Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-31 210. szám
választhat minden friss diplomás A hivatalos megnyitó után a vendégek megtekintették a kiállítást. Szokolai felv. Vadállományunk nemzeti kincs Dr. Soós Gábor államtitkár nyitotta meg a baranyai vadászati és természetvédelmi kiállítást F éltő gonddal vigyázunk a jövő nemzedék testi, szellemi és erkölcsi fejlődésére. Életünk egyik alaptörvénye a gyermekek egészséges, szocialista fejlődésének, érdekvédelmének biztosítása. Ezt szolgálja a gyermek- és ifjúságvédelem rendszere is, amely elsősorban meggyőző, felvilágosító munkával, de ha arra szükség van, a jogvédelem eszközeivel is biztosítja céljaink érvényesülését. Ifjúságunk egészére a helyes irányú fejlődés jellemző, amely szocialista rendszerünkből fakadó állami és társadalmi erőfeszítések eredményeként jött létre. Ugyanakkor a fejlődési folyamatokban hibák és ellentmondások is vannak. Egyes emberekben, családokban hatnak még olyan tudati maradványok, amelyek károsítóan befolyásolják ifjúságunk gondolkodását és magatartását. Ezek a jelenségek csak szervezett állami és társadalmi tevékenységgel, fokozott segítséggel szüntethetők meg. Hogyha ezt elmulasztjuk, az érintett gyermekek és fiatalok fejlődése önmagukra és a társadalomra nézve is káros irányú lehet. Ezt kell megelőzni gondos felderítő munkával, amely időben észreveszi azokat a jelenségeket és erőket, amelyek a helyes fejlődéssel ellentétben hatnak, a „magánügy" leple alatt meghúzódó veszélyeket, amelyeknek fizikai, vagy erkölcsi hatása káros. így alakítja ki a közösség jogos, szükséges, tárgyilagos bírálata azt a láncszemet, amelyhez kapcsolódik a gyermekvédelem szerveinek közbelépése. A felderítés azonban csak akkor lesz eredményes, ha gondosan kutatja az okokat is. A veszélyeztetettség oka számos esetben a „mikrokörnye- zet", a család züllött élete, bűnözése, amely negatív hatást gyakorol a gyermekekre és a fiatalokra. Ilyen esetben a környezetből való kiemelés a megoldás módja. Sok problémát okoznak a helytelen nevelési módszerekből eredő ártalmak is. Az erőszakos, túl szigorú nevelés, amely félelmet és ellenállást vált ki. A kényeztető, túlféltő módszer, amely gátolja a gyermek önállóságát. Az elhanyagoló, szeretet nélküli bánásmód, amelynek következménye, hogy a családon kívül keres társat, akihez bizalmas lehet. A következetlen nevelés, amely a különböző módszerek oknélküli váltogatását jelenti, elbizonytalanítja, szorongásossá teszi a gyermeket. Az iskolai ■neveléssel ellentétes világnézeti nevelés a személyiség fejlődésében törést, zavart okoz. A családi életen belül bekövetkező változások: válás, új házasság, árvaság mind mély nyomot hagy. Az alkoholizmus is jelentős szereppel bír, mert hatása magatartástorzulást, a társadalommal való szembefordulást eredményez. A felsorolt okok a valóságban összefonódnak. Hatásukra kialakulnak olyan negatív személyiség-tulajdonságok, amelyek a magatartási rendellenességek alapját alkotják. Következménye, hogy a gyermek és környezete között kedvezőtlen érzelmi és szociális viszonyt teremt. Makarenko így fogalmazta meg: „A nevelömunka igazi lényege korántsem abban áll, hogy beszélgetnek a gyermekkel, nem a közvetlen ráhatásban, hanem családjuk, személyes és társadalmi életük megszervezésében rejlik." A nevelésnek a mindennapi életben közüggyé kell válnia. Megnyugtató, hogy ma már olyan közszellem érvényesül, amely elítéli a gyermekekkel szemben hanyag és felelőtlen szülőket, felnőtteket, és fellép ellenük munkahelyen, lakóterületen egyaránt. Olyan esetekben viszont, amikor magatartási, egészségügyi és anyagi okhoz jutunk el, a segítés érvényesül. Mindennek eredménye, hogy városunkban évek óta csökken az állami gondozásba vétel és a gyermekek többsége családban maradhat. A városi párt-végrehajtóbizottság sokoldalúan elemezte a gyermek- és ifjúság- védelmi munka helyzetét, feladatait. Elismeréssel illette a hivatásos és társadalmi pártfogókat, az állami szervek és intézmények dolgozóit, az üzemeket és a szocialista brigádokat, akik a megelőzés, gondozás, utógondozás területén eredményesen segítették e munkát. Ugyanakkor számos további feladatot is sürgetően állapított meg: — Minden munkahely kollektívája jobban kísérje figyelemmel dolgozóik családi életét, gyermekeik nevelését is. Adjanak segítséget és lépjenek fel a nemtörődömséggel, alkoholizmussal, brutalitással szemben. . — A szocialista brigádok fogadjanak be olyan állami gondozottá, vagy állami gondozásból kikerült fiatalokat, akiknek a társadalom életébe való beilleszkedés érdekében nagy szükségük van a közösségi élet példájára. — Nagyfokú a szórakozóhelyek dolgozóinak felelőssége, amikor a fiatalkorúakat kiszolgálják szeszes itallal. — Többet tegyünk a lakóterületeken a gyermekek, fiatalok hasznos, sokoldalú, egészséges szabad idő eltöltése érdekében. A sport és a játék lehetőségei gazdagok, jobban éljünk velük. Az aktivitás sokoldalúan befolyásolja a gyermekek fejlődését. Az iskolák, és az ifjúsági szervezet erősítsék minden gyermek és fiatal közösségi kapcsolatát és kötődését. Többet dicsérjenek, jutalmazzanak, mert ennek ereje ösztönzőbb, pozitívan motiváló. Koordinálják munkájukat jobban a családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a hivatásos gyermek- és ifjúságvédelmi szervekkel. M inden jól kamatozó nevelési módszer közül kiemelkedő a személyes példamutatás. Ez bír a legnagyobb nevelőerővel, családon és közösségen belül, az élet minden területén. Ebben kéri a városi párt-végrehajtóbizottság városunk egész felnőtt társadalmának egységes cselekvését. A társadalom és valameny- nyiünk felelőssége egyértelmű! Csak így beszélhetünk a gyermekközpontúság érvényesüléséről. Eredménye pedig akkor lesz optimális, hogyha a nagy pedagógus, Pestallozi szavai érvényesülnek: „Minden ember érezze, az lett belőle, ami lehetett"! Dr. Csanálosi Sándorné A tavalyinál mintegy hatszázzal több, 13 969 hallgató fejezte be tanulmányait az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán. Az utóbbi években mind több fiatal köt a különböző munkahelyekkel társadalmi ösztöndíjszerződést. Az idén 2700, a tavalyinál mintegy hatszázötvennel több társadalmi ösztöndíjas és 450 külföldi ösztöndíjas végzett. A társadalmi ösztöndíjasok számának növekedése azért is örvendetes, mert többségüket vidéki, kisebb településen lévő vállalat, gazdasági intézmény támogatta négy-öt éven át. Oda mennek dolgozni, nekik tehát nincs gondjuk az elhelyezkedéssel. Nem gond a munkavállalás a többi, pontosan 10 809 pályakezdőnek sem. Számukra ugyanis az üzemek, vállalatok, szövetkezetek, intézmények ösz- szesen 22 190 állásra írtak ki pályázatot. Az elhelyezkedési lehetőség tehát több mint 205 százalékos. A pedagógusok nélkül számolt 7500 friss diplomásnak több mint 15 000 állást hirdettek meg. Különösen feltűnő, hogy vidéki nagy üzemekhez, vállalatokhoz, gazdaságokhoz alig pályázott olyan fiatal, aki a kutatómunkában már bizonyos jártasságot szerzett, arra megfelelően képzett. örvendetes viszont, hogy évről évre mind több vidéki munkahely tüntet fel pályázati kiírásában lakás- lehetőséget és más kedvezményt. Néhány, különösen keresett szakmában azonban a vidéki, helyenként a fővárosinál is jobb lehetőségek sem vonzzák a pályakezdőket. A tudomány- egyetemeken az idén például megközelítően 300 matematikus, fizikus, vegyész, geológus, geofizikus és biológus végzett. Nekik hirdették meg a legkevesebb — 177 — munkahelyet. A jelekből egyértelműen következtetve azonban egyiküknek sem lehetett, nem volt elhelyezkedési gondja, az állásoknál ugyanis mindössze a felére pályáztak. A legnagyobb érdektelenség műszaki területen nyilvánult meg. A műszaki egyetemek 1338 pályázatra jogosult friss diplomását 2600 munkahely várja. Július elsejéig a hallgatók tíz százaléka mutatott csupán némi érdeklődést irántuk, és 5 százalékuk helyezkedett el. Az építész, építő-gépész és közlekedési, valamint a miskolci bánya- és kohómérnöki karon egy hallgató sem pályázott a felmérés időpontjáig. Nem.sokkal különbözik a helyzet a műszaki főiskolákon és főiskolai karokon sem. Nagy az igény közgazdászok iránt: a 421 hallgató több mint 1900 állás közül választhat. A tavalyinál százzal több, összesen 3703 pedagógus végzett az idén a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán, ebből 400 társadalmi ösztöndíjasként. A pályázatra jogosult 3311 kezdő pedagógusnak több mint 7100 állást hirdettek meg. (A fővárosban a tavalyinál kevesebbet.) Pályázati jogával mintegy 64 százalékuk élt, zömmel iskolai munkát vállalt. Ennél az aránynál lényegesen jobb — 81,6 százalékos — az arány a tanítóknál, és valamivel jobb — 67.7 százalékos — a tanárkéoző főiskolákon végzetteknél. A bölcsészet- és természettudományi karokon végzők állásvállalási gondjai a múlthoz képest nem csökkentek, többségük az idén is a főváros és néhány nagyobb város középiskoláiban szeretne dolgozni. Gyönyörködtet és közös felelősségünkre figyelmeztet a Baranya megyei vadászati és természetvédelmi kiállítás, mely tegnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a természetet féltő és szerető nagyközönség előtt. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége Baranya megyei Intéző Bizottsága kezdeményezésére a vadgazdálkodásban, természetvédelemben érintett szervek és gazdaságok sokaságának együttműködése eredményeképpen, hosszú előkészítő munka után a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szigeti úti aulájában a megye vadgazdálkodásának harminc évét reprezentáló anyagot sikerült összegyűjteni és bemutatni. A kiállításnak különös aktualitást ad az a tény, hogy az országgyűlés a közelmúltban fogadta el a környezetvédelemről szóló törvényt. Nemcsak kevesek, nemcsak a vadászok ügyéről van tehát szó — ezt hangsúlyozza a páratlanul szép és értékes anyag, s ezt emelte ki köszöntőjében dr. Jerszi István, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottságának tagja, a kiállítás rendező bizottságának elnöke is. Az ünnepélyes megnyitón, melyen az érdeklődők sokasága mellett jelen volt Czégér.y József, a Megyei Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke és dr. Koller Mihály, a MAVOSZ főtitkára is — dr. Soós Gábor, mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár mondott beszédet. Nagy elismeréssel szólt Baranya vadgazdálkodási és természet- védelmi eredményeiről, külön hangsúlyozva: csak ott születhetnek kiemelkedő vadászati eredmények, ahol a vadgazdálkodást a természet védelmével, az emberi környezet szépítésével, humanizálásával kapcsolatos rendkívül bonyolult leiadatok szerves részének tekintik. Baranya erdőiben, mezőin sohasem élt annyi nagyvad, mint napjainkban. A kedvező természeti adottságok mellett ennek legfőbb magyarázata, hogy a vadgazdasáqok és vadásztársaságok egyre nagyobb hozzáértéssel és felelősséggel végzik tevékenységüket. 1960 és 1975 között 520 szarvastrófeát díjaztak éremmel a trófeavizsgáló bizottságok — többet, mint az előző száz évben összesen. A nagyvad-gazdálkodás feladata most a minőség további javítása, míg az apróvad esetében a mennyiségi növelés a cél. örvendetes jelenség az is, hogy egyre több munkás és fiatal élvezi a vadászat nyújtotta örömöket. 1971-ben 961, 1975- ben 1150 tagja volt a megye vadásztársaságainak, s a fizikai dolgozók aránya ezen belül 61 százalékra nőtt. Jelentős eredményeket ért el a természetvédelmi szolgálat is. Baranyában ma 1830 hektárnyi terület áll védelem alatt, s 18 objektum, illetve tárgy részesült egyéni védelemben. Napirenden van a csodálatos, s jórészt még feltáratlan Keleti Mecsek tájvédelmi körzetté nyilvánítása, illetve alakítása is. A gazdálkodás, a természet- védelem és a vadgazdálkodós érdekei nem mondanak egymásnak ellent — ez a kiállítás másik mondanivalója. Jogos tehát a rendezők kívánsága: tekintsék meg és érezzék magukénak a nemzeti kincsként védett vadállományunkról hű képet nyújtó anyagot minél többen. A kiállítás augusztus 14- ig mindennap 10-től 18 óráig várja az érdeklődőket. B. S. NDK gyártmányú, Topocart sztereó fotogeomet rikai műszert szerzett be a pécsi Geodéziai Vállalót, közel 3 millió forint értékben. Fotó: Kóródi Gabor Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 210. szám 1976. július 31., szombat Ára: 80 fillér Gyermekközpontú társadalom Nem gond a munkavállalás Két állás között
