Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-23 202. szám

1976. július 23., péntek Dünantult napló 3 A gazdasági párák tanulságai Gondosabb előkészítést a beruházásoknál Meglepően magas a fizetési meghagyások száma öröm, jóleső érzés tölt el bennünket, ha munkasikerekről adhatunk számot, vagy ha újabb objektumokkal, ipari, ke­reskedelmi vagy egyéb létesít­ményekkel gazdagodik me­gyénk. Még felsorolni is hosz- szas lenne az utóbbi években épült új létesítményeket, vagy bővítéseket, rekonstrukciókat. Havonta több mint száz per szövetkezet perel, mert „mi miért fizessünk a cseréért, nem a mi hibánk, hogy inem lehe­tett kapni annak idején új tí­pusú gáztűzhelyet". De „jönnek a perek" kése­delem, hibás teljesítés, szám­lavita esetén is. Érdekes jelen­ség: „kötbéres" per alig van. Kötbért például késedelmes „minden együtt van", — pél­dául; terv, pénz, megfelelő te­rület, — akkor hozzákezdeni a kivitelezéshez. Hogy ne csúsz- szon — okkal, ok nélkül — az átadási határidő! így lehet csökkenteni a végülis senkinek sem hiányzó gazdasági perek számát! (Garay) lelentés a tankönyv-frontról Az idén remélhetőleg nem lesz panasz a tankönyv-ellá­tásra. Július közepéig az álta­lános iskolai tankönyveknek több mint háromnegyed része, a gimnáziumi tananyag több mint a fele már a raktárakba került. Kellő időben kezdték el az őszi tankönyvterjesztés előké­szítését; az előző évek gyakor­latának megfelelően az iskö- lákkal kizárólag a kijelölt könyvesbolt tartja fenn a kap­csolatot. A tankönyv-eladás formáiban nem tesz változás: az általános — nappali, dol­gozók, gyógypedagógiai és ki­segítő — iskolai tankönyveket szeptember 9-ig kizárólag a helyszínen, az iskolákban fog­ják árusítani. Gimnáziumi tankönyveket — az előző évekhez hasonlóan — augusztus 21-től árusítanak a kijelölt boltok. Galambposta már az ókorban A posta - galamb Pécsi szerző újabb munkája Anakreon, a szamoszi, majd az athéni türannoszok kedvelt költője, aki majd két és fél ezer évet megért dalai révén ma is népszerű, i. e. 530 tá­járól arról tudósít, hogy a gö­rög előkelőségek udvarában kedvelt szórakozás a postaga­lambok tartása. Innen értesül­hetünk továbbá, hogy azegyip- tomiaknak például már kiépí­tett, rendes postagalamb állo­Dr. Teremi Gábor Az örömteli eredményeink mellett azonban nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni számos, a fejlődésünket hátráltató je­lenséget sem. A gátló körül­mények, tények egy része a Pécsi Megyei Bíróság gazda­sági kollégiuma elé kerül — per formájában. Havonta át­lag több mint száz, úgyneve­zett gazdasági per kerül a kol­légium elé — állásfoglalás, döntés végett. Feszti Nándor, a Megyei Bíróság elnökhelyet­tese, a gazdasági kollégium vezetője véleménye szerint a perek számát lényegesen csök­kenteni lehetne, ha az új léte­sítmények előkészítésére na­gyobb figyelmet fordítanának a megrendelők, a beruházók, a kivitelezők egyaránt. Mert sok esetben mi a hely­zet? Amikor egy-egy objektum a kivitelezés szakaszába érke­zik, — a tervek elavulttá vál­nak, átdolgozásuk szükséges. Egyszerűen arról van szó, hogy általában az előkészítési idő rövid, számos esetben hiány­zik a kellő, alapos körültekin­tés, — aztán megkezdődik a kivitelezés és ez az időszak túl hosszúra nyúlik. Mert a kivite­lezés idején jönnek az „előre nem látott problémák, gon­dok". Csak egy példát a sok közül: új lakások építkezésénél <1 tervező betervezi a robba­nás-mentes gáztűzhelyeket. Ez eddiq rendben is van. A do­log ott „döccen”, amikor eze­ket a készülékeket be kellene szerelni. Nem lehet kapni! Most mit lehet tenni? A lakók már türelmetlenül várják a be­költözés napját. Végülis komp­romisszummal „oldódik” meg a helyzet: a régi típusú gáztűz­helyeket szerelik be, mondva: ha majd kapni lehet, újra ki­cserélik. így is történik, fcsak- hogy az állami lakásokban té- rítesmentesen — q szövetke­zeti lakásokban térítés ellené- ben. És itt jön a per. A lakás­teljesítés miatt lehetne indíta­ni, de a megrendelők általá­ban viszolyogriak ettől. Miért? „Mert legközelebb már a ren­delésnél sem állnak szóba ve­lem, másutt pedig nem tudom beszerezni az árut" — véleke­dik kimondva vagy kimondat­lanul a megrendelő. Kétségte­len: egy-két gyár visszaél mo­nopolhelyzetével. A számlaviták pedig onnan adódnak, hogy a teljesítésért beleszámolnak „apait, anyait" . . . Meglepően magas a gazda­sági kollégium által küldött úgynevezett fizetési megha­gyás. Ebben az évben eddig mintegy 1400 fizetési megha­gyást terjesztettek elő, oka: például a rendelt árut leszállí­tották, de a rendelő nem fize­tett érte! Felszólítást kap a fi­zetés teljesítésére a rendelő, s ha ennek ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, — behajtási perre kerül sor. A Megyei Bíróság gazdasági kollégiuma elé azok a „szerző­désszegések” kerülnek, ame­lyeket szocialista szervezetek kötnek egymással. Számos per a nem körültekintően megkö­tött szerződésekből fakad. Megfelelően előkészített szerződéseket A tapasztalatok alapján ta­nácsolják: a szerződők a le­hető leggondosabban készítsék szerződéseiket, — ezzel sok kel­lemetlenségnek, „félreértésnek" vehetik elejét. A másik: ne kössön szerződést az, aki már előre látja, hogy nem tudja teljesíteni, és csak azért szer­ződik, nehogy más kapja meg a rendelést. Mindezekre érvényes: alapo­sabb, gondosabb előkészítést a beruházásoknál is, — s ha Oj életre kel a középkori városfal Megkezdődött a városrésznyi terület rendezése Jakováli Haszán dzsámiját néztük meg, egy pillantást ve­tünk a szemközti szállodára (előtte a hajdani városfal res­taurált maradványa), a Kórház teret uraló „százévesre", majd elindulunk a Landler Jenő utca felé. A térbe torkolló széles utca jobb oldalán szép, ligetes sétány hívogat. Ehelyett inkább felmegyünk a 6. számú épület melletti lépcsőn a felső sétány­ra. A helyreállított középkori városfal fölött sétálunk a Bar- bakán felé, s közben gyönyör­ködünk a kilátásban, amit ko­rábban csak az itt lakók élvez­hettek. Az új Pécs impozáns városképe tárul elénk. A Bar- bakántól az eqykori várárok „első ütemben" rekonstruált szakaszán sétálunk tovább, majd az ötszögletű sarokbás­tyánál kelet felé fordulunk. A várárokból formált sétány kel­lemes hangulatú hely, s ezt a föléje magasodó forgalmas út sem feledteti. Amikor átérünk a Hunyadi János úton, s felka­paszkodunk a Kálvária domb­ra, ismét elgyönyörködünk egy más, teljesebb panorámában, s megyünk tovább, a Pálosok­hoz, aztán onnan fel az új szerpentinen a francia emlék­műhöz. Közben a pihenőkön meg-megállva nézzük az új meg új részletekkel gazdagodó vá rosképet. Ma — 1976 nyarán — ez a séta a képzelet játéka, de né­hány év múlva . . . A leírt útvonal egy jelentős részén igen fontos munkák foly- nqk. Elavult épületek sorának lebontása árán vált lehetővé egyes közművek teljes felújítá­sa, más újaknak pedig az épí­tése, majd az útépítés. A gyor­san fejlődő város élete szem­pontjából hallatlan jelentősé­ge lesz az új Landler Jenő ut­cának — a nyugati érintő út­nak — és a megújhodó Aradi Távfűtő vezetékcsatornához árkot készítenek a munkások a Land­ler Jenő utcában, ezen keresztül jut el a hőenergia a Mecsek- nyugati városrészhez. vértanúk útjának, Vak Bottyán utcának — az északi körútnak. E városformáló tevékenység ré­szeként szabadult ki évszáza­dos rabságából a középkori városfal, hogy a XX. század végén új funkcióval szolgálja az utókort. A városfalhoz egész város­rész csatlakozik. Ezt a másik oldalról az István tér, a Janus Pannonius utca, a Széchenyi tér, a Megye utca határolja, s a járási tanácshivatal barokk épületegyüttesével ér véget. A terület átfogó rendezésének előkészítését már megkezdték és számos munka ennek a je­gyében folyik. Az István téri ásatások dr. Fülep Ferenc főigazgató irá­nyításával folytak. A vízlépcső felső medencéjének megbontá­sakor próbaásatás során éppen egy esztendeje páratlan lelet­re bukkantak: a római kori te­metkezőhely jelentős nagyságú sírtemplomára, amelynek egyet­len hasonmása Split közelében látható. A lelet értékét növe­lik a kriptában már most meg­csodálható falfestmények. Az ásatás július közepén befejező­dött, hátravan azonban a hosz- szadalmas régészeti munka. A városfal mentén G. Sándor Mária vezeti az ásatásokat. Az egyik cél: pontosan meghatá­rozni a várat övező árok ún. ellennyomó falának vonalát. Josef de Haüy híres 1687-es Pécs-térképe ezt a falat még meglevőként ábrázolja, a szá­zadok azonban eltüntették. Húsznál több kutatóárok mé­lyült már, s jó részükben elő is került a fal, amelynek vonala most már jól követhető, s ezt az áttervezésnél is figyelembe tudják venni. A másik cél a vár- és városfal kutatása — a helyreállítás előkészítésére. Ezek az ásatások az év vé­géig befejeződnek, de már most elő lehet készíteni az északi körút és a várárokban elhelyezendő közművek terve­zését. Az Országos Műemléki Felügyelőség a városfal helyre- állítását készíti elő. A városrésznyi terület re­konstrukciójának tervezésére a Pollack Mihály Műszaki Főisko­la kapott megbízást. A nagy területből első lépésként a Landler Jenő utca és István tér közötti tömbre kerül sor. Itt jelenleg az István téri oldalon van épületsor, a falig lényegé­ben csak a kertek nyúlnak. E kertekből a fal mentén mintegy 10 méteres sáv kisajátítása már megkezdődött —■ itt alakítják ki a bevezetőben említett felső sétányt, amelynek kezdőpontjá­nál, a Landler Jenő utca 6. számú ház mellett idegenfor­galmi rendeltetésű objektumot építenek. Az alsó és felső vár­sétány meghosszabbítja azt a promenádot, ami a Dzsámitól a Janus Pannonius utcán át egyelőre az István tér nyugati széléig terjed. A park a város egyik fontos pihenőterülete, idegenforgalmi centruma, ami területileg és jelentőségében egyaránt megnő. A tömb átfor­málása lehetővé teszi, hogy el­helyezzenek ott a már említet­ten kívül egyéb idegenforgal­mi jellegű létesítményt is. A felső sétatéren már a sze­münk láttára folynak a felújí­tási munkák. Megszűnik a szabadtéri színpad; létjogosult­sága egyébként is évek óta kérdéses. Vele együtt megszű­nik a Káptalan utcát éktelení- tő ormótlan téglafal is. A ki­szabaduló belsőségben tekin­télyes méretű közparkot lehet kialakítani, aminek megfelelő célt és rendeltetést találni — a készülő rendezési terv egyik feladata. A szóbanforgó terület rende­zése egyéb gondolatokat is fel­vet. Mi legyen például a belvá­rosi iskola sorsa, bővíthető-e az egyetemi könyvtár? — hogy csak kettőt ragadjunk ki a sok közül. E kérdésekre a készülő terv válaszol. A múlt emlékeit a jelen szükségleteivel kell itt ötvözni — lehetőleg a legjob­ban. Hársfai István másai voltak. A galambok ezen fajtájának tartása ma is a leg­gyakoribb elfoglaltságok közé tartozik. Dr. Teremi Gábor író­asztalában fekszik az a nem­régiben elkészült kézirata, amely c postagalambok törté­netének, élettanának és tartá­sának problémáját dolgozza fel. Istvánffy, a történetíró 1551- ben kiadott munkájában arról számol be, hogy Trácia bégje küldöncével postagalambot vi­tetett magával, amikor azt a budai pasához szalasztotta. Azután 1793-ban Pozsony—Ko­márom kiadással megjelent Joanne Baptis Grossinger la­tin nyelvű munkája a galam­bokról. Hosszú idő után az első valóban tudományos igé­nyű feldolgozás dr. Teremi Gá­bor A galamb című könyve volt 1956-ban a Mezőgazda- sági Kiadó gondozásában. Ez a kötet ma az antikváriumok legkeresettebb különlegességei közé tartozik. — A magyar galamb és postagalamb tenyésztésnek év­százados hagyományai vannak — mondja dr. Teremi Gábor. — Tudomásunk van róla, hogy Pozsony vármegyében Cseklé- szen gróf ■ Eszterházy József 1722-ben építtetett csodálatos kastélyában a nagyértékű gyűj­teményen kívül egzotikus ga­lambokat .tartott. Százados szokás volt Erdélyben, ha el­halt egy nemes, galambot röp- tettek a fejénél. Az első ma­gyar nyelvű galambászati mun­ka esztergomi kiadásban 1831- ben jelent meg Lánghy István tollából. Ha a postagalambokról esik szó a laikusok körében több­nyire csak a kuriózumok kötik le a figyelmet. Milyen távolsá­got képes repülni, mekkora a sebessége, hogyan tájékozó­dik? Kiagyalt és valós históriák keringenek róluk. Azt viszont kevesen tudják, hogy a gépek háborújában, a második világ­háborúban még légifelvételek készítésére is felhasználták a postagalambot. — Az elkészült kéziratomban, amelyhez többszáz magam ké­szítette rajz és fotó is tarto­zik, a galambokhoz fűződő va­lamennyi témakört tárgyalom. Ebből megtudhatja az érdek­lődő, hogy a postagalamb 1200—1600 kilométer távolság­ból is hazatér és 800—1000 méteres percenkénti sebesség tartására képes akár 200 m ma­gasságban is. Ugyanakkor a nagy vizet és a hegyeket ke­rüli. Foglalkozom továbbá a tel­jesen még a mai napig sem megoldott hazatérési ösztönel­mélettel is. Dr. Teremi Gábor újabb mun­kája a postagalambokról csak­nem 50 év tapasztalata alapján készült. A nemzetközileg is elis­mert szakember eddigi tanul­mányait forrásművekként tekin­tik a colombofiletikusok. Füzes János

Next

/
Oldalképek
Tartalom