Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-03 182. szám
1976. július 3., szombat Dunantftit napló 3 Minden gramm szenei kibányásznak Előkészítő tanfolyam a Műszaki Főiskolán Magyar-osztrák szakszervezeti tárgyalások Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) és a SZOT vezetői Sopronban tartották meg évi rendszeres tanácskozásukat. Az eszmecsere után az ÖGB küldöttsége — Erich Hof- stetter és Alfred Ströer, az ÖGB vezető titkárai, Kurt Prokop, az ÖGB titkára, — valamint a SZOT küldöttsége — Timmer József és Vas János, a SZOT titkárai, dr. Dobi Ferenc, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője — tájékoztatást adtak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról, a szakszervezetek érdek- védelmi tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű 'kérdéseiről, Először rendez nyári egyetemi felvételi-előkészítő tábort a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola. Az egyhetes bentlakásos tanfolyam 120 harmadéves gimnazista és szakközépiskolás részvételével hétfőn kezdődött meg. A résztvevők mindnyájan munkásszülők gyermekei és az ország 19 megyéjéből érkeztek: legtöbben Győr-Sopron, Baranya, Somogy, Csongrád és Pest megyéből. A lányok 31-en vannak és ők is építésznek, épületgépésznek készülnek. A felvéPénteken 650 fiatalnak tárta ki Sopron a címerében szereplő jelképes kaput: megkezdődött a IV. soproni ifjúsági napok eseménysorozata. Az ország különböző részeiről érkezett diákokat, munkás- és pa- rasztfiataloikat a íellobogózott Beloiannisz téren Kienzl János, a városi KISZ-bizottsáq titkára telire készülők már egy éve tartják a kapcsolatot az oktatási intézménnyel levelezőkként a „táv-előkészítés" keretében. Most először jönnek el a főiskolára, hogy a konzultációkon, gyakorlati foglalkozásokon számot adjanak tudásukról matematikából, fizikából és statikából. A tábor egyik különlegessége, hogy a jól tanuló hallgatók diák-tanárokként előadásokat tartanak, foglalkozásokat vezetnek. köszöntötte. A háromnapos programban a soproni KISZ- esek — akik egyébként a vendégek patronálását vállalták—, megismertetik városuk nevezetességeit azokkal a fiatalokkal, akik a hét végét az ország műemlékekben második leggazdagabb városában töltik. Megkezdődtek a soproni ifjúsági napok Széchenyi-akna jövője • Egyelőre „vízműként“ termel • Uj külfejtések • Megmentik a IX. szintbe fektetett milliókat András akna öt esztendeje, hogy az utolsó fejtéseket bezárták Széchenyi aknán, azóta kutatják a Mecseki Szénbányák vezetői, miként lehet hasznosítani a termelésből kivont akna bányatérségeit, berendezéseit, a külszíni létesítményeket. Az elképzelések egész sora látott napvilágot, jómagam is többször írtam az akna jövőjéről: „Eladó bányaüzem", „Már nem eladó Széchenyi akna", „Kísérleti és tanbánya Pécsbányán” voltak az írásaim címei attól függően, hogy változtak a tervek. Források a bányában Az soha sem volt vitás, hogy az 1927-ben épített, akkor igen korszerű Széchenyi aknát fenn kell tartani. Az elmúlt évek során 50—80, a legutóbbi időben közel 100 bányász dolgozott a föld alatt, a légvágatok fenntartásán, a felesleges vágatok visszarablásán, az akna szállítóberendezéseinek, biztosítórendszerének karbantartásán, a szivattyú kam rákban. Széchenyi akna forrásaiból évtizedek óta napi 1500— 2000 köbméter kitűnő minőségű vizet nyernek, Pécsbányate- lep, István akna, Vasas I. bányatelep lakóit innen látják el ivóvízzel, A Pécsi Vízmű Vállalat mostani vízkészleteivel nem tudja átvenni ezt a feladatot. Az aknát, ezzel együtt a szellőztetést tehát mindenképpen őrizni kell. Ugyanakkor a IX. és X. szint mélységében még több millió tonna jó minőségű, kokszolható, műre való szén van. Kitermelésére a hatvanas esztendők elején jelentős ösz- szegeket ruháztak be. A IX. szinten azonban, ahol a legfontosabb (egyben a legdrágább) bányatérségeket létrehozták, az 1967-es vízbetörés óta víz alatt állnak ezek a vágatok. A víz szintje a Vili. szint alatt áll, a számítások szerint Tégláson, a Hajdúsági Iparművekben befejeződött a forróvíztárolót gyártó részleg rekonstrukciója. Most már naponta 650 bojlert készítenek. a IX. szinti bányatérségeket így öt atmoszféra nyomású víz valóságos biztosító elemként tartja. A kiszivattyúzás után remélhetően a vágatok gyorsan rendbehozhatók lesznek. Újból termelés? A sok elképzelés közül végül is az látszott a legésszerűbbnek, amelyet már a hatvanas esztendők elején terveztek. A IX. és X. szint mélységében összekötik István- és Széchenyi aknát. Az utóbbi légaknaként, személy- és anyagszállító aknaként üzemel, míg a szenet István aknán szállítják ki. A Mecsek a Széchenyi akna IX. szintjének mélységében, mintegy 550 méterre a föld alatt kiékeli a széntelepeket. Az aknától a Mecsek felé nem érdemes tovább szenet keresni a mélyszinteken. Keletre, István akna felé viszont ott vannak a jóminőségű telepek, amelyek kitermelése a következő 5 éves terv vége felé megkezdődik. Pécs-Bányaüzem akkor a Mecsek egyik legnagyobb szénbányájaként napi 3000—3500 tonnás termeléssel üzemel majd. Széchenyi akna külszíni létesítményeiben a külfejtéses üzem marad, a korábbi tervektől eltérően még egy évtized múlva is talál munkát a Mecsekben. A 80-as években a Pécsi Hőerőmű mintegy 20 százalékkal több szenet vár a Mecseki Szénbányáktól, ezért is kell újabb külfejtéseket nyitni. A gyükési bánya még üzemel, de máris megnyitották a Karolina bányát. A harmadik külfejtést a Nagybányaréti völgyben nyitják, így alkalom nyílik arra is, hogy az ott élő, mintegy 50 bányászcsaládot emberibb körülmények közé juttassák. Stadt- waldot felszámolják. A tervekben szerepel még egy negyedik külfejtés megnyitása is Pécsbányatelep térségében. Ennek helyéi azonban még pontosan nem jelölték ki. Nyit a kultúrház A Gesztenyésben látszik igazán, hogy újból élet lesz az aknán, a telepen. Felújítják az évek óta bezárt Zalka Máté Művelődési Házat, az idei bányásznapon, a tervek szerint megnyílik a kultúrház. A Mecseki Szénbányák a bányatelepi iskola, s a majdani nyári napközis tábor érdekeit is figyelembe véve a régi tornatermet is felújítja. Természetesen a tornaterem a telep felnőtt, mozgásra vágyó lakóinak is rendelkezésre áll majd. Pécsbányatelep jövőjével kapcsolatban egyetlen létesítményről kell még beszélnünk: András akna a DGT első korszerű, a sok kisüzemet koncentráló aknája bányászati emlék ma már. A Mecseki Szénbányák vezetői is így tartják számon. A tornyot, a szállítógépet, a környező bányászati létesítményeket meg kívánják őrizni,, — szabadtéri bányamúzeumot létesítenek itt a jövőben .. . Lombosi Jenő Párttaggyűlés Nagyharsányban A Siklósról Villány felé utazónak már messziről vonzza a tekintetét a Szársomlyó, amelynek déli oldalába halvány rózsaszínű nagy sebet mélyített a kőbánya. A hegy aljában fekvő Nagyharsány községnek nincs „megállásra késztető" idegen- forgalmi látványossága, így aztán jobbára csak a „villányi vöröst" megkóstolni igyekvő autós turisták „átmenő forgalma" porzik az úton ... De álljunk meg! Estére taggyűlést rendezett a községi pártalapszervezet. Kinek mi a véleménye a pártszervezet munkájáról, a saját tevékenységéről, milyen témák foglalkoztatják a párttagokat, a köz- séq kétezer lakóját? A kérdésekre a kommunisták válaszait kérte a községi pártalapszervezet is az elbeszélgetések során. Ezeket a válaszokat értékeli most a taggyűlés. Községi pártalapszervezet — pedagógusok, néhány üzemi dolgozó, nyugdíjasok, kisiparosok a tagjai. A titkár beszámolója után beszélgetni kezdenek. Nincs „merev felszólalás", hanem egyszerű szavakkal mondHz elbeszélgetések eredményesek voltak jók el lényegében azokat a témákat, amelyekről az egyéni elbeszélgetések idején „négy- szemközt" is szót ejtettek. „Tudjuk, kevés a munkáskéz az országban, szükség van minden dolgozni képes emberre. De az is tény, hogy magasabb lett az életkor, a nyugdíjazás ma már nem jelent munkaképtelenséget is egyben. Bátrabbon kellene az 55 éves nőket és a 60 éves férfiakat további ténykedésre kérni. Higgyék el, jobban fáj az idős, nyugdíjas embernek, ha azt érzi, hogy már nem számítanak rá. Nyugdíjas vagyok én is, de köszönöm, hogy feladatokkal bíznak meg. És bizonyára sokan vagyunk ilyenek az országban. Bátrabban számítsanak ránk!" „A takarékosság népgazdasági szinten is a fő feladatok egyike. Alaposan meg kell gondolni, mire fordítjuk a közpénzt. Mondok példát: sok pénzbe kerül a különböző létesítmények terveinek elkészíttetése. Kétségtelen, a tervek alapján szépen épül az ország, kézzel fogható a gyarapodás. De nálunk is és gondolom másutt is van számos tervdokumentáció, ami elkészült, aztán valahol köteqben porosodik. Közben elavul, használhatatlan lesz. A pénz pedig benne fekszik. Gondosabb előrelátással sok millió forintot lehetne megtakarítani.'' „Minden párttagnak kötelessége politikailag továbbképezni magát. Ezt mindenki jól gondolja át és cselekedjen. Csak így erősödhet tovább pártszervezetünknek a község életében betöltött szerepe.” ,,fgy van. De akkor menjünk egy lépéssel tovább is. Többet és jobban kellene foglalkozni a fiatalokkal, a KISZ-szervezettel. Az a véleményem, hogy a szervezetet, illetve vezetőit rendszeresebben számoltassuk be munkájukról és menetközben adjuk meg — ha kell — a segítsé- get." „A mi fiataljaink olyanokká lesznek, amilyenné neveljük őket, amilyen példát látnak maguk előtt. Általában és többségében becsületesek, jól dolgoznak. A mi feladatunk, hogy mind kevesebb negatív példát tapasztalhassanak az idősebbektől A harácsoló életmód, a munkahelyi italozás, lógás — tűrhetetlen.” „Beszélni eredményeinkről, gonjainkról kell, hasznos. Biztos vagyok benne, hogy valamennyi párttaq helyeselte az elbeszélgetéseket, és őszintén elmondták véleményeiket. A jóról is, a javítanivalóról is! örülnénk, ha a jövőben többször élnénk ezzel a lehetőséggel. Nekünk párttagoknak kötelességünk pluszt is vállalni a közösség érdekében. Most ennek a „beszélgetési kampánynak” vége, a tetteken a sor. Kérjük a pártmegbízatást, a pártfeladatot." A párttitkár kezében az írásban rögzített, pártfeladatokról szóló papír. Előzőén mindenkivel megbeszélték — most a taggyűlés előtt kerül kiosztásra. Csak néhányat a pártfeladatok közül: az MHSZ megszervezése, a KISZ politikai vitakörének vezetése, idős, beteq párttagok meglátogatása, tájékoztatása, társadalmi pártfogói tevékenység, a cigányfiatalokkal foglalkozás ... és így tovább. A taggyűlésnek vége. Idős ember lép mellém és Sok keserűséggel teli fiatalkoráról beszél. Búcsúzáskor mondott befejező szavait ide írom: „Nekünk ez a társadalom egyenesítette ki a gerincünket, nem is hajlik meq soha többé." G. F.
