Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-28 207. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Egymiffiő forintos megtakarítás XXXIII. évfolyam, 207. szám 1976. július 28., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A végrehajtás ellenőrzése Ú gy tűnik, most mun­kánk egyik leg­gyengébb pontja a hozott határozatok, rendelke­zések végrehajtásának ellen­őrzése. Nemrégiben, amikor a televízió a növekvő bürokrácia gondjaival foglalkozott, egy igazgató nagyon találóan jel­lemezte a helyzetet: „nálunk csak azt ellenőrzik, hogy ki­adtuk-e a szükséges rendelke­zéseket. Hogy végrehajtottuk-e, azt már senki nem nézi." Életünk minden fontosabb kérdésének megoldására érvé­nyes állásfoglalások, határoza­tok vannak. A központi határo­zatokat a helyi sajátosságok­nak megfelelően — ahogyan mondani szokták — „adaptál­ták”. Általában ezen irányel­vek alapján folyik mindenütt a munka. Mégsem felesleges a rendszeres és tervszerű ellen­őrzés, hiszen ez módot ad arra, hogy a folyamatok irányát, eredményeit számbavegyék, fel­fedjék a menetközben jelent­kező, előre nem látott akadá­lyokat és ennek ismeretében szabják meg a további felada­tokat. Amint a XI. pártkong­resszus határozata is kimondja: „A pártellenőrzés lényege a határozatok végrehajtásának segítése, az adott területek helyzetének hiteles felmérése, az új feladatoknak, a hibák forrásának feltárása és megfe­lelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás meggyorsítására". Ha az ellenőrzöttek is így fogják fel a dolgot, akkor szer­tefoszlik minden ijedelem, ami időnként e munkát megelőzi. Senki, senkit nem akar „lebuk­tatni", ellenkezőleg: éppen az idejében történő hibafeltárás előzheti meg a súlyos bajokat. Az ellenőrzés lényege ebben a vonatkozásban is a segítés! A rendszeres és tervszerű ellenőrzés magabiztosságot ad a vezetésnek. Szó sincs arról, hogy az ilyen beszámoltatósok valamiféle revizori munkát je­lentenének. Ilyen tevékenység is létezik, de ez nem a párt­ellenőrzés, hanem az állami ellenőrzés feladata. „Téves az a felfogás —, mondja a párt- kongresszus határozata —, mely a rendszeres ellenőrzés­ben a hatáskör csorbítását lát­ja. A helyesen értelmezett és gyakorolt ellenőrzés nemcsak a felelősségtudatot erősíti és fejleszti, hanem önálló cselek­vésre is késztet”. Nem bizal­matlanságot fejez >ki tehát, ha­nem erősíti, megerősíti a bi­zalmat! A megyei párt-végre­hajtóbizottság munkamódsze­rében gyakran szerepel egy- egy hatáskörbe tartozó gyár, intézmény kommunista vezetői­nek, kommunista pártszerveze­tének beszámoltatása egy-egy párthatározat végrehajtásáról. A sokéves tapasztalat azt mu­tatja, hogy a beszámoltatott vezetők politikai tanulságokkal feltöltődve, újabb lendületet kaptak tevékenységükhöz. Ha­tására minden területen meg­javult a munka, eredménye­sebbé vált a határozatok vég­rehajtása. A pártellenőrzés te­hát a hatékonyabb munkát szolgálja! Az ellenőrzés a vezetés szer­ves része. Ahol a pártellenőr­zés csak esetleges, ott — ezt is példák sokasága támasztja alá — vontatott a párthatáro­zatok végrehajtása. Nyilván­való, hogy az ellenőrzési terv akkor helyes, ha mindig a kulcstémákat veszi elő, nem feledkezve meg arról, hogy — noha a határozatok között súly­beli különbségek vannak, de — valamennyi határozat vég­rehajtása fontos, hiszen része a nagy társadalmi folyamatnak, s ha valahol elmaradás tapasz­talható, ez lassíthatja az egész folyamatot. A pártellenőrzés egyik esz­köze a párt vezetőszerepe be­töltésének is. Nem véletlenül mondja a pártkongresszus ha­tározata: „A pártellenőrzésnek ót kell fognia az egész társa­dalmi tevékenységet, ki kell terjednie a gazdasági, az álla­mi, a tudományos, a kulturális élet minden területére". Azaz: a párt vezető szerepének egész társadalmunkban érvényesülnie kell, a pártellenőrzés éppen azt vizsgálja, hogyan valósul meg az adott területen a párt politikája, amely kulcskérdése a párt vezetőszerepének. Visszatérve az említett igaz­gató szavaira: most a meglevő határozatok, állásfoglalások végrehajtásának hatékonyságá­ról van szó, s a végrehajtás rendszeres számonkéréséről. Ez jó alkalom arra is, hogy soka­kat emlékeztessen egy-egy ha­tározatra. Sajnos, gyakran elő­fordul, hogy egy-egy területen megfeledkeznek egy-egy hatá­rozatról. Igaz, nem kevés az érvényes párthatározatok, kor­mányintézkedések száma. A politikai vezetés művészete vi­szont abban rejlik, miként tud­ja a vezetés ezt a sokrétű ten­nivaló-halmazt egy hatékony folyamatba vezérelni. N apjainkban a legak­tuálisabb tennivaló­kat a párt gazda­ságpolitikája kínálja. A párt hallatlan energiát fektet abba, hogy hazánk minden állampol­gára ne csak megértse, de vele egyetértsen és a végrehajtás­ban tevőlegesen is szerepe le­gyen. A gazdaságszervező te­vékenységet szervesen kiegé­szíti az ellenőrzés, amely — amint már erre céloztunk — a központi érdekeknek megfele­lően ösztönzést ad az ésszerű kezdeményezésekhez, a helyi tartalékok feltárásához. A pártellenőrzés tehát, mint a vezetés szerves része, hasz­nos segítséget adhat ahhoz, hogy valamennyi gazdasági egységben a párt határozatai­nak megfelelően érvényesüljön a népgazdaság alapvető ér­deke, amely egyben valameny- nyi állampolgárunk alapérde­keit is kifejezi. Rácz Lajos mmm Pozitív hatás a béke, a haladás mellett Néhány nap múlva világ­szerte megemlékeznek a hel­sinki biztonsági és együttmű­ködési konferencia egyéves év­fordulójáról. Ebből ar alka­lomból sajtótájékoztatót tar­tottak kedden az Országos Béketanács székházában a magyar és a nemzetközi bé­kemozgalom időszerű felada­tairól. A tájékoztatón részt vett az Országos Béketanács meghívására hazánkban tar­tózkodó Romesh Chandra, a Béke-Világtanács főtitkára, va­lamint Igor Beljajev, a Béke- Világtanács szovjet titkára. Se­bestyén Nándornénak, az Or­szágos Béketanócs főtitkárának megnyitója után dr. Réczei László akadémikus, az Orszá­gos Béketanács alelnöke szá­molt be az új stockholmi felhí­vás magyarországi visszhang­járól. Utalt arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése Európa történelmében és a világpolitika menetében is új korszakot nyitott. A magyarországi akciónak új lendületet adott az Orszá­gos Béketanócs áprilisi felhí­vása. Az akció ténylegesen tö-- megméretűvé a béke és barát­sági hónapban vált. Ezután Romesh Chandra tar­tott tájékoztatót. — A helsinki szellem él és biztosíték arra, hogy az enyhü­lés a jövőben sem áll meg, hanem töretlenül folytatódik tovább — hangsúlyozta. — Mindenki számára megnyugta­tó tény, hogy a felhívás az el­múlt egy év során jelentős eredményekhez vezetett, rend­kívül pozitív hatással volt a béke, a nemzetek szabadságá­nak ügyére, a szociális hala­dásra. Ugyanakkor világosan kell látnunk: nagy erők mun­kálkodnak azon, hogy meg­öljék helsinki szellemét, hogy megállítsák az enyhülés folya­matát, s visszahozzák a fe­szültség légkörét. Éppen ezért fokoznunk kell erőfeszítésein­ket a békéért, a helsinki szel­lem érvényesítéséért. — Helsinki: cselekvési fel­hívás a világ népei számára. Ha most, a II. stockholmi fel­hívással kapcsolatos tömeg- mozgalom mérlegét megvon­juk, elmondhatjuk, hogy volta­képpen ez is Helsinki eredmé­nye. A Béke-Világtanács to­vábbra is azt tekinti fő fel­adatának, hogy hozzájáruljon az enyhülés visszafordíthatat­lanná tételéhez. Bizakodással’ folytatjuk munkánkat. Dr. Simon Pál nehézipari miniszter Pécsett Dr. Simon Pál nehézipa­ri miniszter és dr. Kapolyi László, nehézipari minisz­terhelyettes tegnap Pécsre látogatott. A Mecseki Érc- bányászati Vállalat köz­pontjában találkozott Czé- gény Józseffel, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárával, Tóka Jenővel, a MÉV igazgatójával, Ko­vács Istvánnal, a MÉV pártbizottsága titkárával, Mátrai Árpáddal, a válla­lat műszaki igazgató-he­lyettesével, Romvári Attilá­val, a vállalat gazdasági igazgató-helyettesével, Rácz Gyulával, a MÉV szakszervezeti bizottságá­nak titkárával. A nehéz­ipari miniszter tájékozta­tót kapott a MÉV gazdál­kodásáról, a tervfeladatok időarányos teljesítéséről. Ezt követően megtekintet­te a IV-es bányaüzemet, majd az új V-ös üzem be­ruházási munkálatait. Masszahengerböl faragják a szigetelőket. Gépesítették a szabadtéri szigetelők gyártását a Porcelángyárban Hazánkban a kültéri támszi- getelőket csaknem negyven éven át kézi erővel állították elő: mindeddig 1945 előtti for­ma alapján. Most az ország­ban először a FIM Pécsi Zsol- nay Porcelángyárában a ha­gyományos eljárást teljesen gépesítették egy meóvezető, Bártlai Pál újítása szerint. A sorozatgyártás nemrég indult meg nagyüzemi szinten. Korábban két korongos szak­munkás nyolc óra alatt száz szigetelőt faragott meg: egyet 5—6 perc alatt — a kézi esz- tergakéásel. Legalább 120 négyzetméteres területen dol­goztak. Egy ember fél méter hosszú, 30 kilós masszabábut emelgetett, ami a gipszformá­val együtt a 60 kilát is meg­közelítette. Víztartalma rendkí­vül nagy volt: 25 százalékos. A szabadban 3—4 napig szik­kadt, nagy teret elfoglalva, az időjárás szeszélyeinek kitéve. Most már egy szakmunkás a helyi szerkesztésű célgép se­gítségével egy műszakban 160 A csapadék hiánya miatt, mesterségesen öntözik a burgo nyaföldeket Majláth-pusztán. (Cikk a 2. oldalon) szigetelőt gyárt: egyet négy perc alatt. A speciális beren­dezést Bobánovits István szer­kesztési csoportvezető konst­ruálta. A munkatér mindössze 25 négyzetméteres. A célgép nagy pontossággal működik, tiszta, sima felületet hoz lét­re, mely az égésnél nem re­ped be. A régebbi négy er­nyő helyett hatot formáznak meg, mérsékelve az ernyők fe­lületi nagyságát: rövidítették a kinyúlásukat. így javult a mi­nőség. Ezen kívül egy termék előállításához 30 kiló helyett 25 kiló masszát használnak fel, amit villamosárammal szikkasz­tanak egyenletesen, gyorsan és a víztartalmát 20,5 százalékra csökkentik le. Az elektromos szikkasztás szintén helyi újítás: Svoboda Vilmos műszaki osztályvezető kísérletezte ki. Minél kisebb a víztartalomé annál inkább a legkedvezőbb méretet érhetik el az anyag szárítósánál, vagy­is a zsugorodás kismérvű. Az új formájú szabadtéri szi­getelő a legutóbbi BNV-n vá­sárdíjat nyert. Sikerült átmé­rőjét 23 centiről 19 centire csökkenteni anélkül, hogy az 5 kiló 20 dekás súlya, valamint a csatlakozó részek szerelvé­nyei változtak volna. Előny még, hogy a forgácsot, a hul­ladékot állandóan működő szalag gyűjti össze, a szál­lítás,' szárítós biztonságossá, a termelés pedig folyamatossá vált. Évente egymillió forintos nyersanyag-megtakarítással és selejtkieséssel számolnak. Je­lenleg évente 40 ezer dara­bot szállítanak a 20 kilovoltos távvezetékeken alkalmazott szabadtéri szigetelőkből első­sorban a VBKM kaposvári gyá­rának, de exportra is. Ezt a mennyiséget tovább növelik, bár a gépesítés főként a biz­tonságosabb piaci értékesítést tette lehetővé. A Zsolnay-gyá- ri kollektív újítás szép pél­da a belső tartalékok jobb és ésszerűbb kihasználására. Csuti János

Next

/
Oldalképek
Tartalom