Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-07 186. szám
6 Dunántúlt napló 1976. július 7., szerda Személyi mentesítés — önerőből A korszeiű háború várható körülményeit figye- lembevéve igen fontos feladat a városi lakosság védelmének megszervezése. A tömegpusztító fegyverek megjelenésével minőségileg változott a lakosság veszélyeztetettsége, s ezzel a védelem és a védekezés jellege is. A tömegpusztító eszközök alkalmazása felveti a lakosság tömegméretű védelmének szükségességét. Ezt országosan egységesen, de megyénként és városonként differenciáltan kell megszervezni, azaz a védelmi feladatok tervezésénél és kivitelezésénél eltérő követelményeket kell alkalmazni a közvetlenül vagy közvetetten veszélyeztetett területeken. A városi lakossáq védelmének alapelve a veszélyeztetettségtől függő, azonos szintű védelmet nyújtó intézkedések megvalósítása. Biztosítani kell a lakosság tömegméretű védelmét, a védelem szervezett megvalósítását rövid idő alatt, továbbá a szükséges gazdaságos megoldásokat. A védekezésre való felkészülés nagy és bonyolult feladata a társadalom összefogásával oldható meg. Megvalósításában részt kell vennie valamennyi állami és polgári szervnek, a lakossáq legszélesebb rétegeinek. Bizonyos, már békében megvalósított rendszabályok lakosságra vonatkozó feladatait a radiológiai-bio- lógiai-vegyi (RBV) védelmi tervek rögzítik. A lakosság által végrehajtandó megelőző és aktív feladatok megkezdésére a veszé- lyeztetettségi időszakban vagy azt megelőzően kerül sor a PV parancsnokságok intézkedése alapján. Az ismertetendő megoldások főleg a másodlaVárosi lakóházak és ház tartások RBV-védelme gos hatás által veszélyeztetett városokra vonatkoznak, de utalnak a közvetlen hatásnak kitett városok lakosságára is. Városi lakóházak védelme Elsőrendű cél a levegőben lebegő radioaktív porok és mérgező vegyi harcanyagok lakásba való bejutásának megakadályozása vagy csökkentése, a fény- és hőhatás csökkentése. A védelmi feladatok a család részéről egyedileg, bizonyos tekintetben elszigetelten, részben azonban társadalmi összefogással valósíthatók meg. Az alkalmazható anyagok több megoldást kínálnak. A lakosság fő tennivalóit az alábbiakban ismertetjük. A szabadba nyíló ablakokat be kell falazni vagy homokzsákkal kell berakni, illetve az ablakkeretet tömítőszalaggal, műanyaq légelzáró szalaggal kell légmentesíteni. Ha az ablak befalazása nem oldható meg, célszerű bóraxban átitatott sötét anyagból készített függöny felszerelése a fényálcázás, a hőhatás csökkentése érdekében. Az ablaküveget ajánlatos kívülről mésszel vagy fehér festékkel lefesteni. A hagyományos függönyöket el kell távolítani. Biztosítani kell a bejárati ajtó légmentes zárását, s attól 1—1,5 méter távolságban elhelyezett sűrű szövésű anyagból készült függönynyel kell megakadályozni a szennyező anyagoknak a lakásba való bejutását. A szabadba nyíló kémények, szellőző csatornák lezárásához szükséges anyagokat készenlétben kell tartani. A lakásokból el kell távolítani a gyúlékony anyagokat; a szükséges, köny- nyen gyúló eszközöket (ruhanemű, lábbeli stb.) szekrényben kell tartani. El kell végezni az épület lomtalanítását és meg kell akadályozni q porképződést. Ellenőrizni kell a tűzcsapokat, a tartalék víz és homok tároló eszközöket fel kell tölteni. Célszerű minden háztartásban mosószereket és tisztítóeszközöket tartalékolni. A családoknak fel kell készülniük az épület és a személyi mentesítés önerőből történő végrehajtására, s meg kell ismerkedniük a közműelzárós és kikapcsolás lehetőségeivel. (Az épület alatti pincék átalakítását, lakosságvédelmi szükségóvóhelyek létrehozását későbbi cikkünkben ismertetjük.) Háztartási élelmiszerek védelme A lakosság többnapos ellátását szolgáló élelmiszer és vízkészlet védelmét családonként is biztosítani kell, gondoskodva az éléskamrában tárolt készletek szennyeződés elleni védelméről. Fontos, hogy veszélyeztetettséq esetén a lakosság több napra elegendő saját élelmiszer- és vízkészlettel rendelkezzen. Figyelembe kell venni, hogy a forgalmazott élelmiszerek egy részének csomagolása már békében is megfelel a védelem követelményeinek. A lakásban* tárolt élelmiszerek szennyeződés elleni védelme az alábbi módokon biztosítható: Megbízható védelmet nyújt a hűtőszekrényben történő élelmiszer-tárolás. A védelemre sokféle eszköz használható fel, például impregnált papír, különféle fóliák, gumizott vászon, zárható bádogüveg és műanyaq edények. Az ömlesztett darabos és folyékony élelmiszereket lezárható fém- és üvegedényekbe, illetve műanyag zacskókba kell helyezni. Az ivóvíz tárolására és megóvására jól zárható üveg- és műanyag edények használhatók. A tárolóedényeket és eszközöket még letakarással is védjük a szennyeződéstől. Beregi Károly A Dunántúli Napló polgári védelmi mellékletében két átfogó ismertetőt közlünk a városi és vidéki háztartások védelmi lehetőségeiről. Megyénkre egyaránt jellemző a nagymérvű urbanizáció és az aprófalvas településhálózat. A két életforma keretei eltérők, mégis sok esetben hasonló védelmi lehetőséget kíván. Alapvető a veszélyhelyzetet okozó károsító hatás összetett tulajdonsága, amefy minden esetben azonos hatásmechanizmussal jelenik meg. A védelem módja és céltudatos kiválasztása minden esetben a helyi sajátosságok maximális kihasználásával és az ötletek változatos sokaságával valósulhat meg. A védekezés megvalósítása az irányított tennivalókon túl egyéni cél is és az önvédelem hatásosságának fokozása érdekében tesszük közzé két összefoglaló ismertetésünket. írásaink azonban számos olyan kérdést vetnek fel, amelyek további részletesebb tájékoztatás igényét keltik fel az olvasóban. Ezekre későbbi mellékleteinkben térünk majd visz- sza. POL GÄ PL VE □E LEM Nyugdíjastalálkozó A Fegyveres Erők Klubja szervezésében a közelmúltban tájékoztató volt a nyugdíjas klub részére „A polgári védelem időszerű kérdései" címmel. A tájékoztatót Fehér József ezredes, a polgári védelem Baranya megyei törzsparancsnoka tartotta. A középpontban az új Honvédelmi Törvényben meg- harozott legfontosabb feladatok végrehajtása volt. Az előadás történeti áttekintést adott a mostani fejlettségi szintig való elérkezésig megtett útról. Az előadás és a tájékoztató elhangzása után kötetlen beszélgetés keretében a nyugdíjasok évtizedes tapasztalataikból fakadó ötletekkel és javaslatokkal segítették a polgári védelmi munkát, s kinyilvánították azt az igényüket, hogy hasonló tájékoztatók rendszeresítésével élénkítsék a nyugdíjasok és az aktív szolgálatot teljesítők kapcsolatát. Az élelmiszerektől az ivóvízig minden megmenthető Élelmiszerkészleteinket, ivóvízkincsünket és az állatállományt károsító szennyező és fertőző veszélyek forrása sokféle lehet, az ellenük való védekezés lehetősége azonban megvan. Vannak olyan módszerek, amelyek a tömegpusztító fegyverek hatásait, következményeit csökkenteni tudják. Ilyen módszer elsősorban a megelőző RBV-váde!em. Tartalom és megvalósítás A megelőző RBV-védelem műszaki munkálatok és rendszabályok összessége, amelyek megakadályozhatják, hogy készleteinket és az állatállományt a tömegpusztító fegyverek hatásai közvetlenül érjék A megelőző védelmi intézkedések már békében életbelép- nek. Célszerűen kell megszervezni az élelmiszerek, termények stb. tárolására használt helyiségek védelmét. A megelőzés lehetőségei közül a tárolt termékfajtáktól és a tárolóhely zártságától függően számításba jöhet a légmentes elzárás, a letakarás vagy befedés, a földréteggel való letakarás, a földalatti tárolótérben való elhelyezés, a légmentes elzárás és szűrt levegő biztosítása, valamint a különleges egészségügyi rendszabályok életbeléptetése. A mai ember háztartása alig képzelhető el bizonyos néhánynapos élelmiszerkészletek nélkül. Ezek általában legalább két hétre elegendők, s adott körülmények között döntő fontosságúvá válhatnak. Hogy e készletek milyen élelmiszerfélé- ket tartalmaznak, az a család általános étkezési szokásaitól függ. Zsír. liszt, cukor, szalonna, konzervek, befőttek felte- I e*ően mindenhol megtalálhatok. Milyenek ezeknek az élelmiszereknek a védelmi lehetőségei? Mindenekelőtt a tárolóhelyi- séaek szabadba nyíló aitóit, ablakait úgy kell lezárni (legalább az egyiket nyitható módon), hogy oda semmiféle por, vagy füstszerű anyag ne juthasson be. A lezárásnak tehát légmentesnek kell lennie. Ha a helyiség aitaja közvetlenül a szabadba nyílik akkor célszerű az aitón belül műanyag szigetelő függönyt is felszerelni. Emellett a tárolt élelmiszerek védelméről is gondoskodni kell, minthogy a tároló helyiséqek tökéletesen légmentes elzárása teljes biztonsággal nem lehetséges. A tárolt t^mékeket célszerű a bolti csomagoláson kívül d védelem hatásosságának érdekében még egyéb anyagokkal is beburkolni. Igen fontos feladat a kenyér és péksütemények védelme, amit nehezít, hogy ezek az élelmiszerek csomaqolatlanul kerülnek forgalomba. Védelmükre műanyagzsókot, többrétegű műanyagfóliával történő letakarást ajánlunk. A zsírt célszerű hűtőszekrényben tárolni, vagy légmentes, hűvös helyiségben többrétegű csomagolásban tartani. Az étolaj csomagolása megnyugtató védelmet nyújt. A hús- és húskészítmények védelmét legmegfelelőbben a hűtőszekrényben biztosíthatjuk. A tartósított élelmiszerek közül a konzervfélék és befőttek légmentesen lezárt üveq vagy fémdoboz csomagolása teljesértékű és hosszantartó védelmet biztosítanak. A tej és tejtermékek védelmét hűtőszekrénnyel, vagy jól zárható fémdobozzal ajánlatos megoldani. A háztartási qyümölcs és zöldségkészletek védelmét többréteges fóliás letakarással, vagy hűtőszekrényes tárolással oldhatjuk meg. Termény- és takarmányvédelem A mezőgazdasági termények kisebb, de a túlélés szempontjából fontos részét a háztáji gazdaságokban termelik, s naqyrészük a fogyasztás vagy felhasználás előtt tárolásra kerül. Védelmük elsősorban a tárolóhely védőképességétől függ, s a legtöbb tároló- helyiség olyan, hogy abban mindenféle termény tárolható. A védelem lehetőségeit is ezek szempontjából kell vizsgálni. A padlástéri tárolás ma már korszerűtlen módszer, de a védelem szempontjából is a lehető legrosszabb megoldás. Az itt tárolt készletek védelmét csomagolással és zsákolással oldhatjuk meg. A górék védelme ponyvával vagy fóliával való letakarással látszik a legalkalmasabbnak úgy, hogy a letakarás az uralkodó szélirányban kétrétegű legyen. A gumós terményeket, zöldségféléké* Drizmázással vagy ver- meléssel védhetjük meg. Lényeges azonban a szalmás, majd legalább 15 centiméteres földtakarás. A takarmány- féléknek iá védelmet; nyújt az épített vaqy ásott siló — légmentes lefedéssel. Nehezebb a szálastakarmányok védelme. Ezeknél a kazalletakarás, vagy a bálázás módszere aiánlatos. A letakarást ponyvával, fóliával végezzük. Az állatállomány védelme A háztáji állatállomány védelme az állattartó építmények védőkészségének fokozásával, a léqmentes elzárás kialakításával, esetleg szűrtleve- aős szellőztetéssel, takarmány és ivóvíz tartalék képzésével, valamint a közegészségügyi rendszabályok szigorú betartásával oldható meg. Az épületek már önmagukban is bizonyos védelmet nyújtanak. A védelem fokát növelhetjük olyan átalakításokkal, amelyek meggátolják a rádióaktív porok, vegyi és biológiai harcanyagok behatolását. Az épület réseit, nyílászáróit légmentesen lezárjuk és a falakat úgy vastagítjuk, hogy a radioaktív sugárzást legyengítsék. Lényegében az istállók légmentesítésére törekszünk annak ellenére, hogy az ilyen környezel az állatok számára igen kedvezőtlen. Az alkalmazható módszerek közül az egyszerű lezárás azt jelenti, hogy minden nyílást légmentesen lezárnak addig, amíg az állatok egészségi állapota ezt engedi. Ez az állapot kísérleti adatok szerint 8—9 órán át tartható fenn. Az elzárás időtartama azonban 5—7 nap is lehet, ezért az egyszerű elzárást közbeiktatott szellőztetésekkel meg kell szakítani, vigyázva arra, hogy a felnyitás az uralkodó széljárással ellentétes oldalon történjen. A szűrtlevegős lezárást háztáji gazdaságainkban nem tudjuk biztosítani. Az elzárt állatállomány részére legalább 3—5 napos takarmány- és ivóvízkészletet kell biztosítani, s ezt az állatokkal együtt kell elzárni. Az állatok étrendjében a szálastakarmányok részaránya lehetőleg a normálisnál kisebb legyen. A szemes takarmányt egyébként zsákolva, a szálast pedig bálázva célszerű az istállóban elhelyezni. Ivóvizünk védelme A kutak, források szennyeződése elsősorban a szabadon hagyott felületeken történhet, másodsorban pediq az oldalirányú beszivárgásokból. Feladatainkat a szennyeződés lehetőségeiből kiindulva e két irányban kell megvalósítani. Biztosítani kell a víznyerőhely közvetlen letakarását — légmentes elzárását —, védőépítményeket kell készíteni, s a viznyerőhely környezetét szükség szerint át kell alakítani. Tóth Imre Hírek A Mecseki Ércbányászati Vállalat polgári védelmi parancsnoksága az üzemi törzsparancsnokok bevonásával a polgári védelmi szervezetek továbbfejlesztéséről tárgyalt. Egyeztették az elgondolásokat és javaslattal éltek új alakulatok létrehozásáról. A városi polgári védelmi parancsnokság szakszolgálati parancsnoki értekezleten tárgyalt a szakoszolgálati alakulatok továbbfejlesztéséről. Meghatározták azt is, hogy a vállalatoknál milyen alakulatok létrehozása lehetséges. A Pannónia Sörgyárban parancsnoki értekezleten értékelték a végzett munkát, tárgyaltak a soronlevő feladatokról és a vállalat polgári védelmi szervezetének korszerűsítéséről különös figyelemmel a gyár élelmiszer-gazdasági jellegére. A Pécsi Kesztyűgyárban a vállalati polgári védelmi szervezet továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyaltak. Mint ismeretes, a vállalatnak több megyében vannak üzemei, s ezt figyelembevevő tervek alapján tettek ajánlást a polgári védelmi szervezetek kialakítására. Az ifjúság honvédelmi nevelésének keretében az elmúlt tanévben a szilvási általános iskolában oldották meg a legeredményesebben a polgári védelmi oktatást. A foglalkozás levezetéséhez a városi parancsnokság adott segítséget. A Vöröskereszt komlói városi szervezete vezetőségének második negyedévi munkaértekezletén a városi törzsparancsnok előterjesztése alapján tárgyaltak a polgári védelmi szervezetek korszerűsítésének feladatairól, s a lakosságból szervezett egészségügyi alegységekkel kapcsolatos elképzelésekről. Könyvismertetés a biológiai fegyver és az ellene való védekezés „Az atom- és hidrogénbomba mellett a legveszélyesebb tömegpusztító fegyverek azok, amelyek más élőlényeket — embereket, állatokat, növényeket egyaránt — azok súlyos betegségét vagy pusztulását okozó betegségekkel fertőzik meg. Veszélyük annál is inkább jelentős, mert az érintett körzetek a csapás után is még hosszú ideig teljességgel alkalmatlanok bármiféle élet elviselésére. Ezeket a fegyvereket nevezzük összefoglaló szóval biológiai fegyvereknek. A könyv elsősorban arról szól, miképpen készülnek az imperialista hatalmak egy biológiai fegyverekkel megvívandó háborúra. Ennek során kap átfogó képet az olvasó a biológiai fegyverek fajtáiról, a mikrobákról és toxinokról, az általuk okozott betegségekről. A biológiai fegyverek elleni védelem képezi a mű további tárgyát mind a polgári lakosság, mind pedig a harci helyzetre vonatkoztatva. Az olvasmányos formában, mégis tudományos igénnyel megirt könyv a témakör legújabb adatait tartalmazza a szovjet és más nemzetek legjelentősebb publikációi alapján." Ezzel az ajánlással adta ki a Zrínyi Katonai Kiadó „A biológiai fegyver és az ellene való védekezés" című szovjet szerzőkollektíva által összeállított könyvet. A mű mindazok számára hasznos ismereteket nyújt, akik a polgári védelem szervezetében tevékenykednek. Jó és hasznos olvasmány a téma iránt érdeklődők számára is. A könyvet ezúton ajánljuk azoknak a figyelmébe, akik a polgári védelem szak-alegységeiben teljesítenek szolgálatot.
