Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-12 191. szám

Elkéne egy kiadós felhőszakadás VÍZ, VÍZ és VÍZ... Aszály idején: Azért gondold el lesz elég víz a sörgyártáshoz? apuskám, mit csinálunk, ha nem Erb János rajza Savanyúság­tartósító füszerkeverék Bizonyára sokak által keresett és közkedvelt lesz a Herbária Gyógynövény, forgalmi Vállalat új sava- nyúság-eltevő fűszerkeveré­ke. A háziasszonyok egy­aránt felhasználhatják a ,,kovászos" uborka, ecetes paprika és uborka, zöldség és gomba elvetésénél. Az új tartósító fűszerkeverék mustármagot, koriandert, feketeborsot, szegfűszeget, fehérborsot, babérlevelet, gyömbért és borókát tar­talmaz többek között. Üresek az ólak, ketrecek Nehéz helyzetben a komlói kisállattartók Mire hasznot hozott volna, le kellett bontani Komlón, ebben a kis város­ban évente több mint száz bányász megy nyugdíjba, s kö­zülük igen sokan fiatalon. Nem ritka, hogy 38-40 éves bányászt is leszázalékolnak, rokkantsági­ra vesznek. Nyugdíjat kap, a föld alá már nem mehet le, nehéz fizikai munkát nem vé­• • Ötszáz literre ugrott a fogyasztás Néhány évvel ezelőtt pécsi mogasházban lakó ismerősöm eljegyzésre készülődött, de délután még focizott egyet, hogy „kellőképpen felkészülve" érjen a nagy eseményre. Hiábo nyitotta meg utána tizedik eme­leten levő lakása vízcsapjait: a csapok még csepegni sem csepegtek.... Ott állt — meg- fürödve . . . Kétségbeesésében földszinti lakótársához csön­getett be, szappannal, töröl­közővel, esedezve kérve bebo­csátást. Mint azt a pécsi vízművek il­letékesétől hallottam, ez az eset az idén városunkban nem fordulhat elő. Baranya: Itt a kánikula. Nem csak isszuk, hanem pacskoljuk is a vizet, s ilyenkor nyáron az összkomfortos lakás lakója na­ponta 550 liternyit is „elfo­gyaszt". Pécs örökösen vizgon- dokkal küszködött; a szakaszos szolgáltatás, a vízkorlátozás is­mert jelenség a városban. A Pécsi Vízmű ezernyi háztartást, 650 ipari és közületi fogyasztót lát el naponta 56—68 ezei köbméter vízzel. A kérdés ké­zenfekvő: vajon az idei nyáron végre valahára sikerül-e úrrá lennünk a víz-mizérián? A vá lasz: lesz elegendő vizünk. Pel- lérd további 2,5 ezer köbmétert juttathat a városi hálózatba szükség esetén, s még ha c szárazság, a kánikula tartós is marad, akkor is ki tudja a víz­mű igényeinket elégíteni. A jó hírhez mellékeljük a vízmű ké­rését: azért ezen a nyáron is takarékoskodjunk a lehetősé­gekhez mérten. Mossuk az autót — de néhány vödörrel kevesebb vízzel, — öntözzük a kertet, de mértékkel. A Baranya megyei Vízmű Vállalat is ezt kéri: takarékos kodjunk. Egyelőre még nincs baj a megyében sem, Komlón, Mohácson és Szigetváron bír­ják a kutak. Mohácson csúcs­időben néha zavar támad, s mivel Komlón felszíni vízkivé­teli müvek szolgáltatják az in­nivalót, a városlakók sorsa az időjárástól függ. Orfű üdülői­nek megértését kérik, sajnos itt a karsztvíz erősen apad. Boly, Pécsvárad és Görcsöny lakói pedig a szokottnál is jobban takarékoskodjanak, e három községben nagyon szo­rít a cipő. A megyei vízmű na­ponta 25 ezer köbméter vizet ad 138 ezer embernek. Somogy: Az aprófalvas Somogybán o megyei vízmű 51 törpevízmüvet üzemeltet jelenleg, s ha igaz, Falazóelem Bátaszékről Ezerszázhét lakás építéséhez égettek több falazóelemet az elmúlt fél évben a bázishoz viszo­nyítva a Bátaszéki Cserép- és Vózkerámiagyárban. összesen csaknem harmincegymillió váz­kerámiát és hétmilliónál több cserepet készítettek. A második félévben növelik a gyártmány- választékot, kikísérletezték a födémpadló gyártásához szük­séges idomokat. ebben az ötösben újabb 30-at kapcsolnak be. Jelen pillanat­ban ez annyit jelent, hogy 250 község 350 ezer lakóját látják el vízzel. (A Balaton-part kivé­tel.) örömmel említették: Ka­posváron, a megyeszékhelyen vízellátási problémák nincse­nek. A mély fúrású kutak egye­lőre bírják a megterhelést. An­nál kedvezőtlenebb a kép Cso- konyavisontón, Iharosberény- ben és Igaion: az esti órákban csak a szakaszos vízszolgálta­tással tudják állni a sarat. Ta- bon — a nagyközségben — szintén hasonló a helyzet. A somogyi vízművek napon­ta 25—28 ezer köbméter vize; termel, ez a mennyiség azon­ban a meleq napok következ­tében egyre növekszik. Hogy meddig bírják a plusz teljesít­ményt: fügq a kutak teherbíró­képességétől és természetesen az időjárástól. Nagyon elkéne az eső, hogy a kutak vizszintje némileg emelkedjen. Tolna: Hatvan községet, 124 ezer embert látnak el a megyei víz­művek Tolnában. Az elmúlt esztendőben összesen 8,5 mil­lió köbméter vizet juttattak az ipari fogyasztókhoz és a ház­tartásokba. Az idén májusban és júniusban igen megemelke­dett a fogyasztás, s várható, hogy a július tovább emeli az igényeket. S hogy meddig? Nem sokáig. A három megye közül ők állanak a legrosszab­bul: jelentősebb vízhiánnyal számolnak máris Szekszárdon, DunaFöldváron. Simontornyán, Pincehelyen, Bátaszéken, Ozo rán. Kénytelenek voltak vízkor- lótozást bevezetni és kimonda­ni az öntözés, qépkocsimosás tilalmát többek között Pakson, Szekszárdon, Tolnanémediben, Tolnán, Várdombon, Nagymá- nyokon. Hírlik: ha az időjárás nem fordul csapadékosra, az ipari fogyasztók nagy részénél 10— 15 százalékos vízkorlátozást kell elrendelniük. A megye vízkivételi műveinek berende­zései a fokozott igénybevétel miatt egyre qyakrabban mond­ják fel a szolgálatot, s emiatt, a hibaelhárítóknak — szere­lőknek is több a munkájuk. Takarékosan! Két megyében tehát jól ál­lunk, a harmadikban viszont feszült a helyzet. Szinte min­den vízműtől az alábbiakat kérték: ne pazaroljunk feles­legesen. A napokban az orszá­gos hírközlő szerveink az OVH felhívásáról tudattak: „Felhí­vással fordulunk az ország min­den lakosához — hangzott az OVH közleménye —, hogy a munkahelyén, otthonában ész'- szerűen és takarékosan bán­jon nélkülözhetetlen természeti kincsünkkel, — az ivóvízzel." Gondoljunk másokra is, ami­kor a kiskertet locsoljuk, ami­kor a gépkocsinkat „mestersé­ges esőben" fürdetjük. Lehet, hogy éppen azért nem jut fel a 10. emeletre az ivóvíz, mert a kertaljón elcsorgattuk. (Csak egy megjegyzést: talán-talán az időjárás a héten besegít, nem eloszlatva, de meghozva a felhőket.. .) K. F. Hatmillió forintos kár Villányban Tanácstalanság és pereskedés Ki vagy mi okozhatta a csaknem hatmillió forintos kórt a villányi történelmi bor­termővidék szőlőiben? Ez egy szokatlan per témája Dél Baranyában. Megkárosult a Vil lányi ÁFÉSZ szőlő-, gyümölcs és oltványtermelö szakcsoport jónak mintegy kétszáz tagja közel egymillió, míg a Villány Siklósi Állami Gazdaság leg alább ötmillió forint értékben Május vége óta eltorzulva hirtelen nőnek a szőlővesszők a levelek összezsugorodnak csalánosodnak, nincs virágzás a fürtök elszáradnak és lehul­lanak, de peregnek a bogyók is. Az újra hajtó szárakon ugyanezt tapasztalják. Villány körül, Kövesd és Jakabfalu felé erdőrészek száradtok ki, a ker­tekben zöldségfélék fonnyadtak el. Az állami gazdaság két­száz hektáros csemegetelepén és otványiskolájában is pusztít az ismeretlen eredetű beteg­ség. A gazdaság és a szakcso­port is a villányi Uj Alkotmány Tsz-töl követel kártérítést már bírósági úton is, a közjegyzői kárszakértők bevonásával. A téesz május 5—6—7-én heli­kopterről vegyszerezte Dikamin- nal a szőlők közelében lévő bú­zatáblákat. Szélcsend, 25 fok alatti hőmérséklet volt, ami egyik legfontosabb feltétele a helikopteres permetezésnek. Mégis majdnem háromszáz hektáros területet borított be a permetlé. Tény, hogy fenn a pilóta csak az erős oldalszelet veszi észre, míg a közeli Har­sány-hegy állandó főnszele apró, de gyors légörvényeket kavar a talaj feletti 5—10 mé­teres magasságban még csen­des időben is. Ilyen váratlan, szinte alig érzékelhető légör­vények a földi permetezőgé­pek permetlevét is felkapják és több kilométerre sodorják. A téeszhez az első panaszos bejelentés a szakcsoporttól jú­nius 6-án, az állami gazdaság­tól pedig június 14-én futott be. Egyes szakemberek szerint a Dikamin-vegyszer azönnal, szinte órákon belül hat, mások szerint hónapok múlva lép fel a veszély. Érdekes, hogy a téesz szőlőjében semmi pusztulás nincs, pedig szomszédos a nagy kárt szenvedett állami gazda­sági csemegeszőláteleppel. Tanácstalan a Baranya me­gyei Növényvédő Állomás is, hiszen a majdnem másfél hó­nappal később, június 19-én beküldött mintákban nehezen mutatható ki a Dikamin, mely rendkívüli gyorsan bomlik. A tünetek egy hormonhatású, fe- noxiecetsavas vegyszer hatását sejtetik, ami növekedési, vege­tációs zavarokat okoz, de a tőke nem pusztul el. Az állo­másra mintegy félszáz pana­szos levél érkezett, jónéhány közülük többek nevében író­dott. A panaszosok között sze­repel a Villány-Siklósi Borvidék Szőlőtermesztő Egyszerű Társa­ság és a Nagyharsányi Közös Községi Tanács is. A gabona vegyszeres gyomirtására április a legmegfelelőbb, míg a má­jus már veszélyes épp a szőlő, a lucerna és a cukorrépa túl­érzékenysége miatt. Megjegy­zendő, hogy idén a baranyai szőlőkben erősebb a csaláno- sodás, mint az előző években. Június 2-án a MÁV Pécsi Igazgatóság vegyszeres vona­ta 103 kilométer hosszan, a Elhalt hajtás és fürtök a villá­nyi templomhegyen. Pécs—Villány—Mohács—Kista- polca vonalon Viratollal per­metezte a vasúti töltést és padkát: szélcsendben, alacsony nyomással és nagy szemcséjű permetanyaggal dolgoztak. A vegyszer, amivel 11 éve kezelik a töltéseket, szintén tartalmaz a szőlőben csalánosodást oko­zó Dikonirtot. Végül is a tárgyalás, a szak­értői vizsgálódás dönti el, kit köteléznek kártérítésre. Bara­nyában 1954 óta használják a hormonhatású Dikamint (Diko­nirtot), de eddig sose okozott kárt, a villányi Új Alkotmány Tsz-ben sem, mely évek óta al­kalmazza repülőről. Minden­esetre az állami gazdaság kéri, hogy a történelmi borvidék kör­nyékén szüntessék be végleg a epülögépes vegyszerezést. Baranyában ebben az év­ben május végéig a négy re­pülőgép és a három helikop­ter 100 ezer hektár termőföldet vegyszerezett, a mezőgazdasági terület 42 százalékát. Szerepük csak nő. A villányi példa arra int, hogy több körültekintéssel, a váratlan veszéllyel is számol­va — kell a repülőket „be­vetni". , — Csuti J. — Motorosok figyelmébe! AUGUSZTUS 31 -IG MZ 250 cm' NDK MOTORKERÉKPÁRT és az IZS P. 350 cm’ SZOVJET MOTORKERÉKPÁRT 2500,- Ft-tal olcsóbban szerezheti be! Most vásároljon! KAPHATÓ: áruházakban, műszaki és jármű szaküzletekben. KERESKEDELMI VALLALAT gezhet. Mindenkinek nem jut a bányánál könnyebb munka, a Mecseki Szénbányák Válla­lat azért döntött úgy pár évvel ezelőtt, hogy a szemközti domboldalon — a mecsekjánosi szennyvízderitő feletti öt- hol­das területét ingyen átadja o bányászoknak, hozzák rendbe, műveljék meg maguknak. Az egyik nyugdíjas bányász így emlékszik vissza: — Sokan jelentkeztünk. A te­rület régen meddőhányó volt. úgy hordtuk rá kosárral a ter­mőföldet. A bozótot kiirtottuk.- olyan volt, mint a dzsungel- elveteményeztük. És akkor kijött hozzánk Pál József, a vá­rosi tanács akkori mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály- vezetője és így szólt. Emberek a házinyúl jó exportcikk, le­gyen ez a terület a bányászok nyúltelepe. Nem kell ide be­tonpalotákat építeni, minél ol­csóbban, hulladék anyagból csi­nálják meg az ólakat, a ketre­ceket, az ÁFÉSZ majd segít beszerezni az anyákat, a te- nyésznyulat, a takarmányt, s fel is vásárolja amit termel­nek. Csak vágjanak bele. — Belevágtunk, de aztán bele is buktunk - mondja egy 41 éves nyugdíjas bányász, 1850 forint nyugdíjat kap, két kicsi gyereke van, a felesége pedig háztartásbeli. — Engem többet senki meg nem agitál, hogy nyulászkod- junk, - mondja inkább kese­rűen mint indulatosan a férj aki azóta a helyi tsz-ben vól Iáit már pór órás munkát. - Én ide 50 ezer forintot fektet tem be a kis nyugdíjamból meg felvett kölcsönökből, volt 6 kis süldőm, 150 csirkém és 36 anyanyulam, éppen, amikor már hozott volna valami hasz not a befektetés, felszólítottak hoqy az épületet két hónapon belül bontsam le. Mindent e kellett adnom, fel kellett szá molnom. Nekem se pénzem, se erőm, hogy valahol máshol új ra kezdjem. A bányászok „bűne” az volt. hogy — erre Pál József annak­idején elfelejtette figyelmeztet ni őket, - a nyúlólak építésé­hez nem kértek engedélyt, il­letve nagy részük utólag sem kaphatta meg, mert épületeik rontották a táj esztétikáját. A városi tanácsnak a műszak, osztálya felszólította őket — építésrendészeti bírság kilátás, ba helyezésével, — az építmé­nyek lebontására. Másodfokon- a megyei építési hatóság a döntést megerősítette. Tény, hogy a városi szenny­víztelep melletti ösbozótos med­dőhányót a bányászok birtok­ba vették. És mindenféle beépí­tési tervek, engedélyek nélkül egyik napról a másikra termel­ni kezdtek rajta, csibét, nyulat, sertést. Leadtak csak úgy fél­kézből, havonta 80-100 mázsa nyulat dollárért exportra, telje­sen „fegyelmezetlenül". Most pedig üresek az ólak, a ketre­cek. Komló város azonban szigo­rúan felszólít és büntet. Mar­tini Józseftől, a városi tanács műszaki osztályvezetőjétől meg­tudtuk : — A bódék többségét lebon­tattuk, a nyulászokat az ÁFÉSZ- szel karöltve áttelepítették. Valóban kijelöltek a helyszín­től valamivel beljebb egy zseb- kendőnyi helyet, ahol most 10— 12 fabódéban vannak össze­zsúfolva a nyulak. — A radiká­lis intézkedés oka, hogy a vá­rosi szennyvíztelepet kitelepítik. Az új komlói szennyvíztelep 110 milliós beruházással a hetedik ötéves tervben, tehát 1990 kö­rül fog megépülni. Addig itt il­latozik a régi, de azért a bá­nyászok - 10—15 évről van szá- addig se tartsanak állatokat. Ésszerű így? Keresni kellene a megoldást. Komlón miért nem lehet egy korábbi tanácsi határozatot módosítani? — Rné — Hétfői □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom