Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-29 208. szám

1976. július 29., csütörtök Dunántúli napló 3 Tizenöt nagyszerű esztendő A bolgárkerti lakóház és tv-ház Üjmecsekalján. Az OKF ellenőrzési tapasztalatai Javult az ellátás a Balaton mentén A Belkereskedelmi Miniszté­rium vezetői az üdülőterületek fokozott ellenőrzésére kötelez­ték az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőséget. Az intézkedés végrehajtásá­ra az OKF július közepén 15 megyei kereskedelmi felügyelő­ség, valamint vállalati és tár­sadalmi ellenőrök közreműkö­désével nagyarányú vizsgála­tot tartott a Balaton mentén. Az átfogó ellenőrzés tapasz­talatairól dr. Lugosi Lajos, az OKF vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának: Az ellenőrzés kiegyensúlyo­zottnak ítélte a Balaton menti alapvető élelmiszerellátást, közte — a szalámi kivételével — a húsellátást is. Az üzle­tekben megfelelő arányban kínáltak olcsóbb húsipari ter­mékeket. A zöldség- és a gyü­mölcsellátás a jól ismert okok miatt legnagyobb üdülőterüle­tünkön is gondot okozott, egé­szében azonban az ellenőrök a Balatonnál, elsősorban a somogyi oldalon valamivel ked­vezőbb kínálatot találtak, mint az ország más területén, ör­vendetesen bővült a tej- és tej­termék kínálat, joggal kifogá­solható azonban, hogy sem a kereskedelem, sem a vendég­látóipar nem gondoskodik az igényeknek és a minisztérium előírásainak megfelelően a vendégek reggeli ellátásáról: az ellenőrzött 38 üzlet közül mindössze 7 helyen volt le­hetőség reggelizésre. A vizsgálat alapján — a ki­sebb hiányosságok megszünte­tésére a helyszínen intézked­tek az ellenőrök — 94 esetben folytatna' le gyorsított sza­bálysértési eljárást a vásárlók megkárosítói, a szabályok meg­szegői ellen. Pécs úttörő szerepet vállalt A »incs A Nagyharsányi Kőbánya köosztályozója Aszársomlyói hegy gazdái Kiváló kőbányász brigád Július 15-én emelték be Sik­lóson az első hazai panelcsalád utolsó elemét, s ezzel egy új technológia első 15 esztendeje zárult le. Eredményes másfél évtized volt ez, a nagypaneles építési mód uralkodó technoló­giává válásának másfél évtize­de. Kis lépések taktikája A tervező számára sem in­dult diadalmenetnek az új mód­szer. Ma is úgy érzi — pedig a paneles építés elismert szak- tekintélye lett, aki maga Ybl - díjat, egyik épülettípusa pedig nívódíjat kapott —, hogy ak­kor büntetésként varrták a nya­kába az egészet. S mit adott Tillai Ernőnek a panel? — Elsősorban házat kellett csinálni. Azután pedig nem va­donatújat kellett alkotni, hanem az elsőt, és mindig az előzőt to­vábbfejleszteni. Elejétől fogva a kis lépések taktikáját kellett al­kalmazni. Sokat tanultam álta­la, főleg a különféle tényezők­höz való igazodást. Újszerű gondolkodásmódot hozott, mert ki kellett lépni a hagyományok­ból. Aztán kitűnő, baráti kap­csolatot adott a kivitelezővel. Ami: kértem, megcsinálta. Úgy érzem, ettől lett emberreszabot- tabb, humánusabb a mi pane­lünk minden másnál, ezért ,,pé­csi” a mi panelünk . .. A kísérleti, majd a prototípus után így jöttek az épülettípu­sok: D, D/1x, E/4, D/4, K/4, K/5, K/6 („pizsama”), majd a kertvárosiak: A/41,, C/41, K/8, D/10 (tévé-panel), végül a K/82 (a legutóbb épült újmecsekal- jai tízemeletes szövetkezeti há­zak). Számára mindmáig az el­ső, a D a legkedvesebb. („Ez volt az egyetlen, amit úgy ter­veztem, hogy senki nem szólt bele.") Ezek az Üjmecsekalján a bolgárkertben épült üvegfalú loggiás épületek, amik aztán egy „beleszólás" következtében oly szerencsétlenné változottan jelentek meg az Építők útján. Nagyobb laksűrűség Sokat adott a panel a vá­rosnak. Egyebek közt új arcu­latot. Üjmecsekalja esetében ez azt jelentette, hogy módosítani kellett az eredeti rendezési ter­vet. Az Ybl Miklós utcától ke­letre es S' területet eredetileg egy-két szintes, családi ház jel­legű épületekkel építették vol­na be. A panel hozta, hogy négy- és tízemeletes épületek II. tucatjaival lényegesen nagyobb laksűrűséget lehetett elérni, te­hát a hatalmas területet igen gazdaságosan lehetett felhasz­nálni. Jelentős lakásmennyiséget is adott a panel, összesen 326 épület készült el 11 254 lakás­sal a most búcsúzó panelcsa­ládból, s ennek tekintélyes ré­sze — 85 százaléka — Pécsett valósult meg. A többi Mohá­cson és Siklóson. Az épületek­ből 258 ún. többszintes, 7440 lakással, 68 darab pedig kö­zépmagas (tízemeletes), s ezek­ben 3814 lakás van. Szobaszám szerint így oszlanak meg ezek a lakások: 1 szobás — 161, 1,5 szobás — 2019, 2 szobás — 7150, 2,5 szobás — 714, három­szobás — 1210. Pécs úttörő szerepet vállalt a panel meghonosításával, mégis lemaradt más városokhoz ké­pest a lakásmennyiséget illető­en. Sajnos, Pécs nem kapott házgyárat. Az induláskor évi 400 lakás­sal számoltak, az ezredik idején már évi 600-ról beszéltek, a ké­sőbbi panelüzemi rekonstrukció során pedig 1000-re nőtt az üzem kapacitása. A mostantól használt új panelekből már 1500 lakásra valót gyárt majd az üzem. Mégis mindez nem biztosít olyan kapacitást, hogy a lakásépítés ütemét az igé­nyeknek és a szükségleteknek megfelelően gyorsítani lehes­sen, a panelüzem nem pótol-, hatja a házgyárat. Sikerült megvalósítani Búcsúzunk tehát az első pa­nelcsaládtól. Ez alkalomból so­roljuk fel azok nevét, akik az új építési mód sikerében köz­reműködtek. Építész-tervezők Tillai Ernőn kívül Erdélyi Zoltán Ybl-díjas, Freivogel Mihály, Nyári Józsel, Pálfi Miklósné, Pá­losi Erzsébet, Szőke Gyula és Újvári István. Statikus tervezők: Adonyi Iván, Dulánszky Jenő, Ketterer Janka, Major Béla, Marnitz Péter, Sárdi György. A kivitelezői oldalon ott áll az a sok-sok panelszerelő, aki elsa­játítva az új technológia eddig ismeretlen követelményeit, sze­relőiparrá változtatta az évszá­zados hagyományokhoz szokott építőipart. S akik a technológia meghonosításáért a legtöbbet tették Juhász Ferencen kívül Pálmai István, majd Bánfai An­tal, a panelüzem vezetői, Har- ka János és Wollt István (ma már nyugdíjas), Állaga Zoltán. — Dobriék meg Szujóék? A kőbányászok. Néha beporol­ják a falut, mintha havazna. Egyébként olyanok, mint a jó testvérek - így fogad az első nagyharsányi ember, ami'kor Dobri Jánost és Szujó Józsel- nét keresem, a helyi kőbánya férfi és női szocialista rakodó brigádjainak vezetőit. Éppen 15 éve alakult a 16 fős Kun Béla és a 8 fős Kani­zsai Dorottya brigád. Helybeli születésűek, törzsgárdatagök, még csak egy ment nyugdíjba. A férfiak átlagos életkora 45— 50, a nőké 30—35 év. Az utób­bi három évben hatan kapták meg a Kiváló Dolgozó kitünte­tést és nemrég lettek szocia­lista brigád. A bánya a Dél­dunántúli Kőbánya Vállalathoz tartozik és ötödik éve élüzem. A legtöbbet a két brigád nyújtja, mely csak papíron lé­tezik elkülönülten, a valóság­ban nagyon is egyek. Daka János rakodási cso­portvezető lendületesen sorol­ja, mire is képesek: - Napon­ta 150—200 gépkocsit és 35— 40 vagont raknak meg. Mű­szaktervük nyolc óra alatt leg­kevesebb 1300 tonna. Teljesít­ményre dolgoznak. Nincs pár­juk a vállalat polgórdi, erdős- mecskei és komlói kőbányájá­ban. Döntően nekik köszönhe­tő, hogy a félévi tervünket tel­jesítettük: a tervezett 332 ezer tonna helyett 367 ezret értek el. A brigádvezetők hirtelen nem is tudják, hol kezdjék: — Tavaly és idén egy balesetünk se volt, egy kocsi se állt. Két­szer sose szóltunk, mert felhí­vás nélkül mennek a dolgok. Mintha összenőtt volna a hat­száz méteres lejtőn gép és ember. Egy mozdulat, a láb- állás, a vállrándulás, a szem- villanás is sokat mond: külön nyelv ez, hisz a gépek poko­lian zajosak. A tűző napsütésben, szél­csendben megszorul a meleg: 40-45 fokot mutat a hőmérő. Ilyenkor érzi a tüdő a port, ami fátyolos felhőként áll ösz- sze fejük felett. Amikor a lég­tisztítók és a friss szél is ala­posan kitakarítják a „hold­béli" munkahelyet, akkor ver­senyre kelnek nők és férfiak, persze csak dalolásban, Mert minden gépesített: Báger-rako- dógépe'k, 28 tonnás dömperek, hatalmas szállítószalagok, kő­osztályozó vibrátorok segítenek be. Csak az elhullott köveket lapátolják. Kéthetenként kettő­től tízig rakodnak az erős ref­lektorszerű fényben. Előfordul az is, hogy a gépék alig do­hognak; ekkor lekerülnek a fülvédők és szép a tücsökcir- pelés. Aztán Jovanovics Mik­lós, Feledi Márton és Voller István kedves bolondozása nél­kül se tudnának meglenni a késő éjszakákon. Ha ők sza­badságra mennek, nagyon hiá­nyoznak. Persze eső, hó ellen a vicc nem használ, csak a lyuk nélküli esőkabát. Akkor is termelnek. Három' éve csí­pőig érő vízben is letöltölték a nyolc órát, pedig lemond­hattak volna a munkáról. Az őszi hétköznapokon in­kább répával futnak a vago­nok, ezért vasárnap délelőtt is bejárnak dolgozni. A felesé­gek, mert mindnyájan azok, szombaton főzik meg a vasár­napi ebédet. Nincs baj, szinte egytől egyig többet keresnek férjüknél. Hóvégeken 2950— 3200 forintot visznek haza. Az órabér 12,50 és 14,50 között mozog. A családanyák, mert mindnyájan azok, jogosan büszkék arra, hogy nyolcosz- tályt-végzettek, sikeresen fejez­ték be nemrég a könnyűgép­kezelői tanfolyamot és a gé­pekhez kerültek. A férfiak kö­zül hárman most nyolcadiko­sok, ketten hetedikesek, ketten marxista középiskolások, egyi­kük negyedikes az építőipari szakközépiskolában. Kétéven­ként kerül sor a bányarendé­szeti vizsgákra, hogy a szak­mában maradhassanak. A 15 év alatt mindenki épí­tett új házat, vagy legalábbis a régit felújította. Együtt kő- műveskedlek, mindig segítet­tek. Szokatlan, de közösen ku­koricát törnek, szüretelnek, és kapálják a háztáji földeket. Egyszerre vágnak neki a tíz­perces hegyi ösvénynek, ami egyenest az üzembe vezet. Már régóta egyikőjük se fél a vihartól, pedig a kövek kö­zé sűrűn vág be a villám. Leg­feljebb a vagonokat mozgató drótkötélpálya enyhén csíp ilyenkor. Büszkék arra, hogy bányászok, hogy jövője van a kőnek. Tudják, hogy kinek, ho­vá, mennyit szállítanak. Gaz­dái a szársomlyói hegynek és a bányának. Csupán egyért neheztelnek: nem érhetik meg, mire a hegy elfogy. — Csuti János — Hársfai István Közgazdaságtudományi kar A konferenciák ősze Még folynak a vizsgák az egyetemen, s mindenki a nyár örömeire gondol, de a Pécsi Tudományegye­tem Közgazdaságtudomá­nyi Kara már az őszre is tekint, megkezdte őszi kon­ferencia-programjának szervezését. Erről kaptunk rövid tájékoztatót dr. Hoóz István rektorhelyettestől. Ősszel három konferen­ciát is rendeznek, vala­mennyi jól kapcsolódik a vállalati közgazdászokat képező egyetemi kar okta­tó és kutató munkájához. Az ilyen szempontból gaz­dag ősz első, szeptemberi rendezvénye a marketing konferencia, együtt az Országos Piackutató Inté­zettel, amelyhez a kart szo­cialista együttműködési szerződés fűzi. A másik konferenciát, ugyancsak szeptemberben a jogászok és a közgaz­dászok közösen rendezik. Témája a vállalatok közöt­ti szerződések vizsgálata a jogász és a közgazdász szemével. Mindkét ren­dezvényre külföldieket is meghívndk. A harmadik tudományos konferenciát november 18- án és 19-én, a Magyar Tudományos Akadémia Pé­csi Akadémiai Bizottságá­val karöltve rendezik. A konferencia az információs módszerek és rendszerek szerepével foglalkozik a vállalati döntések előkészí­tésében. Az elméleti elő­adásokat a megfelelő vál­lalati gyakorlattal rendel­kező szakemberek korrefe­rátumai egészítik ki, te­hát kritikusan egybevetik, a ma ismert elméleti kö­vetelményeknek a gyakor­lat mennyiben felel meg. Erre a konferenciára is meghívják azoknak a külföl­di testvér egyetemeknek a képviselőit, amelyekkel a pécsi kar kapcsolatban áll, sőt, francia és osztrák részvételre is számítanak. fl panel meg­változtalta a város arculatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom