Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-17 196. szám

Vettáégsfc m Ifjúsági táborba» Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIII. évfolyam, 196. szám 1976. július 17., szombat Ára: 80 fillér Támogatás, de nem ingyen Eredendően érzékeny pontja a beruházás a gazdaságnak. Nem csupán azért, mert egyik főszereplője a bővített újrater­melésnek, hanem azért is, mert az elmúlt évtizedekben szám­talan gond kapcsolódott hoz­zá. Aligha véletlen: az V. ötéves terv új lapot nyitott egész beruházási rendszerünk­ben, a fejlesztésnek támoga­tási módozatait is újraszabá­lyozta. A legfontosabb változás két­ségtelenül az, hogy a beru­házásokat elsősorban gazda­ságosságuk alapján támogatja az állam, ezzel is tudatosan befolyásolja a vállalatokat ar­ra, bogy megalapozottan ter­vezzenek, s a népgazdasági céloktól ne térjenek el. Az állami erőforrások „odaítélési" szabályai ennek egyenes folyo­mányaként szintén újak: a költségvetésből eddig ingyen kiutalt (vagy kialkudott...) pénzek helyett a jövőben pá­lyázattal elnyerhető hitelek, különféle kedvezmények segí­tik a beruházások finanszíro­zását. A nemrég életbelépett pénzügyi rendelet ennek szel­lemében például megszüntette az egyes beruházási támoga­tások közötti indokolatlan kü­lönbségeket — ma az állam, eltekintve néhány kivételtől —, a megtérülési elv szerint adja pénzét a vállalati beruházá­sokhoz. Nézzünk egy példát. Ha egy vállalat fejleszteni kíván, s ehhez nem elég a saját pén­ze, állami támogatást kérhet. Ám kérvényét nagyon meg kell gondolnia, hiszen azt a bank pályázatként fogadja csak el, s később (az Állami Fejlesz­tési Bank) a pályázatban vál­lalt feltételek teljesítését szigo­rúan figyelemmel kíséri. Azaz: időről-időre elszámoltatja a vállalatot — miként forgatja, hasznosítja a társadalom erő­forrásainak egy hányadát. Ha ígéretei nem teljesülnek — a támogatást részben. vagy egészben megvonhatják. A bank és a vállalat kapcsolata tehát nem szűnik meg a pénz­tártól való távozás után ... Az sem érdektelen, hogy a költ­ségvetésből eddig ingyen jut­tatott hozzájárulás helyett a jövőben elsősorban adóked­vezményt kaphat a kérelmező, tehát a támogatás — közve­tett. A beruházás nyeresége után fizetendő adó mérséklé­sével vagy elengedésével nyújtja az állam a pénzügyi támogatást. Aligha kell tehát bizonygat­ni: miért lett egyszeriben na­gyon fontos érdeke a vállalat­nak az, hogy a támogatott be­ruházás nyereséges, hasznos legyen! Hiszen a nagyobb nye­reség után fizetendő nagyobb adóból az állam tetemesebb részt engedhet el, könnyebb lesz a törlesztés. Az adóked­vezmény természetesen csak azután vehető igénybe, miután a beruházás megvalósult, a gépek termelnek — az új ka­pacitás nyereséget hoz. Az új támogatási rendszer indítékai, elvei magától érte- tődőek, s logikusak. Olyan be­ruházásokra ösztönöz, amelyek a népgazdasági terv fejleszté­sig céljainak racionális, gazda­ságos, és ezért hatékony tel­jesítését teszik lehetővé. Ebben van jelentősége, nagy előnye elődjéhez képest: a gazdaság érzékeny szabályozására képes eszköz. Matkó István Naponta ezer vagon búza kerül a magtárakba Jó ütembe« hajad a nyári betakarítás Baranyában is károsít az aszály Háromezer vagon új búzát vásároltak fel eddig Baranya megyében s ebből ezer vagon, nal egyetlen napon, július 15- én. A napi ezer vagonos fel­vásárlás a jövő hét közepéig fokozódik, s várhatóan eléri a napi 2000-2500 vagon csúcsot, Erre készült fel apparátusával a Gabonafelvásárló Vállalat. A megyében 602 kombájn dolgo­zik, ebből 500 a búza aratá­sát végzi, s ezek naponta 4 ezer hektár termését tudják learatni. A nyári betakarítási munka jó ütemben halad a megyé­ben, állapította meq a Megyei Mezőgazdasági Operatív Bi­zottság tegnapi ülésén, ame­lyen részt vett Czégény József, a Megyei Pártbizottság titkára, és Varga Pál, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium főosztályvezetője. Az ak­tuális mezőgazdasági munkák jelenlegi helyzetéről, az aszály okozta gondokról és a legsür­gősebb teendőkről dr. Földvári János, a Megyei Tanács álta­lános elnökhelyettese adott részletes tájékoztatót. Az aratási munka az idén a szokottnál is nagyobb szerve­zettséggel folyik, mutatott rá elöljáróban. Az őszi árpa ara­tása befejeződött, a megyei átlagtermés 39 mázsa lett hek­táronként, ami jó eredmény. A búzát a terület 26 százalékán aratták le a nagyüzemek, még 50 ezer hektár terület aratása van vissza, tekintve a megye jó műszaki felkészültségét, ha az időjárás nem szól bele, ezt a területet 10—12 nap alatt be tudják takarítani. Gyorsítja a munkát az AGROKER új kombájnakciója, a raktáron lévő kombájnparkból már ed­dig 9 új szovjet kombájnt vit­tek el a termelőszövetkezetek, amit csak 1977 nyarán kell majd kifizetniök. A termelő üzemek megértették a szalma­égetési tilalom jelentőségét. Minden üzemben fegyelmezet­ten betakarítják, felbálázzák és felkazlazzák a szalmát, kü­lön kezelve az őszi árpa, zab és a borsó szalmáját, ami nagymértékben enyhíti majd az aszály okozta takarmánygondo­kat A búza átlagterméséről a mezőgazdasági üzemek egy­előre óvatosan nyilatkoztak, hisz nem tudni, hogy alakul a helyzet a hátralévő időszak­ban. A felvásárló vállalat azonban elégedett a búza mi­nőségével. Az eddig átadott búza tiszta, egészséges, ned­vességtartalma ma már 14 százalék körüli, hektoliter sú­lya pedig a szabványos 78 fci­Apró Antal elvtársat a Szilágy-pusztai ifjúsági tábor vezetői és a fiatalok köszöntik- Fotó: Erb János Az NDK-licenc alapján épülő 3123 négyzetméteres automata szellőztetésű, távfűtött üvegházzal 15 ezer négyzetméterre növekszik a pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat melegházo és virág­kertészete. Az új üvegház július végére készül el. Erb János felvétele Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A babarci termelőszövetkezetben jól haladnak a kenyérgabona betakarításával, és jó terméseredményekre számítanak. Apró Antal látogatása Baranyában lóval szemben megyei átlag­ban 81 kilogramm, tehát igen jó. A tartóssá vált aszály,., kü­lönösen a zöldségféléket és a szálastakarmány termő terüle­teket sújtja. Megyénkben a zöld- és szálastakarmányokból 20 százalékos, a zöldségfélék­ből 25 százalékos az aszály okozta terméskiesés. Nem vo­natkozik ez a burgonyára — a három nagy termelő, a Szent­lőrinci Állami Gazdaság^ a mohácsi Újbarázda és a szi­geti Dunavölgye Tsz — öntö­zi ezt a kultúrát - amiből megterem a megye szükségle­te, sőt Pest, Komárom, Szol­nok megye és a főváros ellá­tásába hetek óta besegítünk. Cserében más megyéktől pa­radicsomot kap a BARANYA- MÉK, ami ez idáig hiánycikk volt. Rekord termést adott a zöldborsó is, a Szigetvári Kon­zervgyár már 1500 vagonnal dolgozott fel s 50 vagonnal adott át a borsóhiánnyal küsz­ködő alföldi konzervgyárak megsegítésére. Ugyanakkor nagy a kiesése a konzervgyár­nak meggyből, cseresznyéből, őszibarackból. Gyenge a szil­vatermés is, kevés Baranyában a paradicsom, a zöldpaprika, s öntözés hiányában uborká­ból sem látszik biztosítva a gyár 600 vagonos terve. Az aszálykárok okozta ter­méskiesések pótlására fokozni kell a mezőgazdasági üzemek­ben a takarmánynövények, és a zöldségfélék öntözését, és gondoskodni kell a földterüle­tek másodszori hasznosításáról, a másodve*ésekrö!. A Megyei Operatív Bizottság ennek elő­segítésére több sürgős intézke­dést tesz. A dombóvári Vető­mag Vállalatnál azonnal meg­rendelhetik az üzemek a má­sodvetéshez szükséges vető^ magvakat. Az AGROKER Vál­lalat szeptember 30-ig 70 szá­zalékos kedvezménnyel árusít­ja az öntözögépeket és beren­dezéseket, s igen nagy forgal­mat bonyolít le. Egy hét le­forgása alatt hároméves kész­letét értékesítette kedvezmé­nyes áron. Rendeléseket to­vábbra is elfogadnak, olyan öntözőgéptípusokra is, ame­lyek pillanatnyilag Pécsett nem kaphatók, de az ország más részeiben még beszerezhetők. A megyei KISZ-bizottság fel­hívással fordul a megye fia­talságához, mindenekelőtt a vakációjukat töltő diákokhoz, hogy a munkaerő-hiánnyal küzdő termelőszövetkezetekben segítsék az öntözőgépek és berendezések kezelését, s ez­zel járuljanak hozzá az aszály­károk csökkentéséhez. — Rné — Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, két nap­ra Baranyába látogatott. A vendégeket csütörtökön Pé­csett, a pártbizottság székhá­zában fogadta dr. Nagy Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első tit­kára, Horváth Lajos, a Megyei Tanács elnöke, Bocz József, Czégény József és dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkárai, akik tájékoztatást ad­tak a megye gazdasági, poli­tikai életéről, Apró Antal dél­előtt, a pártbizottság nagyter­mében, aktíva-értekezleten tá­jékoztatta a résztvevőket az V. ötéves terv nemzetközi ösz- szefüggéseiről, időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről. A Po­litikai Bizottság tagja délután dr. Nagy József megyei első titkár, dr. Jerszi István megyei titkár és Dérfalvi István, az MSZMP KB munkatársa kísére­tében felkereste a Szilágy­pusztai ifjúsági tábort. A ven­dégeket Gyenis Pál, a Péési Járási Pártbizottság első tit­kára, Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának első titkára, Nagy Jó­zsef, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója és a tábor vezetői fogadták. A vendégek megis­merkedtek a tábor lakóinak munkájával és életével. Pénteken délelőtt Apró An­tal, a Politikai Bizottság tagja, dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a Megyei Ta­nács elnöke társaságában megtekintette Harkány gyógy­fürdőt. Ezután a Beremendi Cementműbe látogattak, ahol Végh József, a Cement- és Mészművek vezérigazgatója, dr. Vida Sándor, a siklósi Já­rási Pártbizottság első titkára. Szikszói Tibor igazgató és Nagy Béla, a pártvezetőség titkára fogadta az érkezőket, majd is­mertetést adtok a gyár mun­kájáról, eredményeiről. Lázár György épülő és új budapesti létesítményeknél Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke — Katona Imrének, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Szépvölgyi Zoltánnak, a Fővárosi Tanács elnökének tár­saságában - ma több épülő és új budapesti létesítményt keresett föl. Elsőként megte­kintette az észak-déli metró­vonal Felszabadulás téri állo­másának felszíni munkálatait A kormány elnöke ezután el­látogatott a Gellért-hegyi új víztároló medence és a Buda­örsi út-Alkotás utca-Hegyalja úti csomópont építéséhez, majd fölkereste a budai Skála nagy­áruházát is. A főváros tervei­ről, az építkezések menetéről Szépvölgyi Zoltán tájékoztatta a Minisztertanács elnökét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom