Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-20 199. szám

1976. július 20., kedd Dunantmi napló 3 2,3 milliárdos beruházás Szabadegyházán Öntözni, szükség van a másodvetésre fl feldolgozott kukorica aranybánya lehet A Pécsett elfolyó fehérjére még nincs megoldás A Fejér megyei Szabadegy- házo végeláthatatlan kukorica­földek között fekszik. Dunaúj­város felől megközelítve, Szé­kesfehérvár fele elhagyva más növényt alig látni. A megye, Sza­badegyháza mezőgazdasági szerkezetét vizsgálva kiderül, a látvány a tények pontos illuszt­rációja: az ország kukorica­termelésének 20 százalékát Fe­jér megye adja, évente 180— 200 ezer vagon kukoricafeles­leg gyűlik össze a megyében, a szabadegyházi szeszgyár tíz kilométeres körzetében 20 ezer hektáron mintegy 12 ezer vagon termést takarítanak be a gaz­daságok. Jó ötlet, nagy haszon A nyugati országokban ko­rábban rájöttek, hogy a kuko­rica, feldolgozása során négy­szer annyi hasznot hajt, mint­ha állatokkal feletetik. Az Egyesült Államokban például 2500 féle terméket gyártanak kukoricából, néhány esztendő alatt húszszorosára növelték a kukorica feldolgozását. Ang­liában, Hollandiában, Francia- országban, s az NSZK-ban is sorra épülnek a gyárak. A ku­koricaszemben úgy halmozódik fel a keményítő és a fehérje, hogy megfelelő őrlési eljárással külön választódnak részei, sőt a csíra is, a feldolgozás során ezekből a legkülönfélébb ter­mékek állíthatók elő. Korábban — 1970—1975 kö­zött — az Agrárgazdasági Ku­tató Intézet készített egv tanul­mányt, amely szerint ebben a térségben a kukoricára építve kombinátot szerveznének, ahol fejlett állattenyésztést, húsfel­dolgozást, takarmánygyárat hoznának létre, eay másik vo­nalon pedig a kukoricából fo­lyékony cukrot, szeszt gyártaná­nak. Ez az elképzelés volt az alapja annak a tervnek, ame­lyet az Országos Szeszipari Tröszt az elmúlt év októberé­ben nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz. Az elvi jó­váhagyást idén májusban meg­kapták: 2,3 milliárdos beruhá­zással évi 120 ezer tonna ku­korica feldolgozására alkalmas gyárat építenek, amelyben 45 ezer tonna folyékony cukrot, 137 ezer hektó finomszeszt, 30 ezer tonna fehérjetakarmányt és 10 ezer tonna kukoricacsí­rát állítanak elő. A folyékony cukor rantálva, hogy a népgazdaság áldozatvállalása rövid időn be­lül megtérülne. Kukoricát je­lenleg csak kis mértékben dol­gozunk fel, összes termésünk mintegy 2 százalékát. A beruházás nagyságrendi­leg gyökeresen átformálja a Szabadegyházi Szeszipari Vál­lalatot: 452 millió forint érté­kű állóeszköz-vagyonnal jelen­leg 900 dolgozó mintegy 350 milliós termelési értéket állít elő. A még az idén megkezdő­dő beruházás során az állóesz­köz értéke meghaladja majd a 2,5 milliárd forintot, amelyben kétszeresére növekvő létszám­mal 1,5 milliárdos termelési értéket állítanak elő. A szabadegyházi hiteligény- lés hallatán lapunk hasábjain a pécsi keményítőgyár lehető­ségeiről írtunk, azt remélve, hogy ilyen hatalmas beruházásból talán a pécsiek sem maradnak ki. Többször foglalkoztunk már a Pécsi vízben elfolyó, azt szennyező nagyértékű fehérjé­vel. Borsitczky Károly, a gyár főmérnöke és Bende Pál, a beruházást irányító főmérnök­helyettes szerint a nagyságren­dileg más kategóriába kerülő vállalat fejlesztési lehetőségei természetszerűleg a pécsi gyár gondjainak megoldását is elő­rehozza. Ugyanakkor elmon­dották, hogy korántsem csak a pénzen múlik az elfolyó fehérje hasznosítása. Ászáron (a vál­lalat egy másik keményítőgyá­ra) 10 év alatt sikerült megol­dani a fehérje megfogását. Ott szárított kukoricát dolgoznak fel, erre lényegesen könnyebb volt technológiát kidolgozni, mint a pécsi gyár technoló­giájához alkalmas fehérjemeg- fogót konstruálni. A vállalat is, kutatóintézetek is foglalkoznak ezzel, eddig nem tudtak biztos módszert kidolgozni. Érkeznek az ajánlatok A nagy beruházásra vissza­térve, érkeznek mór Szabad- egyházára a generálkivitelezést vállaló cégek ajánlatai, eze­ket most tanulmányozzák, zsű­rizik. A gyár mellett a szüksé­ges terület biztosított, 1980-ban minden valószínűség szerint termelni fog a kukoricafeldol­gozó, amely néhány éves ter­meléssel megtéríti a befektetett 2,3 milliárd forintot. Lombosi Jenő Palacktöltögép a szabadegyházai szeszgyárban. Intézkedések az aszály okozta károk csökkentésére A vasárnapi lapok közölték azt a felhívást, amelyet a MÉM, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium és a Szövetkezetek Országos Tanácsa tett a fel­vásárló állami vállalatokhoz, szövetkezetekhez és társulások­hoz a lakpsság jobb zöldség-, gyümölcs-, burgonya- és hús­ellátása érdekében. A felhíváshoz kapcsolódva tegnap délelőtt Pécsett meg­beszélésre ültek össze a me­A különböző kiselejtezett gépalkatrészek között görgösekék is elszállításra várakoznak. Fotó: Szokolai A vállalat nem győzi a gyűjtést, az osztályozást Kifizetetlen számlák Egy kilogrammnyi hulladék­vas sem kallódhat el. Szükség van minden kiöregedett önt­vényre, acéldarabkára, kiselej­tezett gépre. Az acélgyártá­sunkban felhasznált nyersanya­gok 45—50 százalékát a hul­ladékvas teszi ki. A Csepeli Acélműben ez az arány meg­haladja a 60 százalékot. Mégis a Kohászati Alap­anyagelőkészítő Közös Vállalat A répacukor gyártása köz­ben egyik legköltségesebb, leg- energiaigényesebb folyamat a kristályosítás. A sör-, konzerv-, üdítő-, édesipar viszont kény­telen újabb költségigényes fo­lyamattal ismét feloldani. A kukoricából készült folyékony cukrot vegytiszta, színtelen álla­potban az élelmiszeripar kitű­nően tudja alkalmazni, ugyan­akkor nagymennyiségű cukor­importot lehetséges pótolni. A finomszesz-gyártás ugyan­csak importmegtakarítást tesz lehetővé, a fehérjetakarmány, kukorica csíra pedig itthon is, külföldön is keresett cikk. A beruházás szükségességét, hasznosságát jól bizonyítja, hogy a szakemberek legszívesebben az ország valamennyi nagyobb kukoricatermelő vidékén építe­nének egy-egy feldolgozót, ga­A BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres: — FESTŐKET, — HEGESZTŐKET, — NEHÉZGÉPKEZELŐKET, — LAKATOSOKAT, — KŐMŰVESEKET, — ácsokat, — PANELSZERELÖKET, — BETONOZOKAT, — SEGÉDMUNKÁSOKAT, — ASZFALTKENÖKET. Jelentkezni lehet: BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Pécs, Szárrá Kovács János u. 1. (EM Szálló). Munkaerőgazdálkodás. Minden érdeklődő levélre válaszolunk! Levélcím: 7601 Pécs, Pf.: 147. pécsi üzeméhez tartozó Bara­nya, Tolna, Somogy megyében néhány távoli tsz, ipari szövet­kezet évek óta csak felhalmoz­ni kénytelen elhasznált beren­dezéseit, mert az értékesítés reménytelen. Volt, hogy 5—6 esztendeig is rozsdásodtak a ,,limlomok" helyet foglalva, a tárolás nehézségeit fokozva. Elsősorban kombájn, elevátor, cséplőgép és vetőgép kallódik el, mert hosszadalmas a fel- darabolása és körülményes az elszállítása. A jelenség Barcs, Buzsák, Tamási, Paks térségé­ben figyelhető meg, ahová a nagy távolság és a kis tétel miatt nehezen jut el a pécsi begyűjtőkocsi. Nem kifizetődő az ilyen kevés haszonvasat adó mennyiségek felhajtása. Dön­teni kellene, hogy a „gazda­ságosság" rovására győzhet-e a szükség, a népgazdasági ér­dek. A begyűjtés műszaki felké­szültsége ma is gyenge: 3—4- szer rakodnak át, mire célba ér a szállítmány. A 3 rakodó­gép, a 8 szállítóautó, az 1 au­tódaru, valamint törőtorony személyzete nem győzi a mun­kát. Egyre nagyobb a hiány rakodó-, szállító-, valamint va­sat felvágó, osztályozó segéd­munkásból. Évente 25 ezer ton­na hulladékvasat vesz át a pé­csi telep, kétharmadát préselik, törik, darabolják, rostálják. A szállítást némileg könnyíti, hogy Pécs kiiktatásával a kaposvári, őcsényi, csomaszabadi, sziget­vári, villányi állomáson is be­rakodnak. Korábban csak ősz­szel küszködtek vagonhiánnyal, most már az év más idősza­kaiban is. Legutóbb Öcsényben két hétig rostokoltak a meg­gyei felvásárló vállalatok — gabonaipar, húsipar, konzerv­gyár — vezetői, oz állami gazdaságok, a termelőszövet­kezetek és fogyasztási szövet­kezetek, valamint szövetkezeti társulások képviselői, a me­gyei, városi és járási párt- és tanácsi vezetők, hogy megvi­tassák a határozatból adódó legsürgősebb megyei tenni­valókat. rakott-, vagonok. Nem biztosí­tott minden napra a szállítás. Emiatt sokan fordulnak a Dél- dunántúli MÉH-hez, mely gyak­rabban szállít és nem csupán súlyos, többtonnás tételeket kutat fel. A pécsi KOKÖV-telep 35 dél-dunántúli vállalattal, tsz­szel, ipari szövetkezettel, álla­mi gazdasággal alakított ki szerződéses kapcsolatot. Né­hánynál problémát okoz, hogy hosszú ideig nem kap a szál­lítás után fizetést a KOKÖV budapesti központjából. A Me­cseki Szénbányáknak majdnem egy éve 1 millió 700 ezer fo­rinttal tartoznak. Nem döntöt­tek, hogy ki jutalmazza a gyá­ri vasgyűjtőkel. A követelmény viszont nagy, hiszen tőlük többféleképpen osztályozva ké­rik a hulladékanyagokat. Pél­dául fontos az ötvözött vas és acél elkülönítése. A rossz sze­lektálás a telephelyen ismét többlet-munkával jár. Enyhítene a kedvezőtlen hely­zeten, ha több konténert ad­nának ki az üzemekhez, így csökkenne a rakodási idő, a szénbányák 20-at igényelt. A pécsi telephelyen kívül az el­képzelések szerint Szekszárdon, Tamásiban, Kaposváron épülne átvevőhely. A négy és fél ezer négyzetméteres pécsi átvevő­központ kinőtte méreteit, az újat a panelüzem mellett ala­kítják ki 30 ezer négyzetméte­res területen. A SZÖVTERV ké­szíti a terveket, a kivitelezés 1977-ben kezdődik. A közpon­tok tehermentesítenék a pécsit, rövidülne a szállítás ideje, útja. Csuti J. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára, és Horváth Lajos,' a Baranya megyei Tanács elnö­ke. A megye vezetői rámutat­tak, hogy bár a gabona-beta­karítás jó üemben, szervezet­ten halad a megyében, s a termés mennyisége is valami­vel kedvezőbb az országosnál, más tekintetben azonban a megye helyzete megegyezik az országos helyzettel: Baranyá­ban is károsít az aszály, ezért máris jelentős kiesés van szá­lastakarmányokból. Nyers­anyag-gondokkal küzd a Szi­getvári Konzervgyár, tekintve, hogy a tartós szárazság miatt zöldségfélékből is tetemes a terméskiesés. A megye lakossá­gának friss zöldségellátásában is jelentkeznek feszültségek. Pécsett és a megye más váro­saiban a zöldség fogyasztói árak magasak, s ha nem tör­ténik intézkedés, a helyzet a szárazság elhúzódásával csak súlyosbodik. Az aratás mellett a termelő gazdaságok legsürgetőbb teen­dője most az öntözés, öntözni kell a szálastakarmónyokat, le­gelőket, a tarlók felszántása után azonnal el kell végzeni a másodvetéseket. Mindent el kell követni a fenyegető takar­mányhiány enyhítésére. A nagy­üzemi állatállomány mellett a háztáji állatarttók takarmányá­ról is gondoskodni kell, ne ke- rüljön sor háztájiban sem az állatok tömeges levágásáro. Főként az anyaállatok megtar­tása fontos feladat a lakosság jövő évi húsellátása érdekében. A takarmányok megtermelé­se, a melléktermékek gondos betárolása mellett a zöldség­félék másodvetése és öntözése a legsürgetőbb. A másodveté­sekhez szükséges vetőmagvak­ról az illetékes állami vállala­tok kötelesek gondoskodni. Az Állami Tervbizottsáq fontos ha­tározatot hozott a zöldség-, gyümölcs-, burgonya- és élő állat felvásárlás feladatairól is. Baranyában is minden fogyasz­tásra felkínált és arra alkal­mas zöldségei, qyümölcsöt és burgonyát a MÉK, illetve az ÁFESZ-ek kötelesek 48 órán belül átvenni. A vágósertést, vágómarhát, illetve továbbtar- tásra felkínált növendékállato­kat az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat a bejelentéstől számított nyolc napon belül kö­teles felvásárolni. A tanácsok szakigazgatási szervei minden szükséges intézkedést meqtesz- nek annak érdekében, hogy o megtermelt áru betakarításra és hasznosításra kerüljön. Se­gítik a felvásárlási munka ha­tékonyságát, a termelő üzeme­ket pedig arra ösztönzik — s rendszeresen ellenőrzik — hogy öntözéssel, másodvetéssel nö­veljék az aszálykár miatt le­csökkent zöldség- és takar­mány árualapokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom