Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-18 197. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 197. szám 1976. július 18., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A munkaerő-gazdálkodás fontos feladatai LIBAIiOlll Tovább tombol a polgárháború Arafat nem hajlandó Damaszkuszba utazni Szerelik az NDK-ból érkezett új mángorlógépet a Baranya me­gyei Patyolat Vállalatnál. Nyolcszáz k Hó ruhával többet moshat a Paty olat Automata mosógépek Belgiumból ® Segítség a Balaton-környéknek A munkaügyi szekembe- rek körében jól ismer­tek a következő ada­tok: 1980-ig a munkaképes­korú népesség körülbelül 40 OOO rel csökken, a népgaz­dasági terv viszont azzal szá­mol, hogy körülbelül 60 OOO­rel növekszik a foglalkoztatot­tak száma. A nyilvánvaló el­lentmondásból viszont nem kö­vetkezik szükségképpen — min; ezt sokan vélnék — a tervezők hozzá nem értése. Bármilyen furcsán hangzik is — különö­sen azok számára, akik évek óta mást sem olvasnak, hal­lanak, mint az általános mun­kaerőhiány miatti kesergése- ket. Magyarországon még min­dig van szabad munkaerő és nem is kevés. Igaz: a férfiak foglalkozta­tása már régen elérte a lehet­séges maximumot. De még ma is mintegy 450 000 nő dolgozik a háztartásokban, a kisegítő, illetve a háztáji gazdaságok­ban. Egyrészük — és a számí­tások szerint nem is kis részük — munkát vállalna, ha ezzel nem kellene vállalniuk sok esetben a lakó- és munkahely közötti ingázást. Vagyis: ha a jórészt községekben élő és ma is szabad munkaerőként szá- montartható nők, a lakóhelyü­kön vagy annak közvetlen kör­nyékén találhatnának munka- alkalmat. Persze arról nem le­het szó, hogy minden község­ben gazdaságosan működő munkahelyeket létesítsenek. De az ésszerűen szervezett és meg­osztott ipari vonzáskörzetek ki­alakításával megoldható lenne a lakó- és munkahelyek egy­máshoz közelítése. És ha ez további szociális intézkedések­kel párosulna (amelyek révén csökkennének a nők háztartá­si munkából adódó terhei), valamint ha gondoskodnának e jórészt szakképzetlen tartalék- sereg szakmai képzéséről, ak­kor mintegy 80—100 000 fővel bővülhetne a foglalkoztatottak jelenlegi száma. Mindez persze egyelőre csak lehetőség; a következő öt év­ben alig kihasználható lehető­ség. Ám nem ártana már most öt évnél némileg előre gondolni. Addig is vannak egyéb és gyorsabban megoldható mun­kaerő-gazdálkodási tennivalók. Sokat beszélünk a gazdaság szerkezetének átalakulásáról, s tükröződik ez a foglalkoztatot­tak munkahelyek szerinti meg­oszlásában is. A mezőgazda­ságban dolgozók száma to­vább csökken, de az ipari lét­szám már jóval kisebb mérték­ben emelkedik, mint korábban. Viszont kiugró létszámnöveke­déssel lehet és kell számolni a szolgáltató ágazatokban. Mindenütt meg kell barát­kozni azzal a gondolattal, hogy a felszabaduló — vagy a gaz­daságosabb foglalkoztatás ér­Befejeződtek a tárgyalások Gerald Ford, az Egyesült Ál­lamok elnöke és Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja között. A tárgyalá­sokon a felek nagy figyelmet szenteltek a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok problémái­nak. A Fehér Ház szóvivője sze­rint az elnök és a kancellár dekében felszabadítható — létszámot a gazdasági elkép­zeléseknek megfelelően kell átcsoportosítani. Adott esetben a vállalatok a munkahelyeken belül, de szükség esetén a vállalatok, sőt az ágazatok kö­zött is. Voltaképpen nincs más­ról szó, mint a munkaerő spontán mozgásának, gazdasá­gilag károsnak Ítélhető fluk­tuációjának befolyásolásáról, a népgazdasági érdekeknek megfelelően. A szakemberek persze jól tudják, hogy minden ilyen intézkedésnél messzeme­nően figyelembe kell venni, hogy emberekről van szó, aki­ket nem lehet úgy mozgatni, mint például az anyagokat, a gépeket. Figyelembe kell venni az egyéni törekvéseket és ter­veket, az egyéni érdekeket és ezeket a társadalmi, a gazda­sági érdekekkel összehangolva kell a mainál tervszerűbb fog­lalkoztatás-politikát kialakítani. Mit sem érnek azonban a központi elképzelések és intéz­kedések, ha közben nem sike­rül javítani a munkaerővel kapcsolatos tervezőmunkát. Gondoljuk csak meg: a jelen­legi ötéves tervidőszakra az iparvállalatok összesen 75 000- res létszámnövekedést tervez­tek. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a vállalati tervek irreáli­sak, nemcsak azért, mert a népgazdasági terv mindössze 15 000-res ipari létszámnöveke­déssel számol, hanem azért is, mert — és kiderült ez a beve­zetőben közölt adatokból is — egyszerűen nincs ennyi sza­bad munkaerő. A zzal pedig végképp le kell számolni, hogy majd egymástól csá­bítgatják a munkahelyek az embereket. Remélhetően a fe­lelősségteljesebb munkaügyi tervezést segíti majd elő az is, hogy a megyei tanácsok és az ágazati irányító intézmé­nyek fontossági sorrendbe rak­ják a létszámigényeket, meg­határozzák, hogy melyek azok a vállalatok, amelyek gyarapít­hatják a létszámot, melyek­nek kell változatlan létszám­mal dolgozniuk, és hol kell majd jelentős létszámcsökken­tést végrehajtani éppen a di­namikusan fejlődő vállalatok munkaigényeinek kielégítése miatt. Mindeközben persze születhetnek népszerűtlen, nem mindenki számára kedvező in­tézkedések is. De senki ne fe­ledje: ha az elmúlt évtizedben nagyobb előrelátással és fele­lősségteljesebben bántunk vol­na a legfontosabb termelési tényezővel, a munkaerővel, ak­kor ma, ha nem is gond nél­kül, de lényegesen könnyebb helyzetben lehetnének a vál­lalatok. áttekintette a SALT-tárgyalások, valamint a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalások menetet és megvitatta az európai bizton­sági konferencia eredményei­vel összefüggő kérdéseket is. A szóvivő közölte, hogy a felek nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a helsinki konferencia határozatai végrehajtásának. Beirut Az AP beiruti jelentése sze­rint szíriai harckocsik a palesz­tin gerillák Bejruttól északra lévő állásait lőtték, jobboldali fegyveresek pediq újabb táma­dást intéztek a Bejruttól kelet­re lévő Tell-Zaatar palesztin menekülttábor ellen. Beirut kikötőnegyedében pénteken éjjel közelharc rob­bant ki jobboldali és baloldali fegyveresek között. Az egymás­sal hadban álló felek akna­vetőkkel és rakétákkal lőtték a térséget. Kórházi és biztonsági forró­sokból közölték, hogy a péntek éiszakai harcokban a különbö­ző libanoni frontokon 125 em­ber halt meg és 170-en sebe­sültek meg. A tizenöt hónap óta dúló polgárháború eddig több mint 32 000 halálos áldo­zatot követelt. A harci cselekmények foko­zódásához a palesztin fegyve­res erők parancsnokságának az a döntése is hozzájárult, hogy mindaddiq, amíg Szíria nem vonja vissza alakulatait Libanon legészakibb, illetve legkeletibb részébe, a palesz­tinok elzárkóznak a Szíriával való megbékélést célzó konfe­rencia elől. Egy palesztin hivatalos köz­lemény sürgeti az arab orszá­gokat, küldjenek önkénteseket Libanonba, hogy azok a pa­lesztin fegyveresek oldalán har­colva megvédjék a palesztinai felszabadítási mozgalmat és libanoni baloldali szövetsége­seit. Zátonyra futottak a szíriai— palesztinai megbékélést szor­galmazó líbiai kísérletek — ál­lapította meg szombati helyzet- elemzésében az UPI — Jasszer Arafat nem hajlandó Damasz­kuszba utazni, hogy találkoz­zék Hafez Asszad szíriai állam­fővel, akinek szemére veti, hogy a Libanonban élő palesztinoi- ak „likvidálására’1 irányuló hadjáratban katonailag a jobb­oldali keresztényeket támogat­ja­„Szolimán Frangié libanoni elnök és kormánya hivatalosan kérte a szíriai katonai közbe­lépést” — hangsúlyozza Cha- moun belügyminiszter. Az An Nahar című libanoni független napilap szombaton közölte: palesztin vezetők pén­teken éjjel tartott csúcstalál­kozójukon úgy határoztak, hogy Damaszkuszba küldik Faruk Kaddumit, a PFSZ politikai osz­tályának vezetőjét, valamint Jasszer Abd Rabbut, a PFSZ tájékoztatási osztályának ve­zetőjét. Lapzártakor érkezett Pierre Gemajel. a falangista párt vezetője szombaton fel­szólította a libanoniakat, hogy „felejtsék el ideológiai nézet- eltéréseiket" és mentsék meg, ami még megmarad a libano­ni államból. ,.Bármilyen állam­forma jobb, mint a káosz, amelyben élünk" — mondotta Gemajel. Libanon központi kormánya összeomlott és az ország gya­korlatilag három részre szakadt - írja az AP beiruti tudósítója. Nyolcszáz négyzetmérföld ki­terjedésű keresztény enklávé húzódik a Földközi-tengerpart­ján a megosztott Beiruttól csak­nem az észak-libanoni Tripoli kikötővárosig; Beirut nyugati fele. Dél-Libanon és a Tripoli körüli enklávé a baloldali és a palesztinai erők ellenőrzése alatt van; végül Libanon keleti és északi részében egy szíriai páncélos hadosztály állomáso­zik. Hétmillió forintot költ ebben az évben a Baranya megyei Patyolat Vállalat el­avult gépeinek rekonstrukció­jára. Ez természetesen nem egyszerű gépcseréket jelent, az új gépek korszerűbbek, többet tudók, mint a régiek. És ez kapacitásbővülést, jobb munkakörülményeket, nagyobb teljesítményt és a dolgozókban jobb közérzetet eredményez. Három mosógépet vásárol­tak Belgiumból. Automata gé­pek mosnak és centrifugál­nak. Egy gép 90—100 kiló ru­hát képes egyszerre befogad­ni egy fordulóra. műszakon­ként nyolcszor. Igen nagy könnyebbség lesz ezeknek a gépeknek a beállítása, hi­szen az eddigi rendszer sze­rint a csuromvizes ruhákat át kellett rakni g centrifugába. Tekintve, hogy a munkaerők zöme nő, s ez nagyon nehéz fizikai munka, az egyik alap­vető cél volt, hogy ezt a ne­héz munkát felszámolják. Az új gépet gombnyomással in­dítják, s a ruhát kicentrifugáz- va vehetik ki belőle. Ezen kívül rengeteg időt takaríta­nak meq a technológiai fo­lyamatban: egy munkafázis gyakorlatilag kiesik. A gép teljesen zárt rendszerben dol­gozik, gőz, pára, vir nem jut ki belőle, takarékos vízzel, mosószerrel, energiával. E három gép a beszereléssel együtt négy és félmillió forint­ba került. Az ágynemű, törülközők és konyharuhák vasalásához be­szereztek egy új kalandert — mángorlógépet — az NDK- ból. Ehhez még egy előkészí­tő gép is járul, ezek együtt egy műszakban huszonkét má­zsa ruhát vasalnak ki. Több mint egymillió forintba kerül­tek. A mosás, centrifugálás után azonban meg is kell a kimo­sott ruhát szárítani. Evégett vásároltak egy új folyamatos szárítót, amely rázza és szá­rítja a ruhát. A gép magyar, a Fővárosi Vasipari Vállalat készíti és szállítja Pécsre. Itt kell megemlíteni, hogy a Me­cseki Szénbányákkal kötött szerződés szerint a jövőben a Patyolat mossa a bányászok munkaruháját. Ezért kialakíta­nak még ebben az évben egy új mosodai részleget, külön e célra. Ide kerül két új magyar — fent említett vállalat gyár­totta — mosógép, összesen százhatvan kilogrammos kapa­citással, és négy új szárító. A technológiai sort két darab hatvan kilogrammos kapacitá­sú centrifuga zárja. A mosodai kapacitás bővü­lését a szállításoknak is kö­vetnie kell: két új ROBUR ko­csit vásároltak, s ebben az év­ben ezzel be is fejeződik a rekonstrukciónak ez a szaka­sza. Ha év végén az új gé­pek „beállnak" a csatasorba, az műszakonként nyolcszáz kiló ruha mosásával jelent többet, mint eddig. Ez lakos­sági igényt szolgál, mert ezek a qépek végzik a pipere és kilós mosást is. S így válik le­hetővé az is, hogy segítsé­get nyújtsanak a főszezonban a Balaton déli területének, mert az ott jelentkező mosa­tási igényt a környező patyola­tok nem qyőzik. Ez a szolgál­tatás egyrészt lakossági, más­részt pedig a kempingek, vál­lalati üdülők ágyneműinek mo­sására szolgál. Felújítják a pécsbányai Zalka Máté Művelődési Házat, mely évek óta zárva volt A tervek sze­rint az idei bányásznapra birtokukba vehetik a környék lakói. — Szokolai felv. — V. Cs. Schmidt befejezte tárgyalásait Forddal

Next

/
Oldalképek
Tartalom