Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-13 192. szám
1976. július 13., kedd Dunantmi napló wmm A kommunisták kezdeményezése egyetértésre talált A pártalapszervezet nem csendestársa a gazdasági vezetésnek, hanem a termelési feladatok megoldásának cselekvő segítője — mondja Nagy Ferencné, a siklósi kesztyűgyár pártalapszervezetlének titkára. A több mint ezer dolgozót foglalkoztató gyáregység — a létszám 70 százaléka nő, közülük 160-an „GYES”-en vannak — az 1976-os évi tervek valóraváltásáért az első félévben sikeresen rajtolt Pedig nem kis feladat volt a „távollévők" magas száma okozta munkaerőgondnak szervezéssel történő megoldása, — amit méa csak tetézett: a meglévő gépparkhoz képest még mintegy hatvan munkás hiányzik. A munkaerőgond enyhítése ebben a gyáregységben sem várható a közeljövőben, — a környékről sem tudnak több bejáró munkást táborozni. Már eddiq is számos községbe kihelyezett részlegeket hoztak létre, ez a módszer bevált és hasonló részlegek szervezésén dolgoznak. Személyes felelősség A sikeres első félévi eredmények elsősorban az alapos előkészítésnek köszönhetők. Az 1976. évi cselekvési programot mindhárom pántcsoport megbeszélte, megvitatta, majd a taggyűlés elfogadta. Valamennyi párttag jól ismeri a feladatokat, a pártalapszervezet pedig kérte: a gazdaságos, hatékony termelés érdekében kezdeményezzenek a kommunisták, vállaljanak külön megbízatásokat is. A párttagoknak nem kellett kétszer szólni, ötleteket, javaslatokat adtak. Például a varrodában dolgozó párttagok vállalták: a szocialista versenymozgalom eredményességének további növeléséért rendszeresen átadják tapasztalataikat, a „fogások" megmutatásával segítik társaikat, a brigádtagokat. A párttagok kimondták: személyes felelősséget vállalunk azért, hogy egy-eav brigád a patronálásunk eredményeként az eddigieknél jobb eredményt érjen el. Amikor a patronáló munkát vállalták, azt is elemezték, hogy az egyes brigádoknál hol és miben kell segíteniük. így határozták meg: „ennél a brigádnál a legfontosabb a munkafegyelem erősítése, — ennél pedig a kö- zösséq iránti felelősség-érzést kell felkelteni ...” Az eredmények bizonyítják, hogy jól határozták meg brigádonként a tennivalókat. Ha „csak" annyi hasznot hozott volna a kommunisták vállalása, példamutató tevékenysége, hogy szilárdult a patronált brigád munkafegyelme, hogy a munkamódszerátadás nyomán számos dolgozónak A siklósi kesztyűgyár párt- alapszervezetének tevékenysége a termelési feladatok teljesítéséért jobb lett a teljesítménye, — már ez is megérte és további tettekre buzdít. Történt más is. Ésszerű takarékosság A gazdaságos termelés, az anyagtakarékossáq a legfőbb feladatok egyike. Ennek megoldása érdekében a gépi varroda párttagjai „Cérna és kellékanyag takarékossági mozgalmat" kezdeményeztek. Ez egyetértésre talált és az ösz- szes varroda csatlakozott hozzá. A mozgalom értékeléséhez majd a raktári „bizonylatok" nyújtanak alapot, — milyen kellékből mennyit sikerült észszerűen megtakarítani. Az ötletek, vállalások, kezdeményezések jobb lendületet adtak a munkához, újabb vállalások és kezdeményezéseknek szolgáltak alapul: a stepp- varroda dolgozói versenybe kezdtek a szocialista műhely cím elnyeréséért. A qyáregység éves termelési értéke 80—90 millió forint, főleg tőkés piacra exportálnak. A rendelések teljesítése, a különböző igények kielégítése a lehető legjobb szervezettséget igényli. A divatkesztyűkön kívül gyártanak itt „világító" motoros-kesztyűket, síkesztyűket, jégkorong-kesztyűket, kapus-kesztyűket jól tapadó anyaggal ... A rendelést gyorsan kell teljesíteni és nemcsak a tőkés piacra. Ma már csak gyors és minőségi munkával lehet megtartani vagy bővíteni a piacokat. Ezt a tevékenységet segíti hathatósan a pártalapszervezet. A kicsi is fontos Nemcsak a közvetlen termeléssel törődik az alapszervezet, nagy figyelmet fordít a gyáregység egyéb, sajátos feladataira is. A létszám kétharmada nődolgozó, — ebből ered a számos „sajátosság" egyike: a nők szakmai továbbképzésének szorgalmazása. Ebben az évben eddig több mint negyvenen jelentkeztek tanfolyamra. A bizonyítvány megszerzése után 10 százalék bérpótlék jár... A politikai, szakmai továbbképzés folyamatos szervezésén kívül az úgynevezett „kis ügyek"-re is figyelnek: például a dolgozó családtagjának is hazaviheti az üzemi ebédet. Számos gond megoldása természetesen nem elsősorban Körkép a pécsiekről A Pécsi Szikra Nyomda Edison úti könyvkötőüzemében a könyvtesteket a táblákba helyezik A tanácsi vállalatok fejlesztési tervei Jóllehet, még mindig keserveink vannak a lakáskarban- tartás és a hagyományos szolgáltatások terén, a pécsi tanácsi vállalatok az elmúlt öt évben gyorsan fejlődtek, fejlesztéseiket egyebek mellett olyan beruházások fémjelzik, mint az új kenyérgyár és az új nyomda. Mit terveznek a következő öt évben? Ha nagy beruházásokra nincs is pénz, folytatódik az eddigi gyors fejlődés. Miután a tervekre nemrég a tanács is áldását adta, körképet adunk a fejlesztési elképzelésekről. Eladják a régi nyomdaépületeket Az új nyomda elkészültével és a korszerű ofszetgépek beállításával a Pécsi Szikra Nyomda újjászületett. Munkácsy Mihály utcai, rég kinőtt telepükről kiköltöznek, az épületeket a mostani helyét szintén kinőtt Pécsi Kesztyű és Bőrdíszműipari Szövetkezet vásárolja meg. A Szikránál a beruházások nem fejeződnek be, további 8 millió forintos költséggel fejlesztik a könyv- nyomtatást. Miután az új nyomda a városközponttól meglehetősen messze esik, a belvárosban felvevőhelyet nyitnak. A Pécsi Bútorgyár 2000 négyzetméter alapterületű csarnokot kivan epitem es itt rendezkedik be a korpuszbútorok gyártására. Ezzel együtt a Pécsi Szolgáltatóipari Vállalattól korábban átvett kárpitos és szolgáltató részleg áttelepül a jelenlegi üzembe, így — ha gyorsan kezdik a beruházást, már 1979 tavaszán — megszűnik a két telephelyen történő gyártás. A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat ez év január elsejétől kizárólag szolgáltatói vállalatként működik. Fejlődése mérsékelt lesz. Némileg, részben a lebontandók újratermelésére gyarapítják felvevőhelyeik számát. Bővítik a finom- mechanikai szolgáltatások körét az elektromechanikus irodagépek és berendezések garanciális javításával, ezenkívül kifejlesztik a lakossági javítószerelő szolgáltatást. Ahol kevés a pénz A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat kapacitását a jelenlegi évi 80 millióról 1980-ra évi 120—130 millió forint értékre kellene növelni, de ehhez kevés a saját fejlesztési alap és a tanácsi támogatás. A beruházásokra előirányzott 21 millió forintból elsősorban gépeket vásárolnak és előregyártó üzemet létesítenek, s ezzel együtt jobban kivehetik a részüket a lakóházfelújításokból. Jelentősebb fejlesztések elé néz a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat Növelik az építőipari kapacitást, így o jelenlegi évi 60 millió helyett 1980-ban már évi 93 millió forint értékű munkát tudnak végezni, A fejlesztésre csaknem 90 millió forint áll rendelkezésre, nagyobb részét szerszámok és gépek vásárlására fordítják. A vállalat 9 millióért újabb átmeneti lakásokat is épít. Ugyanakkor a PIK 200 új munkaerő felvételét tervezi. Az elmúlt öt évben végzettnél másfélszer-kétszer annyi közterület tisztítást, szemét- szállítást és útkarbantartást tervez a következő öt évben a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat. Ehhez jelentősen fejlesztenie kell eszközeit, a szükséges 82 millió helyett azonban csak 64 millió forint áll rendelkezésére. A hiányt a meglévő eszközök A Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat Verseny utcai telepének asztalosüzemében csiszolják a harkányi bolgár múzeum álmennyezetének paneljait jobb és többcélú kihasználásával lehet pótolni. Egyre nagyobbak a feladatai — hiszen növekszik a város parkterülete — a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatnak. öl évre 40 milliós fejlesztést irányoztak elő, ez kevesebb, mint amire eredetileg számítottak. A tanács azonban kilátásba helyezte, menet köz^ ben esetenként támogatást ad a vállalatnak. A negyvenmillió nagyobbik részét gépesítésre költik, ezenkívül raktár, műhely és szociális rész építését tervezik, továbbá egy üvegházat, ahol dísznövényeket termesztenek. Távfűtés 27—28 ezer lakásban A Pécsi Hőszolgáltató Vállalat ötödik ötéves tervidőszaki megnövekedett feladatait jelzi: a mostani 15—16 ezerrel szemben 1980-ban 27—28 ezer lakást kell fűteniük. A rendelkezésre álló, csaknem negyedmiIIiárd forint fejlesztési alapból a legtöbbet új bekötő és elosztó vezetékek építésére költenek, komplex telepraktárt építenek, jelentős összegeket fordítanak gépek vásárlására, energiamegtakarítást célzó automatizálásra, műszerezésre. A Pécsi Vízműnek az elkövetkezendő öt évben 300 millió forint áll rendelkezésére fejlesztésekre. Ebből a pénzből biztosítaniuk kell a meglévő víz- és csatornahálózat szükséges rekonstrukcióját, a többlet víz felhasználásához (1980- ban a napi vízfogyasztás 57 ezer köbméter lesz, szemben a mostani 49 ezerrel) új hálózat építését, gépek és műszerek beszerzését, a raktárbázis kiépítését és a központi telephely kiépítését. A Pécsi Sütőipari Vállalat a következő öt évben szeretné megépíteni központi péksüteménygyárát, erre 60—65 millió forintot költenek, nagy részét állami támogatásként, A tanulmányterv már elkészült, a süteményes üzem a tervek szerint 1980-ban kezdi termelését A kontárkodás előnyei A kontár olyan ember, aki hozzáértés nélkül dolgozik, munkáját elfuserálja. Van azonban e névnek egy másik, közkeletűbb értelme is. Akit e névvel illetnek, általában nagy társadalmi megbecsülés övezi. Sajnos. Az iparengedély nélküli szerelőkről, vállalkozókról van szó, akik például Baranya szolgáltató ágazatában a munkáknak több mint a felét végzik, illegálisan. Gúnynevükkel ellentétben általában szakszerűen. Kényszerűségből tiszteljük őket, fizetjük ki a borsos summát nekik, mert elvégzik azt, amire egyszerűen nem kapni kisiparost. Mi hát az alapvető gond létezésükkel? Ezt kérdeztük dr. Heim Györgytől, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjétől. — Az államnak nem lényeges adóforrása az, hogy a kisiparosok adót fizetnek. A szolgáltatók ráadásul maximális kedvezményekben részesülnek. Példákat tudnék mondani, hogy egy-egy szolgáltató iparos évi adója az ezer forintot sem éri el. Tehát a szakképzett ember nem azért lesz kontár, mert „fél" az adótól. Nem is azért, mert valamilyen okból nem kaphat iparjogosítványt. Igazi oknak a szabadosságot tekinthetjük: a kontárt nem „molesztálja” a hatóság, nem kell semmit fizetnie, árait nem ellenőrzik, sem pedig munkája biztonságos voltát. — Ebben áll a kontárság veszélye is ... — Igen. Veszélyben forog a szolgáltatást igénylők biztonsága, még testi épsége is. Gondoljunk csak egy rosszul bekötött villanyvezetékre, szakszerűtlenül megjavított autóra. És ha van is esetleg kellő szakértelem, nincs meg hozzá a kellő szerszámozottság. Ráadásul munkájáért annyit kér, amennyit akar. — Úgy tudjuk, a tanácsnak régi célja, hogy a jó kontárok ..— hisz munkájukra végülis szükség van — kérjenek ipar- engedélyt. Miért tennék meg, mikor így jobban járnak, többet keresnek, nem „macerál- ják” őket? Sőt, az iparengedélyek visszaadása tendenciává vált. Hogy lehet ezt megoldani? — A kérdés a szabálysértési eljárás alá tartozik. A legszigorúbb szankció ötezer forint, ismételt esetben a munkaeszközök elkobzása. A leggyakoribb büntetés azonban az ötszáz forint. A szabálysértési hatóságok sokkal keményebb eljárására lenne szükség. Ha engedményekben elmegyünk a szélső határig, ugyanezt kéne tennünk büntetésben is. A kérdést csak jogilag nem lehet megoldani. Szükség van a társadalomra is: a kisiparosok lépjenek föl öntudatosabban, ugyanígy a szocialista brigádok kontárkodó tagjaikkal szemben. Nem lehet szempont az, amit néhány vállalat vall: nem engedélyezi dolgozóinak a másodfoglalkozást, mert akkor „lopják az alapanyagot", így inkább kontárkodnak. — Tehát a tanács átutalja a megoldást a társadalomhoz? — Szó sincs róla. A megyében szakmunkás katasztert vettünk fel. Ebben minden szakképzett, azaz „potenciális" kontár szerepel. A helyi iparhatóságok és a „félhivatalos" kon- tórüldöző szerv, a KIOSZ képviselői fölkeresik ezeket, elbeszélgetnek velük. Ennek eredményeként az illető gyakran iparjogosítványért folyamodik. Engedélyt akkor is csak azok kérnek, akikre személyesen „rá- pirítottak”. Viszont nehéz elképzelni, hogy ha állandó jelleggel a súlyos büntetés fenyegetése alatt élnének, vállalnák-e a zugtevékenységet? Addig tovább dolgoznak a kontárüldözők, próbálkozik szép szóval a tanács. Szántó Péter r Uj bútorgyártó csarnok Kilencvenmillió a PIK-nek Megépül a péksüteménygyár a párta la pszervezet „hatáskörébe” tartozik, de figyelmet, a segítést — kötelességüknek tartják. Ezzel szereznek elismerést, megbecsülést az alapszervezetnek, a gyáregységnek. Garay Ferenc Új tudományos könyvújdonságok Számos tudományos könyv- újdonság hagyja el a nyomdát a harmadik negyedévben. Az Akadémiai Kiadó augusztustól jelenteti meg a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjának évkönyvét, amelynek Ortutoy Gyula a főszerkesztője. Az évkönyv a folklór-kutatás legújabb eredményeiről számol be. Juhász Géza, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 1968-ban elhunyt profesz- szora Csokonai költészetére és életére vonatkozó kutatásait tartalmazza a Csokonai Tanulmányok című kötet Rövidesen megjelenik a Korunk Tudománya sorozat legújabb kötete, a „Molekula óriások biofizikája” címmel. A szerző, Damjonovich Sándor a gyorsan fejlődő biológiai tudományok speciális, mégis általános érdeklődésre igényt tartó fejezeteit tekinti át. A Kortársaink sorozatban jelenik meg Laczkó András tanulmánya Takáts Gyuláról. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó költőt méltató! sokszor „somogyi”, „dunántúli”, „pannon” költőnek nevezték. Később „ájnépiesnek", majd a „magyar barokk" hagyományok folytatójának látták. Laczkó András igazolja, hogy a hagyományokhoz és a kortársakhoz való viszony nem a látszatazonosságból, hanem a művek valóságából fakad. A szerző az életmű prózai részét is tárgyalja.
