Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-14 / 224. szám

6 Dunántúlt napló 1976. augusztus 14., szombat M ég a csendes szemlélő is — ha jól odafigyel — rájön; hogy itt mindig tör­ténik valami. Ennyi ember kö­zött? Nem is csoda. Ez a tö­meg — amely lubickol, visít, dmnyét-ha lat-ló ngost- pecsenyét szinte szekérderékra-valót faj fel — mindig produkál valamit. Egy kis cirkusz, ez kell nekik. „Nélküle” sivár lenne a hétvé­ge... A medence padkájáról bá­bunkat belelógatjuk a vízbe, a fejek — labda módjára — himbálóznak a csillogó tükrön; gyerekek, férfiak, tinédzserek, nők, öregek zsúfolódnak össze a betonteknőben. A színes hongkáosz aztán egy pillanat múlva elsimul és a fejek — akár egy parancsot idéző in­tésre — hirtelen jobbra fordul­nak. — Nahát! Egy angyal az ég­bői ... — rebegi egy férfi, az­tán kikecmereq a vízből, hogy a „látomásból” semmit szem elől ne veszítsen. Megfordulok, uramisten, a járdán jön — mi az, hogy jön? Szinte libeg! —, egy emeletsarkú fehér strand­szandál, amely fölfele folytató­dik remek lábakkal, aztán te­nyérnyi, hófehér bikini — affé­le áttört, talán horgolt anyag­ból, gyönyörű bronzvörös test, bronzvörös haj, ciklámen rúzs, ezüstös szemhéjak, valóságos Kleopátra termet... S ahogy elhalad, a fejek úgy fordulnak utána, együtemre, miképpen a labda útját követi a közönség a teniszmérkőzésen, csupán las­sított felvételen. Megfigyelem a tömeg reagálását: a fiatal, csinos nők' egyszerűen tudomá­sul veszik a puszta tényt, hogy van náluknál is szebb nő a> vi­lágon, a férfiak tekintetéből pedig árad a vágyakozás, hogy csak egyszer.,. No ezt hagy­juk. Az idősebb hölgyek viszont — előrehaladott korukhoz, her- vadtságuk fokához mérten egy­re megvetőbb pillantást lőnek Kleopátra irányába. „Hogy te­szi magát..,! Nem átallja ilyen pucéran mászkálni...! Még jó, hogy van nyaklánc a kis nyomorulton.,.!" — jegyzik meg mélységesen felháborodva. A férfiak füttyögetnek, vigyo­rognak, sziszegnek. Képzeletük­ben Kleopátra angyallá válto­zott, szépségének tudatában úgy billegeti csípőjét, hogy a szandál alig éri a betont, csak megy, úgy tűnik, mintha a fé­nyes glória korongja nem csak a fején, hanem a tenyerében feltornyozatt öt darab forró lángos fölött is megjelenne. Aztán1 az angyal letér a pázsit­ra, hasra fekszik és nekiüli a hangosoknak. Az angyal is em­ber. Megeszi mind az ötöt,.. A z ördög bújt belé a tisztelt vendégbe, aki a vendéglátó pavilon pultjánál támaszkodik, s miután remény- teljes udvarlási kísérlete ku­darcba fulladt, most más mód­szerhez folyamodik: kiszekíroz- za a világból a kis eladólányt. A lány már zavarban van, 2 forinttal kevesebbet ad vissza egy idősebb férfinek, de visz- szahívja, elnézést kér, „Semmi sem történt...” — mondja az öreg vigasztalóén. „Ez már a gebinbe ment volna, mi?” — jegyzi meg kajánul a könyök­lő tisztelt vendég. A lány nem válaszol, tovább végzi a mun­káját, a kis ablaknál sort áll a tömeg: üdítő, sör, pecsenye, sör, üdítő, kinek mi kell. Van, aki ötszázassal fizet, van, aki morékra való aprópénzt hoz, mór azt sem tudja, hol a feje, az előbb saját magát csapta be, mert többet adott vissza, (a könyöklő vendég sokatmon- dóan bálintgat.. .), a lány ide­ges, az apró, szúrós megjegy­zésekre, de most ismét két fo­rinttal többet számol... Hát ebbe bele lehet bolondulni. A könyöklő vendég eltűnt, majd visszatér egy „Félhivatalos" férfivel, aki „majd itt rendet csinál”, s hozzá is kezd mind­járt. Először is kiabál, letegezi a személyzetet, kioktat, lecsu- kat, Vácra küldet, jókora fü­leseket helyez kilátásba, a fia­tal pincéreket kizavarja a pavi­lonból, mert ő most „kihallgat, intézked ..." A lány — a pult mögött — sírva fakad, ő nem tolvaj, nem csaló, hagyják bé­kén és ne csináljanak hülyét belőle, amikor 30 fokos káni­kulában ezreket szolgál ki kol­légáival gyorsan és tisztessége­sen. A sortálló vendégek a lánnyal együttérezve figyelik az oktalan tortúrát, mert tudják, hogy a „pult mögött" is igaza lehet valakinek... A z amatőr-fényképész — '' kit Szepinek becéznek és „nyugatnémetben” él a nagybátyja — előzékenyen fo- tografál ismerőst-ismeretlent, néha elszalad a kimérésbe, ki- méret magának egy korsó sört, aztán fotografál különbö­ző „állásból” és „szögből" folyvást és folyvást... — Tessék kérem, már kész is a fénykép! — Mert kéremszépen ez egy olyan gép, hogy tíz másodper­cen belül a vegyszer előhívja és fixálja a képet. A gépben minden benne van...! Körülálljuk az alkalmi mes­tert, a szerkezetből előhúzza a még kissé nedves, színes képe­ket, amelyek Walt Disney ked­ves-színes mesevilágára emlé­keztetnek, itt látható a kabi- nosné, aztán a vízőr, aztán egy család gyerekekkel, aztán a rendőr, amint éppen siet a ki­járat felé, egyike-másikának a lába térdtől hiányzik, vagy ép­pen fej nélkül sikeredett meg­örökítésre, attól függően, hogy a korsó sörök' milyen „szög­ben” billentették ki a gépet... A Polaroid valóban érdekes masina, jó néhány ezer forint­ba kerül, kerülne, ha nálunk kapni lehetne, de ugyebár a csodagépet a nagybácsi küld­te Szepinek nyugatnémetből. Amikor a mester elkészült a képekkel, elégedetten nyugtáz­za az elismerő és ámuldozó felkiáltásokat, majd a nyakába akasztja ’a felszerelést. Cukor­spárgával. Hja kérem...! A fotó-technikai-tudomány is vé­ges. Eddig legalábbis. * Szeretem a vízben zajló esz­mecseréket. Nem csak a test, az értelem is tisztul. A közép­korú férfi — tőlem kétlépésnyi- re hátát támasztja a medence falónak, s egy hölgyet tart kar­jaiban. Ilyeneket mond, böl- cselkedve: — Én inkább humanista va­gyok, mint kommunista, bár... Zaj, förcskölés — amely el­nyeli a folytatást — majd sza­vak, foszlányonként ugyan, de ismét felerősödnek: — ... Az nem mindegy? — kérdezi a hölgy tétován és part­nere fületövére lehel: — ... Mert kérem szépen itt van ez a Libanon is ... Lövöl­döznek, meg minden ... — ... Erről jut eszembe, hogy is mondtad? A kocsiban alszunk az éjjel? — Lehajtjuk az ülést és kész.. . Szóval ha az ember humanista szemmel követi az eseményeket... — Nem lesz hideg a kocsi­ban? Szeretném megnyugtatni a hölgyet, hogy o meteorológia forró éjszakát ígért. Az időjó­sok is humanisták. * 17 óra. „Kékszemű, hosszú­hajú, kékpantallós, fehércipős kés és féléves kislány keresi szü­leit ... a bejáratnál...!" — Megint elveszett egy gye­rek...! — Inkább a szülők, nem?! — Látja hogy o gyereknek több esze van. Bemondatja ma­gát ... Bezzeg az anyja ... —• Mi az hogy az anyja?! Miért pont az anyja .. .?! És ha az apjával van? Talán iszik va­lahol, az a léhűtő . ..! 17.15 perc. „Kékszemű, hosz- szúhajú, kékpantallós, fehér­cipős ...” A tömeg szabályos kört alkot a bejáratnál. A kör közepén a kékszemű, hosszú­hajú, kékpantallós... Eléggé durcásan néz fel a felnőttekre — akikből, tapasztalatai alap­ján most éppen elege van. — Hogy hínak? — kérdi va­laki a tömegből. A kérdés szokványos, hétköz­napi. Nem is felel rá. Egy ki­csit únja magát, feje fölött már harmadszor üvölt a hang­szóró. Legörbül a szája, de Az utóbbi 8—10 évben ha­zánkban megnégyszereződött o hanglemezforgalom, s a növe­kedésen belüli arányok a ko­molyzene javára változtak. A klasszikus és modern muzsika mind több hívet számlál, ezért is tarthat számot közérdeklő­désre a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalatnak az a pénte­ken megtartott sajtótájékoztató­ja, amelyen a vállalat vezetői a hanglemezgyártás helyzetéről és feladatairól beszéltek, azok­ról az elképzelésekről informál­ták a lapok munkatársait, ame­lyek a legközvetlenebbül érin­tik a komolyzenei lemezfelvéte­lek és műsoros kazetták vá­sárlóit. Az eddigi gyakorlat szerint évente általában 50 művész- lemez-újdonság került piacra, idén augusztusig viszont már a dorogi hanglemezgyár működé­sének köszönhetően, 40 új fel­vétel gazdagítja a választékot. Az új gyár mindenképpen ga­ranciát jelent arra, hogy ha­marosan lemezre kerül az a számos felvétel, amely eddig kapacitás hiányában nem jut­hatott el a vásárlókhoz. Úgy tervezik, hogy a jövőben éven­te általában 60—70 új komoly­zenei nagylemez lát napvilá­dacból nem sír. Egy férfi karjá­ra ülteti, fölemeli. Valaki egy feslelt babát nyújt neki. — Lehet hogy nem is lány, hanem fiú ... — A bemondó is mondta, hogy lány ... öregasszony: — Ki tudja manapság, me­lyik mit hord a ... Hiszen any- nyira egyformák. A gyerek már csokoládéval keni az arcát, a bátra mellé egy piros labdát is kapott és két csomag nápolyit, közben már egy nő veszi át a férfitől és gügyög neki, mire leintik, beszéljen értelmesen a gyerek­nek, mert még utóbb pösze lesz. Most eay görbelábú alacsony apóka furakodik át a tömegen és négy-öt vattacukrot hoz a kicsinek s ez a szállítmány — akár egy ezüstös, bodros felhő — teljesen beborítja az alkalmi „árvát”. Már nevet is, de az öreg szintén, hogy a petrencé- re való vattacukorral ilyen nagy sikere van. Később dühö­sen magyaráz: — Na csak lenne nálam egy evezőlapát, majd adnék az any­jának, hogy így elhagyja a ... Harsog a tömeg, még hogy evezőlapát..., milyen igaz... kár hogy otthonfelejtette az evezőlapátot, pedig most ép­pen szükség lenne rá ... — ...Miért az anyját?! Mi­ért éppen azt!? — visít fel új­ra egy nő, magából kikelve. A csapzott, vizes, napsü­tötte fejek virulnak. Vasárnap van, veszekszik, vi- dámkodik, pörlekedik o jánép. Akár csak a hét bármelyik nap­ján. Rab Ferenc Rajzolta: Erb János got, ami egyúttal azt jelenti, hogy nagy mértékben csökken majd a felvételek megszületése s a lemez megjelenése közötti idő. Az elmúlt évben 30 százalék­kal emelkedett a művészleme­zek forgalma — s minthogy ez a jelenség egy hosszan tartó folyamat része — a vállalat időszerűnek tartotta, hogy a komolyzenei felvételek fősze­replőit is Aranylemez díjjal ju­talmazza, ha a közreműködé­sükkel készült felvétel több mint 50 000 példányban fogy el. Az őszi hangversenyévad kezdetekor Kodály Háry János szvitjét, iMarosszéki és Galántai táncok című kompozícióját, Beethoven Sorsszimfóniáját és Egmont-nyitányát, Bach orgo­naműveit, Vivaldi A négy évszak című kompozícióját és a Liszt­zenedarabokat tartalmazó nagylemez főszereplőit jutal­mazzák aranylemezzel. A különböző érdeklődési és zenei ízlésű vásárlók sokrétű választékigényének kielégítése mellett gondolnak a hangleme­zek minőségének javítására is, ezt egyébként megköveteli a világpiacon nehezen kivívott, de szilárdan őrzött helyének rang­ja is. Bejelentették, hogy mind több, úgynevezett dolby zaj- csökkentő vegyszerrel készült hanglemezt hoznak forgalom­ba. A dolby olyan elektromos be­rendezés, amely a lemezfelvéte­lek során keletkező valameny- nyi zajt — sistergést, súrlódást és egyéb zörejt — kiszűr, egy­szóval maradéktalan műélveze­tet biztosít. Természetesen csak akkor, ha a lemez megszólal­tatásához szükséges egyéb kel­lékek is kifogástalan minősé­gűek. iMind uralkodóbbá válik az a törekvés, hogy a hanglemezek­kel együtt műsoros kazettákon is hozzáférhető legyen a leme­zek kínálta zenei anyag. Az új dorogi üzemben a napokban készült el az első magyar gyártmányú, magyar zenei fel­vételt tartalmazó mintadarab. Úgy tervezik, hogy még ebben az évben Erkel Bánk bánja mellett kaphatók lesznek a ko­molyzenei aranylemezek is, to­vábbá szórakoztató zenei ka­zetták, s olyan műsoros dobo- zocskák is, amelyek az oktatást segítik. Az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyára felvételre keres: Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy vállalatunk GÉPOSZTÁLYA elektroncső-alkatrész gyártásra, gépi munkára női dolgozókat Betanulási idő 2—3 hét. Rádiócsőszerelésre 14 éves kortól női dolgozókat. Betanulási idő 3 hónap. A betanulási időre 8,50 Ft-os órabéit fizetünk, utána teljesítménybérezés. 1976. augusztus 16-tól 30-ig tartja évi leltárát A délutános műszakban elért alapkeresetre külön 15%'OS műszakpótlék is elszámolásra kerül. Szíves tudomásukra hozzuk, hogy a fenti idő alatt az *4mDjP Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom u. 13. sz. ÁRUKIADÁS SZÜNETEL ^äI327 Zajcsökkentés a művészetért Aranylemez díj a komolyzenében Komolytalan Értelmező szótár Újságot olvasok, televí­ziót nézek, rádiót hallga­tok, sőt még a kirakatokat is rendszeresen tanulmá­nyozom. Természetesnek tartom, hogy mindenki megérti amit lát vagy ol­vas. Végül rájöttem, hogy kortársaim némi eligazítás­ra szorulnak, mert ami ne­kem természetes, az a gyanúm, hogy másoknak magyarázat szükséges hoz­zá. (Nem azért, mert mű­veltebb vagyok, hanem ez kizárólag rutin kérdése.) Ezért, kérem nézzék át gon­dosan az alábbi értelmező szótárt, hogy a jövőben ne keverjék össze a fogalma­kat. HÁZON KÍVÜL VAN. Ez magyarán kettőt je­lent. Ha nagy fej, akkor íe- tagadtatja magát, ha kicsi, akkor lóg. (Fodrász, piac, bevásárlás stb.) MEGROMLOTT EGÉSZ­SÉGI ÁLLAPOTÁRA VALÓ TEKINTETTEL LEMONDOTT. Kirúgták. Soha, senki megromlott egészségi álla­potára való tekintettel még nem mondott le. Nem való­színű, hogy ő kezdte volna. TRAGIKUS HIRTELEN­SÉGGEL ELHUNYT. Felkötötte magát. Kútba ugrott. Vonat elé vetette magát. TRAGIKUS KÖRÜLMÉ­NYEK KÖZÖTT ELHUNYT. Kocsit vezetett és nekiment az úthengerlőgépnek. Eset­leg be is rúgott előtte. FELZÁRKÓZOTT VÁLLA­LATUNK A 8 ÁLTALÁNOS ISKOLA ELVÉGZÉSÉHEZ. Többen elvégezték a nyolcadik általánost, akik­nek eddig az még nem volt meg. ENGEDMÉNYEZETT ÁRU. Nem tudtak már vele mit csinálni. Lejárt a szava­tossági ideje vagy a ku­tyának se kellett azon az áron. Most olcsóbb lett. De hogy mégse higgyék azt, hogy ez olyan egyszerű, ezért engedményezett áru lett. Valakinek engedmé­nyezni kellett. Kegyet gya­korolt. De ettől függetlenül olcsóbbért megvesszük. ÜZEMÜNKBEN EMELKE­DETT A KULTÚRA SZÍNVO­NALA. Műveltebbek lettünk, ha igaz. A TERMELÉKENYSÉGRE NAGYOBB HATÁSSAL LETT. Alighanem többet ter­meltek. AZ ELŐIRT FELADATO­KAT ALAPIÁBAN VÉVE TELJESÍTETTÜK. Szó sincs róla. Az alap­jában véve a fontos. Mert ha csak annyi állna, hogy teljesítettük, akkor nincs kecmec. De alapjában vé­ve az mást jelent. Itt tudni kell, hogy mit jelent az „alapjában”. Akkor érde­kes dolgok derülnek ki. Alapjában véve. TALPLEVALASI HIBA MUTATKOZOTT. Egyszerűen leesett a tal­pa. Végül is keletkezett. De kicsivel előbb. Nem ra­gadt oda. AZ ÁRU MINŐSÉGI HIÁNYOSSAGÚ Rossz. Vacak, de így ud­variatlanul hangzik. A KÖZHASZNÚ AUTÓ­KÖZLEKEDÉS ÉS AZ UTA­SOK KÖZÖTTI EGYEN­SÚLY BIZTOSÍTÁSA SZÜK­SÉGES. Nincs elég busz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom