Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-22 201. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 201. szám 1976. július 22., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Pénzt költeni mindenki tud... Talán túlzás csupán egy lépésnek tartani azt, ami kedvező, de kezdeti jelként a beruházási tevékenységben tapasztalható, ám legyünk szerények, nehogy elsietve örvendezzünk. A korábbinál ésszerűbb beruházói magatartásra, valamivel fegyelmezetebb kivitelezésre mutat a befejezetlen beruházások állományának a a megelőző évekhez mért lassúbb növekedése; az állami nagyberuházások előirányzatainak teljesítése, amire esztendők óta nem volt példa; az üzembehelyezések gyorsulása; a gépészeti és építészeti fejlesztésekre kiadott forintok arányának előzőek javára történő további módosulása. Szó sincs persze varázsütésre végbemenő átalakulásról. Sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a központi irányítás rendelkezései, a szabályozó rendszer közvetítette hatások, s a beruházókra nehezedő társadalmi — erkölcsi, anyagi — befolyásolás a korábbinál ésszerűbben ötvöződnek, jobban, körülhatároltabban jelölik meg a célt. A haladás értékéből nem von le semmit, hogy sokféle eleme adminisztratív intézkedésekhez — az új beruházások engedélyeztetésének szigorítása, o már elhatározott, de még meg nem kezdett fejlesztések pénzügyi fedezetének megvonása — kötődik, hiszen az eredmény a fontos népgazdasági összességben. Biztató példákban nem szűkölködünk, ám azt sem állíthatjuk, hogy az ilyesfajta esetek alkotják a szabályt. Próbálkozásokról van szó, de ezekből már kibontható a szemléletváltozás néhány összetevője, így tanúi lehettünk annak, hogy régi épületek, meglévő közmüvek felhasználásával 36 millió forintot faragtak le a vállalaton belüli tervezők — s az, hogy belüliek, nem véletlenül hangsúlyos — a beruházási költségekből, s ebből a pénzből további gépeket, berendezéseket vásároltak. Az ilyen és hasonló esetek beszédesen tanúskodnak a körültekintés, a megfontoltság jelentőségéről, pénzben is mérhető értékéről, s arról, hogy nem mindig helytálló az az okoskodás, ami szerint több pénz — jobb fejlesztés. A sokat kárhoztatott mennyiségi szemlélet, mely az elkölthető forintokkal mérte egy-egy beruházás fontosságát, ma sem veszett ki. Mégis, egyre több helyen ismeri fel a vállalati irányítás, hogy a forintok sokféle módon adhatók ki, s ezért hasznuk, eredményük is nagyon különböző lehet. Ezért nő meg a már kitapintható tettek, s a most formálódó szándékok jelentősége. A tettek azzal biztatnak, hogy a kedvező változásokra jogos a remény, a szándékok viszont ellentmondásokra, indokolatlan ráérősségre, kényelmességre is figyelmeztetnek, nemcsak jó megoldások lehetőségére. Ott járnak el tehát helyesen, ahol nem sajnálják a fáradtságot az ismételt elemzésektől, a többféle lépésváltozat, úgynevezett terv-variáns kidolgozásától, s attól, hogy mindehhez a teljes közösség véleményét, javaslatait, mi több, bírálatát kérjék. Pénzt költeni mindenki tud. Jól, értelmesen kiadni, a hasznot fölmérni, ha kell, a garast is a fogunkhoz verni — megtanulható, megtanulandó tennivaló. M. O. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. július 21-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről, Pullai Árpádnak, a Központi Bizottság titkárának a párttagsági könyvek cseréjéről, valamint Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről szóló jelentését. (Az ülésről kiadott közlemény lapunk 5. oldalán.) Az első fel eu tapasztalatai Hat baranyai üzem megvalósult tervei A z ötödik ötéves tervben az 1976-os gazdasági év a megalapozás és egyben az első nagy próbatétel esztendeje is. Sok függ a későbbiekben az 1976-os tervek teljesítéséről. Hat baranyai gyá'at, üzemet, ipari szövetkezetei kerestünk fel, érdeklődve az első fél év tapasztalatairól. Az eredmények általában jónak mondhatók, de a gondok, a hiányosságok cseppet sem becsülhetők le. A gondok és hiányosságok nem becsülhetők le A 689 munkást alkalmazó Pécsi Sopiana Gépgyárban 102,7 százalékos termelési értéket értek el. Árbevételük 59 millió forint lett a 67 millió helyett. Az üdítőital töltő-zárógépsorok előállítása akadozott, mert hiányoztak az import-alkatrészek. A Szíriába szánt nagylámpagyártó gépsorokat időben átadták, csupán budapesti műszaki próbájuk húzódik el. A forgácsolóüzemben fokozatosan bevezetik a második műszakot. Átlagosan 11 százalékkal fejlesztik a bért, döntően a forgácsoló szakmában. A Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat fizikai állománya 1450 fős. A kitűzött 130 millió forintos termelési értéket némileg túlteljesítették, 96 millió darab kisméretű téglának megfelelő készárut égettek, de a cserépgyártásban lemaradtak alkatrészhiány miatt. Saját műhelyeikben 60 féle import alkatrészt pótoltak és belföldről szerzik be most már a vázke- remáia-prések, valamint az agyagelőkészítő gépek meghibásodott részeit. A nyersgyártóberendezések automatika-ve- zérlőiben az elemek többségét magyarra cserélték. A jobb munkaszervezés révén egy téglaprés egy óra átlagában a tavalyi 6500 darab kisméretű tégla helyett 7070-et állít elő. Az anyagmozgatást gépesítették, így ezer tégla előállítási idejét 8,8 óráról 7,7-re csökkentették. Jelenleg 130 betanított segédmunkást vennének fel. A Pécsi Bőrgyárban a termelőüzemi létszám 1280. A 720 millió forinos termelési értéket valamelyest meghaladták, míg a 120 millió forintos exporttervből az eredmény 80 millió forint. Idén először súlyos sertés-nyersbőr hiány keletkezett. Külföldről is csupán 500 tonnát sikerült behozni. A belföldi konfekcióipart részesítették előnyben az export rovására. Új gépek könnyítik a műhelyek és o raktárak közötti anyag- mozgatást. Az import festék, kikészítő- és segédanyagokból, technológiai energiából 10,7 millió forintot akartak megtakarítani. Ennek csupán 43 százaléka sikerült. A gyár újabb húsz betanított és segédmunkást fogadna. A Pécsi Bútorgyár fizikai dolgozóinak száma 292. A termelési érték 65 millió 800 ezer forint, túlteljesítés nincs mindazok- ellenére, hogy a kereskedelemben a vásárlóerő stagnál. A több mint 50 kereskedelmi szervnek időben szállítottak. A nyereség 9 millió 890 ezer forint, csaknem két és fél millióval több a tervezettnél. A FIM Pécsi Porcelángyárában az elért termelési érték 114 millió (a terv: 120 millió), nyereség: 5,4 millió (a terv: 7,9 millió), export: 7,2 millió (terv: 8,4 millió forint). 1500 fizikai munkás dolgozik, újabb 100—150 segédmunkás, lakatos, műszerész, villanyszerelő jelentkezését várják. NDK-ba szigetelőből, Spanyolországba edényből kevesebbet küldtek az előírtnál. Késik gz masszamalom átadása, rossz volt az égetés, a rekonstrukciós építkezések pora rontott a minőségen. Nem jutottak még el a nogyméretű szigetelők a Magyar Villamos Művek Trösztjéhez, a Ganz-Villamossági Művekhez. Ezek a szigetelők csak tőkés országokból importálhatok. A több mint 4 ezer fizikai dolgozót foglalkoztató Pécsi Kesztyűgyár tavaly kevés tőkés rendelést kapott. Idén 200 ezer párral növelik tőkés exportjukat, aminek időarányos részét realizálták. Szovjet kötelezettségüket túlteljesítették. Egész évre bizosított az értékesítés, sőt jövőre már 50 ezer pár kesztyűt kötöttek le. Éjjel-nappal végzik az új búza átvételét a pécsi Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál. A napi átvétel megközelíti a 200 ezer mázsát. Félidőn túl az aratás Éjjel-nappal átvétel Versengenek a kombájnosok Baranya megyében túljutottak a gazdaságok az aratás félidején. Tegnap délben a babarci Béke Termelőszövetkezet, a megyében másodikként befejezte az őszi búza aratását. Mondhatnánk azt is, hogy jó példával járt elöl, hiszen ez a termelőszövetkezet a gazdája a babarci búzatermelési rendszernek. A főagronómus, Husti Mihály értékelése szerint a legnagyobb termést a Száva búza hozta. Alig maradt el mögötte a Libellula, a Jubilejna- ja és a szegedi GK—3-as fajta. A mohácsi járásban nem a babarci az egyetlen gazdaság, amely jó eredményekkel dicsekedhet. Egy-két napon belül befejezik az aratást Véménden, Somberekén, Majson és Ge- resdlakon is. A járásban átlagosan mintegy 70 százalékát takarították be a búzának. Gyengébben áll Dunaszekcső, ennek a termelőszövetkezetnek most keresnek segítő partnert. Himesházát a véméndiek segítik. Véméndről egyébként már 2 John Deere és egy Claas D. Ötmillió téglát készítenek egy szezonban a babarci termelőszövetkezet téglagyárában. A környék lakói a családi ház és hétvégi házak építkezéseihez vásárolják a téglát. — Szokolai felv. — sietett a mágocsiak segítségére. A pécsi járásban a vetésterületnek csaknem a felét learatták. Várhatóan a hét végére befejezi a búza betakarítását a boksái termelőszövetkezet. A felszabaduló kombájnok egy része a szabadszentkirályi termelőszövetkezetnek segít. A siklósi járásnak sincs oka panaszra az idén, A járásban átlagosan több, mint 60 százalékos az aratás készültségi foka. A drávafoki termelőszövetkezet a jelek szerint egy-két napon belül betakarítja a 802 hektáron termett búzáját. Az előbb említetteknél mostohább időjárási és talajviszonyok közepette termeltek a^ sásdi és a szigetvári járásban. A sásdiban összesen hatezer hektáron vetettek búzát, ennek csaknem a felét learatták. A szigetvári járásban a tavaszi árpa 54 százalékát, a búzának valamivel több mint egyharma- dát takarították be. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál elmondták, hogy nincs ünnep- és hétköznap, nem számít, hogy nappal van vagy éjszaka — folyamatosan veszik át a betakarított termést. A tárolókapacitással még nincs gond, több termelő- szövetkezettel bértárolásra kötöttek szerződést. Eddig mintegy 6000 vagon búzát, 100 vagon takarmányárpát és 51 vagon sörárpát vettek át a gazdaságoktól. Részeredményekről is beszámolhatunk, az állami gazdaságok kombájnosainak versenyében: Az SZK—4-es kategóriában a Szigetvári AG kombáj- nosa, Böngyik Ferenc vezet 3125 mázsás mennyiséggel. Az SZK—5-ösnél az ugyancsak szigetvári György Gyula 4787 mázsát teljesített, „klubtársa", Bara Imre az SZK—6-os típussal 3589 mázsát. Az E—512 kombájnon a Bikali Állami Gazdaság dolgozója, Gartner János 5345 mázsával vezet, utána következik Vajkai Aladár 4615-tel. A Claas D. nyergében Kelemen József (5883 q) és Er- dősi György, a Szentlőrinci ÁG kombájnosai bizonyultak a legjobbnak, míg a John Deere kombájnnal a Bólyi ÁG-tól Wenczler Ádám aratott a legtöbbet, eddig 6744 mázsát.
