Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-19 198. szám

Finommetélt :§§ tojás nélkül Jön adurum búza? Az Alföldön ma is léteznek tarhonyás asszonyok, s nem ve­szett ki teljesen a kedves nép­szokás és hagyomány, a lako­dalmak előtti csigacsinálás sem. A legderekabb háziasszo­nyok, időt nem sajnálva, ma is deszkát tesznek a konyhaasz­talra, sárgálló masszát gyúr­nak, s maguk metélik, szaggat­ják ki a házitésztát. Az ám, csakhogy napjaink tenyérnyi konyháiba nem fér be a gyúró­deszka, idő sincs a főzőcské­re. Ma sokkal inkább azt az ínyencmesteri tudományt és boszorkányságot kell áldanunk, amely az ipar által előkészített nyersanyagokból, jó fűszerek­kel, a maga és a családja szá­ja íze szerint gyorsan elkészí­ti és tálalja az ételt. Feltéve, ha vannak is ilyen konyhakész nyersanyagok. ✓ Több száraz- tésztát eszünk Tésztaiparunk, amelynek tel­jesítményét főként a szilvás- gombóc fémjelzi, fejlődőben van. Az igények azonban sok­szorta nagyobbak és kényeseb­bek, a háziasszonyok ezért is kénytelenek otthon kínlódni a tésztakészítéssel. Figyelembe véve a lisztfogyasztás alapján becsült, a házilag készített szá­raztészta mennyiségét is, a ha­zai fogyasztás fejenként 6—8 kilogramm. Ezzel szemben a fejlettebb országokban 10—12 kilogramm. Mi is ehhez a meny- nyiséghez közeledünk. A keres­let növekszik, becslések szerint a következő öt évben a keres­kedelemben forgalmazott szá­raztészta iránti igény másfél­kétszeresére növekedhet. Ez nagy feladatokat ró tésztaipa­runkra, a gyártókapacitást a többszörösére kell növelni. Eh­hez alapanyag kell. És itt jön a durum búza. Ma­gyarországon csak kevesen tudják, mi fán terem. Ismerik és eszik viszont Európa többi országában, a Szovjetunióban és Amerikában. Lisztjéből — helyesebben darájából — kivá­ló száraztésztaféléket készíte­nek. E tészták nagy előnye, hogy jó ízűek, a főzés után sokáig megtartják keménységü­ket, gyártásuk gazdaságos, mert — s most figyeljünk! — tojás nélkül készülnek. Tészta­Európában ismerik, keresik Itthon: Mi fán terem? iparunk általában olasz, illetve nyugati gépsorokat vásárol, olyan országok gyártmányait, ahol durum búzából készült tésztákat készítenek (Francia- országban rendeletileg is tiltott a tojás felhasználása), gazda­ságossági szempontból előnyös lenne a tojás nélküli tésztára való áttérés. Dr. Szániel tanulmánya A durum búza esetleges ha­zai termesztéséről és felhaszná­lásáról dr. Szániel Imre, a sze­gedi Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatója fejti ki gon­dolatait a Gazdálkodás című folyóirat legújabb számában. A Baranya megyei Tanács me­zőgazdasági osztályának volt vezetője áttekintést ad a durum búza termesztéséről és világ­piacáról. A nagy fehérjetartal­mú, borostyán színű, acélos szemű durum (kemény) búzát az említett országokban évszá­zadok óta termesztik, olasz kutatók véleménye szerint a világon termesztett összes bú­zának csaknem 5 százaléka du­rum búza. Fontos kereskedel­mi áru és élelmezési alap­anyag, gyakran makaróni bú­za néven is említik. A világpia­con a kenyérbúzánál 15—30 százalékkal magasabb áron tudják értékesíteni, de előfor­dultak már olyan kötések is, amikor kétszeres áron lehetett eladni. A durum búza, a belőle ké­szült tésztafélék szerepe sok külföldi ország élelmezésében nagy, növekszik jelentősége a nemzetközi piacon. E miatt dr. Szániel Imre felveti a hazai ter­mesztés lehetősegét. A keres­kedelemben forgalmazott szá­raztészta-féleségek fogyasztásá­rak rohamos növekedése és an­nak várható további fokozódá­sa, valamint a durum búza piacának kielégítetlensége és jó ára arra engednek következ­tetni, hogy indokolt e búzafaj- tónak a hazai termesztésbe va­ló bevonása. Megvalósításához természe­tesen számos termesztési és közgazdasági kérdést kell tisz­tázni, nemzetközi ismeretekre és hazai tapasztalatokra szert tenni. Bízunk mezőgazdasá­gunk kísérletező és vállalkozói kedvében, bizonyosan eljön az a nyár, amikor makaróni búzát is aratnak a kombájnok. (Miklósvári) Nyári könnyűzenei hangversenyek Kellemes szórakozást ígér Pécsett az Országos Rendező Iroda nyári szabadtéri könnyű­zenei hangversenysorozata. A Park mozi szabadtéri színpadán július 22-én Molnár György műsorvezetésével a SKORPIÓ együttes, július 28-án dr. He­gedűs János konferálásával Vörös Kálmán és népi zeneka­ra, valamint Vörös Sári, Jákó Vera, Bodza Kládi, Puskás Sán­dor, Mozsár Imre, Miklóssy Jó­zsef, Lovass Lajos, Hollai Ber­talan, Temesi Szabó Zsuzsa r.ótaénekesek; augusztus 2-án az OMEGA együttes és Keresz­tes Tibor; augusztus 11-én Koncz Zsuzsa, a KORAL együt­tes, B. Tóth László és a Tolcsvay-trió; augusztus 18-án a Lokomotív GT szerez minden bizonnyal kellemes nyári esté­ket a könnyűzene kedvelőinek. Javulás, nem gyógyulás A barlangok nem csodatevő helyek A panaszok fél év múlva ismét jelentkeznek Tágul a tüdő, harapjuk a szokatlanul tiszta levegőt az abaligeti barlangban. Az egészségesnek felüdülés, aszt­más, hörghurutos betegeknek természetes gyógyforrás. — A barlangok gyógyhatása, eddigi ismeretek szerint, a le­vegő tisztaságában, sajátos nedvességi viszonyaiban, opti­mális páranyomásában, elekt­romos állapotában van — mondja dr. Fodor István, az „Megtelt” a Balaton Vasárnap „megtelt" a Bala­ton. A tópart 40 nyaralótelepén és a nagyobb kempingekben szinte minden talpalatnyi hely foglalt volt. Siófokon csaknem 140 ezren tartózkodtak, a tó 60 fizető- és szabad strandját pedig több mint 300 ezren ke­resték fel. Az állandó vendé­gek száma a Balatonnál egyéb­ként megközelíti a félmilliót. A balatoni csúcsforgalmat ér­zékeltette a közutak és a par­kolóhelyek telítettsége is. Sió­fokon -.például órákig tarott egy-e^y személyautó „átkelé­se". A kirándulók gépkocsijai valóságos koszorút fontak a ha­talmas tó köré. Az autók nem egy helyen 5—6 kilométer hosz- szon alkottak konvojt. Igazi „turista-invázió” volt Badacsonyban és Tihanyban. Tizennyolcadszor várja a ha­zai és külföldi vendégeket Pécsre a Népek Barátsága Nyári Egyetem. Az elmúlt 17 évben csaknem 4000 résztvevő hallgatta a színvonalas előadá­sokat és ismerkedett Magyar- ország gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetével, életé­vel. Idén 11 nemzet 400 képvise­lője vesz részt a nyári egyetem két kurzusán. Az első kurzus július 22-től augusztus 4-ig, a második augusztus 5-től 18-iq tart. Az Országos Béketanács ál­tal kitüntetett nyári egyetem a különböző társadalmi rendszerű országokból érkező hallgatók politizáló, oldó-kötő kapcsola­tokat teremtő tudományos is­meretterjesztő fóruma. A két hét során a résztvevők megis­merkedhetnek Pécs és Baranya megye történelmi emlékeivel, mai gazdaságával, kultúrájával, a magyarok, németek, délszlá­vok életével. A nyárt egyetem célja: a né­pek közötti megértés, barátság ápolása, Magyarország gazda­sági, társadalmi, politikai, tu­ff nemzet 400 résztvevője érkezik Pécsre dományos és kulturális értékei­nek és viszonyainak bemutatá­sa. Programjai is ezt a célt szolgálják. Kellemes környezet­ben tanulási és művelődési le­hetőségekkel, szabad időben üdüléssel, pihenéssel, szórako­zással. Az előadások és konzultációk során a finn, lengyel, USA, NDK, NSZK, olasz, algír, ju­goszláv, magyar és bolgár rész­vevők megismerkednek Baranya megye néprajzával, nemzetiségi kultúrájával, a rnoi magyar iro­dalommal. Előadásokat hallhat­nak majd a Magyar Népköztár­saság külpolitikájáról, művelő­déspolitikánk elveiről és gya­korlatáról, Magyarország gaz­dasági helyzetéről, az alsó- és középfokú oktatásról, a magyar ének-zene tanítás módszereiről és a tantervi reformokról. Az előadásokat követő kon­zultációk, kerekasztal-viták fog­lalkoznak a szocializmus és a haladás nemzetközi erőinek, a világ békéjéért és biztonságá­ért vívott harcával, a szocialis­ta hazafiság és a szocialista internacionalizmus kérdéseivel. A résztvevők megemlékeznek 1976 történelmi évfordulóiról: a mohácsi csatáról. Zrínyi Mik­lósról és II. Rákóczi Ferencről. A nyári egyetem tiszteletére a POTE kollégiumában idegen nyelvű könyvkiállítás nyílik, itt kerülnek bemutatásra a TIT is­meretterjesztő kiadványai, va­lamint a történelmi megemlé kezésekhez kapcsolódó alkalmi dokumentációs kiállítások. MTA Dunántúli Tudományos Intézetének munkatársa, a ma­gyarországi barlangok klímájá­nak egyik kutatója. Évtizedes munkájának ösz- szegezése a közelmúltban ké­szült el. A barlangok az em­beri szervezet számára kímélő klímájú helyek. A barlangok terápiás hatását a hőmérsék­leti viszonyaik erősen befolyá­solják. A hűvös érzetet keltő barlangok - ilyen Abaliget és Aggtelek, a légzőszervi, - a meleg érzetet keltő Miskolc­tapolca, Gellérthegy pedig a mozgásszervi megbetegedések kezelésében jelentenek segít­séget. Az abaligeti és a jós- vafői klímavizsgálatok szinte megegyeznek. A hőmérséklet, függetlenül az évszaktól és az időjárástól, 10—12 Celsius fok, a levegő relatív nedvessége 98—100 százalékos. Elősegíti a gyógyhatást a nagy mennyisé­gű kálcium ion, az átlagosnál nagyobb széndioxid tartalom, valamint az oldott ásványi anyagok jelenléte. A levegő lényegében baktériummentes. Abaligeten régóta végeznek barlangterápiás kísérleteket a mecseki tüdőgyógyintézet orvo­— Most dolgozzuk fel, érté­keljük az elmúlt években foly­tatott kísérletek, vizsgálatok eredményeit - tájékoztatott dr. Kövesi Gyula osztályvezető fő­orvos. - A gyógyhatás kétség­bevonhatatlan, de a barlang­terápia csak javulást eredmé­nyez és nem gyógyulást. A barlangban való tartózkodás megnyugtatja a vegetatív ideg- rendszert, a gyulladásos stá­diumban lévő nyálkahártyát, edző hatású védelmet nyújt a hurutos, fertőző bántalmak ke­letkezése ellen, fokozza a tü­dő tisztító tevékenységét és védekező mechanizmusait. — Sem Abaligetet, sem a többi barlangot nem szabad varázsbarlangnak, csodatévo helynek tekinteni és orvosi el­lenőrzés nélküli kúrákat venni. A szívbetegek, a keringési za­varban szenvedők, mozgásszer. vi károsultak számára vessé- lyes. Betegeink általában na­pi kétórás légzőgyakorlatokkal egybekötött kúrán vesznek részt egy hónapon keresztül. Gyógyszeres kezelés és az abaligeti környezet is hozzá­járul a betegek javulásához. Különösen jó eredményeket ér­tünk el szénbányász betege­inknél, ' akik „portüdő" meg­betegedéssel kerültek hozzánk. Az idült hörghurutos, asztmás betegeknek is jelentősen ja­vult a légzésük. Klíma után a betegek 90 százalékának vagy egyáltalán nem volt panasza, vagy jelentéktelen. A kúra után mintegy fél év múlva je­lentkeznek újból intenzívebben a panaszok a betegek egy ré­szénél. Mezőgazdasági üzemek figyelmébe! A mezőgazdasági üzemek megsegítése érdekében az illetékes minisztériumok egyhangú intéz­kedése alapján az SZK—5 és az SZK—6 kombájnokat a mezőgazdasági üzemek a gabonaara­tás tartama alatt, legkésőbb 1976. JÚLIUS 31 -IG JOGOSULTAK A GABONAKOMBÁJNOKAT FIZETÉSI HALASZTÁSSAL MEGVÁSÁROLNI. A FIZETÉSI HALASZTÁS 1977. AUGUSZTUS 31-ÉN LEJÁR. Eddig az időpontig a vevőknek a kombájnok ellenértékét a-szokásos forrásokból és feltételekkel ki kell egyenliteniök. A vevőknek — kifizetési készség bizonyítására — SZK—5 kombájn kedvez­ményes vásárlása esetén 10 000,— forintot, mig az SZK—6 kombájn esetében 15 000,— forintot kell fizetnie, nem fejlesztési alapja tér hére. IGÉNY ESETÉN AZONNALI ÉRTESÍTÉST KÉRÜNK, A TÍPUS ÉS A DARABSZAM MEGJELÖLÉSÉVEL. BARANYA MEGYEI AGROKER VÁLLALAT A nyári egyetem résztvevői megismerkednek Baranya neve­zetességeivel, ellátogatnak Sik­lósra, Harkányba, megtekintik Pécs római és törökkori emlé­keit, új városrészeit és részt vesznek Móré várában, a ma- gyaregregyi népi lakodalmas játékokon. Megérkeztek az első vendé­gek a TIT Népek Barátsága XVIII. Nyári Egyetemére va­sárnap délután. Az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadá­ból, 48 általános- és középis­kolai tanár, gyógypedagógus, és zenetanár érkezett Pécsre, a Nyári Egyetem ma kezdődő amerikai tagozatára. Tíz napot töltenek városunkban, ahol kí­vánságuknak és érdeklődésük­nek megfelelően elsősorban a magyar közoktatással foglal­koznak. A Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetem Elméleti Központ­jában egy-egy tudományág, il­letve témakör neves szakembe­rei tartanak majd előadást. A részvevők megismerkednek Ma­gyarország gazdasági, társa­dalmi és politikai helyzetével, valamint tudományos és kultu­rális életének kérdéseivel. V. Á. Tolnai szobrásztábor a Tiszánál Az idei nyáron a Duna-parti Paks hu.yett Tokajban tartják alkotó nyári táborozásukat a Tolna megyei fiatal szobrászok. A Babits Mihály megyei műve­lődési központ képzőművészeti stúdiójának hat nívódíjas szob­rászát hívta meg a Népműve­lési Intézet a tokaji művész­telepre. Az ifjú szobrászok, akik ed­dig műveikkel méltán magukra hívták a figyelmet, a szekszárdi művelődési központ előtti park­ban kiállított általában elisme­rést keltő szobraikkal, augusz­tus 1-ig munkálkodnak a Tisza és a Bodrog vizével övezett, to­kaji tájon. Ezalatt közösen ké­szítenek egy nagyobb méretű emlékművet. Ezt Tokaj egyik te­rén állítják fel majd. B. L. Vasárnap délután megérkeztek az amerikai hall gatók a TIT XVIII. Népek Barátsága Nemzetközi Nyári Egyetemére. Seres Éva felvétel«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom