Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-10 189. szám

A vadvizek áldozatai Újra itt a kánikula, s amint haladunk a nyárba, úgy szapo­rodnak a híradások a vízbe- fulladásokról. Tavaly is, az idén is elsősorban a gyerme­kek és a fiatalkorúak táborá­ból ragadta el áldozatait a rekkenő hőségben felüdülést jelentő viz. Tavaly csaknem há­romszázan vesztették életüket, s a tragédiáknak több mint 60 százaléka az alkalmi fürdőhe­lyeken történt. Hazánkban alig akad olyan község vagy város, amelynek határában ne lenne valamilyen viz, veszélyes, fürdésre alkal­matlan vizterület, amelyek többnyire kívül esnek látókö­rünkön, s legfeljebb csak ak­kor figyelünk rájuk, amikor már visszavonhatatlanul megtörtént a baj. De vajon miért kell ezt megvárni? A tanácsok kötelesek a terü­letükön lévő vizeken kijelölni és jól látható módon körülha­tárolni a fürdésre alkalmas für­dőhelyet. s ott mentöőrt alkal­mazni, akit mentésre alkalmas vízi eszközökkel kell ellátni. In­tézkedniük kell, hogy a gazda- dasági üzemegységek mindazo­kat a veszélyes helyeket tiltó­táblával jelöljék meg és ke­rítsék körül, ahol feltételezhető a felelőtlen, önkényes fürdőzés. A fiatalok, sajnos, nemcsak azokat a helyeket keresik föl, ahol állandó felügyelet van a fürdőzőkre, gyalogosan, kerék­páron, gépkocsikon, tömegköz­lekedési eszközökön és autó­stoppal járják az országot, és többnyire a vízpartokon tábo­roznak. A helybeliek pedig a közeli vizekre kirándulnak. A rendőrséa vízirendészeti és te­rületi szervei az önkéntes rend­őrök és az ifjúgárdisták, a hal-, vad- és mezőőrök, más társa­dalmi aktívák bevonásával fo­kozzák ugyan ellenőrző tevé­kenységüket a vadvizek part­vidékén, intézkednek a külö­nösen veszélyes vízterüfetek kö­rülkerítésére, a tiltó táblák el­helyezésére. Figyelmeztetnek és büntetnek is, ám ez csak egy részét képezheti a társadalom általános megelőző tevékeny­ségének, nem pótolhatja a szülők és az egyén felelőssé­gét. De vajon eljutnak-e minden­kihez a szervezett életvédelmet szolgáló központi intézkedések, s ha igen, vajon befogadják-e az intelmeket, megtanulják-e a viziközlekedési, n fürdőrendé­szeti és az egészségügyi sza­bályokat? Bizonyára nem min­denki, s így szép számmal ma­radnak olyanok, akik közül a vadvizek szabadon szedhetik áldozataikat. Tavaly ősszel csaknem száz hely maradt üre­sen az iskolapadokban, s ugyanennyi szülő siratta vízbe veszett gyermekét. Ezek a sze­rencsétlen qyermekek többnyire magukra hagyva, napokon át hancúroztak önfeledten a fel nem ismert veszélyeket rejtege­tő vadvizek hűs hullámaiban, gumimatracokról vagy túlter­helt ladikokból fordultak bele a vizbe, s közülük még a fele sem tudott úszni. A vadvizek nemcsak felüdü­lést, pihenést és szórakozást nyújtanak, hanem igen sok is­meretlen veszélyt is rejteget­nek, a mentésre pedig egé­szen egyszerűen alig van lehe­tőség. Óvakodni kell a vad­vizektől! Közlemény a KGST XXX., jubileumi ülésszakáról (Tudósítás a 3. oldalon) XXVI. vasutasnap Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 189. szám 1976. július 10., szombat Ara: 80 fillér Ünnepség a MÁV Pécsi Igazgatóságán Százharminc esztendeje in­dult útjára a Nyugati Indóház- bó| hazánk első vonatja Vác- ra. Hazánk gazdasági fejlődé­sének egyik jelentős eseménye volt ez, fontosságát akkor is pontosan felmérték; a század­fordulóra már az egész orszá­got behálózó közlekedési rend­szert építettek ki. A XXVI. vasutasnap tegnapi pécsi ünnepségén Kinczl Jó­zsef, a Vasutas Szakszervezet Területi Bizottsága titkárának megnyitója után dr. Szabó Ti­bor, a MÁV Pécsi Igazgatósá­gának vezetője ünnepi beszé­dében megemlékezett az első magyar vasútról, a most folyó yasútkorszerűsítési munkálato­kat gazdasági életünkben ha­sonló jelentős eseménynek mi­nősítve. A vasúti dolgozók munkájá­nak eredménye ugyan minden­napi életünkben naponta mu­tatkozik, a vasutasnopi ünnep­Kítiintetesek, jutalmak a legjobb dolgozóknak ségeken azonban ismét rá kell döbbennünk, hogy a vasút nél­kül megbénulnánk. Tegnap délután Pécsett a PVSK-sportcsarnokban rende­zett ünnepségre eljöttek a vasút dolgozóit köszönteni dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Párt- bizottság első titkára, Szentirá­nyi József, az MSZMP Pécs vá­rosi Bizottságának titkára, dr. Németh Lajos Pécs város Ta­nácsának elnökhelyettese. Részt vettek az ünnepségen a MÁV Pécsi Igazgatóság párt-, álla­mi és tömegszervezeteinek ve­zetői, a csomópontok képvise­lői, szocialista brigádvezetők, kiváló dolgozók. Dr. Szabó Tibor ünnepi beszéde Dr. Szabó Tibor ünnepi be­szédében elsősorban az elmúlt esztendő és az ötödik 5 éves terv vasútkorszerűsítési munkái­ról beszélt. A MÁV vontatási ka­pacitása 90 százalékban die­sel- és villamosmozdonyokból áll, s a tolató járművek több mint fele is korszerű gép. Az elmúlt esztendőben a MÁV 24 új villamosmozdonyt, 90 die­selmozdonyt és 100 hatrészes motorvonatot állított üzembe. Hatvankilenc kilométeren villa­mosították, 300 kilométeren korszerűsítették a vasúthálóza­tot, 124 kilométeres szakasz ka­pott önműködő térközbiztosító berendezést, 10 állomáson sze­reltek fel korszerű biztosító- berendezést. Az említett vasút­korszerűsítésből a MÁV Pécsi Igazgatósága is részes, gon­doljunk a Pécs—Dombóvár kö­zötti pálya átépítésére, arra, hogy az igazgatóság területén 67,3 százalékban korszerű die­selmozdonyok vontatják a sze­relvényeket, ugyanez a tola­tásnál több mint 80 százalék. A vágányhálózat egyharmada korszerű hosszúsínes pálya, 16 állomáson integra-dominó rendszerű biztonsági berende­zéseket építettek. Mindezeknek is köszönhe­tően a MÁV 1975-ben már 131 millió tonna árut szállított, 2 millió tonnával többet, mint egy esztendővel korábban. Megállás azonban nincs: az ötödik 5 éves terv végére 140— 146 millió tonna áru szállítása vár a vasútra, népgazdasági jelentősége tovább növekszik. A következő 5 év alatt 42 mil­liárd forintot fordítanak a vasút korszerűsítésére, amelyből a pécsi igazgatóság területén is nagyarányú felújítások várha­tók: a Godisa—Szentlőrinc— Pécs, a Balatonszentgyörgy— Gyékényes, a Pusztaszabolcs— Dombóvár vonalak, Murake- resztúr, Dombóvár, Kaposvár csomópontok kerülnek korsze­rűsítésre. A mostani ötéves terv során a MÁV 67 új villamos moz­donnyal, 60 nagy és 160 kö­zepes teljesítményű diesel­mozdonnyal, 100 motorvonat­tal, 700 személy- és 9200 te­herkocsival gazdagodik. Az ünnepség végén kitünte­téseket adtak át. A „Kiváló Vasutas" kitüntetést Budapes­ten a MÁV vezérigazgatója Gebei Bálintnak, Hartung Ist­vánnak, Horváth Gyulának, Pét­re Józsefnek, Takács Imrének, Zsiborás Istvánnak, László Bé­lának adta át. Pécsett dr. Sza­bó Tibor, a MÁV vezérigazga­tója megbízásából 11 vasutas­nak „Érdemes Vasutas" kitün­tetést, 15 dolgozónak vezér- igazgatói dicséretet, 84-nek vasútigazgatói dicséretet adott át. A XXVI. vasutasnapon 388- an Kiváló Dolgozó kitüntetést, 2305-en törzsgárda kitüntetést, mintegy 8 ezren pénzjutalmat kaptak. A pécsi igazgatóság területén több mint 4 millió 110 ezer forint jutalmat osztottak ki. Még a kitüntetések átadása előtt — gondolatilag azonban a tudósítás végéhez tartozik — dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az ün­nepség résztvevőit, s rajtuk keresztül a területen dolgozó sok ezer vasutast. Kérte őket, hogy a hagyományos vasúti fegyelmezettséggel, szerve­zettséggel, hivatástudattal tel­jesítsék feladatukat. Az idén jó termés várható, az őszi szál­lítási csúcsok idején minden bizonnyal nagy szükség lesz ismét helytállásukra. Lombosi Jenő Finn vendégek Pécsett, a Vasarely múzeum udvarán. Fotó: Kóródi Gábor Megkezdődött a magyar—finn barátsági hét Magyar delegáció Finnországban, finn vendégek hazánkban Pécsre és Lahtiba érkezett a két város küldöttsége Pénteken reggel megérkezett a Ferihegyi repülőtérre a Ka- levi Kivistö oktatásügyi minisz­ter vezette finn küldöttség, amely a IV. magyar—finn ba­rátsági hét eseményein vesz részt. A küldöttség tíz tagú ve­zetőségében neves közéleti személyiségek vannak, akik egyúttal a magyar—finn barát­sági hét felett védnökséget vál­laló politkai pártokat és szer­vezeteket is képviselik. A ven­dégeket dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára üdvözölte. Jelen volt Paul Jyrkönkallio, a Finn Köztársaság nagykövete is. A IV. magyar—finn barátsá­gi hét 200 vendége a testvér- városok: Kérni, Lahti, Kiihimöki, Juvöskylö, Tampere, Turku, Po­A 26. vasutasnap ünnepsége a PVSK-sportcsarnokban. Fotó: Erb János ri, Espoo és Vantaa delegátu­sai — az ország legkülönbö­zőbb vidékeit és társadalmi ré­tegeit képviselik. Érkezésük után autóbuszokra szálltak, és elindultak a magyar testvérvá­rosokba: Székesfehérvárra, Pécsre, Szolnokra, Debrecen­be, Miskolcra, Szegedre, Eger­be, Esztergomba és Salgótar­jánba. Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — az or­szágos tanács tisztségviselőinek társaságában — pénteken a HNF székházában fogadta a IV. magyar—finn barátsági hét alkalmából hazánkban tartóz­kodó finn küldöttség vezetősé­gét, élén Kalevi Kivistö okta. tásügyi miniszterrel. A szívélyes, baráti légkörű beszélgetés so­rán Sarlós István tájékoztatást adott a finn vendégeknek a magyar politikai, társadalmi és gazdasági élet aktuális kérdé­seiről, a népfrontmozgalom fel­adatairól. A fogadáson jelen volt Paul Jyrkönkallio, a Finn Köztársa­ság budapesti nagykövete is. Péntekre -virradó éjszaka el­utazott Helsinkibe Kállai Gyu­lának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa elnökének vezetésével az a delegáció, amely — a mint­egy 200 főnyi magyar vendég­sereggel együtt — részt vesz a magyar—finn, illetve a finn— magyar barátsági hét finnor­szági eseménysorozatán. A kül­döttség tíztagú vezetőségében hazánk társadalmi és tömeg­szervezeteinek vezető képvise­lői vesznek részt. A Ferihegyi repülőtéren a magyar küldöttséget dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront or­szágos tanácsának titkára, és a HNF Országos Tanácsának több más vezető munkatársa búcsúztatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom