Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-10 189. szám

1976. július 10., szombat Dunántúlt napló 5 Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról (Folytatás az 3. oldalról) programok kidolgozását, segít­se megvalósításukat és bizto­sítsa a KGST-szervek szoros együttműködését. Megvizsgálták a KGST-or- szágok egyesített villamosener­getikai rendszere (EVER) táv­lati fejlesztésének általános sé­máját, beleértve a JSZSZK energiarendszerével való meg­felelő együttműködést is. A ta­nács ülésszaka jóváhagyta az egyesített villamosenergetikai rendszer fejlesztésére irányuló alapvető intézkedéseket, ame­lyek elő fogják mozdítani az országok növekvő villamosener­gia-szükségleteinek kielégíté­sét, fűtőanyag- és energetikai készleteinek hatékonyabb fel- használását. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagállamok által a nö­vekvő kölcsönös személy- és áruszállítás távlati biztosítása érdekében kifejtendő együtt­működés fejlesztéséről szóló beszámolót és jóváhagyta „A KGST-tagállamok együttműkö­désének alapvető irányai és feladatai a közlekedés terén 1976—1990-ben és az azt kö­vető időszakban” című anya­got. Az ülésszak külön hangsúlyozta, hogy állandó figyelmet kell fordítani a szer­vezési együttműködés tökélete­sítésére. Az ülésszak szüksé­gesnek tartotta a gazdaságpo­Az ülésszak — megelége­déssel állapítva meq a KGST nemzetközi tekintélyének növe­kedését — azon a véleményen van, hogy folytatni kell a tevé­kenységének fejlesztésével, a KGST-szervek munkastílusának és munkamódszereinek javítá­sával kapcsolatos munkát. Az ülésszak megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, készít­sen erre vonatkozóan konkrét javaslatokat, úgy, hogy ezeket a Kölcsönös Gazdasági Segít- séq Tanácsának XXXI. üléssza­kán megvizsgálhassák. A KGST-tagállamok, kijelöl­ve a sokoldalú gazdasági együttműködésük további elmé­lyítésére irányuló intézkedése­ket, megerősítették, hogy a jö­vőben is készek a többi szocia­lista orszáqaal való gazdasáqi együttműködés fokozására. Ki­fejezték azt az elhatározásu­kat, hogy támogatják a fejlő­dő államoknak a haladás ér­dekében kifejtett törekvéseit, elősegítik a világ valamennyi országával való kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítését, függetlenül azok tár­sadalmi rendjétől. A KGST-tag­litika és tudományos-műszaki politika alapvető kérdéseiről folytatott kölcsönös konzultá­ciók szerepének és hathatós­ságának növelését, az ötéves és a hosszútávú terveik koordi­nálásának fejlesztését, az egyes iparágak és termék-fajták együttes tervezésének széle­sebb körű alkalmazását, a sok­oldalú integrációs intézkedé­sek egyeztetett tervei kidolgo­zásának tökéletesítését, ame­lyek — a hosszútávú célprog­ramok alapján — fokozatosan a kulcsproblémák mind széle­sebb körét ölelik majd fel. Az ülésszak úgy véli, hogy a KGST-tagállamok külkereske­delmi és valutáris-pénzügyi kapcsolatainak jelenlegi rend­szere megfelel a tervszerű gazdasági együttműködés ér­dekeinek, bizosítja az elszámo­lások egyenértékűségét és va­lamennyi résztvevő egyenlő jo­gait. Megállapította a többi között, hogy a KGST-tagálla­mok kölcsönösen előnyös meg­oldást találtak a kölcsönös ke­reskedelemben alkalmazott árak képzésének bonyolult problémáira. Felhívta a figyel­met arra, hogy tovább kell tö­kéletesíteni a külkereskedelmi és valutáris-pénzügyi kapcso­latokat, a komplex program­nak, valamint a KGST-tagálla­mok qazdasági együttműködé­sének sokoldalú fejlesztésére kitűzött feladatok értelmében. államok fellépnek annak érde­kében, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban szá­moljanak fel mindenfajta diszkriminációt. A qazdasági együttműködés kedvező távlatai bontakoznak ki a világban végbement je­lentős, pozitív változások kö­vetkeztében. A KGST-tagálla­mok kormányfői nagyra értéke­lik az európai biztonsági és együttműködési konferencia si­keres befejezését, amely törté­nelmi esemény volt az európai kontinens politikai életében. A konferencia eredményei mély­reható pozitív hatást gyakorol­nak az egész világra. A kon­ferencia Helsinkiben aláírt zá­róokmánya jó alapot nyújt a valamennyi európai állam kö­zötti gazdasági, kulturális és más kapcsolatok további bőví­téséhez és elmélyítéséhez. A KGST-tagállamok szilárd elha­tározása, hogy következetesen végrehajtják az összeurópai konferencián megfogalmazott rendelkezéseket, sőt arra tö­rekszenek, hogy teljesen valóra váltsák a záróokmányban ki­nyilvánított célokat. Történelmi jelentőségű esemény volt az európai kommunista és mun­káspártok Berlinben megtartott konferenciája. A konferencia eredményei, az elfogadott zá­róokmány elő fogják segíteni a dolgozók alapvető gazdasági és politikai érdekeinek ered­ményesebb érvényrejuttatását, a népek által a békéért, a biz­tonságért, az együttműködésért és a szociális haladásért foly­tatott harcban kifejtett erőfeszí­tések növekedését. Az ülésszak véleménye szerint korunk egyik legfontosabb problémája az újtípusú nem­zetközi gazdasági kapcsolatok kialakítása. A KGST-tagálla­mok, szocialista elveiknek meg­felelően, teljes mértékben tá­mogatják a fejlődő országok­nak azt a jogos törekvését, amely politikai, gazdasági füg­getlenségük kivívására és meg­szilárdítására irányul és hatá­rozottan elő fogják segíteni azoknak a céloknak a megva­lósítását, amelyeket a „Dekla­ráció az új nemzetközi gazda­sági rendszer létrehozásáról" és az „Akcióprogram", vala­mint az ENSZ e kérdésben ho­zott más határozatai tartal­maznak. A KGST-tagállamok változatlanul szolidárisak a fej­lődő országokkal a neokolonia- lizmus ellen, az imperializmus által rájuk kényszerített egyen­lőtlen kapcsolatok és az egyes államoknak más államok által történő elnyomása felszámolá­sáért vívott harcukban, követ­kezetesen elő fogják mozdíta­ni a világ országainak gazda­sági fejlettségi színvonalában lévő különbségek felszámolá­sát. A KGST-tagállamok ugyan­akkor határozottan hangsúlyoz­zák, hogy a fejlődő országok elmaradottságáért a teljes fe­lelősség az imperialista nagy­hatalmakra, a fejlődő országok nemzeti kincseinek kirablását szolgáló gyarmati és újgyar­matosító politikájukra hárul. A KGST-tagállamok támoga­tása, testvéri együttműködésük Pénteken hazaérkezett Ber­linből a magyar delegáció, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakán vett részt. A kül­döttséget Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezette. A delegáció tag­jai voltak: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyette­se, az Országos Tervhivatal el­nöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsógá­példája fontos tényező a fejlő­dő országok harcában, amelyet "minden nép arra vonatkozó jo­gainak tiszteletben tartásáért vívnak, hogy maguk rendelkez­zenek saját természeti kincseik­kel, termelőerőikkel, és hogy maguk válasszák ki a számuk­ra legelőnyösebb társadalmi rendet. Az ülésszak megerősítette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Iraki Köztársa­ság közötti, 1975. július 4-én, valamint a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa és a Mexikói Egyesült Államok kö­zötti, 1975. augusztus 13-án aláírt együttműködési megál­lapodást. Az ülésszak, hogy további segítséget nyújtson a fejlődő országoknak kádereik felkészí­tésében, valamint figyelembe véve kérésüket, úgy határozott, hogy az 1976-os tanévtől kezd­ve kiterjeszti a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa ösz­töndíj-alapjának hatályát főis­kola utáni képzésre és a közép­fokú szakképzésre. Az ülésszak kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a KGST- tagállamok — megvalósítva a komplex program végrehajtá­sának meggyorsítására kitűzött intézkedéseket — új, nagy si­kereket érnek: el a társadalmi­gazdasági fejlődés, a kölcsö­nös együttműködés további bő­vítése és elmélyítése terén az egyenjogú, testvéri államok kö­zötti kapcsolatok szocialista el­vei alapján. Ez elősegíti a szo­cialista országok összeforrott- ságánok tovább erősítését, né­peiknek a megbonthatatlan barátság és a szocialista in­ternacionalizmus szellemében történő nevelését. Ezzel jelen­tősen hozzájárulnak a szocia­lista rendszer fölényének bizo­nyításához, a béke és a társa­dalmi haladás ügyéhez az egész világon. A XXX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttmű­ködés és a megvitatott kérdé­sekben a teljes 'nézetazonos­ság légkörében zajlott le. nak titkára, a Politikai Bizott­ság tagjai, dr. Szekér Gyula, miniszterelnök-helyettes, ha­zánk állandó KGST képviselője, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Marjai Jó­zsef külügyminisztériumi ál­lamtitkár, dr. Szita János mi­niszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkár­ságának vezetője, és Meise! Sándor, a Magyar Népköztár­saság állandó KGST képviselő­jének helyettese. Növekvő nemzetközi tekintély A Lázár György vezette küldöttség hazaérkezett Berlinből Befejeződtek a magyar -belga tárgyalások Losonczi Pöl fogadta a belga külügyminisztert Pénteken a Külügyminiszté­riumban befejeződtek Púja Fri­gyes külügyminiszter és Re- naat Van Elslande belga kül­ügyminiszter tárgyalásai. A tárgyaláson részt vett Nagy János külügyminiszter- helyettes, Vince József, a Ma­gyar Népköztársaság brüsszeli nagykövete és a Külügyminisz­térium több vezető munkatár­sa, valamint Constant Clerckx, a Belga Királyság budapesti nagykövete, és a belga külügy­minisztérium több vezető mun­katársa. Budapesten pénteken ma­gyar—belga konzuli egyezmény aláírására került sor. Az egyez­ményt magyGr részről Púja Frigyes külügyminiszter, belga részről Renaat Van Elslande külügyminiszter írta alá. Renaat Van Elslande, a Bel­ga Királyság külügyminisztere és kísérete pénteken délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter­helyettes, dr Giltner Andor, a Fővárosi Tanács elnökhelyette­se, Vince József, a Magyar Népköztársaság brüsszeli nagy­követe és Farkas Mihály ezre­des, a Budapesti Helyőrség pa­rancsnoka. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken az or­szágházban fogadta Renaat Van Elslande belga külügymi­nisztert. A szívélyes légkörű találko­zón jelen volt Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Vince József, a Magyar Népköztársaság brüsz- szeli nagykövete, valamint Constant Clerckx, a Belga Ki­rályság budapesti nagykövete. Faggyejev sajtóértekezlete A KGST niost zárult XXX. ülésszakának sajátos voltát az szolgáltatta, hogy a tagállamok kormányfői átfogó véleménycse­rét folytattak az ülésszakon a hosszúlejáratú célprogramokról, a figyelmet elsősorban e prog­ramok kidolgozásának előkészü­leteire összpontosították. Ezek­nek a 10—15 évre, tehát lé­nyegében 1990-ig szóló cél­programoknak a kidolgozása ezek után már gyorsan meg­történik — hangsúlyozta pén­teken délután a Hotel Stadt Berlin szállodában tartott nem­zetközi sajtóértekezletén Nyi- kolaj Faggyejev, a KGST tit­kára. Faggyejev kiemelte, hogy a KGST-ülésszakon rendkívül szí­vélyes és baráti légkör ural­kodott, és semmi sem volt érez­hető azokból a nyugati jóslá­sokból, hogy a KGST tanács­kozásának „várhatólag rendkí­vül nehéz lefolyása lesz". A KGST-titkár rámutatott: a je­lenlegi ülésszak másik fontos sajátossága az volt, hogy a meqfigyelőkkel együtt immár négy világrész képviselői vol­tak jelen, tehát a KGST von­zóereje földrajzilag is, gazdasá­gilag is, politikailag eqyre ter­jed és növekszik. A KGST-nek ezen kívül Finnországgal, Mexi­kóval és Irakkal is fontos meg­állapodásai vannak. A KGST arra törekszik, hogy még erő­teljesebben kimutassa együtt­működési készségét. így pél­dául a közös piaccal is sok területen képzelhető el együtt­működés. Ez előnyös lenne mind a KGST, mind a Közös Piac tagállamai számára, és nem­csak gazdaságilag, hanem po­litikailag is éreztetné jótékony hatását. Persze, nem lehet egy­szerre mindent megcsinálni, de szükséges, hogy a sikeres kez­dethez mindkét fél részéről fennálljon a kívánság. Faggyejev ezután méltatta kontinensünk kommunista és munkáspártjainak az európai béke, biztonság, együttműködés és haladás szempontjából nagy jelentőségű berlini tanácskozá­sát, és hangsúlyozta, hogy ugyanaz a békés és együttmű­ködési szellem hatotta át a KGST-ülésszak munkáját is, így tehát a KGST tanácskozása nemcsak abban az értelemben volt a kommunista és munkás­pártok értekezletének folytatá­sa, hogy mindkettőt ugyanab­ban a teremben tartották. Tombol a hare Libanonban Utcai harcok folynak Bejrút­ban és két tucatnyi más liba­noni városban — jelentették pénteken nyugati hírügynöksé­gek. A Teli Zaatar palesztin menekülttábort, melyet immár 19. napja ostromolnak jobb­oldali fegyveresek, „gigantikus romhalmazzá” változott, amely halottak és a sebesültek ezreit temette maga alá. A tábor te­rületén az egymással szemben­álló felek között kézitusa folyik, de Teli Zaatar védői még min­dig tartják magukat. 5. Ahol a gyémánt „születik A műgyémánt készítése „na­gyon egyszerű" dolog- Leg­alábbis ezt magyarázta el a szocialista országokból Kievbe, az Ukrán Tudományos Akadé­mia különleges keményszilárd­ságú anyagokat kutató intéze­tébe látogató újságíróknak egy robotember. Egy kis tálcán gra­fitport emelt a szájába, azt nagy nyomás alatt préselte, elektromos besugárzásnak ve­tette alá, majd tenyerén felénk nyújtva mutatta a csillogó port, melyben már fellelhettük a mű­gyémántot . . . Mindez persze csak egy ked­ves tréfa volt, a látogatóknak szólt, hogy a komoly percek után kellemes emlékekkel tá­vozzanak az intézetből. A lá­tottak azonban önmagukban izgalmasak és nagyszerű él­ményt nyújtóak voltak. Erről el­sősorban vendéglátónk, a ked­ves humorú, közvetlen modorú igazgató professzor, Bakuly elv­társ, a Szocialista munka Hő­se gondoskodott. Amikor kü- lönautóbuszunk az intézet ud­varába érkezett, ő már ott várt bennünket munkatársaival, fe­n jét csóválva, hogy néhány per­cet késtünk és ezáltal az amúgy is rövidre szabott látogatási időnk kurtul meg. Kezében az elmaradhatatlan botja volt, melyet egy pillanatra sem tett le. A beszélgetés közben el­mondta, hogy a bot eddig min­den látogató érdeklődését fel­keltette, népi faragásával, a lófejet ábrázoló markolatával, mely érdekes módon úgy zár be egy kört, hogy visszaharap a botra. Mint mondta, leg­utóbb amikor egy kicsit bete­geskedett és elment kivizsgá­lásra, az orvosok is többet fog­lalkoztak a bottal mint vele. (Lassan én is ebbe a hibába esek, és nem marad helyem az intézet bemutatására!) A különlegesen kemény fémek, finom anyagok megmunkálásá­hoz nélkülözhetetlen a gyémánt alkalmazása. Azonban a világ igazgyémánt termelése ezt nem tudja kielégíteni. A tudomány és technika fejlődése igényelte a mesterséges, szintetikus mó­don előállítható gyémánt ki­kísérletezését. Az ukrán tudósok 150 éve kutatják ennek lehető­ségét. A sikert éppen a kor­szerű kutatóeszközök biztosítot­ták, melyek a közelmúltban álltak a tudományos kutatások rendelkezésére. Az 1950-esévek végén sikerült az intézetnek kü­lönleges eljárással grafitból műgyémántot előállítani, s az SZKP XXII. kongresszusa tisz­teletére ennek mennyisége a kétezer karátot érte el. (1 ka­rát = 5 gramm). A műgyémánt jelentősége az iparban felbecsülhetetlen, nél­külözhetetlen, pontos és gyors anyagmegmunkálást biztosít) különösen olyan speciális fel-.» adatok elvégzésénél mint a félvezetők, a kompjuter-techni- ka. Fúrókat, marókat, köszörű­ket mutattak, melyek anyag® megmunkáló feje a műgyémánt alkalmazásával készült, életko­rúkat tízezerszer növelve a ha­gyományossal szemben. Végigjártuk az intézet bemu­tató termeit, a kísérleti műhe­lyeket, ahol e szerszámok al­kalmazását, annak eredmé­nyeit láthattuk. Gyönyörűen csiszolt tükröket, üveg-meg­munkálásokat állítottak ki. Az egyik csiszológépen a koráb­ban alkalmazott 500 kilós meg­munkáló korongot most öt­grammos műgyémánt helyette­síti. Egy fémtömbből 10 forintos átmérőjű, kétmilliméteres le­mezkét vágtak le qyémántko- rong segítségével. Ezt hagyo­mányos szerszámmal négy óra alatt lehetne elvégezni, előt­tünk 28 másodperc alatt készült el I Különlegesen szép orvosi műszereket mutattak, melyeket szuperkemény anyagból mű­gyémánt szerszámok segítségé­vel gyártottak. Hatalmas már­ványtömbök láthatók, egyikük­ből néhány centiméteres lapo­kat fűrészeltek, néhányukat kü­lönleges formákra csiszolták, sőt a falon még „márvány-fest­ményeket” is láttunk, melyek az anyagban levő erezetek csi­szolásának eredményei. Egy teremben a műgyémánt segítségével készült drágakö­vek megmunkálását mutatták be. Természetes féldrágakövek­ből gyönyörű ékszereket láthat­tunk. Bakuly elvtárs tréfásan megjegyezte, hogy az igazgyé­mánt jelentős részét mindig is a nők „foglalták" le, hogy szebbnél-szebb ékszerekkel díszíthessék fel magukat, most a műgyémónt kárpótolja őket, eddig nem ismert, nem készít­hető dísztárgyakkal, ékszerek­kel. A siker koronázásaként megmutatták, hogy elkészítet­ték műgyémántból a világon fellelt, ismert, megmunkált leg­nagyobb gyémántkincsek töké­letes másolatait. A lezárt vit­rinben ott ragyogott a 280 ka­rátos Grand Mogul, a 186 ka­rátos Kohinoor gyémánt után­zata. Eredetiben nem láttam ezeket, de a másolatok gyö­nyörűek voltak. Láttuk hogyan „születik" a gyémánt, milyen kimeríthetet­len lehetőségek vannak alkal­mazására a tudomány szolgá­latában, az emberek gyönyör­ködtetésére! Mitzki Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom