Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-05 184. szám

Hétfőtől Hétfőig Szavatosság N emrégiben egy presz- szóbon a dupla fe­ketekávém mellé tejporos zacskót tett le a felszolgá­ló. Én ugyan nem iszom tejporral a kávét, de amíg az egy kicsit hűlt a pohár­ban, kíváncsian forgattam a kék-fehér nyomású zacs­kókát, olvasgattam a rajta lévő feliratokat. Megtud­tam, hogy Berettyóújfalun készült a tejporgyárban, és amennyiben , a zacskó tar­talmát egy dupla kávéhoz keverem, ak'kor kellemes, zamatos, élénkítő hatású, szőlőcukorral édesített ka­pucniért készíthetek. Súlya: 3,5 grm, zsírtartalma 16 százalék, fogyasztói ára 50 fillér. Szép, piros nyomású felirat hirdette, hogy az 1971. évi BNV-n díjat nyert a termék. Majd azt is elol­vashattam, hogy meddig fogyasztható. A június vé­gén elémrakott tejpor sza­vatossági ideje 1976. feb­ruár 22-én lejárt! Ez egy kicsit meglepett. Nem tu­dom, hogy mit értsek a sza­vatossági idő alatt? Lehet­séges, hogy a határidőn túl is néhány hónappal még nyugodtan fogyasztható? Vagy feltétlenül azt je­lenti, hogy azt követően már nem szabadna forga­lomba hozni? Mindeneset­re bizalmatlanná váltam a tejtermékkel szemben (no­ha, mint már említettem, egyébként sem állt szándé­komban elfogyasztani). N em sokkal ezután már szándékosan kértem tejport a kávéhoz, kíváncsi voltam, hogy milyen keltezést találok a szavatos­sági határidőnél. Legna­gyobb meglepetésemre azon nem volt semmilyen! Gyakran előfordul, hogy különböző élelmiszertermé­keken vagy nem tüntetik fel a szavatossági idő lejár­tának időjét, vagy azon túl forgalmazzák azokat. Mind­ez számomra nagyobb je­lentőséggel bír néhány he­te, amióta figyelmesen és egyetértőén elolvastam az országgyűlés nyári üléssza­kának vitájából Romany Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter beszé­dét, a felszólalásokat az új élelmiszertörvény vitája kapcsán, örömömre szol­gált, hogy az új törvény alapgondolata a fogyasztók érdekeinek vedelnie, szolgá­lata. Amikor szigorítja az élelmiszerek termelésének, forgalmazásának egészség- ügyi és műszaki feltételeit, az előállítás minőségi köve­telményeit, ugyanakkor in­tézkedik arról is, hogy az élelmiszertermelők tegyenek eleget a fogyasztók tájékoz­tatására vonatkozó követel­ményeknek. A törvény egyik alapvető célja az emberek egészségének védelme. aját tapasztalataim alapján csak helye­selni tudom a vitában fel­szólaló Bibók Istvánná Csongrád megyei képviselő szavait, aki felhívta a fi­gyelmet az élelmiszerek sza­vatosságának közérthető jel­zésére, majd a nyári idő­szak egyik nagy veszélyére, az étel- és fagylaltmérgezé­sekre. Most már rendelkezünk egy körültekintő élelmiszer- törvénnyel, végrehajtása egyaránt függ a termelők­től, a forgalmazóktól, és nem utolsósorban az ellen­őrök széles hálózatától, akik sok felületesség, sza- bálytalansáq feltárói lehet­nek I Mitzki Ervin Eheti öt TudÓ$ítön& Jetentík — - fefántfk -- Tud4síi#i$fá BaJa: Egzotikus madarak kiállítása Az idei nyárba sokminden belefér. Változatos és színes programok tették még színe­sebbé: — bár így kicsit han­gosabbá is Baján a Szakszer­vezeti Természetvédő és Dísz­madártenyésztő Klub kiállítását, öt világrész egzotikus madár­ritkaságai „beszélgetnek" itt nagy lármával. Először nyílt meg Baján ez a kiállítás — mondta Szabadkai Nagyhorváth László, a szakkör vezetője. Büszkék arra, hogy a hét végén nyílt kiállításon a kánikulai hőség ellenére is vagy 400-an jelentek meg. Kérdésemre, hogy egy kis kalitka miért van letakarva, a szakkörvezető elmondta, hogy abban egy Ázsiából származó kínai fülemüle van, de a kiállí­kerámia tás befejeztével már Kiss Ernő szuboticai lakost keltegeti majd kellemes hangjával. Felfedez­tem egészen apró madarakat, melyek madárfélére sem em­lékeztettek: Amandinából ér­keztek, de holland kereskedők­től jugoszlávok vették és csere útján kerültek Magyarországra. A nevük érfarkú. Gyönyörűek a szilva fejű papagájok. Hazájuk Hátsó-lndia, Dél-Kína, Ceylon. Jugoszláviából három gyűjtő jelent meg értékes madarak­kal, de érkeztek madarak Ha­lasról, Kaposvárról, Bácsalmás­ról, Vaskútról, Zalaegerszegről, Székesfehérvárról és Kecske­métről is. Magyarországon el­sőként szerepelt kiállításon a BEU gyönyörű ékes nagymadár. Külön érdekessége, hogy az el­múlt hónqjpokban a Filmgyár is kölcsön Kérte. Ez a madár utánozza az emberi hangokat, amit természetesen azonnal ki is próbáltunk. Fejedelmi az ausztráliai szép­papagáj, melynek tollazata a szivárvány összes színeit ma­gánviseli. Érdekes színfolt volt még a Nympha papagáj, ami Ausztráliából került hozzánk. Tolla és taréja vakítóan fehér, szakálla korall színű. Végül is a csipogástól, csiviteléstől me­nekülni kellett, hogy emberi szót értsek. J. M. Szaká'Y: Kapós menti Fiatalok Találkozója Bakó Jenő felvétele A Népi Iparművészeti Tanács zsűrije által elfogadott minta- példányok szerint, Bakóné Tesz- ler Ella fazekas népi iparmű­vész két fiatal társával: Fuss Lajos és Cugh Zoltán korongo- zóval együtt, szekszárdi házi műhelyében egyedi darabként mintáz meq és formál ki min­den szép tálat. Jelenleq kétszáz sárközi tálat égetnek ki ha­vonta a kis villanykemencék. A Sárközben a néprajzkuta­tók megállapítása szerint nem volt külön tájegységi kerámia­kultúra. A régi korsókat, tányé­rokat, tálakat, pálinkás büty­kösöket a környékbeli, így pél­dául mórágyi és szekszárdi fa­zekasoktól vásárolták valami- *kor is a sárköziek. S ízlésük szerint, sárközi motívumokkal díszítették ezeket a cserépedé nyékét. Ezt a hagyományt ele­venítette fel a népművészeti szövetkezet, s a tehetséges fia­tal fazekasnö munkatársaival együtt a hagyományos sárközi színekben és mintákkal formáz­za, festi a budapesti és a sár­közi kiállításon nagy érdeklő­dést keltett tálakat. A dísznek, ajándéknak és használati tárgynak egyaránt alkalmas szép tálak első példá­nyait a Sárközi Népművészeti Szövetkezet decsi tájházában, valamint a nemzetközi nagy­szállókban, a Volga és a sió­foki Pannónia Szállóban mu­tatják be és árusítják is. B. L. Sokszáz fiatalt vonzott a teg­napi napsütéses vasárnap dél­előtt Szakályba, hogy résztve­vője legyen az idén már 4. al­kalommal megrendezett Kapós- menti Fiatalok Találkozójának. A rendezők az előzetes szerve­zés alapján mintegy 15 község­ből várták a fiatalokat. Reggel 9 órakor a Kapós- parti sporttelepen Varga Ven­del, a községi tanács elnöke kö­szöntötte a vendégeket, és nyi­totta meg az egynapos rendez­vényt. A megnyitó után a köz­ségi sporttelepen férfi, női és ifjúsági kispályás labdarúgó bajnokságot rendeztek. A lő­téren szintén mindhárom kate­góriában lövészverseny volt a délelőtt programja. Déultán 4 órától a Kapós- partján Görgényi Zoltán — a rádió „Játékmester kerestetik” vetélkedőjének 3. helyezettje — vezetésével játékos vetélkedőt rendeztek. A nagysikerű prog­ram után 6 órától a találkozóra készített szabadtéri színpadon folklór műsor kezdődött, ahol a környező községekből érkezett néptáncegyüttesek mutatták be műsorukat. Nyolc órakor meg­gyújtották a tábortüzet, amely­nek lángjánál ifjúsági bált és pol-beat műsort tartottak. T. J. Szekszárdi Népi életképek régi fényképeken Tegnap délelőtt nyitották meg Szekszárdon, a Béri Ba­logh Ádám Múzeumban a Népi életképek régi fényképe­ken című fotókiállítást. Az ere­deti felvételeket 1903 és 1913 között készítették. A 30 darab, 50x60 cm-res méretben kiállított felvétel Kovách Aladár munká­ja. A századforduló utáni épü­leteket, viseleteket, az akkor még élő népszokásokat és fog­lalkozásokat bemutató felvéte­lek már a kiállítás nyitónapján nagyon sok látogatót vonzottak. A képeket a múzeum saját gyűjteményéből válogatták ki. T. J. Zengövárkony: Nagyszabású néptáncos találkozót tartottak va- sárnap. A zengővárkonyi, a hosszúhetényi, a pécsváradi és a váraljai népiegyüttesek eredeti népviseletben mutatták be tán­caikat a község utcáin és a szabadtéri színpadon. — Szokolai felv. — Daránypuszta: Tárkonnyal kezdődött Somogy megye legillatosabb üzemében, amely ez évtől a Daránypusztai Állami Gazda­ság név helyett a Fejér megyei Pélpusztai Állami Gazdaság kerületeként működik, a tár­konnyal kezdték az illóolaj lepárlását. Igaz, csak kis meny- nyiség került az üstökbe, s né­hány napi munkát jelent, de rövidesen megkezdődik a fran­cia levendula feldolgozása is, s ezzel együtt a nagyüzem. A kerület dolgozói tizenhat üstöt készítettek elő a „szezonra", amelyben izsópot, borosmentát és angol levendulát is feldol­goznak majd. Bár a név vál­tozott, a feladat nem. Darány- pusztán továbbra is várják az illóolajat tartalmazó növénye­ket a környező gazdaságokból, ahol — ha kis területen is —, de még foglalkoznak ezek ter­mesztésével. N. J. Tata: Szabadtéri geológiai múzeum Szabadtéri geológiai múzeum nyílt meg Tatán, a város fölé emelkedő Kálvária-dombon. A Gerese-vidék tájjellegébe har­monikusan illő földtani skan­zen természetvédelmi és tudo­mányos értékét tekintve európai jelentőségű objektum. Az Ízlésesen parkosított, de a terület ősi formakincsét ere­deti állapotában megőrző be­mutatóhely 250 millió év, az úgynevezett geológiai középkor földtörténeti eseményeiről nyújt szemléletes képet. A szaksze­rűen feltárt, változó színű szik­larétegek nyitott könyv lapjai gyanánt ábrázolják az egymást követő földtani korszakokat, naptárszerűen mutatják a le­tűnt évszázmilliókat. Ez a mint­egy fél négyzetkilométernyi ter­mészeti eqyüttes egyedülálló módon nyújt betekintést a föld­szín kialakulásába, magába foglalja Magyarország szinte teljes „fundamentumát". Páratlan gazdag e szikla­birodalom őslénytani anyaga is. A rétegfelületekbe ágyazódott őskövületeket in situ település­helyükön szemlélhetik meg a látogatók, tanulmányozhatják a szakemberek. Az itteni kőzet­tömeg a hajdani egymást váltó tengerek élővilágáról, a multi- milliárdszámra itt élt puhates­tű fajokról, egysejtű lényekről tanúskodik. A Triász-tenger ha­talmas termetű, szívalakú ős­kagylói, a jura időszak jelleg­zetes spirálisan csavarodó lá­basfejűinek mészvázai, a kréta­kor tengeri liliomféléinek kövü­letei gazdag változatú ősma­radvány-együttest alkotnak. Rétegtani vonatkozásban e kontinensünkön egyedülálló geológiai ritkaságot dr. Fülep József akadémikus irányításával 25 év alatt tárták fel a szak­emberek, és rendezték át lát­ványos bemutatóhellyé. A ter­mészetvédelmi terület hivatalos megnyitásával azonban még nem fejeződött be az itteni munka. A Kálvária-domb egy­kori bányatérségében hatalmas kőparkot létesítenek hazánk összes hasznosítható ásványi nyersanyagának bemutatására. Itt építik ki a bejáratát annak a barlangnak is, amely több száz méter hosszan húzódik a hegyrög gyomrában, s amelynek feltárását néhány éve kezdték meg a Komárom megyei Mű­velődési Központ barlangkuta­tói. Tata új természeti kincsét az iskola-egyetemi oktatás és a közművelődés szolgálatába ál­lítják. Szombaton és vasárna­ponként pedig a turistáknak, érdeklődőknek szakképzett ide­genvezetők mutatják be a ta­nulságos, érdekes földtani skanzent. V. Gy. Decs: Sárközi A sárközi tálak első darabjai. Különlegességnek számító népművészeti tárgyak kisebb tételű egyedi készítését kezd­ték meg a Sárközben. A decsi székhelyű Sárközi Népművé­szeti Szövetkezet ezentúl nem­csak szőtteseket, hímzéseket, hí- mes tojásokat és'festett búto­rokat, hanem valódi sárközi mintás kerámiát: cseréptálakat és bokályokat is szállít a hazai és külföldi megrendelőinek. Jó minőségű fenyobűrdeszka kapható ÁRENGEDMÉNNYEL. 1—1,5—2 m hosszú, 18 mm vastagság 1,— Ft fm ár közületeknek és magánosoknak AUGUSZTUS 31-IG. Cím: MECSEKI SZÉNBÁNYÁK, ANYAGELLATÓ ÜZEM központi fatelepe, KOMLÓ, TELEFON: 82-242 vagy Újhegyi fatelepe, PÉCS, BUZSAKI UTCA 22. TELEFON: 13-047.

Next

/
Oldalképek
Tartalom