Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-27 206. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli rianio XXXIII. évfolyam, 206. szám 1976. július 27., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Lakásokról A június derekán közreadott minisztériumi gyorsjelentésből kitűnik: az ÉVM vállalatai az 1976-ra előirányzott 44 400 lakásból május végéig mindösz- sze 6488 új otthont adtak át. Ráadásul jelenleg csaknem ötezerrel kevesebb lakás épül, mint egy esztendővel ezelőtt. Jóllehet, az ötödik ötéves tervidőszaknak még csupán a kezdetén vagyunk, az alig fél év eredményeiből nem lehet messzemenő következtetéseket ilevonni, az ÉVM gyorsjelentése mégis módot ad némi tűnődésre. Ha másért nem, hát azért, mert tavaly december táján szinte minden fórumon haingot kapott: a középtávú népgazdasági terv egésze szempontjából létfontosságú, miként rajtolunk Lakásról szólva az utóbbi évtizedben megannyi örvendetes hírről, de változatlanul sok gondról — szervezetlenségről, kapkodásról, minőségi kifogásokról — is hallhattunk-tudó- síthatturvk. Ami az eredményoldal élére kívánkozik: a harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában kiépült az országos házgyári hálózat. A főváros négy kombinátján kívül nagy kapacitású házgyárral rendelkezik Győr, Szeged, Debrecen, Miskolc, Veszprém és — néhány hónapja — Kecskemét. E tíz nagyüzem hatósugara voltaképpen a megyehatárokon is túlér: jószerével nincs az országnak olyan jelentősebb városa, ahová ne jutna a házgyári panelekből. Magyarországon évente csaknem 30 ezer házgyári lakás épülhet; Európának — a Szovjetunió kivételével — nincs még egy olyan országa, amely hasonlóan iparosított lakásépítő bázissal rendelkezne. Az iparosított építést nemcsak e tíz gyár teszi lehetővé; országos hírnévre tett szert a pécsiek panel üzeme (ők készítik a paksi „atomvá- ros” lakóépületeit is), a dunaújvárosi poligon-üzem elemeiből Százhalombattának is jut, a kaposvári panelekből Barcsnak, Nagyatádnak, Marcalinak is telik. Több megyei építőipari vállalat sík- és alagútzsaluzatokat vásárolt; a szövetkezeti építőiparnak kohó- habsalak-blokkgyártó és tég- la-blokk-készítő üzemei vannak, a korszerűsödés tehát végbement. Mindez lehetővé tette, hogy az 1960-ban meghirdetett 15 éves lakásfejlesztési program túlteljesüljön: a célul tűzött egymilliónál csaknem 50 ezerrel több új otthont emeltek 1975 végéig (az egy- milliomodik lakást tavaly decemberben adták át Győrött). E tetszetős eredménylista olvastán mi indokolja hát, hogy — immár az ötödik ötéves terv feladatait felemlítve — elöljáróban a qondokra utaltunk? Mindenekelőtt az, hogy — kiváltképp a városokban — nehezebb körülmények közepette szólva dolgoznak majd az építők, mint a hatvanas évek^végefe- lé, vagy a hetvenes évek elején. Az építésre alkalmas, könnyen közművesíthető területek fogytán vannak; Miskolcon, Szegeden, Veszprémben is előadódott már, hogy ide- ig-óráig raktárra termeltek a házgyárak, kapacitás-fölöslegre panaszkodtak a korábban kapacitáshiánnyal bajlódó szövetkezeti építők .. . A magyar népgazdaság ötödik ötéves terve kimondja: a tervidőszakban 430—440 ezer új lakást kell építeni; több mint 60 százalékot a városokban, legnagyobbrészt többszintes lakóházakban. Állami eszközökből lakásépítésre 105 —110 milliárd forintot lehet fordítani, ebből — ta karé kos költséggazdálkodással — 150 —160 ezer új átlami lakást kell felépíteni. Hozzávetőleges számokról van szó tehát, de ötmilliárd forint is rendkívül nagy összeg, a tízezerrel több lakás pedig kisvárosnyi népességnek adhat otthont. A forint- milliárdokat régiókra — megyékre, városokra, kisebb településekre — bontották le: e „mikro-normák” határozzák meg, hogy végül is hol menynyi lakás épüljön. Ha tehát valahol — megszegve az előírásokat, figyelmen kívül hagyva a műszaki-gazdasági normatívákat — az átlagosnál drágább, vagy az országos 53 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű lakásokat emelnek; kevesebb új otthon készülhet el. A számobkól az is kitűnik: az 1980 végéig épülő otthonok mintegy kétharmada önerőből készül el. Ám kizárólag önerőből igen kevesen vállalkozhatnának a több százezer forintos beruházásokra. Tekintettel a lakásépítések növekvő költségeire, az év elején új rendeletek láttak napvilágot A korábbiaknál nagyobb ösz- szegű kölcsön kérhető az OTP- től, egyszersmind kedvezőbbé váltak a kamatfeltételek, hosz- szabb idő jut a részletek törlesztésére. Fokozódnak a vállalati lakásépítkezések is, mind több kiskeresetű munkáscsalád költözhet majd — munkahelyének támogatásával — új, saját otthonba. S ami ugyancsak létfontosságú: az ötödik ötéves terv időszakában javulás ígérkezik az építőanyagellátásban. A tervtörvény szerint a cementtermelést 5,4— 5,6 millió tonnára, a falazóanyagok termelését 10—12 százalékkal, a tetőfedő anyagokét 28—30, a síküvegét pedig 24—25 százalékkal kell növelni. A feltételek tehát kedvezőbbek, mint korábban voltok; a nagyszabású lakásépítési program folytatódik. Ám, hogy kevesebb legyen a zökkenő, azért még — miként az első öt hónap tapasztalata tanúsítja — országszerte akad tennivaló. Megkezdik a mányi Magyar—szovjet államközi egyezményt írtak alá a dunántúli gyűjtőerőmű és a fűtőanyagot szállító új mélyművelésű szénbányák felépítésére. Az egyezmény értelmében a Szovjetunió szállítja a legfőbb berendezéseket mind az erőműhöz, mind a bányákhoz, s egyéb segítséget is ad a beruházáshoz, hogy mielőbb elkészüljenek az új létesítmények. Már felállították az első — ugyancsak a Szovjetunióból érmedence kutatását kezett — fúrótornyokat, s ezekkel a nagy teljesítményű berendezésekkel kezdik meg rövidesen a szovjet szakemberek a mányi medence ásvónyvagyo- nának részletes kutatását. Két éven belül 40 000 méter fúrással hatolnak a mélybe. A szovjet expedícióval egyidejűleg az Országos Kutató- és Fúróvállalat kirendeltségének szakemberei is dolgoznak a mányi medencében. Munkaerő-gazdálkodás fjf Ülést tartott a SZÓ Telnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége, amely a többi között a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt. Kifejezte, hogy egyetért a Minisztertanács közelmúltban hozott határozatával, amelyben megszabta a munkaerőgazdálkodás feladatait. Az elnökség felhívta a szakszervezetek különböző szerveit, hogy segítsék a kormányhatározat és az ehhez kapcsolódó miniszteri jogszabályok végrehajtását, érvényesítve a szakszervezetek jogait a hatáskörükbe tartozó kérdésekben. A szakszervezetek nyújtsanak támogatást ahhoz, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetése, a termékszerkezet változása és a hatékonyabb munkaerőgazdálkodás nyomán felszabaduló dolgozókat tervszerűen és szervezetten irányítsák át új munkaterületekre. Különösen nagy gonddal és körültekintéssel foglalkozzanak a más területre, más munkakörbe áthelyezett dolgozók emberi problémáival, s ellenőrizzék a törvényesség betartását. Nyújtsanak hatékony segítséget ahhoz, hogy a szervezetten átirányított dolgozók — a lehetőségekhez mérten — ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint előző munkahelyükön voltak. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a munkakör változtatása indokolttá teheti a szakmai ismeretek kiegészítését, vagy új szakma elsajátítását. Ezért a szakszervezetek segítsék a dolgozók képzését, át- és továbbképzését, a képzés anyagi és szakmai feltételeinek megteremtését, a dolgozók politikai és szakmai műveltségének emelését. A szakszervezetek szorgalmazzák a műszaki fejlesztéssel, az üzem- és munkaszervezéssel, a munkafegyelem megszilárdításával mozgatható tartalékok feltárását és hasznosítását, az indokolatlan és nép- gazdasági szempontból káros munkaerőmozgás megszüntetését és egész sor olyan feladat megoldását, amelyek a munka hatékonyságának javítását és egyben a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását is szolgálják. A SZOT elnöksége elfogadta a Hazafias Népfront’ VI. kongresszusa állásfoglalás tervezetéről alkotott szakszervezeti álláspontot. További napirendi pontként tájékoztató hangzott el a zöldség-gyümölcstermelés és ellátás helyzetéről. Technikai kísérletek ■ a Szaljut 5-ön A Szaljut—5 személyzetének tagjai — Borisz Vo- linov és Vitalij Zsolobov — egynapos aktiv pihenés után tudományos és technikai kutatásokat, illetve kísérleteket végeztek. Le- i fényképezték a Holdat, hátterében a Föld éjszakai horizontjával. Ennek a kísérletnek az a célja, hogy az önálló repüléseknél való tájékozódáshoz pontosan bemérjék az éjszakai horizont szintjét. A kapott adatok segítségévei tovább tökéletesíthetik a kozmikus készülékek tájolórendszereit és növelhetik a méré- . sek pontosságát. Tordasi Ildikó megszerezte a második magyar aranyérmet Montrealban Nagyszerű magyar sikerrel zárult vasárnap hajnalban a női tőrvívás. A verseny végeztével Tordasi Ildikó és az olasz Collino holtversenyben 4—4 győzelemmel állt. Üjra- vívásra került sor, melyben j Tordasi 5:4-re legyőzte ellenfelét, így a magyar sportoló megszerezte olimpiai csapatunk második aranyérmét. A döntő másik magyar résztvevője Bóbis Ildikó 6. lett. Belvárdgyulán készül a vizkiemelő és gyorsító rendszer. Vízvezeték épül Pécs-Mohács között • Négyezer köbméterrel több víz Pécsnek • A kapcsolódó berendezések jövőre elkészülnek A jövő év elejétől várhatóan négyezer köbméterrel több víz érkezik Pécsre a Dunáról. Jelenleg a megyeszékhely lakossága naponta 20 ezer köbméter Dunáról nyert ivóvizet vehet igénybe. Ezen felől a Hőerőmű 19 ezer, a többi pécsi ipari létesítmény ezer köbmétert használ fel. Ezt a mennyiséget Mohácsról „egy szuszra” nyomják fel a szivattyúk üszögpusztára, amely 200 méter magasan van az Adriai-tenger szintjétől, a Dunától viszont 114 méterrei magasabban. A 37 kilométeres távvezetéken, hogy „célba érjen” a napi 40 ezer köbméter víz, már 21 atmoszféra nyomással startolnak a szivattyúk. A nyomás nem fokozható tovább, mert a 16 éves, 700 milliméter átmérőjű acél vízvezetékcsövet eléggé megviselte a korrózió. Legutóbb Belvárdgyula, előtte pedig Boly közelében repedt meg. üzemzavar szempontjából legveszélyesebb a lánycsóki - szakasz, ahol a 9 milliméternyi csőfal-vastagságból 2—3 milliNagyszerű világcsúcs - Németh Miklósé a harmadik aranyérem A gerelyhajítás döntőjének befejezése után is magyar versenyző állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Németh Miklós nagyszerű 94,58 méteres új világcsúccsal kezdett és ennél senkinek sem sikerült nagyobbat dobnia. A 30 éves újdonsült olimpiai bajnoknak édesapja Németh Imre is nyert olimpiát 1948-ban kalapácsvetésben. Németh Miklós idei legjobb teljesítménye 89,56 méter volt, melyet éppen a legjobbkor, az olimpiai döntőben alaposan túlszárnyalt. méternyit, „kimart” a korrózió. Ezenkívül a cseppkőszerű lerakódások szűkítik a keresztmetszetet. A mohácsi szivattyúk így is „fojtva” dolgoznak, hogy az esetleges nyomástöbblet ne okozzon csőrepedést. Évente egy-kétszer tisztítják az egész vonalat, de keveset használ, mert csupán néhány hónapig biztosítja a névleges negyvenezer köbméteres kapacitást. A problémán egy modem vízátemelő segíthet, melynek építése most kezdődött meg Belvárdgyulán a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat 15 és félmillió forintos beruházásának keretében. Alapozzák, betonozzák a szivattyúállomást, kialakítják a 6 kilométeres, 20 kilovoltos villamos távvezetéket. Kivitelezők a DÉLVIÉP, a DÉDÁSZ, a Villanyszerelőipari Vállalat. Megrendelték az NSZK-ból a 4 milllió forint értékű szivattyúgépet. Az üzembehelyezést tavaszra tervezték. így két szakaszban emelik a vizet Mohácsról Pécsre. A sebesség megnövekszik a több gép segítségével; a percenkénti 0,8 méterről 1,33 méterre. Az öreg acélfalat veszélyeztető nyomás viszont mérséklődik, Mohácsnál 16 és félre, a tengerszint feletti 154 méter magasan lévő Belvárdgyulán 4— 5 atmoszférára. Innen a zárt- rendszerű szivattyúk 11,5 atmoszféra nyomással továbbítják a vizet üszögpusztára. Mohácson egymillió forintért átalakítják a derítőművet, hogy fogadja és előtisztítsa a négyezer köbméter többletvizet. A bővítés megindult, befejezése ez év végén lesz. üszögpusztán is épül a négy új gyorsszűrő, szintén a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat több mint 13 millió forintos beruházásában. A tavasszal megérkező 4 ezer köbméter vizet a berendezések megtisztítják és 1977 év végétől ivóvízként jut el a pécsi lakókhoz. Az üszögpusztán, Belvárdgyulán, Mohácson épülő új létesítmények a régi vezeték üzembiztonságát őrzik meg, de kapcsolódnak majd a tervezett új pécs—mohácsi távvezetékhez, melynek első 22,5 kilométeres szakaszát üszögtől Ver- sendig fektetik le jövő évtől. Befejezés: 1981. A kivitelezés értéke több mint fél milliárd forint. Az új vasbetoncső ezer milliméter átmérőjű és élettartama az acélvezeték többszöröse. — Csuti J. —
