Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-27 206. szám
1976. július 27., kedd Dunantmi napló 3 Bizonyított a pécsi panel 1. Lopótök, kabaktök MÉG BOROSKÉSZLET IS KÉSZÜLT BELŐLE Gazdaságpolitikai jegyzet Minden eshetőséget meg kell vizsgálni fl nagypaneles építés hazai bölcsőié 1976. július 15. — Jegyezzük meg ezt a dátumot, A magyar építészet történetében egy korszakot lezáró nap ez. E napon délután tették a helyére Siklóson az első panelcsalád utolsó elemét. Pécsett valamivel korábban — május közepén — következett be a jelentés fordulat. Itt a Lvov-Kertváros 11/8. ütemében a 46. számot viselő D—10 típusú középmagas tévé-ház volt az utolsó. Tizenöt nagyszerű esztendőre emlékezzünk. 1960. október 2-án írta a DN: „Épül a pécsi házgyár." A cikkből megtudtuk, hogy a solakhegy tövében olyan gyár épül, ami nagy faíelemeket állít ölő, s ezekből a megszokottól merőben eltérő módon fognak házakat építeni. 1961- ben indul a termelés — ígérték, s évente 410 lakáshoz elegendő elemet állítanak majd elő. Pontosan egy évvel később — 1961. szeptember 30- ám — ezt írta a DN: „Készen áll már a nyugati városrészben az első nagypanelből épült lakóház.” A lakások 202 ezer forintba kerültek. Az „első ház” egyike annak a kettőnek, amely ma is ott áll a rendelőintézettel szemközt, a Dr. Veress Endre úton, elkülönülve az utánuk épültektől. Ezeket még az ÁÉTV tervezte, de akkor már dolgoztak a PTV-nél az első panelcsalád típustervein, s ugrásra készen állt az új technológia. ígéret szerint az új lakások: az ÁÉTV által tervezetteknél 40 ezer forinttal lesznek olcsóbbak. S 1965. október 22-én már az ezredik elkészült panellakást ünnepelve szólaltatta meg a DN a tervezőt, a technológust, az építőt. A nagypaneles építési mód, lehet, Pécs nélkül is meghódította volna az országot, de Pécsé a vitathatatlan érdem, amiért elsőként letelte a vok- sot az új mellett, s meghonosította azt hazánkban. Személy szerint pedig Juhász Ferencé az érdem. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki osztályvezetője 1974-ben ment nyugdíjba, 1975 februárjában hunyt el. Őt idézzük az 1965-ben megjelent interjúból: „Hazánkban első számú gond a lakáshiány, ugyanakkor egyre súlyosabb az építőipari munkaerő hiánya is. Olyan eljárásra volt tehát szükség, mely kevés emberrel, gyorsabbá teszi az építkezést. Nyugaton már hosszabb ideje népszerű a nagypanelos eljárás. Én közvetlen tapasztalatokat Csehszlovákiában szereztem és 1957-ben kezdtem meg a laboratóriumi kísérleteket. .. 1958 februárjában megépült az első panelüzem, s még az év nyarán befejezA pécsi panelépítkezés kezdete: áll már az első épület a Bolgár-kertben. tünk két családi házat. Ezek az ország első nagypanelből készült házai..." A kísérletek elsősorban a megfelelő hő- és hangszigetelő anyag megtalálására irányultak. A célnak a keramzit — az égetett duzzadó kőagyag — felelt meg legjobban. A pécsi panelok mindvégig ennek az anyagnak a felhasználásával készültek, amikor az utóbb ápült házgyárak már sokkal korszerűbb anyagokat alkalmaztak. Juhász Ferenc sokéves munkája elidegeníthetetlen része az új technológiának, ami nélkül ma már elképzelhetetlen hazánkban a tömeges lakásépítés. Kezdetben tapasztalhatta az újjal szembeni szokásos ellenkezést, de őt ez nem tartóztathatta fel, A kí- séletek lebonyolítása és a sikeres bevezetés körüli érdemeit utóbb a minisztérium is elismerte, munkásságáért kitüntetésekben részesült. A legfontosabb: megérhette, hogy a nagypanelos építési mód az egész országban uralkodó technológiája lett a lakásépítésnek. Az új építési mód bevezetése nem volt diadalmenet. Különböző helyekről jövő különböző fajsúlyú ellenállást kellett leküzdeni. A pécsi panel azonban bizonyított és bizonyít azóta is. összességében magán viseli ugyan a módszer gyengéit és erényeit, mégis fölényesen állja helyét az összehasonlításban. Más, házgyári épületekkel szembeállítva vitathatatlanul kiviláglik a különbség a pécsi panel előnyére. A panelüzemi viszonylagos rugalmassága — ami a házgyárakból természetesen hiányzik — tette, hogy változatos városképet hozott az új módszer (ha magunk nem is vagyunk mindig elégedettek vele). Olyan homlokzati burkolóanyagokat tudtak alkalmazni, amikkel a házgyárak nem is próbálkozhatnak. Óriásit fejlődött a technológia is másfél évtized alatt, s ez jól nyomonkövethető az épületeken is. Kezdetben pl. még körbeállványozták az épületeket, a szerelés befejezése után, festés végett. Ma már festve kerülnek ki az elemek a gyárból. Kezdetben — évekig I — rengeteg panasz volt a beázásra, a tömítések elégtelenségére. Ez is gyermekbetegség volt, amit 'kitartó kísérletezéssel lehetett löküzdeni. Az eleinte épített ötszintesek megjelenése után alig öt esztendővel megépültek az első - lábra állított! - tízemeletesek is, amelyek átformálták Pécs várossziluettjét. A másfél évtized apró változásainak összessége tette, hogy az új panelcsalád elemeit már szinte házgyári színvonalon állítják elő. Hársfai István A trópusi eredetű lopótök és kabaktök hosszú évszázadok alatt a magyar nép kedvelt kerti növénye lett. Szinte valamennyi falusi ház udvarában ott nyújtózkodott és különös formája számos ötletet adott a felhasználására. Legtöbb helyen a szőlőtermelő gazdák kelléke volt, mint borszívó, azután, hogy az üveg és a műanyag kiszorította, csaknem kihalt. Az utóbbi években azonban ismét termeszteni kezdték, a hétvégi házak egzotikus díszévé vált, és bekerült a modern lakásokba is. Siklóson a várfalnak támaszkodó keretesház udvarában valóságos erdő díszük belőle. Oberitter Antal már hosszú évek óta foglalkozik ezekkel a tökfajtákkal. S ha igaz, hogy a gazda szeme hizlalja a „jószágot", akkor ezek a tökök mesebeli nagyságúra nőnek. — Kevesen tudják, hogy mennyi gond van ezzel a növénnyel — mondja Oberitter Antal. — Könnyen, tönkremegy, befoltosodik, különböző kártevők támadják meg, termesztése sok munkát igényel. Ebben az esztendőben száz darabra számítok, tavaly több volt, de most a minőség a lényeg. Háromnégy éve pedig a beérett tökökből is igyekszem valami formát kihozni. Az idén már az indán, érés közben is alakítgatom a termést. Megcsavarom, kettévágom, meghasítom, drótot tekerek rá, egyszóval természetellenes növésre kényszerítem. Csodálatos formák születnek így. Ennek a pézsma illatú, szívlevelű növénynek a termése szinte kínálja önmagát. Az ember úgy érzi, valamire fel kell használni. Őshazájában, a trópusokon a négerek kosarakat, palackokat készítettek belőle, nálunk kanalat, tojástartót, borszívót és még ki tudja mi mindent. Egyes fajtái ehetők is. E tökféléknek egy különleges változata az alföldi kabaktök, nem fut fel, mint rokonai, hanem a földön terjeng szét. — Ez a fajta lassan népszerűbb lesz, mint a lopótök. Azelőtt a halászok is termesztették, mert hálóikat ez jelezte a vizén. Én egyébként mindkettőből készítek tárgyakat. Azt tartom szem előtt, hogy csak olyanra szabad formálnom, ami lényegesen nem üt el eredeti alakjától, s a természetben egyébként hasonlítana a lopó- vagy a kabaktökre. Egyszerű, éles késsel hasítom a hónapokig szárított termést és alakítom kedvem szerint. Tapasztalatom, hogy azok sikerednek a legszebbre, melyek hűen őrzik az eredeti forma valamilyen változatát, vagy éppen az indán torzult alakjukban maradnak meg. F. J. Sebestyén Béla bányamérnök és Mester József villamosmérnök nemrégiben érdekes előadást tartott az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület pécsi csoportjában a szénbányászat fizikai folyamatairól, kissé egyszerűsítve a gázkitörés jelenségeiről, a felismerés és védekezés módszereiről. A szerzők előadásuk első mondatában talán maguk is érezve tanulmányuk újszerűségét, azt hangsúlyozták, hogy semmit sem állítanak, csak a bányabeli fizikai folyamatok törvényszerűségeit kísérlik meg csoportosítani, a fizika, a matematika módszereit felhasználva modellekét létrehozni. Nem lehet tudni, hogy a sokéves tapasztalatok birtokában, azok figyelembevételével felállított elmélet menynyire képes az idők kritikáját kiállni, s a gyakorlatban milyen eredményesen lehet alkalmazni, azt viszont állíthatom, hogy a törvényszerűségeket felismerve mód nyílik azok befolyásolására, a bányaveszélyek elleni védekezésre. S azt is állítom, hogy szükséges a tudomány minden eszközét erre felhasználni, a mecseki szénmedence minden szellemi kapacitását ennek szolgálatába kell állítani. Sebestyén Béla és Mester József úgy érzem még sok „miérttel", „hogyannal" küszködik. Az előadást követő vitában az is kiderült, hogy sok kérdésben fejetetejére állították a bányászati tevékenységekkel kapcsolatos eddigi elképzeléseket, a szakemberek kétségeit emiatt sem sikerült nyomtalanul eltüntetni. Mi is tanulmányuk tartalma? Két alrendszert állítanak fel, amelyek közül egyik a geológiai rendszer, a másik az atmoszférikus rendszer, amelyeket a bányászati tevékenység kapcsol össze. A cél, hogy az ösz- szekapcsolás békés legyen, ha az ember beavatkozása során ez sikerül, akkor békés is maradjon. Ez azonban csak a legritkább esetben valósulhat meg, hiszen egy homogén rendszer (az atmoszférikus) és egy inhomogén rendszer peremén, találkozásakor a .legkülönféi- lébb fizikai folyamatok zajlanak le, gondoljunk csak a mechanika, termodinamika, nyomás, s a föld gravitációjának hatására. A két rendszer közös peremén bármi is történik azonban, az energiák, térfogatok, tömegek állandók, illetve a mérlegkerettörvény szerint átalakulnak egymásba. Az eddigi elképzelések szerint például a gázkitöréses jelenségekben a kőzetmechanika paraméterei játszották a főszerepet, Sebestyén Béla és Mester József viszont a termodinamikában keresik ezt. Mint mondják a levegő, a homokkő, a v|z. a metán hővezető képessége nagyon változó a márlegkerettörvény- be (amelyet mondjuk István- akna V. szintjén a második keleti keresztvágaton is pontosan fel kell ismerni), behelyettesített egyetlen Celsius fok hőmérséklet változás is százszoros-ezerszeres energia változást eredményezhet. Példának a Szechenyi-akna IX. szintjén a zsompban lezajlott gázkitörést említette, amelyekre akkor nem tudtak magyarázatot találni. Az történt ugyanis, hogy a gázkitörést megelőző napokban az előírásoknak megfelelően provokációs robbantással akarták az esetleges gázkitörést kikényszeríteni. Ez nem következett be. Néhány napig szüneteltek a munkák, erre az időre leállították a ventillátorokat, a vágatban hőmérséklet kiegyenlítődés jött létre, hőmérsékletileg homogenizálódott a bányatérség. A munkálatok megkezdésekor o vágaton befele haladva sorba kapcsolták be a ventillátorokat, amelyek hatására hideg levegő áramlott a vágatba. A hőmérséklet változás csak néhány fokos volt, de inhomogénné vált a vágat, a széntelepben összegyűlt energiák iszonyatos erővel törtek a szabad bányatérség felé, négy ember halálát okozva, több mázsás rakodógépet pedig a meredek vágaton 30—40 méterre felfele hajítva. A cél tehát, hogy az in- homogénitást kell eltüntetni a geológiai és az atmoszférikus rendszer összekapcsolásakor? Ha igen, hogyan? A két mérnök előadásában persze a már említett más tényezők tagadhatatlan hatása is jelentős szerepet kapott. Ebben a jegyzetben a matematikai összefüggésekről sem beszéltem, csupán vázlatosan nyílt mád arra, hogy a több órás előadást és azt követő vitát, amely a szakemberek között bizonyára még mindig tart, bemutassam. Célom a tudományos jellegű szakmai előadás ismertetésével más semmiképpen sem lehet, mint hogy további ösztönzést adjak a gondolkodó mérnököknek, vitára ingereljem a kétkedőket. Lehetséges, hogy Sebestyén Béla és Mester József meghökkentő gondolataik elesnek ebben a vitában, az azonban kétségtelen, hogy a mecseki szénbányászkodás egyik legégetőbb gondját, a gázkitörés veszélyét véglegesen, megnyugtatóan csak valamennyi, akár csak a legparányibb eshetőség megvizsgálásával oldhatják meg. A két - mérnök sokszáz órát gondolkodott ezen, mindenképpen elismerés illeti őket. Lombosi Jenő Felajánljuk megvételre a vállalatunk tulajdonát képező, iparvágányon belső mozgatást végző Diesel-mozdonyt Felvilágosítás: 11-143 telefonon. SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI V., KAPOSVÁR
