Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-10 189. szám
1976. július 10., szombat Dünantult napló 3 KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról KS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Berlinben pénteken aláírták a KGST 30. ülésszaka tanácskozásának jegyzőkönyvét. Lázár György miniszterelnök aláírja az okmányt. P énteken délelőtt Berlinben megtartotta befejező plenáris ülését a KGST XXX., jubileumi ülésszaka. A Hotel Stadt Berlin dísztermében lezajlott záróülésen a tagállamok küldöttségvezetői aláírták a tanácskozás jegyzőkönyvét, amely az elhangzott beszámolókat, előterjesztéseket, valamint a velük kapcsolatban hozott határozatokat foglalja magában. Jóváhagyták a tanácskozásról kiadandó közleményt is. Nyolc KGST-tagállam kéoviselői zárt ülésen aláírták egy új közös kutató intézmény, a Rendszerelemzési és Irányí- tástudományi Nemzetközi Intézet létrehozásáról kötött egyezményt. Az ülés zárszavát Horst Sindermann, az NDK miniszterelnöke mondta el, majd a következő KGST-ülésszak vendéglátó országa, a Lengyel NéDköztársaság miniszterelnöke, Piotr Jaroszewicz köszönetét mondott az NDK illetékeseinek a mostani jubileumi ülésszak megrendezéséért. Pénteken délután Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, a KGST-tanácsülés színhelyéül szolaóló nagyszállóban nemzetközi sajtóértekezleten adott tájékoztatást a háromnapos tanácskozás munkájáról és a KGST tevékenységének időszerű kérdéseiről. 1976. július 7—9. között Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazda- sáai Segítség Tanácsának XXX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a tagállamok küldöttségei, amelyeket Sztanko Todo- rov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnök-helyettese, Zsambin Bat- mönh. a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámolóját a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, valamint a komplex program megvalósításának 1971—1975. évi eredményeiről, a KGST-tag- államok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének további elmélyítéséről és fejlesztéséről. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg, hogy a KGST országok jelentős sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. Sikeresen teljesítették az ötéves nép- gazdasági terveket, gyors ütemben fejlődnek a termelőerők, nő a társadalmi termelés hatékonysága, szüntelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala. A KGST-tagállamokban a megtermelt nemzeti jövedelem 1971—1975. között 36 százalékkal, ugyanakkor a fejlett tőkés országokban 14 százalékkal, Közös Piachoz tartozó országokban pedig csak 12 százalékkal nőtt. Ä KGST- tagállamok bruttó ipari termelése 1975-re 1970-hez viszonyítva — mintegy másfélszeresére nőtt. Az ipari termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a munkatermelékenység növelésének útján érték el. Jelentősen erősödött a mezőgazdasági termelés anyagiműszaki bázisa. A KGST-tag- országok többségében —. a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — a mezőgazdasági bruttó termelés évi átlagos mennyisége 1971—1975. között 141 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak szintjét. 1971—1975. között a testvéri országok lakosságának egy főre jutó reáljövedelme mintegy 29 százalékkal növekedett. Ezek a sikerek a kommunista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, parasztság és értelmiség áldozatkész munkájának eredményei. Meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai — gondoskodva a gazdasági élet tervszerű, tudományosan megalaNépköztársaság minisztertanácsának elnöke, Manea Ma- nescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége minisztertanácsának elnöke, Lubo- mir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetett. A KGST és a JSZSZK kormánya között létrejött megállapodás értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK küldöttsége, amelyet Doroszav Csulafi- cu. a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke vezetett. Megfigyelőként részt vett Lopez Teixira, az Angolai Népi Köztársaság ipari és energiaügyi államtitkára, Le Thanh Nghi, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök- helyettese. az állami tervbizottság elnöke, Li Dzang Szu, a Koreai Nódí Demokratikus Köztársaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Uhamphan Tunalom, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tagállamok számos nem. zetközi szervezetének képviselői. Az ülésszak ülésein Horst Sindermann, az NDK minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. pozott irányításáról — sikeresen töltik be a társadalom növekvő politikai erejének szerepét a szocializmus és a kommunizmus építésében. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredményeivel, a szocialista demokrácia állandó elmélyítésével és fejlesztésével, a dolgozók életszínvonalának növelésével valamennyi KGST-tagállam fontos nemzeti és internacionalista kötelességét teljesíti, igazolja a szocializmusnak mint társadalmi rendnek a fölényét, elősegíti vonzóerejének növekedését. Az újtípusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és a szocializmus pozícióinak megerősítéséhez kiemelkedően járul hozzá a Szovjetunió. A kommunizmus építésében elért sikerei, következetes internacionalista politikája, a béke megerősítéséért és a nemzetközi feszültség enyhítésért vívott harca nagy hatással van a világban végbemenő események menetére. Valamennyi szocialista nemzet felvirágzásával, a szocialista államok szuverenitásának megerősödésével egyidejűleg mind szorosabbá válnak kölcsönös kapcsolataik, mind több a közös elem a politikájukban, gazdasági és társadalmi életükben, végbemegy fejlettségi színvonaluk fokozatos kiegyenlítődése. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai lezajlott kongresszusaikon összegezték az előző ötéves időszak tervteljesítésének eredményeit, kijelölték a következő ötéves időszakra országaik további sokoldalú társadalmi-gazdasági fejlődésének programját, megerősítették a testvérpártok közösen kidolgozott irányvonalát, amely az együttműködés további mélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések végrehajtását célozza. A nemzetgazdaságok fejlesztésében, a KGST-tagállamok egységének és összeforrottságá- nak megerősítésében rendkívül nagy jelentőségű az együttműködés további elmélyítésére, tökéletesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex program. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság és a többi KGST-szerv tevékenységét, amelyet a komplex program megvalósítása és a tanács XXV.—XXIX. ülésszakain hozott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében végeztek. Az a nagy munka, amelyet a KGST-tagállamok, a tanács szervei és a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezetei az 1971-1975. közötti években végeztek, lehetővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesztését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztésére irányuló komplex programban szereplő rendelkezések sikeres és lényegében idejében történő teljesítését. A komplex program megvalósításának évei alatt a KGST- tagállamok együttesen új, fontos intézkedések megvalósításához kezdtek hozzá. Az érdekelt országok közös erőfeszítésével nagy létesítmények építését kezdték meg a fűtő- és nyersanyagipari ágazatokban. Több két- és sokoldalú együttműködési megállapodást kötöttek, amelyek felölelik a népgazdaság növekvő ágazatait. Jelentős munka folyik a termelés szakosítás és kooperáció terén. Új nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések jöttek létre. Sikeresen befejeződött a jelenlegi ötéves tervek összehangolása. Rendkívül nagy jelentőségű a sokoldalú integrációs intézkedések első, 1976— 1980-ra szóló egyeztetett tervének elfogadása. Az egymással lebonyolított áruforgalom 1971 — 1975. között csaknem megkétszereződött és 1975-ben már A szocializmus természetének és magasztos céljainak megfelelően a KGST keretei között folyó együttműködés erősítése, a nemzetgazdaságok harmonikus fejlődéséhez vezet és módot ad az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődésére, segíti a gazdaságilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok gyorsított ütemű előrehaladását. Az ülésszak hangsúlyozza, hogy sokoldalú együttműködés fejlesztése a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítése és kiegyenlítése szükségszerű és törvényszerű történelmi folyamat a szocializmus és a kommunizmus építésében való előrehaladásuk során. több mint 70 milliárd rubelt tett ki. Eszerint az évi átlagos növekedés üteme 14,4 százalék volt, az 1966—1970. közötti 8.2 százalékkal szemben. Minden kommunista párt, minden szocialista állam — biztosítva a nemzetgazdaság tervszerű fejlődését, az anyagi, és munkaerőforrásoknak a társadalmi-gazdasági feladatok megoldására való mozgósítását, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak a termelőtevékenység valamennyi szférájában történő széleskörű bevezetését, a termelőerőknek országon belüli ésszerű elhelyezését — az új társadalom építésének általános törvényszerűségeire támaszkodva, sokoldalúan figyelembe veszi országa konkrét viszonyait, a társadalom továbbfejlesztésének szükségleteit a szocializmus és a kommunizmus építése során. Ugyanakkor az élet mindinkább bizonyítja, hogy állandóan mélyíteni kell a szocialista országok együttműködését. Ezzel kapcsolatban a KGST-tagállamok hangsúlyozták, hogy éles ellentét van a szocialista nemzetközi gazdasági kapcsolatok és az imperialista gazdasági kapcsolatok között. Ez utóbbioknak elkerülhetetlen velejárójuk a konkurencia, az ellenségeskedés, a kevésbé fejlett országok kizsákmányolása, nemzeti erőforrásaik kirablása, egyes országok más országok rovására történő fejlődése. A szocialista termelési viszonyok fölénye, az egyeztetett tervek alapján megvalósuló szocialista együttműködés előnyei különösen világosan rajzolódnak ki a tőkés gazdaságban lévő növekvő ellentmondások és elmélyülő válság- jelenségek tükrében. Ez az együttműködés a KGST tagállamok világgazdasági pozícióinak megerősödéséhez vezet, növeli a Kölcsönös Gazdasági Segítséq Tanácsának nemzetközi tekintélyét. Az ülésszak véleménye szerint megértek a feltételek arra, hogy még teljesebben kihasználják a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló komplex programban rögzített lehetőségeket az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, a KGST-tagállamok több életbevágóan fontos gazdasági problémájának közös megoldását. E céloknak felelnek meg a termelés főbb ágazataiban 10— 15 évre kidolgozott közös együttműködési célprogramok. Ezekben a KGST-tagállamok konkrét intézkedéseket határoznak majd meg, gazdaságilag indokolt szükségleteik kielégítésére az alapvető energia-, fűtő- és nyersanyagfajtákban, a mélyreható gyártásszakosításra és kooperációra a gépgyártás fejlesztésében, az alapvető élelmiszerekben és közszükségleti iparcikkekben mutatkozó ésszerű szükségletek fedezésére, közlekedési kapcsolataik modernizálására és fejlesztésére. Ezeknek, a KGST- tagországokban élő lakosság jóléte további emelésével szoros összhangban lévő programoknak elő kell mozdítaniuk a szocializmus és a kommunizmus építésének meggyorsítását, a szocialista államok gazdasági erejének megerősítését, növelniöik kell a KGST-tagállamok együttműködésének gazdasági fejlettségi színvonaluk kiegyenlítésében betöltött szerepét. Az együttműködési program a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag ágazatokban előirányozza, hogy a KGST-tagállamok dinamikusan fejlődő gazdaságát megbízhatóan ellássák a főbb energiahordozókkal, fekete és színesfémekkel, vegyinyersanyagokkal és villamosenergiával. Ezt úgy valósítják meg, hogy koncentrálják a nagy beruházásokat, egyesítik az érdekelt KGST-tagállamok anyagi és pénzügyi eszközeit, ésszerűbben helyezik el az energia- és anyagigényes termelést, megkezdik valamennyi fűtőanyagfajta további lelőhelyeinek kiaknázását, gyorsított ütemben kidolgozzák az új energiaforrások létrehozásának és az atomenergetika fejlesztésének módszereit. Az együttműködési program a gépgyártás terén a KGST- tagálíamok népgazdaságának technikai felszerelésével és rekonstrukciójával kapcsolatos problémák komplex megoldását tűzi ki célul. A legkorszerűbb gép- és berendezésfajták, valamint az élenjáró technológia meghonosításához, a késztermékek és alkatrészek gyártás- szakosításának és kooperációjának gyorsított fejlesztéséhez és mindezek érdekében a termékek műszaki paramétereinek szabványosításával és egységesítésével kapcsolatos munka fokozásához szab irányt. Ennek figyelembe vételével valamennyi országban gondoskodni fognak a gépipar sokoldalú, magas műszaki színvonalú fejlesztéséről. Az együttműködési program az alapvető élelmiszerek terén előirányozza a KGST-tagállamok lakossága szükségleteinek kiváló minőségű élelmezési cik-' A KGST-tagállamok kormányfői kinyilvánították azt a készségüket, hogy folytatják a Mongol Népköztársaság, valamint a Kubai Köztársaság fejlődésének meggyorsítására és gazdaságuk hatékonyságának fokozására irányuló különleges intézkedések megvalósítását, figyelembe véve a szocializmus építésének ezekben az országokban lévő sajátos feltételeit. A KGST-tagállamok kormányfői ismételten megerősítik, hogy az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése a jövőben is a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok bel- ügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúsáq és az elvtársi segítségnyújtás elvei alapján valósul meg. A hosszútávú célprogramok alapján két- és sokoldalú egyezményeket kötnek majd, amelyekben előírják a progkekkel történő kielégítését és a szükséges tartalékok megteremtését. A program együttműködési intézkedéseket irányoz majd elő az anyagi-műszaki bázis további megerősítése és a mezőgazdasági termelés in- tenzifikálásának fokozása céljából (gépesítés, ikemizálás, talajjavítás, vetőmag-termesztés, nemesítés stb.), beleértve az élelmiszerek korszerű ipari előállítási módszereinek kidolgozását és meghonosítását, a géprendszerek gyártásának növelését, korszerű technológiák kidolgozását a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Kidolgozzák a hiánycikkeknek számító mezőgazdasági termékek termelése gazdasági ösztönzésének formáit és módszereit. Ezen kívül minden egyes KGST-tagállam a jövőben is maximálisan kihasználja természeti-éghajlati viszonyait, hogy nagyobb mértékben elégítse ki szükségleteit gabonafélékből, takarmányokból, állati és más alapvető mezőgazdasági termékekből. A közszükségleti iparcikkek gyártása és kölcsönös szállítása bővítésének programja a KGST-tagállamok lakossága alapvető közszükségleti cikkék iránti szükségleteinek kielégítésére irányul. A program a kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztésére, a könnyűipar anyagi-műszaki bázisának rekonstrukciójára, nyersanyag-ellátásának megjavítására épül majd. A KGST-tagállamok közlekedési kapcsolatainak fejlesztését elősegítő együttműködési program, amely az összes szállítási módokkal kapcsolatban felmerülő távlati igényeik idejében való és fennakadás nélküli kielégítését kívánja megoldani, a különféle közlekedési eszközök korszerűsítésére, a nemzeti közlekedési hálózatok egymással és az európai közlekedési rendszerrel összehangolt, ésszerű fejlesztésére fog irányt szabni. A célprogramok kidolgozásáról szóló határozat a KGST- tagállamoknak azt az eltökéltségét tükrözi, hogy megerősítik és minden eszközzel fejlesztik az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció folyamatait, nemzeti és közös érdekből az együttműködés és kooperáció útján együttesen használják fel természeti kincseiket, anyagi és munkaerő- forrásaikat, a komplex programban lefektetett elveknek és céloknak megfelelően. E programok új lépést jelentenek a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztésének megerősítésében, és fényesen bizonyítják a szocialista gazdasági rend fölényét. Az ülésszak, hangsúlyozva a hasszútávú főprogramok jelentőségét, megállapította: ezek egész sor olyan intézkedést tartalmaznak majd, és összességükben a gyakorlati cselekvés olyan átfogó programját alkotják, amely elősegíti a KGST-tagországok gazdasági fejlettségi színvonala közelítési és kiegyenlítési folyamatának meggyorsítását. romokban szereplő célok és rendelkezések végrehajtását szolgáló konkrét kötelezettségeket a felek számára. Az ülésszak véleménye szerint a hosszútávú célprogramok kidolgozása és megvalósítása szükségessé teszi — a tudományos kutatások minden egyes országban folyó fejlesztésén kívül — a KGST-tagállamok tudományos-műszaki együttműködésének további bővítését. Az ülésszak jóváhagyta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által a hosszútávú együttműködési célprogramok kidolgozásának megszervezésében végzett imunkát. Egyúttal megbízta a bizottságot, hogy terjesszen a tanács XXXI. ülésszaka elé beszámolót a hosz- szútávú együttműködési célprogramok tervezeteinek kidolgozásáról. A tanács ülésszaka megbízta a KGST végrehajtó bizottságát, hogy szervezze meg és ikísérje figyelemmel a hosszútávú együttműködési (Folytatás az 5. oldalon) Dinamikus fejlődés a tagországokban Együttműködési programok Hosszú távú célprogramok
