Dunántúli Napló, 1976. augusztus (33. évfolyam, 211-240. szám)

1976-08-01 / 211. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 211. szám 1976. augusztus 1., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejezéshez közeledik az aratás Tegnap délelőtt befejeződött az aratás Belvárd gyulán. 450 vagon gabonát arattak le 14 nap alatt. Szalmalehúzás, másodvetés a soron levő munka Távfűtési vezeték hálózat bővítésén dolgoznak az építők. Pécs, Lvov-Kertváros nyugati részén, a most épülő lakásokhoz hálóza- tot, vezetéket építenek. Megvalósultak a féléves célkitűzések Növekedett a termelés, csökkent az önköltség Folytatódik a gépesítés 5,5 százalékos bérfejlesztés Hitel export­fejlesztésre Az ötödik ötéves terv idő­szakában a kivitelt a termelés­nél erőteljesebb ütemben kell fejleszteni, mindenekelőtt a nem rubel elszámolású viszony­latokban. E feladat megvaló­sításához sokhelyütt nyilvánva­lóan nem áll rendelkezésre ele­gendő vállalati eszköz, pénz. A terv azzal számol, hogy a következő öt évben a válla­latok 110—120 milliárd forint bankhitelt vesznek fel fejlesz­tési elképzeléseik megvalósítá­sához. Hasznosnak bizonyult a ta­valy ősszel meghirdetett pá­lyázat, amelynek lényege, hogy 45 milliárd forintos hitelkeretet bocsátanak azoknak a válla­latoknak és szövetkezeteknek a rendelkezésére, amelyek a minden piacon értékesíthető exportárualap bővítésére a legelőnyösebb fejlesztési ja­vaslatokkal állnak elő. A pá­lyázatra beérkezett mintegy háromszáz javaslatból a bank eddig csaknem 19 milliárd fo­rint összegű hitelkérelmet ha­gyott jóvá. A kérelmek elbí­rálásakor elsősorban azt vet­ték figyelembe, hogy a fejlesz­tés milyen gyorsan valósul meg, tudnak-e már a tervidő­szak utolsó éveiben exportké­pes árut termelni a hitelt fel­venni szándékozók. A hitel visszafizetését pedig a fejlesz­tés eredményeként elért devi­zabevételből kell fedezniük a vállalatoknak. A pályázat sikerére jellem­ző, hogy az erre az idei évre szánt hat és fél milliárd forin­tos hitelkeretet a vállalatok gyakorlatilag már kihasznál­ták. Am a bank szeretné meg­gyorsítani a jelentkezéseket, hiszen az a cél, hogy a be­ruházások zöme 1978—79-ben már termeljen. Az előzetes számítások szerint a már oda­ítélt több mint 18 milliárd fo­rint összegű hitel 1980-ra négy- százmillió dollár körüli ex­porttöbbletet eredményez. A 45 milliárd forintos keret és az ehhez kapcsolódó sa­ját fejlesztési alapok azt ered­ményezik, hogy a vállalatok beruházásaik 15 százalékát ex­portfejlesztésre fordítják. Az igazsághoz azonban az is hoz­zátartozik, hogy exportnövelési feladataink lényegesen na­gyobbak annál, mint amit a 45 milliárd forintos kerettel elő tudunk segíteni. A hét közepén leesett nagy mennyiségű csapadék késleltet­te az aratást, ám a hét végén már ismét nagy lendülettel foly­tatódott a gabona betakarítása Baranyában. A földeken nyúj­tott műszakban dolgozó ötszáz­ötven kombájnnak még mint­egy kilencezer hektárról kell levágni a kenyérnek valót. A megyei tanács mezőgazda­sági osztályáról kapott tájékoz­tatás szerint a jövő hét köze­pére nagyrészt befejeződik Ba­ranyában a búza aratása, s csak néhány termelőszövetkezeti gazdaság földjein dolgoznak majd a betakaritógépek. A szigetvári járásban lehullott csapadék miatt két napig nem mehettek a táblákra a kombáj­nok, de a tegnap kapott tájé­koztatás alapján ismét dolgoz­nak a betakarítógépek a mozs- gói, a kétújfalui és a szentlász- lói termelőszövetkezetekben is. 500 vagon búza Budapestre haladja a szabvány szerinti mi­nőséget. A „gabonások”, a hét végén befejezték a takarmányárpa fel­vásárlását, 110 vagon került a tárolószínekbe. Sörárpából 250 vagonra számítanak, az említett mennyiségnek mintegy a felét vásárolták föl. Baranya mezőgazdasági üze­meiben, xji aratással egyidőben folyik a szalma betakarítása is. Eddig a gazdaságok több mint kétharmada már kazlakba rak­ta, vagy bálázta a szalmát. A tarlóhántás ugyan nem követi ilyen ütemben a betakarítást, de a 65—70 százalékos készült­ségi fok arra utal, hogy az ara­tást követő néhány nap múlva ezzel a munkával is végeznek. A termelőszövetkezetek silóku­koricát, napraforgót és egyéb ■■ takarmánynövényelíe't vetnek a learatott táblákra. A belvórd- gyulai termelőszövetkezet töb­bek között negyven hektáron vetett zöldbabot, a mohácsi Üj Barázda Termelőszövetkezet pe­dig uborkát. Az aratás befejeztével a fi­gyelem egyre inkább a kapá­sok felé fordul. Az előzetes becslések szerint kukoricából várhatóan 20 százalékkal terem kevesebb a hosszan tartó szá­razság miatt, mint az elmúlt esztendőben. A cukorrépa idén is jó termést ígér, hasonlóan az 1975-ös évhez. Napraforgóból is magasabb termésátlagot várnak a gazdaságok, burgonyából várhatóan fyjszonőt mázsával terem kevesebb hektáronként, mint 1975-ben. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál az idei célok na­gyobbak, mint az 1975. évi. Az első félévben 5 százalék­kal több munkát végeztek, mint tavaly. Felszínre 3 százalékkal több ércet hoztak, valamint 6 százalékkal több kőzetet ter­meltek ki. A többletet telje­sítményjavulással érték el a múlt évi átlaglétszám mellett. Változatlan áron számolva az egy főfe eső termelési érték 5 százalékkal magasabb, az önköltséq 4 százalékkal csök­kent, exporttervüket 3 száza­lékkal haladták meg. A tavaly félévi átlaghoz vi­szonyítva 9 százalékkal több vágatot hajtottak ki. A 3-as és 4-es üzemben félidejénél tart a vakaknai gépterek kiala­kítása saját kivitelezésben. Így rövidebb lesz a szállítási út­vonal és újabb érclelő-terüle- tekhez jutnak. 10 százalékkal több öntvényt gyártottak, mint 1975 első felében. 1975-ben 1017 tonna, most 1127 tonna acélöntvényt öntöttek. Ebből 251 tonnányi saját használatra került, a többit eladták hazai és külföldi vállalatoknak. Idén eddig 8,7 kilométert fúrtak új érclelőhelyek után kutatva: 8,3 százalékkal többet, mint 1975. júliusáig. Áramból 0,6 száza­lékkal kevesebbet használtak fel. A benzin, és gázolaj-fel­használás 4,8 százalékkal ala­csonyabb. Ez jelentős energia­megtakarítást jelent. Tüzelő- és fűtőolaj-égetésben 3 százalék­kal haladták meg a múlt évit, a hidegebb tél miatt, vala­mint az új V-ös üzem kazánhá­zát adták át. Romlottak az anyagbeszer­zési lehetőségek, így nehéz volt többek között sínhez, vízveze­tékcsőhöz jutni. Átmenetileg a „pihentetett" »vágatokból vit­ték át a meglévő berendezé­seket. A kutatásokhoz alkalma­zott fúróberendezések kihasz- náltsógi foka 10 százalékkal jobb mint 1975-ben. Megkezd­ték a feltöréshajtás gépesíté­sét. Egy gép már dolgozik a 90 méteres szakaszon. Így itt a nehéz fizikai munka fokoza­Mindez azt is jelenti, ha tervcéljainkat meg akarjuk va­lósítani, változtatni kell a sok­helyütt kialakult vállalati szem­léleten. A következő években kétségkívül nagyobb kezdemé­nyezésre, nagyobb kockázat- vállalásra lesz szükség, mint eddig volt. Ezt támasztja alá az is, hogy bár a 45 milliárd forintos pályázatra meglehető­sen sok javaslat érkezett be, a bank szakembereinek véle­ménye szerint nem kért hitelt számos olyan vállalat, ahol megvan a reális lehetősége a fejlesztések gyors megvalósítá­sának. Az állam meglehetősen sok­rétű támogatással segíti a vál­lalatokat fejlesztési elképzelé­seik megvalósításában. Igaz a támogatás elnyerésének fel­tételei a korábbinál szigorúb­bak lettek, ám ha a vállala­tok eredményeket akarnak el­érni, alkalmazkodni kell e feltételekhez. Csak így érhet­jük el, hogy a következő évek­ben a tervnek megfelelően nö­vekedjék az export, s ennek nyomán a tervidőszak utolsó éveire helyreálljon a népgaz­daság egyensúlya. Az aratás készültségi foka mára eléri a kilencven százalé­kot. A lábon álló gabona nagy része a sásdi, illetve a sziget­vári járás területén van. A né­hány napos késés oka az időjá­rásban és a rosszabb természeti adottságokban keresendő, mert a gazdaságokban szervezetten folyik a betakarítás. A Baranya megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Válla­lat eddig mintegy tizenhárom- ezer vagon gabonát vett át a gazdaságoktól. A több mint öt­ven felvásárlóhelyre várhatóan még négyezer vagon búza ke­rül. Tegnap elindult Mohácsról a csepeli tárházba szállítandó utolsó uszályrakomány. Bara­nyából ötszáz vaqon búzát vit­tek Budapestre. Az NDK-ba tar­tó exportszállítmány utolsó sze­relvénye is elindult, ahová négyszáz vagon búzát szállítot­tak a siklósi, a szigetvári és a pécsi járásból. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a kenyérgabona hekto­liter súlya ugyan csökkent az utóbbi napokban, ám a nyolc­vanas érték még mindig meg­Havonta 3000 tonna aszfaltot készítenek a Pécsi Köztisztasági Vállalat útkarbantartó üzemében, aminek jelentős hányadát a pécsi utcák javítására használják fel, A képen: gépkocsikba ürí­tik a keverőgépek tartalmát. fosán megszűnik. Emellett újabb termelékenyebb, olcsóbb fej­tési módszerek kipróbálása in­dult meg. A jövő évtől épp emiatt — az elképzelések sze­rint — ötszörös teljesítménynö­vekedést Várnak bizonyos he­lyeken, vigyázva, hogy a mi- nőséq ne romoljon. Új építé­si módszert alkalmaznak, így gyorsabb és olcsóbb a kivite­lezés, a vakaknai gépterek lét­rehozásában. Betonidomkő he­lyett kőzethorgonnyal és lőtt betonnal biztosítják a bánya­térséget. A fúrógépeknél és az öntö­dében a teljesítményhez job­ban kötött bérrendszert vezet­tek be, 5,5 százalékos bérfej­lesztést hajtottak végre a vál­lalatnál. A nyereség 7 millió forinttal haladta meg a terve­zett 28 milliót. A nyereség- többlet elérését segítette az is, hogy a termelt érc minősége 1 százalékkal javult, lényegesen befolyásolva az önköltséget. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom