Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-09 188. szám

2 Dunántúli napló 1976. július 9., péntek Szocialista városok vöröskereszt­tanácskozása Komlón Komló várossá alakulása ne­gyedszázados jubileumának eseménysorozatában fontos he­lyet foglal el a szocialista vá­rosok Vöröskereszt szervezetei­nek tanácskozása, amelyet a Városi Pártbizottság dísztermé­ben tartottak meg. Ajka, Du­naújváros, Kazincbarcika, Le- ninváros, Százhalombatta kül­döttei a vendéglátó komlóiak­kal együtt első ízben tárgyal­tak a vöröskeresztes munkáról. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára, dr. Petz Adóm, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének Baranya megyei titkára, Balázs Józselné, a Vö­röskereszt Baranya megyei tit­kára, Morber János, Komló vá­ros Tanácsának elnöke. Dr. Várady Sártdor, a városi rendelőintézet igazgatója kö­szöntötte a tanácskozás vendé­geit, majd Hartmann János, a komlói Városi Pártbizottság tit­kára mondott megnyitó beszé­det. Kijelentette, hogy Komló megtiszteltetésnek veszi, hogy helyet adhatott e fontos ta­nácskozásnak, s kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ese­mény nemcsak a szocialista városok vöröskeresztes munká­ját viszi előbbre, hanem előse­gíti egymás jobb megismerését is. Ezután tartotta meg „A Vö­röskereszt társadalompolitikai szerepe és sajátos leiadatai a szocialista városokban" c. elő­adását Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára. Foglalkozott a Vöröskereszt ál­talános tevékenységével, társa­dalmunk életében betöltött szerepével, majd arról beszélt, hogy a szocialista városok jel­legéből adódó kedvezőbb élet és munkakörülmények a Vörös- kereszt tevékenységében is éreztetik hatásukat. Mik a főbb jellemzők? Magasabb színvo­nalú a lakásellátottság, az or­szágosnál jobb a közműellá­tottság, a lakosság szociális összetétele és életkora is erő­sen eltér az országos átlagtól. Ezekben a városokban magas a Vöröskereszt szervezettsége, magasabb a taglétszám is. Tar­talmában gazdagabb az egész­ségnevelés, magasabb arányú a véradás és a tisztasági moz­galomban, a családvédelem­ben is többet produkálnak. A továbbiakban a városaik­ban folyó vöröskeresztes mun­káról számolt be Bakos Miklós, a várpalotai Városi Pártbizott­ság osztályvezetője, dr. Schö­be/ Ferenc, a dunaújvárosi ren­delőintézet igazgatója, Czakó Lajos, a kazincbarcikai Városi Pártbizottság osztályvezetője, Kovács lánosné, ajkai vöröske­reszt-titkár, Újvári István, a le- ninvárosi Városi Pártbizottság titkára, Balázs Gézáné, a száz­halombattai Városi Pártbizott­ság első titkára és Keserű Já­nosáé, komlói vöröskereszt­titkár. A tanácskozás résztvevői délután megtekintették a kom­lói városi kórházat. Útikönyvek A közelmúltban jelent meg és már kapható a pécsi köny­vesboltokban a nagy útikönyv­sorozatok két új példánya Több száz oldalas, színes ké­pekkel illusztrált: az Amerikai Egyesült Államok és Japán úti­könyv. A kis útikönyvsorozat új­donsága az olimoia színhelyét. Montrealt bemutató útikalauz. Újra megjelent a sokak által keresett Jugoszláv tengerpart és Szovjet Riviéra című könyv, va­lamint a leningrádi városka­lauz. A magyar városkalauzok közül ugyancsak régóta hiány­cikknek számított a Visegrád, Szombathely és Duna-kanyar című kiadványok, amelyek most újból kaphatók. A mi gyarokeinkröl van szó Óvodai helyzetkép (3.) Holnap ér véget az európai idegsebészek harmadik kurzusa Az alsóbbrendű úthálózat karbantartását ezentúl IFA gépkocsikra szerelt szóróládák segítségé­vel Végzik. A prototípus elkészítésére a KPM pécsi Közúti Igazgatósága kapott megbízást. Teg­nap a baksa—szabadszentkirályi úton mutatták az első elkészült darabot a szakembereknek. A kora reggel ellenére a stú­dió melletti kisasztalon kopog­nak az írógépek: az egyetemi lap, az Universitas munkatár­sai társadalmi munkában vál­lalták, hogy különkiadást ad­nak ki a tábor számára. Most azonban nemcsak ők dolgoz­nak, hanem az itt lévő jótollú táborlakók is. Szabolcs Bea például élete első cikkét írta meg, a szerkesztők szerint ki­tűnően. — Egy tréfás levelet Írtam haza, melyben elmagyarázom az otthoniaknak a címerezés rejtelmeit, bemutatom a tábor­lakókat, pontosabban „ciki­zem" az itteni kisebb-nagyobb visszásságokat, például a disz­kó százéves számait. Rali Wiederönders az NDK- ból érkezett: - Tizenhét éves koromban már jártam Magyar- országon, akkor nagyon tet­szett. örülök, hogy ilymódon visszajöhettem, mert nekünk diákoknak nagyon drága len­ne a turista-út/ A munka után Pécsre és a Balatonra visznek bennünket... A kocsik lassan kigördülnek, a tábor csendessé válik, a ku­koricatáblák pedig benépesül­nek. Szántó Péter A könnyűszerkezetes mód­szerrel épülő uj kertvárosi óvo­da mindenképpen sokat „csú­szik" majd, mint előző írásunk­ból kiderült. Hogy mennyit — erre még senki nem tud vála­szolni. A két hagyományos mó­don épülő új óvoda helyszínén viszont homlokegyenest ellen­kezőket tapasztaltunk. A pécsi raktárbázis szélén épülő 100 személyes óvoda munkálatain legalább 50 szak­ember: építőmesterek, villany- és vízvezetékszerelők, anyag­mozgatók serénykedtek. Az építőipari munkálatok ilyen di­namikus lendülete határozottan jó érzést okozott. Van ebben valami biztató: mindenki tud­ja a dolgát. így az óvatosan elhangzó ígéreteknek is na­gyobb a hitelük. Mindenesetre biztatóak. Építési szerződést méq itt sem kapott a munká­latok vezetője, viszont az ala­pozást január 5-én megkezd­ték, jelenleg a laikusnak is jól kivehetően állnak a szép egye­di tervezésű lapos épület falai; állnak a belső válaszfalak, egy- harmad részben készen van a vakolás is. — Hétvégeken két alkalom­mal is kijönnek a szövetkezet KISZ-esei segíteni, társadalmi munkában. Anyaghiányunk nincs. Szeretnénk, ha az au­gusztus 20-i műszaki átadás­hoz minden rendben lenne. A belépő új szerelő-részlegeket idejében, egy hé i korábban értesítjük. Kapacitásunk is van, így reméljük, minden sikerül. Nem szeretném, ha csúszna az átadás, mert azért engem meg­büntetnek ... — mondotta Kesztyűs Sándor építésvezető. Pécs-Meszesen, a Zsdanov utcai 150 személyes óvodát a Mecseki Szénbányák Karban­tartó üzeme építi. A munkála­tokkal itt jutottak a legelőbb­re, csaknem befejezés előtt ál­lanak. Ez az óvoda ugyancsak hagyományos módszerrel épült, ottjártamkor már a vakolással és a lábazatokkal is vegeztek. Folynak a belső szerelések, hátravan a mázolás, festés, a beépített bútorok beszerelése. A konyhában főzésre készen áll a hatalmas villanytűzhely; az üvegezésnek mindössze 20 szá­zaléka van vissza meg a par­kettázás. Vajon minek köszön­hető, hoqy itt minden az ütem­terv szerint idejében történik, s ennek következtében szeptem­bertől a szép új ovodát birtok­ba vehetik a környék óvodá­sai? Szeilert Béla művezetőtől a következő tájékoztatást kap­tam: — Az eredeti határidő 1976. december 31. volt. Az üzem Dózsa György kőműves szocialista brigádja felajánlot­ta, hogy a szeptemberi bá­nyásznapra teljesen elkészíti és • Meszesen minden a terv szerint történik • Változtatni az építőipar szemléletén átadja az épületet. (A felaján­láshoz egyébként a szakipari részlegek is csatlakoztak.) Egy éven belül Pécs I. (Me­szes) kerületi városrészében legalább négy olyan iskolai vagy óvodai építkezést sorol­hatnánk fel, amelyik vagy pon­tosan a batáridőre, vagy jóval előtte fölépült. Valamennyit a Mecseki Szénbányák valame­lyik építő részlege készítette eh Hogyan lehetséges ez náluk, amikor megye- és országszerte az állami vagy tanácsi kivite­lező vállalatok iskola és óvo­daépítkezései mindenütt kés­nek, pontosabban mindenütt ezek maradnak el. Érdeklőd­tem, s a bányász építők vála­sza minden esetben így hang­zott: „Kérem, hiszen a mi gye­rekeinkről van szó! . . ." Az oktatásügyi létesítmények fölépülése jobbára mindaddig állandóan késni fog, amíg az építőipari vállalatok, üzemek, és alvállalkozóik felelős veze­tőinek szemléletében ki nem alakul az, hogy „elvegre a mi gyerekeinkről van szó! ..." Sürgető feladat lenne végre ezt építőiparunkban is fölmér­ni és megfontolni. Wallinger Endre Egy teljes hétig voltak Pécs vendégei az európai idegsebé­szek. A százharmincöt vendég Európa minden országát kép­viselte. A résztvevők ezen a hé­ten egy öt kurzusból álló to­vábbképzés harmadik kurzusát hallgatták végig. Az elsőt Bruxellesben tartották, és az agysérülések sebészetével, a másodikat Giessenben, és a gerincvelő-betegségek műtéti eljárásaival foglalkozott. Pé­csett az agyi erek sebészete volt a kurzus témája. A „házi­gazda", dr. Merer F. Tibor egyetemi tanár, a POTE Ideg- sebészeti Intézetének igazgató­ja válaszolt néhány kérdésünk­re. — Az öt kurzus — mondta — felöleli az idegsebészet tel­jes oktatási anyagát. Szüksé­gesek ezek a továbbképzési formák, hiszen az idegsebészet az utóbbi évek leggyorsabban fejlődő szakmája. Aki lépést Az ország- legnagyobb nem­zetközi építőtáborában, Sátor­helyen kidugta fejét a zöld le­velek közül a kukorica-címer, így már semmi sem akadályoz­hatja meg, hogy a táborlakók valóban mezőgazdasági szak­emberekké váljanak Két nap­ja öt nyelven hangzanak a szakkifejezések: az apasor, meddősor, címer önbeporzás s azt is mindenki tudja, hogy legfeljebb három levéllel sza­bad kirántani a kukorica címe­rét. A tábor első hete után már látszik: bevált a diák-önkor­mányzat, az, hoqy nincs egye­temi-főiskolai oktató a gyere­kekkel. — Egyik legnagyobb gondunk a pénzügyi szervezés volt — mondja Krizsik József, a köz­gazdászok és a gazdasági iro­da vezetője. — „Nagystílű had­művelettel" megoldottuk, hogy a hozzánk érkező kulturális cso­portok a gazdaság két másik táborában is fellépjenek, ezért kaptunk a gazdaságtól 18 000 forintot. Ez a kulturális és sport alap A mqgyei KISZ-bi- zottság 20 000 lorinttal járult hozzá kiadásainkhoz, így most már anyagi gondjaink nincse­nek. Az étkezésért napi tizen­nyolc forintot fizetünk, és iga­zán nem panaszkodhatunk: na­ponta négyszer kitűnő ellátást kapunk a két konyha mintegy harminc főnyi személyzetétől. Reggel hat óra van, a tá­bor kapujában teherautók, au­tóbuszok várnak a munkába indulókra, ^z egyik fiút, aki oldalról akar a kocsira mászni, alaposan leteremti Schaub Ilo­na, a rendkívül erélyes tábor­vezető helyettes, a tanárkép­zősök vezére. — Titkos vágyunk, hogy jú­lius 17-re elérjük a félmilliós termelési értéket — mondja - ha úgy dolgozunk, mint teg­nap, akkor remélhetőleg sike­rülni fog. Nem sajnálunk a jó munkáért semmit: két nap óta a napi első helyezett brigád két láda sört kap, talán ez is lelkesíti a többieket. A sörrel egyébként bajok vannak; ide közvetlenül a pécsi sörgyár szállítana, de úgy tűnik, nagyon keveset. A gyerekek szomjasak, és főleg a külföldieknek nincs arra pénzük, hogy a tizenegy forintos cseh vagy jugoszláv sört vásárolják. a sátorhelyi földeken Ötszáz diák akar tartani ezzel a fejlődés­sel, napra készen kell ismernie minden új eredményt. — Mi volt az utóbbi évek legnagyobb eredménye? — Egy diagnosztikai eljárást említenék, a tomográfiát. Ezt bonyodalmas lenne így, rövi­den elmagyarázni, a lényege, hogy egy röntgenkészülék több rétegből sugároz impulzusokat egy komputerbe, amely pillana­tok alatt jelez bármiféle elvál­tozást . . . — Magyarországon van-e ilyen tomográl? — Méq nincs. A készülék meglehetősen drága, korszerű változata csaknem kétmillió nyugatnémet márka. Ezzel ter­mészetesen nemcsak a kopo­nyát, hanem a test bármely részét lehet vizsgálni. Jugo­szláviában van két ilyen Sean- ner tomográf, de úgy tudom, hogy a pécsi egyetem is tár­gyal egy ilyen készülék esetle­ges vásárlásáról. Reméljünk. — Hol tartják meg a hátra­levő két kurzust? — A következő színhelye a franciaországi Montperlier, az utolsóé Manchester lesz. — Mi volt a vendégek be­nyomása Pécsről, hogyan érez lék magukat ezen a héten? — Zökkenő nélkül zajlott eddiq minden, holnap még meglátogatjuk a Budapesti Idegsebészeti Intézetet, s csak utána, szombaton utaznak ha­za a résztvevők Pécsről. A kur^ zus érzésem szerint jól sikerült, a szervezés jó volt, a vendégek elégedetten távoznak. — Kampis — Iskolai füzetek, engedménnyel Még alig fejeződött be az iskolaév és máris ellátta az üzleteket új iskolaszerekkel a PIÉRT. Baranya megyében 800 ezer füzetet igényeltek, ez nem sokkal több a tavalyinál. Az előző évekhez hasonlóan az egyes üzletek a vásárlók igé­nyei szerint csomagolják a fü­zeteket, és mint tavaly, idén is július 15-től augusztus 15-ig 20 százalékkal olcsóbban ve­hetik meg az előrelátó szülők az iskolai füzeteket. Bár ez az összeg a fogyasztónak kevés kedvezménynek tűnik, orszá­gosan 8 millió forint kedvez­ményt jelent. Hiánycikk volt már régóta a rajztábla. Idén elegendő lesz negyedes és műanyag táblá­ból, összesen csaknem 7 ezer darabot igényeltek Baranyá­ban. Megújult a táskadivat is. Sok a színes, rátétes, kézben és vállon hordható iskolatáska. A műanyagból készült táskák teljesen tért hódítottak, kiszo­rítva a bőrből készülteket. Rendkívül széles a töltőtoll és golyóstoll választék, pasztellbő! behozatalra szorulunk, de idén már örvendetesen sok olcsó importáru van az üzletekben. Jelentősen bővült a választék tolltartóból is. A régi, nagy he­lyet elfoglaló redőnyös és egyéb megoldású fából készült áru helyett változatos formájú és színű műanyagból készült tolltartókat igényelnek egyre többen, ezért bővítették a vá­lasztékot. §!!!!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom