Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)
1976-08-16 / 226. szám
Amerikából hazakerült Gárdonyi Ismeretlen műve Zárkózott természetét jelző titkosírásának megfejtése óta joggal hihettük, mindent tudunk a jeles íróról, Gárdonyi Gézáról. Ismerjük műveit, kiterjedt levelezését, s a kutatókat sem éri mór semmiféle meglepetés. Az élet rácáfolt erre az elmélkedésre. A napokban ugyanis — pontosabban 53 évi távoliét után — hazakerült egy eddig teljesen ismeretlen Gárdonyimű, az író kivonatos, szinonim szótára. A 150 oldalas könyvecske — amelyet Gárdonyi írt apró betűvel, s maga készítette kötését is — most Egerben van, kézbe vehető, olvasható. Hosszú utat járt be a rendkívül érdekes szótár, amelynek Gárdonyi ezt a címet adta: Magyar Sinonim Szavak, de a könyv más helyén már így írja: Magyar Szókülönböztető Szótár. A könyv' története a következő: Egy vállalkozó szellemű egri fiatalember, Fischer Albert 1924 nyarán, amikor hazajött ez olaszországi egyetemről, antikvárius bátyjánál meglátta a kis könyvecskét. Akkor már ismerte Gárdonyit, olvasta néhány művét, az Egri csillagokat is, így a könyv felkeltette érdeklődését, elkérte és magával vitte Itáliába, majd onnan Amerikába. A texasi Dallasban telepedett le, aztán Cleveland, majd végül is Los Angeles lett az otthona. Az egri fiatalemberből közben doktor lett, amerikai biokémikus, de a kis könyvecskét, mint a szülőföld egy értékes és emlékeztető darabját mindig magával vitte, bárhová sodorta is az élet. Az egykori fiatalember most mint nyugdíjas jött látogatni Egerbe, s természetesen hazahozta a szeretettel őrzött Gárdonyi-könyvet is. * Magyar szótár — irta Gárdonyi a könyv fedőlapjára, majd az első oldalon, a tőle már megszokott precizitással feljegyezte, hogy 1908. augusztus 16-án kezdte írni a könyvet és 1910. július 28-án fejezte be. 570 szót tartalmaz a könyv és néhány itatóspapírt, amely ugyancsak őriz érdekes feljegyzéseket. A messzi útról hazakerült könyvecskét érdeklődéssel forgatták az egri múzeum tudományos munkatársai is. Dr. Korompay János Gárdonyi-kutató, a hagyaték kiváló ismerője elmondta, hogy vitathatatlan a szótár eredetisége és jól beillik a Gárdonyi-képbe, hűen tükrözi az író törekvéseit, amellyel mindig a magyar nyelv szépítésén, tisztításán fáradozott. A hagyatékban nagyon sok ilyen jellegű töredék, fogalmazvány található. ♦ A hajdani egri fiatalember, az amerikás magyar néhány nap múlva búcsút mond a szülőföldnek, de az évtizedekig őrzött, ritka kincs az eddig ismeretlen Gárdonyi-mű a Magyar Sinonim Szavak kézzel írott gyűjtéménye — amely fontos láncszeme a kutató, a nyerészkedő író munkásságának — véglegesen Egerben marad. Márkusz László A Dunaújvárosi Városi Tanács V. B. Műszaki Osztálya jogügyi főelőadót felvesz Jelentkezni lehet: Városi Tanács V. B. személyzeti vezetőnél, Dunaújváros, Lenin tér 11. Fizetés megegyezés szerint. □hétfői Fafaragó építészmérnök — A házzal kezdődött minden — mondja Krausz György a sikondai villa ajtajában és én kicsit értetlenül fogadtam a kijelentést. A legutóbbi Kapói! Antal fafaragó emlékverseny győztese vajon hogyan társítja művészetét ehhez a külsőleg szokványos, kétszintes házhoz? De amint beljebb léptem, kezdtem megérteni. A búbos kemence előtt faragott asztal, áttört támlájú faragott székek, érdekes színhafású és faragásé karosszékek, faragott térrács, faragott motívumok c falakon — egyszóval minden berendezési tárgy a házigazda értő keze alól került ki. — A fával és bizonyos szakmai fogásokkal már bognárinas koromban megismerkedtem és a mester intő szavai még most is itt csengenek a fülemben — mosolyog aliq észrevehetően. — De mivel építészmérnök az eredeti szakmám, nem is nagyon volt időm ilyesmire. Egyszer pár évvel ezelőtt, egy erdélyi származású, mánfai ismerősömnek terveztem és csináltam egy népi ihletésű erkélykorlátot — ez az első zsengéim egyike. Ha nem is ért rá faragni, de a népművészeti könyveket szorgalmasan gyűjtötte és elkezdték izgatni a mór elraktározott motívumok, elemek. Életre tudná-e kelteni őket? Mindez úgy 1972 táján történt és barátai, kollégái arra biztatták, mutassa meq munkáit egy hozzáértő bizottságnak. Az első országos népművészeti kiállítást 1973-ban rendezték Nyíregyházán. A kiállításra ő is elküldött négy, egyéni motívumokkal díszített erkélykorlát szakaszt. Állásfoglalást várt, szabad-e ezt tovább folytatnia. Legnagyobb meglepetésére és örömére nemcsak elfogadták munkáit, hanem bronzéremmel jutalmazták is. Ekkor határozta el, hogy elsősorban a népművészettel foglalkozik és csak másodsorban az építészettel. Az 1974-es Kapoli pályázatra is benevezett, de nem ismerte a feltételeket és így ide is a saját motívumvilágával díszített bútorokat küldte el. Ennek ellenére részt vehetett.a kiállításon. Itt már igazán felfigyeltek rá és tanácsokkal segítették további pályáját. Részletesen megismerkedett a népi formakinccsel, az ősi elemekkel. A második nyí-r-gyházi kiállításon is harmadik dijat nyert, sőt pályaműveit a Budai Várban is bemutatták. Segítettek a komlói tanácson is, ahol lehetőséget nyújtottak egy helyi kiállítás megrendezéséhez. Ez év elején felvették a Magyar Néprajzi Társaság tagjai közé és ezzel még szorosabbá vált a mai magyar népi iparművészethez való kötődése. — Az idei pályzatra igen nagy izgalommal készültem, mert most éreztem legjobban, hogy kapcsolatot tudok teremteni a hagyományok és a mai magyar népművészet között. Két áttört támlájú széket, egy karosszéket és egy asztalt küldött Balatonlellére. Ezek közűi az asztalt szereti a legjobban, igaz legtöbb munkája is ebben fekszik. Nagy fafaragósi időszakokban naponta 16—18 órát is dolgozik. — Ilyenkor nem érzem a fáradtságot, csak utána eresztek le, sőt ürességet is érzek mindaddig, amíg nem fogok a következő témához. Jelenleg a magyarszéki tsz-nél dolgozom, kötetlen munkaidőben és így marad időm faragásra. — Népi bútorokat akarok csinálni — mondja további terveiről —, de a mai funkciónak megfelelően. El tudom képzelni azt is, hogy tárházak vagy magyaros jellegű éttermek, csárdák belső építészeti munkáit és berendezési tárgyait elkészítem. Szívesen csinálnék ilyeneket, mert szélesebb közönség részére dolgozhatnék és mindig újat adhatnék. A mostani első díj után pályázhat a népi iparművész címre és részt akar venni a III. országos népművészeti kiállításon csakúgy, mint a két év múlva újra megrendezendő Kapoli emlékversenyen. — Hadd említsem meg búcsúzóul, hogy sokat köszönhetek a feleségemnek, aki nem hagyta, hogy csak szalmaláng legyen a szenvedélyem és azt is hadd mondjam el, hogy csodálatos érzés a vándordíját, Kapoli Antal kürtjét, két évig birtokolni. Barlahidai Andrea „Az orvos és az egészségügyi dolgozók akkor viselkednek etikusan, ha képzettségükhöz és tudásukhoz mérten a legjobb ellátást biztosítják minden betegnek, miközben képezik magukat, kollégáikkal és a betegekkel szemben megfelelő magatartást tanúsi- tanak.” Ezt a megfogalmazást többen és többhelyütt írásba foglalták már és mégis mintha néha elveszne a feledés homályában. Az orvosetika kérdéskomplexuma érthető módon reflektorfényben áll. Az Egészségügyi Minisztérium ebben az esztendőben adta ki az egészségügy fejlesztési, szervezési és működési irányelveit, különös tekintettel az V, ötéves tervre. Ne csak papíron Ennek egyik részé aZ orvosetika megjavítására irányuló célprogram, mivel az országos felmérések kimutatták, hogy a pártkongresszus egészségügyi határozatait nem vagy nem megfelelő módon hajtották végre. A megyei tanácsok egészségügyi osztályai és aZ Orvos-v Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete, illetve az etikai bizottságok most dolgozzák ki az öt évre lebontott irányelveket. Fő szempont: az irányelvek ne csak a papíron szerepeljenek, hanem valósuljanak is meg. Az etikai kérdés nem egyenlő a „hálapénz" problémájával, bár a betegeket talán ez érinti a legközvetlenebbül. Az „adjak, ne adjak, mennyit adjak és> kinek”, régi ördögi köre nagyon is élő gond, ami nem csupán orvosi, hanem társadalmi probléma. De ahhoz, hogy megértessük a betegekkel, mindenkit egyformán ellátnak, ugyanazokkal az eszközökkel, gyógyszerekkel kúrálják, sok mindenen javítani is kell. Csökkenteni kell az SZTK és a körzeti rendelők zsúfoltságát, növelni az egy főre eső rendelési időt. Ehhez kívánnak segítséget nyújtani o jobb munkaszervezéssel a tanácsok egészség- ügyi osztályai. Be kell tartani a területi beosztásokat, még ha a kedvenc doktor két kerülettel arrébb rendel is. Meg kell oldani a betegelőjegyzéseket, a visszarendelések időpontját és mindenütt ki kell alakítani a központi kartonozókat. Javítani a körülményeken Nagyobb hangsúlyt kell fektetni kórházi-rendelőintézeti egységre, ügyelni kell az orAdjak, ne adjak? • Mindenkit egyformán # Névjegykártya a fehér köpenyen vos munkáját elősegítő kórrajzok meglétére, kicserélésére. A várakozási körülményeken is javítani kell. A Pécsi Orvostudományi Egyetem ötlete, hogy minden egészségügyi dolgozó beosztásától füqqő színű névjegykártyát viseljen a köpenyén. így ők is kilépnek a személytelenség védőbástyái mögül és a betegek sem „a magas barna, szemüveges hölgyre", hanem X. Y.-ra panaszkodhatnak, megfelelő helyen. Tervezik egy tájékoztató füzet kiadását, amely a betegek jogait és a kórházak, klinikák házirendjét ismertetné. Több figyelmet kell fordítani az etikuson viselkedő dolgozók megbecsülésére és végre differenciálni kell a nehéz és a köny- nyebb munkakörülményeket^ Végül biztosítani kell a továbbképzés lehetőségeit Kétféle felmérés A Baranya megyei Tanács Egészségügyi Osztálya kétféle felmérésre is készül. Az egyik feltárná az orvos-orvos, az orvos-nővér, az orvos-beteg, a nővér-beteg és a nővér-nővér viszonyokat. A másikhoz kicsit félve fognak. Reális képet akarnak kapni az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeiről. A félelem oka: a feltárás nem egyenlő q megoldással és erre nem mindig van lehetőség. jobb munkaszervezést A megye, bár az első helyen áll az orvosellátottság terén, komoly betegellátási gondokkal küzd. Ezeken is az ésszerű munkaszervezéssel lehetne segíteni. Rendezni kellene a gyógyszerek felírásának módját, bővíteni a körzeti ápolónők számát, akik rendszeresen látogatnák például a magas vérnyomásos betegeket és így nem kellene az ellenőrzésre bejárni. A rendelési időből ki kell küszöbölni az üresjáratokat, ká- vézgatá sokat. A felsorolt sok „kell" és „szükséges" végrehajtása valóban társadalmi érdek és az új irányelvek reményt nyújtanak ahhoz, hogy ezeket végre is hajtják. B. A. Ki szerződött Somogyba? Mihályi Győző \AWJ., Fekete Gizella A Micimackó felnőtteknek A Kaposvári Csiky Gergely Színház, a szezont egy klasszikus bemutatóval, Osztrovszkij: Erdő című művével kezdi október elsején. Főszereplők: Ol- savszky Éva, Vajda László, Kottái Róbert. A darab rendezője, Szője István, aki a 25. Színháztól szerződött Kaposvárra, csakúgy, mint Keserű Ilona díszlettervező. A mű állandó aktualitása, hogy a művészetekről, a művészetek hatásáról és magáról a színházról szól. Műsortervüknek, koncepciójuknak megfelelően továbbra is bemutatnak olyan haladó szellemű nyugati drámákat, amelyeknek számunkra is van mondanivalójuk. Ezért választót, ták idén a kortárs angol drámaíró, David Storey: A vállalkozó című darabjának feldolgozását. A darab az alapvető társadalmi kérdéseket formailag is rendkívül érdekesen jeleníti meg. A közönség megtekintheti Shakespeare viszonylag kevésbé ismert drámáját, a Troilus és Cressida-1, amelyben a mocskolódó Thersités szereÉpítők, figyelem! TETŐFEDÉSRE, ÉPÜLETEK KÜLSŐ BORÍTÁSÁRA KIVÁLÓAN ALKALMAS A 400x32 CM-ES alumínium falburkoló lemez KAPHATÓ: KERESKEDELMI VAUMAT KÖZÜLETI BOLTJÁBAN, PÉCS, LENIN TÉR 6. SZÁM. TELEFON: 13-866. • ÁRUKIADÁS: HÉTFŐTŐL—PÉNTEKIG 8—13 ÓRÁIG. pére Garas Dezső vállalkozott. Színpadra kerül Leo Fall: Pompadour című műve is. Bemutatják a csehszlovák új filmhullám egyik vezető egyéniségének, Bogoumil Hrabalnak egyik darabját, akinek „Szigorúan ellenőrzött vonatok" című filmjét jól ismeri a magyar közönség. „Életben tartják" még az Állami Áruházát és Sütő András két nagysikerű alkotását, a Csillag a máglyón-t és az Egy lócsiszár virágvasárnapját. Záróelőadásként Cyrano kalandjait elevenítik fel. Két gyermekdarabot is játszanak, Schwajda György Egércirkuszát, majd Milne immár halhatatlan kis hősének. Micimackónak bájos történetét. — Tervünk az, hogy átállunk a repertoár színházi rendszerre. Á stúdió már az idén is egyértelműen az lesz — tájékoztat Zsámbéki Gábor, a színház igazgatója. — Továbbra is szervezzük a csere- és a vendégjátékokat. A kecskeméti színház Eörsi István: Az áldozat, a veszprémi társulat Molnár Ferenc Testőrével és Re- menyik Zsigmond Vén Európa Hotel című műveivel mutatkozik be. A kaposváriak egy időre „helyet cserélnek" a Vígszínházzal, a Madách Színház tagjai pedig Németh László Széchenyi drámáját hozzák magukkal. Rendszeresen fellép majd a Pécsi Nemzeti Színház opera- és balett-társulata is. de terverik a prózai előadások cseréjét is. Mivel egyre nő az előadások száma, természetszerűen növelni kell a társulat létszámát is. Két most végzett főiskolai hallgató, Fekete Gizella és Mihály Győző, valamint Garai Róbert, Milán Endre és Simon Géza szerződött a Csiky Gergely Színházhoz. — Az évad küszöbén Zsámbéki Gábor melyik darabtól várja a legnagyobb sikert? — Legizgalmasabb előadásaink általában nem a „készen- lévő, biztonságos" darabok voltak. Nagyon drukkolok Okud- zsavának és Hrabalnak, valamint titkolt tervünk, hogy a Micimackót felnőtteknek is játsz- szuk. B. A.
