Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-05 184. szám
Sopronyi Géza lárogatós Zenthe Ferenc harmincnyolc bajusza IHangja keservesen zokogott, hívogatóan rimánkodott Básti Lajos maszkkészités közben. A sminkszoba titkaj Gumitejjel bekenik, majd szárítják Egy Emberről és a tárogatóról beszélek most. Az Ember és a tárogató abban hasonlít egymásra, hogy mindkettő hét évtizedet ért már meg, de a hangszer talán még többet is. Nevezhetem a történetet mesének, mert a hangszer sok évszázados históriája, amit viszont az embernek köszönhet, ugyancsak mesébe illő. A siklósi vár spanyolbástyájánok köcsipkéi között bujkált már az alkonyat, amikor vala honnan egy tárogató bús hangja áradt. Zokogott, majd Ősz operaénekesünk haját a szerep kívánalmainak megfele löen barna hajspray-vel fújták oe évekkel ezelőtt. A lemosás után nem ősz, hanem égő piros haj virított a másnapi zeneaka démiai fellépése előtt álló mű vész fején. Minden elképzelhe tő, szőkítő, fehérítő módszerrel megpróbálkoztak. De csekély eredménnyel . . . Maradt az olló és a hintőpor! „Bűvös laöoratériunV Szivárvány színű szem- és szájfestékek, púderek, pamacsok, műszempillák, kopasz- és bozontos parókák össze-vissza sóga .és jókedvű kakofónia — mindez egy mondatnyi jellem, zéssel a sminkszoba. Ahol a szerep parancsára az emberi arc, test mindent elhitető és félrevezető álöltözéke a smink, a maszk készül. Műterem, alkotó szoba, „bűvös laborató bum" és a színészek, rendezők, egyik legkedveltebb találkozó helye. A televízió IV-es stúdiójában, ahol a tévéjátékokat készítik, nem ritka a 60—70 színésszel és statisztával készülő nagy produkció. S ez mind külön smink, maszk, amelyet fáradhatatlan fantáziával, korhűen, szerepre és színészi alakra formában gondolatban meg kell tervezni és aztán ami még sokszor ennél is nehezebb „kivitelezni", elkészíteni. — Fekete-fehérben és színesben gondolkodni nem is olyan könnyű — meséli Sommer Katalin maszkmester. Amikor az első színes tévéjátékot, az „Iphi- genia Aulisban" készítettük a szokásos módon lekentük, kifestettük, maszkíroztuk a színészeset. Elkezdődik a felvétel és pillanatokon belül mindenki elhűlve néz a vezérlőfülke képernyőjére. Mint az „újévi malo- cok" olyan rózsaszínűén néztek ki a színészek. S mit tesz a véletlen? Izgalmamban felkaptam egy ott heverő zöld napszemüveget. S már tudtam mi a megoldás. Ha az eddigi alapfestékbe zöldet keverünk a „színesbe", testszínt kapunk. A ráncok készítése A fogorvosi székhez hasonló, de annál jóval kényelmesebb és hivogatóbb sminkfotelben sokszor több órát is eltölt a színész, mire maszkja elkészül. Ha például fiatal arcot kell időssé átvarázsolni, akkor először folyékony gumitejjel lekenik, kifeszítve hajszárítóval megszáritják, addig amíg a bőr „igazi ráncos nem lesz". S ezután kezdődhet a kifestés, amellyel a ráncokat még hang- ■■úlyosabbá lehet tenni. Ha netán a szerep még szakállat és bajuszt is kíván, akkor vagy szálanként ragasztják fel, vagy külön egy tülIre subaszerűen csomózzák be s formára vágva kerül aztán felragasztásra. (A ienkes kapitánya forgatása során Zenthe Ferenc 38 bajuszt „fogyasztott" el.) Szinte semmi, i.sak egy-két gyöngy, kagyló gondolja majd a néző a nemrégiben elkészüt Ezeregy éjsza ka című tévéfilm láttán. Pedig Sálár Anikó „szinte semmi" testsminkje három órán át ké szült nap mint nap a forgatás során. — Minden darab egy új kísérlet — mondja Sommer Kati. — A nemrégiben bemutatott I eladat c. tévéjáték forgatása előtt már 3 hónappal elkezdtük egy antropológus szakértővel a rendező elképzelései és az adott technikai feltételek mellett a figurákat elkészíteni. Dante: Pokol című tévéjátékénak a nagy attrakciója a megfagyott, megjegesedett fej megkreálása volt. A borotva habtól kezdve a felvert tojáshabig mindennel próbálkoztunk, mire végre rájöttünk, ha a parókára gyertyát folyatunk a ka metán keresztül, igazi hatást nyerünk el vele. A stúdióbon kialszik a piros lámpa. Vége a forgatásnak, félóra pihenő. A sminkszobában pedig lépni is alig lehet A kővetkező jelenet szereplői már izgatottan lesik „átváltozásukat” a tükörben. Varga Agnes Ujiárendezték az ibafai pipagyüjteményt IV /I a már aligha ketelke- * '' * dik abban bárki is, hogy az ibafai papnak fapipája van, de ha netán a hitetlenseg magja kélne, akkor a népszerű kupié tüstént magyarázatot is ad: „mert az ibafai papi pipa papi fapipa". így már érthető ugye?! S méginkább azzá lesz, ha megtekintjük Ibafa országos hirü gyűjteményt, az újjárendezett pipamúzeumot. Ibafán az a különleges dolog esett, hogy előbb született meg a legenda, s csak ezután kezdték komolyan venni, Roboz István, kaposvári hírlapíró dalszövege énekelte meg előszór Hangái (Schreyer) Nándort és fülessé lett pipáját. A szöveg és o pattogós dallam hamarosan országszerte ismertté vált, s ahogy mondani szokás, az inasok is ezt fütyülték. így azután, hogy csorbo ne essék a „becsületen” a község plébánosai Balkáni csibukok, veretes tajtékok szinte kötelességüknek érezték a pipagyűjtést. Az a híres, nevezetes papi fapipa azonban egyáltalán nem is olyan régi, hiszen 1934-ben ajándékozták a hívek Sarlós (Schahter) Ferenc plébánosnak. A remekmű egyébként Gerber Béla iparművész kezemunkáját dicséri. Azután mind több pipát kaptak a helybéli papok, s lassacskán létrejött a pipagyűjtemény. B. Horváth Csilla, a Janus F'annónius Múzeum muzeológusa rendezte újjá a gyűjteményt. Több tabló és tizennégy tárló mutatja be a ma már háromszáznál is több pipát. ízelítőt kapunk először is a dohány és NÉZZE ON IS ÚJ TELEVÍZIÓN AZ 1976-OS OLIMPIÁT! Ezt kívánja elősegíteni A BARANYAKER televízió akciója! Ha bármely típusú televíziót (hordozható tipusok kivételével) vásárol JÚNIUS 15-TÖL JULI US 31-IG JUGOSZLÁV ANTENNÁT vagy HÁZTARTÁSI MIXERT AJÁNDÉKOZUNK. montrealyó MECSEK ARUHÁZ, SZLIVEN ÁRUHÁZ, KERTVÁROSI KISÁRUHÁZ műszaki osztályain. 21. sz. Műszaki boltban, Széchenyi tér 6. 22. sz. Műszaki boltban, Kossuth Lajos utca 21. 47 sz. Iparcikk boltban, Középmeszesen Vidéken: a komlói, mohácsi, siklósi, szászvári műszaki boltjainkban. a dohányzás történetéből ... 'A Nicotiana, azaz a dohány a burgonyafélék családjának nemzetsége. Amerika felfedezése után Kolombus nyomban megismerte a bennszülöttek révén es igazán nem sokáig váratott magára maga a szenvedély sem, hogy világszerte megismerjék. Az első dohánymagvat állítólag Jean Nicot diplomata hozta magával Franciaországba. A dohány élvezetét kezdetben ugyancsak tiltották, Stuart Mária fia, I. Jakab sajátkezűleg írt ellene egy munkát Misokap- nos címen, amelyben a pokol találmányának nevezi. Később egyházi átok is sújtotto a dohányosokat. Korabeli krónikák úgy beszélik, hogy Magyarországon a törökök és a nyugati zsoldosok terjesztették el. Állítólag Bornemissza Pál erdélyi püspök telepítette le először Erdélyben. A pipa maga egyébként az indiánoktól származik. Mai alakjában egy osztrák orvos, Franz Vicarius készítette először 1689-ben. Az ibafai pipamúzeum tárgyainak bemutatása néhány sorban lehetetlen feladat. Ki tudná mégcsak felsorolni azt a számtalan pipakülönlegességet. Tányéros pipa, címeres pipa, balkáni csibukok, ezüsttel berakott fapipák, veretes tajtékok, gyökérpipák, csalódipipák és a különböző alkalmi pipák mind-mind egy-egy kuriózuma a dohányzás történetének. Ugyancsak ötletes rendezés, hogy ezúttal mind több tárgy illusztrálja a dohányzás segédeszközeit is, de helyet kaptak még a szipkák képviselői és a mai modern, de tetszetősnek egyáltalán nem mondható pipák is. (F) keserves panaszba csitult, hogy később hívogató rimánkodás- sá erősödjön. Egy idős férfi alakja bukkant elő az ódon lalak közül: Sopronyi Géza játszott, az idei várfesztivál megnyitóját fújta. S amíg beszélgettünk elődeit láttam benne: pásztor, lett és janicsár ze nész, győzelmét ülő lódingos kuruc vitéz, majd hangszerét rejtegető szegénylegény is. — Bakonyán születtem és már gyermekkoromban muzsi- kálgattam többed magammal téli estéken és vasárnap délutánokon. Azután később harminc évig zenekarban játszottam, mint klarinétos. Amikor nyugdíjba mentem, vettem egy nagyon öreg, viharvert tárogatót, ez is elég régen volt már. Azóta játszom ezen a hangszeren. bár nehezebb vele bánni, mint a klarinéttal. Az emberek szeretik a tárogató muzsikáját, azt mondják, hogy valami megborzong bennük és nagyon-nagyon régi dolgok jut. nak eszükbe. A tárogató hangja azonban szerintem csak a szabadban szép és ha minél messzebbről jön. Nagyon sokat játszom, de egyre jobban kell vigyáznom erre a „szerszámra", mert ma már igen nehéz hozzájutni. A történelmi legenda: „Te vagy a legény Tyukodi pajtás . . — ki tudja hányszor zengte a nótát ez a hangszer, hány kuruc vitéz tárogatóján csendültek a vidám és bús dallamok. Bár a hangszert jóval korábbról ismerjük, a magyar történelmi legenda azonban makacsul Rákóczi kurucainak adta véglegesen. Annyi bizonyos, hogy a kurucok kedvelték a tárogatót, ünnepen, gyászkor egyaránt szólt és hangjára indult támadásba a vitéz. A brigadé- rosok közül alig akad, akinek hőstetteit ne énekelné meg a tárogató. S azután, hogy az országban a labanc lett az úr, máglyákat raktak belőle: de csak a fo égett, a nóta tovább élt. A hangszer: A hangszert körül vevő nimbusz aligha dől le, ha az igazság is elhangzik. A tárogató őse, a tábori síp • ázsiai eredetű és minden valószínűség szerint arab közvetítéssel került Európába. Őseink azonban már ismerhették a honfoglalás előtt is, a dél-oroszországi tartózkodásuk idején. A magyaroknál igazán elterjedtté a 16—18. században vált, bizonyára török tábori zenészektől „örökölve”. 1544 óta ismerünk írásos dokumentumokat használatáról, 1572-ben pedig már a mai nevén említik: „tárogató syp". A XIX. század végén azonban gyökeresen megváltoztatja egy Schunda W. József nevű pesti hangszergyáros. Olyannyira, hogy formájában már egyáltalán. mechanizmusában pedig alig hasonlít elődjére. Az új instrumentum egy nád- levelű fúvókával rendelkezik és öblös, kúpformára szélesedő, kellemes hangú hangszer. Bay. reuthban, a Tristan előadásokon hosszú ideig a Wagner által elképzelt Holztrompeteként használták. Ma pedig mindinkább csak kuriózum hangszerként ismerjük. F. J.
