Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-27 206. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli rianio XXXIII. évfolyam, 206. szám 1976. július 27., kedd Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Lakásokról A június derekán köz­readott minisztériu­mi gyorsjelentésből kitűnik: az ÉVM vállalatai az 1976-ra előirányzott 44 400 la­kásból május végéig mindösz- sze 6488 új otthont adtak át. Ráadásul jelenleg csaknem öt­ezerrel kevesebb lakás épül, mint egy esztendővel ezelőtt. Jóllehet, az ötödik ötéves terv­időszaknak még csupán a kez­detén vagyunk, az alig fél év eredményeiből nem lehet messzemenő következtetéseket ilevonni, az ÉVM gyorsjelenté­se mégis módot ad némi tű­nődésre. Ha másért nem, hát azért, mert tavaly december táján szinte minden fórumon haingot kapott: a középtávú népgazdasági terv egésze szempontjából létfontosságú, miként rajtolunk Lakásról szólva az utóbbi évtizedben megannyi örvende­tes hírről, de változatlanul sok gondról — szervezetlenségről, kapkodásról, minőségi kifogá­sokról — is hallhattunk-tudó- síthatturvk. Ami az eredmény­oldal élére kívánkozik: a har­madik és a negyedik ötéves terv időszakában kiépült az országos házgyári hálózat. A főváros négy kombinátján kí­vül nagy kapacitású házgyár­ral rendelkezik Győr, Szeged, Debrecen, Miskolc, Veszprém és — néhány hónapja — Kecskemét. E tíz nagyüzem hatósugara voltaképpen a megyehatárokon is túlér: jó­szerével nincs az országnak olyan jelentősebb városa, aho­vá ne jutna a házgyári pane­lekből. Magyarországon éven­te csaknem 30 ezer házgyári lakás épülhet; Európának — a Szovjetunió kivételével — nincs még egy olyan országa, amely hasonlóan iparosított lakásépítő bázissal rendelkez­ne. Az iparosított építést nem­csak e tíz gyár teszi lehe­tővé; országos hírnévre tett szert a pécsiek panel üzeme (ők készítik a paksi „atomvá- ros” lakóépületeit is), a du­naújvárosi poligon-üzem ele­meiből Százhalombattának is jut, a kaposvári panelekből Barcsnak, Nagyatádnak, Mar­calinak is telik. Több megyei építőipari vállalat sík- és alagútzsaluzatokat vásárolt; a szövetkezeti építőiparnak kohó- habsalak-blokkgyártó és tég- la-blokk-készítő üzemei vannak, a korszerűsödés tehát végbe­ment. Mindez lehetővé tette, hogy az 1960-ban meghirde­tett 15 éves lakásfejlesztési program túlteljesüljön: a célul tűzött egymilliónál csaknem 50 ezerrel több új otthont emeltek 1975 végéig (az egy- milliomodik lakást tavaly de­cemberben adták át Győrött). E tetszetős eredménylista ol­vastán mi indokolja hát, hogy — immár az ötödik ötéves terv feladatait felemlítve — elöl­járóban a qondokra utaltunk? Mindenekelőtt az, hogy — ki­váltképp a városokban — ne­hezebb körülmények közepette szólva dolgoznak majd az építők, mint a hatvanas évek^végefe- lé, vagy a hetvenes évek ele­jén. Az építésre alkalmas, könnyen közművesíthető terü­letek fogytán vannak; Miskol­con, Szegeden, Veszprémben is előadódott már, hogy ide- ig-óráig raktárra termeltek a házgyárak, kapacitás-fölösleg­re panaszkodtak a korábban kapacitáshiánnyal bajlódó szö­vetkezeti építők .. . A magyar népgazdaság ötö­dik ötéves terve kimondja: a tervidőszakban 430—440 ezer új lakást kell építeni; több mint 60 százalékot a városok­ban, legnagyobbrészt több­szintes lakóházakban. Állami eszközökből lakásépítésre 105 —110 milliárd forintot lehet fordítani, ebből — ta karé kos költséggazdálkodással — 150 —160 ezer új átlami lakást kell felépíteni. Hozzávetőleges számokról van szó tehát, de ötmilliárd forint is rendkívül nagy összeg, a tízezerrel több lakás pedig kisvárosnyi népes­ségnek adhat otthont. A forint- milliárdokat régiókra — me­gyékre, városokra, kisebb tele­pülésekre — bontották le: e „mikro-normák” határozzák meg, hogy végül is hol meny­nyi lakás épüljön. Ha tehát valahol — megszegve az elő­írásokat, figyelmen kívül hagy­va a műszaki-gazdasági nor­matívákat — az átlagosnál drágább, vagy az országos 53 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű lakásokat emel­nek; kevesebb új otthon ké­szülhet el. A számobkól az is ki­tűnik: az 1980 végé­ig épülő otthonok mintegy kétharmada önerőből készül el. Ám kizárólag ön­erőből igen kevesen vállalkoz­hatnának a több százezer fo­rintos beruházásokra. Tekintet­tel a lakásépítések növekvő költségeire, az év elején új rendeletek láttak napvilágot A korábbiaknál nagyobb ösz- szegű kölcsön kérhető az OTP- től, egyszersmind kedvezőbbé váltak a kamatfeltételek, hosz- szabb idő jut a részletek tör­lesztésére. Fokozódnak a válla­lati lakásépítkezések is, mind több kiskeresetű munkáscsa­lád költözhet majd — munka­helyének támogatásával — új, saját otthonba. S ami ugyan­csak létfontosságú: az ötödik ötéves terv időszakában ja­vulás ígérkezik az építőanyag­ellátásban. A tervtörvény sze­rint a cementtermelést 5,4— 5,6 millió tonnára, a falazó­anyagok termelését 10—12 százalékkal, a tetőfedő anya­gokét 28—30, a síküvegét pe­dig 24—25 százalékkal kell növelni. A feltételek tehát kedve­zőbbek, mint korábban voltok; a nagyszabású lakásépítési program folytatódik. Ám, hogy kevesebb legyen a zökkenő, azért még — miként az első öt hónap tapasztalata tanú­sítja — országszerte akad tennivaló. Megkezdik a mányi Magyar—szovjet államközi egyezményt írtak alá a dunán­túli gyűjtőerőmű és a fűtőanya­got szállító új mélyművelésű szénbányák felépítésére. Az egyezmény értelmében a Szov­jetunió szállítja a legfőbb be­rendezéseket mind az erőmű­höz, mind a bányákhoz, s egyéb segítséget is ad a beru­házáshoz, hogy mielőbb elké­szüljenek az új létesítmények. Már felállították az első — ugyancsak a Szovjetunióból ér­medence kutatását kezett — fúrótornyokat, s ezek­kel a nagy teljesítményű be­rendezésekkel kezdik meg rövi­desen a szovjet szakemberek a mányi medence ásvónyvagyo- nának részletes kutatását. Két éven belül 40 000 méter fúrással hatolnak a mélybe. A szovjet expedícióval egyide­jűleg az Országos Kutató- és Fúróvállalat kirendeltségének szakemberei is dolgoznak a mányi medencében. Munkaerő-gazdálkodás fjf Ülést tartott a SZÓ Telnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége, amely a többi kö­zött a munkaerőgazdálkodás­sal kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tárgyalt. Kifejezte, hogy egyetért a Miniszterta­nács közelmúltban hozott ha­tározatával, amelyben meg­szabta a munkaerőgazdálkodás feladatait. Az elnökség felhív­ta a szakszervezetek külön­böző szerveit, hogy segítsék a kormányhatározat és az eh­hez kapcsolódó miniszteri jog­szabályok végrehajtását, érvé­nyesítve a szakszervezetek jo­gait a hatáskörükbe tartozó kérdésekben. A szakszerveze­tek nyújtsanak támogatást ah­hoz, hogy a gazdaságtalan ter­melés megszüntetése, a ter­mékszerkezet változása és a hatékonyabb munkaerőgazdál­kodás nyomán felszabaduló dolgozókat tervszerűen és szer­vezetten irányítsák át új mun­katerületekre. Különösen nagy gonddal és körültekintéssel foglalkozzanak a más területre, más munka­körbe áthelyezett dolgozók em­beri problémáival, s ellenőriz­zék a törvényesség betartását. Nyújtsanak hatékony segítsé­get ahhoz, hogy a szervezetten átirányított dolgozók — a le­hetőségekhez mérten — ne kerüljenek hátrányosabb hely­zetbe, mint előző munkahelyü­kön voltak. Felhívja a figyel­met arra is, hogy a munkakör változtatása indokolttá teheti a szakmai ismeretek kiegészíté­sét, vagy új szakma elsajátí­tását. Ezért a szakszervezetek segítsék a dolgozók képzését, át- és továbbképzését, a kép­zés anyagi és szakmai feltéte­leinek megteremtését, a dol­gozók politikai és szakmai mű­veltségének emelését. A szakszervezetek szorgal­mazzák a műszaki fejlesztés­sel, az üzem- és munkaszerve­zéssel, a munkafegyelem meg­szilárdításával mozgatható tar­talékok feltárását és hasznosí­tását, az indokolatlan és nép- gazdasági szempontból káros munkaerőmozgás megszünteté­sét és egész sor olyan feladat megoldását, amelyek a mun­ka hatékonyságának javítását és egyben a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítá­sát is szolgálják. A SZOT elnöksége elfogad­ta a Hazafias Népfront’ VI. kongresszusa állásfoglalás ter­vezetéről alkotott szakszerveze­ti álláspontot. További napirendi pontként tájékoztató hangzott el a zöld­ség-gyümölcstermelés és ellá­tás helyzetéről. Technikai kísérletek ■ a Szaljut 5-ön A Szaljut—5 személyze­tének tagjai — Borisz Vo- linov és Vitalij Zsolobov — egynapos aktiv pihenés után tudományos és tech­nikai kutatásokat, illetve kísérleteket végeztek. Le- i fényképezték a Holdat, hátterében a Föld éjszakai horizontjával. Ennek a kí­sérletnek az a célja, hogy az önálló repüléseknél va­ló tájékozódáshoz ponto­san bemérjék az éjszakai horizont szintjét. A kapott adatok segítségévei tovább tökéletesíthetik a kozmikus készülékek tájolórendsze­reit és növelhetik a méré- . sek pontosságát. Tordasi Ildikó megszerezte a második magyar aranyérmet Montrealban Nagyszerű magyar sikerrel zárult vasárnap hajnalban a női tőrvívás. A verseny végez­tével Tordasi Ildikó és az olasz Collino holtversenyben 4—4 győzelemmel állt. Üjra- vívásra került sor, melyben j Tordasi 5:4-re legyőzte ellen­felét, így a magyar sportoló megszerezte olimpiai csapa­tunk második aranyérmét. A döntő másik magyar résztvevő­je Bóbis Ildikó 6. lett. Belvárdgyulán készül a vizkiemelő és gyorsító rendszer. Vízvezeték épül Pécs-Mohács között • Négyezer köbméterrel több víz Pécsnek • A kapcsolódó berendezések jövőre elkészülnek A jövő év elejétől várhatóan négyezer köbméterrel több víz érkezik Pécsre a Dunáról. Je­lenleg a megyeszékhely lakos­sága naponta 20 ezer köbméter Dunáról nyert ivóvizet vehet igénybe. Ezen felől a Hőerőmű 19 ezer, a többi pécsi ipari lé­tesítmény ezer köbmétert hasz­nál fel. Ezt a mennyiséget Mo­hácsról „egy szuszra” nyomják fel a szivattyúk üszögpusztára, amely 200 méter magasan van az Adriai-tenger szintjétől, a Dunától viszont 114 méterrei magasabban. A 37 kilométeres távvezetéken, hogy „célba ér­jen” a napi 40 ezer köbméter víz, már 21 atmoszféra nyomás­sal startolnak a szivattyúk. A nyomás nem fokozható tovább, mert a 16 éves, 700 milliméter átmérőjű acél vízvezetékcsövet eléggé megviselte a korrózió. Legutóbb Belvárdgyula, előtte pedig Boly közelében repedt meg. üzemzavar szempontjából legveszélyesebb a lánycsóki - szakasz, ahol a 9 milliméternyi csőfal-vastagságból 2—3 milli­Nagyszerű világcsúcs - Németh Miklósé a harmadik aranyérem A gerelyhajítás döntőjének befejezése után is magyar ver­senyző állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Németh Miklós nagyszerű 94,58 méte­res új világcsúccsal kezdett és ennél senkinek sem sikerült nagyobbat dobnia. A 30 éves újdonsült olimpiai bajnoknak édesapja Németh Imre is nyert olimpiát 1948-ban kala­pácsvetésben. Németh Miklós idei legjobb teljesítménye 89,56 méter volt, melyet éppen a legjobbkor, az olimpiai dön­tőben alaposan túlszárnyalt. méternyit, „kimart” a korrózió. Ezenkívül a cseppkőszerű lera­kódások szűkítik a keresztmet­szetet. A mohácsi szivattyúk így is „fojtva” dolgoznak, hogy az esetleges nyomástöbblet ne okozzon csőrepedést. Évente egy-kétszer tisztítják az egész vonalat, de keveset használ, mert csupán néhány hónapig biztosítja a névleges negyven­ezer köbméteres kapacitást. A problémán egy modem vízátemelő segíthet, melynek építése most kezdődött meg Belvárdgyulán a Dunántúli Re­gionális Vízmű Vállalat 15 és félmillió forintos beruházásának keretében. Alapozzák, betonoz­zák a szivattyúállomást, kiala­kítják a 6 kilométeres, 20 kilo­voltos villamos távvezetéket. Ki­vitelezők a DÉLVIÉP, a DÉDÁSZ, a Villanyszerelőipari Vállalat. Megrendelték az NSZK-ból a 4 milllió forint értékű szivattyú­gépet. Az üzembehelyezést ta­vaszra tervezték. így két szakaszban emelik a vizet Mohácsról Pécsre. A se­besség megnövekszik a több gép segítségével; a percen­kénti 0,8 méterről 1,33 méterre. Az öreg acélfalat veszélyeztető nyomás viszont mérséklődik, Mohácsnál 16 és félre, a ten­gerszint feletti 154 méter ma­gasan lévő Belvárdgyulán 4— 5 atmoszférára. Innen a zárt- rendszerű szivattyúk 11,5 at­moszféra nyomással továbbítják a vizet üszögpusztára. Mohá­cson egymillió forintért átalakít­ják a derítőművet, hogy fogad­ja és előtisztítsa a négyezer köbméter többletvizet. A bőví­tés megindult, befejezése ez év végén lesz. üszögpusztán is épül a négy új gyorsszűrő, szintén a Dunántúli Regionális Vízmű Vállalat több mint 13 millió forintos beruházásában. A tavasszal megérkező 4 ezer köbméter vizet a berendezések megtisztítják és 1977 év végétől ivóvízként jut el a pécsi lakók­hoz. Az üszögpusztán, Belvárd­gyulán, Mohácson épülő új lé­tesítmények a régi vezeték üzembiztonságát őrzik meg, de kapcsolódnak majd a tervezett új pécs—mohácsi távvezeték­hez, melynek első 22,5 kilomé­teres szakaszát üszögtől Ver- sendig fektetik le jövő évtől. Befejezés: 1981. A kivitelezés értéke több mint fél milliárd forint. Az új vasbetoncső ezer milliméter átmérőjű és élettar­tama az acélvezeték többszö­röse. — Csuti J. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom