Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-22 201. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 201. szám 1976. július 22., csütörtök Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Pénzt költeni mindenki tud... Talán túlzás csupán egy lé­pésnek tartani azt, ami ked­vező, de kezdeti jelként a be­ruházási tevékenységben ta­pasztalható, ám legyünk sze­rények, nehogy elsietve örven­dezzünk. A korábbinál éssze­rűbb beruházói magatartásra, valamivel fegyelmezetebb kivi­telezésre mutat a befejezetlen beruházások állományának a a megelőző évekhez mért las­súbb növekedése; az állami nagyberuházások előirányzatai­nak teljesítése, amire esztendők óta nem volt példa; az üzembe­helyezések gyorsulása; a gépé­szeti és építészeti fejlesztések­re kiadott forintok arányának előzőek javára történő további módosulása. Szó sincs persze varázsütés­re végbemenő átalakulásról. Sokkal inkább arról beszélhe­tünk, hogy a központi irányí­tás rendelkezései, a szabályozó rendszer közvetítette hatások, s a beruházókra nehezedő társadalmi — erkölcsi, anyagi — befolyásolás a korábbinál ésszerűbben ötvöződnek, job­ban, körülhatároltabban jelölik meg a célt. A haladás értéké­ből nem von le semmit, hogy sokféle eleme adminisztratív intézkedésekhez — az új beru­házások engedélyeztetésének szigorítása, o már elhatározott, de még meg nem kezdett fej­lesztések pénzügyi fedezetének megvonása — kötődik, hiszen az eredmény a fontos népgaz­dasági összességben. Biztató példákban nem szű­kölködünk, ám azt sem állít­hatjuk, hogy az ilyesfajta ese­tek alkotják a szabályt. Próbál­kozásokról van szó, de ezek­ből már kibontható a szemlé­letváltozás néhány összetevője, így tanúi lehettünk annak, hogy régi épületek, meglévő közmü­vek felhasználásával 36 millió forintot faragtak le a vállala­ton belüli tervezők — s az, hogy belüliek, nem véletlenül hangsúlyos — a beruházási költségekből, s ebből a pénz­ből további gépeket, berende­zéseket vásároltak. Az ilyen és hasonló esetek beszédesen tanúskodnak a kö­rültekintés, a megfontoltság jelentőségéről, pénzben is mér­hető értékéről, s arról, hogy nem mindig helytálló az az okoskodás, ami szerint több pénz — jobb fejlesztés. A so­kat kárhoztatott mennyiségi szemlélet, mely az elkölthető forintokkal mérte egy-egy be­ruházás fontosságát, ma sem veszett ki. Mégis, egyre több helyen ismeri fel a vállalati irányítás, hogy a forintok sok­féle módon adhatók ki, s ezért hasznuk, eredményük is nagyon különböző lehet. Ezért nő meg a már kita­pintható tettek, s a most for­málódó szándékok jelentősége. A tettek azzal biztatnak, hogy a kedvező változásokra jogos a remény, a szándékok viszont ellentmondásokra, indokolatlan ráérősségre, kényelmességre is figyelmeztetnek, nemcsak jó megoldások lehetőségére. Ott járnak el tehát helyesen, ahol nem sajnálják a fáradtságot az ismételt elemzésektől, a többféle lépésváltozat, úgyne­vezett terv-variáns kidolgozásá­tól, s attól, hogy mindehhez a teljes közösség véleményét, ja­vaslatait, mi több, bírálatát kérjék. Pénzt költeni mindenki tud. Jól, értelmesen kiadni, a hasznot fölmérni, ha kell, a garast is a fogunkhoz verni — megtanulható, megtanulandó tennivaló. M. O. Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1976. július 21-én Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizott­ság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, Pullai Árpádnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának a párttagsági könyvek cseréjéről, valamint Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának a mezőgazdaság időszerű kérdé­seiről szóló jelentését. (Az ülésről kiadott közle­mény lapunk 5. oldalán.) Az első fel eu tapasztalatai Hat baranyai üzem megvalósult tervei A z ötödik ötéves terv­ben az 1976-os gazdasági év a megalapo­zás és egyben az első nagy próbatétel esztende­je is. Sok függ a későb­biekben az 1976-os tervek teljesítéséről. Hat bara­nyai gyá'at, üzemet, ipari szövetkezetei kerestünk fel, érdeklődve az első fél év tapasztalatairól. Az ered­mények általában jónak mondhatók, de a gondok, a hiányosságok cseppet sem becsülhetők le. A gondok és hiányosságok nem becsülhetők le A 689 munkást alkalmazó Pécsi Sopiana Gépgyárban 102,7 százalékos termelési ér­téket értek el. Árbevételük 59 millió forint lett a 67 millió he­lyett. Az üdítőital töltő-zárógép­sorok előállítása akadozott, mert hiányoztak az import-al­katrészek. A Szíriába szánt nagylámpagyártó gépsorokat időben átadták, csupán buda­pesti műszaki próbájuk húzó­dik el. A forgácsolóüzemben fokozatosan bevezetik a má­sodik műszakot. Átlagosan 11 százalékkal fejlesztik a bért, döntően a forgácsoló szakmá­ban. A Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat fizikai állománya 1450 fős. A kitűzött 130 millió forintos ter­melési értéket némileg túltel­jesítették, 96 millió darab kis­méretű téglának megfelelő készárut égettek, de a cserép­gyártásban lemaradtak alkat­részhiány miatt. Saját műhe­lyeikben 60 féle import alkat­részt pótoltak és belföldről szerzik be most már a vázke- remáia-prések, valamint az agyagelőkészítő gépek meghi­básodott részeit. A nyersgyártó­berendezések automatika-ve- zérlőiben az elemek többségét magyarra cserélték. A jobb munkaszervezés révén egy tég­laprés egy óra átlagában a tavalyi 6500 darab kisméretű tégla helyett 7070-et állít elő. Az anyagmozgatást gépesítet­ték, így ezer tégla előállítási idejét 8,8 óráról 7,7-re csök­kentették. Jelenleg 130 beta­nított segédmunkást vennének fel. A Pécsi Bőrgyárban a ter­melőüzemi létszám 1280. A 720 millió forinos termelési értéket valamelyest meghaladták, míg a 120 millió forintos export­tervből az eredmény 80 millió forint. Idén először súlyos ser­tés-nyersbőr hiány keletkezett. Külföldről is csupán 500 tonnát sikerült behozni. A belföldi konfekcióipart részesítették előnyben az export rovására. Új gépek könnyítik a műhelyek és o raktárak közötti anyag- mozgatást. Az import festék, kikészítő- és segédanyagokból, technológiai energiából 10,7 millió forintot akartak megta­karítani. Ennek csupán 43 szá­zaléka sikerült. A gyár újabb húsz betanított és segédmun­kást fogadna. A Pécsi Bútorgyár fizikai dolgozóinak száma 292. A ter­melési érték 65 millió 800 ezer forint, túlteljesítés nincs mind­azok- ellenére, hogy a kereske­delemben a vásárlóerő stag­nál. A több mint 50 kereske­delmi szervnek időben szállí­tottak. A nyereség 9 millió 890 ezer forint, csaknem két és fél millióval több a tervezettnél. A FIM Pécsi Porcelángyárá­ban az elért termelési érték 114 millió (a terv: 120 millió), nyereség: 5,4 millió (a terv: 7,9 millió), export: 7,2 millió (terv: 8,4 millió forint). 1500 fizikai munkás dolgozik, újabb 100—150 segédmunkás, laka­tos, műszerész, villanyszerelő jelentkezését várják. NDK-ba szigetelőből, Spanyolországba edényből kevesebbet küldtek az előírtnál. Késik gz massza­malom átadása, rossz volt az égetés, a rekonstrukciós épít­kezések pora rontott a minősé­gen. Nem jutottak még el a nogyméretű szigetelők a Ma­gyar Villamos Művek Trösztjé­hez, a Ganz-Villamossági Mű­vekhez. Ezek a szigetelők csak tőkés országokból importálha­tok. A több mint 4 ezer fizikai dolgozót foglalkoztató Pécsi Kesztyűgyár tavaly kevés tőkés rendelést kapott. Idén 200 ezer párral növelik tőkés exportju­kat, aminek időarányos részét realizálták. Szovjet kötelezett­ségüket túlteljesítették. Egész évre bizosított az értékesítés, sőt jövőre már 50 ezer pár kesztyűt kötöttek le. Éjjel-nappal végzik az új búza átvételét a pécsi Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalatnál. A napi átvétel megközelíti a 200 ezer mázsát. Félidőn túl az aratás Éjjel-nappal átvétel Versengenek a kombájnosok Baranya megyében túljutot­tak a gazdaságok az aratás félidején. Tegnap délben a babarci Béke Termelőszövetke­zet, a megyében másodikként befejezte az őszi búza aratá­sát. Mondhatnánk azt is, hogy jó példával járt elöl, hiszen ez a termelőszövetkezet a gazdája a babarci búzatermelési rend­szernek. A főagronómus, Husti Mihály értékelése szerint a leg­nagyobb termést a Száva bú­za hozta. Alig maradt el mö­götte a Libellula, a Jubilejna- ja és a szegedi GK—3-as fajta. A mohácsi járásban nem a babarci az egyetlen gazdaság, amely jó eredményekkel dicse­kedhet. Egy-két napon belül befejezik az aratást Véménden, Somberekén, Majson és Ge- resdlakon is. A járásban átla­gosan mintegy 70 százalékát takarították be a búzának. Gyengébben áll Dunaszekcső, ennek a termelőszövetkezetnek most keresnek segítő partnert. Himesházát a véméndiek segí­tik. Véméndről egyébként már 2 John Deere és egy Claas D. Ötmillió téglát készítenek egy szezonban a babarci termelőszövetkezet téglagyárában. A környék lakói a családi ház és hétvégi házak építkezéseihez vásárolják a téglát. — Szokolai felv. — sietett a mágocsiak segítségé­re. A pécsi járásban a vetéste­rületnek csaknem a felét le­aratták. Várhatóan a hét végé­re befejezi a búza betakarítá­sát a boksái termelőszövetke­zet. A felszabaduló kombájnok egy része a szabadszentkirályi termelőszövetkezetnek segít. A siklósi járásnak sincs oka panaszra az idén, A járásban átlagosan több, mint 60 szá­zalékos az aratás készültségi foka. A drávafoki termelőszö­vetkezet a jelek szerint egy-két napon belül betakarítja a 802 hektáron termett búzáját. Az előbb említetteknél mos­tohább időjárási és talajviszo­nyok közepette termeltek a^ sásdi és a szigetvári járásban. A sásdiban összesen hatezer hektáron vetettek búzát, ennek csaknem a felét learatták. A szigetvári járásban a tavaszi árpa 54 százalékát, a búzának valamivel több mint egyharma- dát takarították be. A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalatnál elmondták, hogy nincs ünnep- és hétköz­nap, nem számít, hogy nappal van vagy éjszaka — folyama­tosan veszik át a betakarított termést. A tárolókapacitással még nincs gond, több termelő- szövetkezettel bértárolásra kö­töttek szerződést. Eddig mint­egy 6000 vagon búzát, 100 va­gon takarmányárpát és 51 va­gon sörárpát vettek át a gaz­daságoktól. Részeredményekről is beszá­molhatunk, az állami gazdasá­gok kombájnosainak versenyé­ben: Az SZK—4-es kategóriá­ban a Szigetvári AG kombáj- nosa, Böngyik Ferenc vezet 3125 mázsás mennyiséggel. Az SZK—5-ösnél az ugyancsak szigetvári György Gyula 4787 mázsát teljesített, „klubtársa", Bara Imre az SZK—6-os típus­sal 3589 mázsát. Az E—512 kombájnon a Bikali Állami Gazdaság dolgozója, Gartner János 5345 mázsával vezet, utána következik Vajkai Aladár 4615-tel. A Claas D. nyergében Kelemen József (5883 q) és Er- dősi György, a Szentlőrinci ÁG kombájnosai bizonyultak a leg­jobbnak, míg a John Deere kombájnnal a Bólyi ÁG-tól Wenczler Ádám aratott a leg­többet, eddig 6744 mázsát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom