkatrész. Az idén új termékcsalád gyártását is megkezdték, a „0 szériát" ké­szítik ezekben a napokban a „kis MOM-ban”. Az olajfékek mellett megtar­tották az eredetileg Komlóra tervezett műszerállványok és perifériás műszerek gyártását is. Az idén tehát felnőtté vált a MOM komlói gyára, 1976-ban mintegy egyharmaddal többet kell termelniük, mint 1975-ben. öt esztendeje a MOM a buda­pesti gyárban már nem hasz­nált gépeket adta le Komlóra, -ezen tanulták a szakmát az újoncok. Ma már korszerű gé­pekkel cserélték fel ezeket a régi gépeket, sőt újabb gépso­rokat is várnak Komlón. Az elektroakusztikai berendezése­ket gyártó szövetkezet egykori telepén 50 milliós állóeszközzel rendelkező gyár ma már kitűnő minőségben, gazdaságosan elő­állított termékeket gyárt, iga­zolva mindazokat, akik voltak olyan bátrak, hogy a most vá­rossá nyilvánításának negyed- százados jubileumát ünneplő bányászvárosba új iparágat te­lepítsenek. L. J. Kevés költséggel Központi betonüzem Augusztus 23-án megkezdi próbaüzemelését a Baranya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat új központi betonüzeme. Megközelítően 800 000 forin­tot igényelt a központi beton- üzem. A Verseny utcai telep végében, a TÜZÉP vakvágánya mellett fedetlen betonrekeszek­ből jut az anyag a rázóadago­lóra, mérlegelés után pedig a betonkeverőbe. A cement is hasonló utat tesz meg azzal a különbséggel, hogy két, egyen­ként 25 tonna befogadására al­kalmas acélsilóból továbbítja a szállítócsiga. Az üzem „lelke” a saját ké­szítésű automatika, amellyel biztosítják a szabványban elő­írt megfelelő összetételt. Az automatika másik előnye: a ki­sebb üzemzavart azonnal jelzi. A betonüzem naponta 100 köbméter betont ad majd. (Ez a mennyiség — durván számol­va — 10 hagyományos építésű lakáshoz elegendő.) Gyárak, középületek építésénél használ­ják fel. A gépek kezeléséhez, kiszolgálásához négy ember elegendő, 10 dolgozó felszaba­dul, másutt foglalkoztathatók. Az üzem beindulásával kiselej­tezik a rossz betonkeverőket, a viszonylag jó állapotban levő­ket pedig felújítják és más, o megye távolabbi munkahelyein használják majd. A vállalat — miután nincs úgynevezett mixer-kocsija, ami gátolná a megkötést — pécsi és Pécs környéki építkezésekhez szállítja a kész betont. Három saját és három bérelt teherau­tóval 20 kilométeres körzetben biztosítani tudja a szükséges mennyiséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom