Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-04 183. szám

2 Dunántúli napló 1976. július 4., vasárnap Közlemény a hús és húsfélék fogyasztúi árának emeléséről, valamint a jövedelemkiegészítő intézkedésekről Megvalósítani pártunk agrárpolitikáját Termelőszövetkezeti KISZ- vezetők aktívaértekezlete A Minisztertanács határozata alapján a hús és húsfélék fo­gyasztói árát 1976. július 5- től — átlagosan 30 százalékkal — felemelik, és ezzel kapcso­latban a lakossági jövedelme­ket 1976. júliustól kiegészítik. A hús és húsfélék fogyasztói ára 1966 óta változatlan, a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás költségei viszont jelentősen növekedtek. Ily mó­don a fogyasztók 1 kg sertés­hús vásárlásánál átlagosan már 18.30 Ft, 1 kg marhahús­nál pedig 26 ft állami támo­gatásban részesültek. A tény­leges költségekhez képest ala­csony fogyasztói ár arra kész­tette a saját szükségletre ter­melőket is, hogy a húst ol­csóbban, a boltokban vásárol­ják meg. Ez növelte a közpon­ti ellátással szembeni igényt. Az új fogyasztói árak kiala­kításánál fontos cél volt az árarányok javítása. Ezért a hús és húsfélék 30 százalékos ár­emelésén belül a tőkehúsok ára 40 százalékkal, a húské­szítményeké pedig 26 száza­lékkal emelkedik. A hús és húsos konzervek ára 24 száza­lékkal nő. Nagyobb mértékben emelkednek a színhúsok árai, kisebb mértékben a nagy csonttartalmúaké, pl. fej, láb. A sertés tőkehús részek közül a rövid karaj kilója 62 Ft, a comb 58 Ft, az oldalas 40 Ft lesz. A marha tőkehúsnál a fehérpecsenye kilója 60 Ft-ra, a vastag lapockáé 52 Ft-ra emelkedik. Az átlagnál kisebb mértékben nő a hurkafélék, hússajtok és a felvágottak ára, nagyobb mértékben a füs­tölt és főtt húsoké, különösen a szalámié. Az egyéb húsok közül a baromfihús 20 száza­lékkal, az élő és fagyasztott hal átlagosan 30 százalékkal drágul. Az étkezési szalonnák fogyasztói ára átlagosan 20 százalékkal lesz magasabb, nem változik a zsír és a zsír­szalonna ára. A fogyasztói árak változásá­val emelkednek a kereskedel­mi vendéglátás és a munkahe­lyi étkeztetés árai is. A ven­déglői ételek áraiba csak a hús árának emelkedése kö­vetkeztében előálló költségnö­vekedést szabad beszámolni. A fogyasztói árak emelésé­vel egyidejűleg jövedelemki­egészítő intézkedésekre kerül sor. Minden munkáltató — a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek kivételével — -a vele munka-, tagsági vagy bizto­sítási kötelezettség alá eső be­dolgozói viszonyban álló dol­gozójának, szakmunkás bérrel foglalkoztatott szakmunkás ta­nulóknak, valamint a fegyveres erők és testületek hivatásos tagjainak 1976 júliusától havi 60 Ft fizetéskiegészítést köteles folyósítani. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek is fizet­hetnek dolgozóik részére kiegé­szítést. Ennek mértékét - leg­feljebb 60 Ft-ot — a közgyűlés határozza meg. A bérkiegészítés mentes a munkabért terhelő levonásoktól és nem képezi illetményadó, járulék-, nyugdíj-, táppénz és terhességi-gyermekágyi segély alapját. Nem vehető továbbá figyelembe a munkaviszony alapján járó juttatásoknál, nem lehet beszámítani az át­lagkeresetbe és a termelőszö­vetkezetek jövedelem színvona­lába. 60 Ft-tal emelkedik a nyugellátás és az egyéb, nyug­ellátások keretébe tartozó rendszeres havi juttatások ösz- szege. Egyidejűleg havi 60 Ft-tal kiegészül a nyugdíjasok részére folyósított házastársi pótlék is. A családi pótlék összege gyermekenként 60 Ft- tal növekszik. A gyermekgon­dozási segélyen levő anyák pedig — a gyermekek számától függetlenül — havi 60 Ft kiegé­szítést kapnak. A katonai szol­gálatot teljesítők hozzátarto­zóinak családi segélyét, illetve a hozzátartozók után járó jö­vedelempótló seqélyt havi 60 Ft-tal kell emelni. Intézkedés történt a szak­munkás és az egészségügyi szakiskolai tanulók ösztöndíjá­nak kiegészítéséről is. A 60 Ft-os pótlék megilleti a főis­kolai, egyetemi hallgatókat is, ha ösztöndíjban részesülnek. A jövedelemkiegészítés egy személynek csak egy jogcímen és havonként egyszer jár. A kiegészítéseket első alkalom­mal 1976 júliusában fizetik ki. A nyugellátással és az egyéb rendszeres ellátással járó ki­egészítéseket az érdekeltek már június végén megkapták. Az intézkedésekkel egyidejű­leg átlagosan 15 százalékkal megemelik az étkezési normá­kat a költségvetési intézmé­nyekben, a SZOT és vállalati üdültetésben, valamint a vál­lalatok által fenntartott gyer­mekintézményekben. Ezért emelkednek a felnőtt üdülteté­si díjak, valamint a költségve­tési intézmények alkalmazottai­nak — beleértve a SZOT és vállalati üdültetés, valamint a vállalati gyermekintézetek al­kalmazottait is — az élelme­zésért fizetett térítési díjai. Az új üdülési térítési díjak 1977. január 1-től lépnek életbe. Ad­dig az áremelés terheit a költ­ségvetés viseli. Nem emelked­nek viszont az ellátási díjak a költségvetési, vállalati gyer­mek-, diákjóléti és egyéb szo­ciális intézményeknél, valamint a gyermekek után fizetett ösz- szegek a SZOT, a költségvetési és a vállalati üdültetésben. Az áremelésre és a jövede­lemnövelő intézkedésekre vo­natkozó részletes szabályokat, a hús és húsfélék árának vál­tozását a hivatalos lapok köz­ük. Igaz, hogy ott van az isten háta mögött, egy kicsit srégen, de ahoqy hallottam hírét, nem csak vizet és partot, de még halakat is lelni ottan. Hát jó, pakolás, induljunk. Papírok rendben, mert ott már nem le­het sétafikálni, mint a pro- menádon, hamar elcsípik az emberfiát a különböző barát­ságos határőrök, és kevésbé barátságos kutyuskáik. JK legfontosabb kellék Mohá­cson kerül a csomagtartóba: egy rekesz sör, ha ez nincsen, hát mitől legyünk másnaposak? A bédai holtágban virágzik a vízililiom, meg a sárgavirágú, felkunkorodó levelű vízitök. A háborítatlan természet csöndjé­ben utazunk, illendően lassan. Nyúl üldögél az úttest mellett, füle botját sem mozdítja. Tudja, hogy tilos rálőni, meq talán sejti, hogy a horgászbot nem sül el. Amott egy fekete vala­mi vágott át előttünk. Röpke vita keletkezik: menyét, nyuszt, nyest, petymeg. Kéményseprő barátunk, akinek kevés érzéke van a költészethez, kijelentette, hogy macska. De az biztos, hogy nem macska volt, hanem menyét. Vagy nyuszt. Esetleg petymeg. Takaros gátőrházak mellett kanyarog a töltés — többször A termelőszövetkezeti ifjúsá­gi napok eseményeként, a' nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából aktívaértekezletet tartottak a termelőszövetkeze­tek KISZ-vezetői szombaton a KISZ Központi Bizottságának székházában. Az aktívaértekez­is bemutatkozunk a katonáknak. Bök alatt, az egyik sorompó­nál állunk meq, öltözködés, cuccolás, aztán libosorban be az erdőbe. Csodálatos. Apró dagonyák, tele disznónyomokkal, a fák, bokrok közt szabályosra font pókhálók. Hajdan kidőlt, elkor­hadt fák keresztezik az utat... Utat? Azt hiszem, vadcsapáson igyekszünk a vízpartra. Átbú­junk egy vaskos, kidőlt gyer­tyánfa íve alatt, és begázolunk a szedresbe. A szederinda szú­rós dolog, de hogy ne nagyon törődjünk vele, hát a csalán is megnőtt embermagasságúra. Kapkodom is a fejem előle, nem figyelek, már botiok is el. Rendesen elterülök, bele a csa­lánba, dühöngve kérdezem a többieket, hogy mi röhögnivaló van ezen? Végül én röhögök a legjobban, amikor az előt­tem botorkáló zuhan a bokrok közé. És itt a víz. Lélegzet-állítóan szép. Feljebb, egy rövid köve­zés, előttünk egy nagy kótyor- gó, egy szép öböl, bentebb egy tószerű valami, alighanem ezt hívják Macskalyuknak. Kunyhót fabrikálunk, fát gyűjtünk. Szép. ősi tevékenység, tűzrakás, hal­fogás és a halnak az ő nyár­son való megsütése. Meq is jegyzem, hogy ez igazi, eredeti ősi doloq, az ember és a ter­mészet közelsége, mire a ké­ményseprő kezembe nyom két száraz fadarabot, hogy csihol­jak tüzet. Pukkannak a söröskupakok, kezdünk hát horgászni. Meg­Az MHSZ Siklós járási veze­tősége tegnap délelőtt a járási pártbizottság nagytermében honvédelmi aktívaértekezletet tartott. Az aktíván — amelyen részt vett dr. Burma Gyula, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának munkatársa és Gidró István alezredes, az MHSZ Or­szágos Központ osztályvezetője — Komáromi József, az MHSZ Siklós járási szervezetének tit­kára értékelte az elmúlt négy esztendőt és vázolta az elkö­vetkező időszak feladatait. A járásban az MHSZ 27 klubja működik, közel ezer fős tagsággal. A klubok többsége lövészklub, de van modellező létén részt vettek a KISZ me­gyei bizottságainak tagjai, a termelőszövetkezetek KISZ bi­zottságainak titkárai, KISZ alapszervezeti titkárok és cso­portvezetők. Délelőtt a fiata­lok szekcióüléseken csoportos konzultációt, vitát tartottak osztozunk: én süllőt akarok fogni, a kéményseprő márnát. Pista kummog, hogy neki mind­egy, csak a szákban legyen. Szépen jönnek a halak kifelé, igaz, meleqek, meleg a víz, a levegő, minden. Telnek a szá­kok péklapát nagyságú dévé- rekkel, van már két márna is. Isszuk a sört, méla csöndben hallgatjuk a békákat, amik Macskalyukban koncerteznek, egy őz visít valahol. Szundítok egy rövidet a tűz mellett, vár­juk a napkeltet. És arra ébre­dek. A Duna túlpartján, az er­dőből emelkedik ki a sötétna­rancs korong, aranyhíd van a vízen, pipálnak a kishalak, bel­jebb hatalmas burványt kavar egy rablóharcsa. Hát nem mondom, szép a város, ahogy a házak között röfögnek az autóbuszok, kéke­sen száll a gázolaj füstje. De itt, a víz partján, itt éreztem, hogy vagyok valaki, részese az életnek, a világ egészének. Azért a néhány másodpercig tcrtó érzésért már érdemes volt ennyit kutyagolni, — erőt ad a további napokhoz. És halunk is van, rengeteg. Fáradtak vagyunk és jól érez­zük magunkat. Csöndben ko- csikázunk hazáig, alig váltunk szót. A búcsúzkodáskor térünk egy kicsit magunkhoz. Rakos­gatjuk a zsákmányt, a cókmó- kot. — Hát akkor — vesz nagy levegőt a legidősebbünk — mi­kor is megyünk le? és tartalékos klubjuk is. Az el­múlt négy év során a járás 7 községében avattak fedett lő- teret, négyet most építenek. Évente a gépjármű vezetői ok­tatás keretében 300 főnek ad­nak úgynevezett „úrvezetői" jo­gosítványt, s 60 fiatal sorköte­les részére biztosítják a gépjár. művezetői tudnivalók elsajátítá­sát. Ezt a munkát korszerű, esti tanításra is alkalmas rutinpá­lya segíti Siklóson. Az elkövet­kező időszak legfőbb feladatá­nak Komáromi József a honvé­delmi törvényből az MHSZ-re jutó feladatok megvalósítását jelölte meg. a termelőszövetkezeti ifjúsági napokról, a termelőszövetkeze­tek aktuális feladatairól. Ezt követően Csáky Csaba, a KISZ KB osztályvezetője időszerű szövetkezetpolitikai kérdések­ről, a termelőszövetkezetek KISZ-szervezeieinek a KISZ IX. kongresszusán elfogadott ha­tározatokból adódó feladatai­ról tartott előadást, s válaszolt a szekcióüléseken elhangzott kérdésekre. Az idén először rendezik meg a termelőszövetkezeti if­júsági napokat, folytatva az ifjúmunkásnapok, aktívanapok és a falun élő fiatalok talál­kozóinak hagyományait. A termelőszövetkezeti ifjúsági na­pok feladata, hogy hozzájá­ruljon a politikai, szakmai és általános műveltség fejleszté­séhez, a falusi ifjúság külön­böző rétegei kapcsolatának erősítéséhez, a falusi ifjúság különböző rétegei kapcsolatá-«. nak erősítéséhez, segítse az MSZMP agrár- és szövetkezet- politikai céljainak helyi meg­valósítását. Csáky Csaba egyebek közt hangsúlyozta, hogy a termelő- szövetkezetekben dolgozó KISZ-tagok kiemelkedő felada­ta a gazdálkodás színvonalá­nak emelése, a hatékonyság fokozása. A KISZ-korú fiatalok 54 százaléka él falun. Az 1,2 millió fiatal helyzete, tevékeny­sége szorosan összefügg a falu társadalmi, gazdasági változá­saival. Az elmúlt tíz évben az MSZMP agrár- és szövetkezet­politikájának eredményeként a szövetkezetek megerősödtek, a gépesítés, a kemizálás jelen­tősen fejlődött, javultak a munkafeltételek. Ennek követ­kezményeként a fiatalok ará­nya a termelőszövetkezetekben a korábbihoz viszonyítva csak­nem megkétszereződött, s nap­jainkban 135 ezerre emelke­dett. A szövetkezetbe kerülő fiatalok legtöbbje szakképzett­séggel rendelkezik: 3,9 száza­lékuk felsőfokú, 10,3 százalé­kuk középfokú végzettséget szerzett, 77,7 százalékuk pedig befejezte általános iskolai ta­nulmányait. Az utóbbiak közül mintegy 20 százalék szerzett szakmunkásképesítést. A termelőszövetkezetek KISZ- tevékenységéről szólva az elő­adó elmondta; amíg 1973-ban mintegy 800 termelőszövetke­zetben még nem működött KISZ-szervezet, addig nap­jainkban minden téesz székhe­lyén önálló alapszervezet vagy KISZ-csoport dolgozik. A KISZ KB 1973-as határozata óta mintegy 300 új téesz KISZ- szervezet és több mint 700 téesz fiataljainak KlSZ-csoport- ja alakult meg. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a téeszekben a szocialista bri­gádmozgalom is. Az elmúlt öt évben mintegy megkétszerező­dött a téeszekben levő szocia­lista brigádokban dolgozó fia­talok száma és ma már a bri­gádtagok több mint 31 száza­léka» fiatal. Nagyszerű ered­ménnyel szerepeltek a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok az Alkotó Ifjúság pályázaton, de tovább kell lépni az újító­mozgalomban, a Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú mérnök­technikus mozgalomban. A termelőszövetkezetekben működő KISZ-szervezeteknek akcióprogramjuk elkészítésekor figyelembe kell venniük a ház-1 táji termelésből adódó felada­tokat is. Az ifjú agrárszakem­berek felvilágosító, tudatosító munkával ösztönözhetik, hogy minél több fiatal vegyen részt a háztáji árutermelésben. Elő­adásokkal, propagandaanya­gok terjesztésével segíthetik a háztáji és kisegítő gazdaságok szakszerű munkáját. A téesz KISZ-vezetők aktíva­értekezlete délután Balaton- lellén folytatta munkáját. Vasárnap Siófokon a nem­zetközi szövetkezeti nap dísz­ünnepségén folytatódik a téesz KISZ-vezetők aktívaértekezlete. Motorosok figyelmébe! AUGUSZTUS 31 -IG MZ 250 cm:; NDK MOTORKERÉKPÁRT és az IZS P. 350 cm SZOVJET MOTORKERÉKPÁRT 2500,- Ft-tal olcsóbban szerezheti be! Most vásároljon! KAPHATÓ: áruházakban, műszaki és jármű szaküzletekben. KERESKEDELMI VÁLLALAT A háborítatlan természet óién Macskalyuk Kampis Péter Honvédelmi aktíva Siklóson

Next

/
Oldalképek
Tartalom