Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-15 194. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Átadták az első részleget A szakmunkások tovább­képzése társadalmi érdek A magyar népgazdaság fejlesztése, a fel­gyorsult műszaki, technikai haladás szükségessé teszi azt, hogy a munkások, ki­emelten a szakmunkások meg­felelő szinten tudják felújítani, korszerűsíteni ismereteiket. A szakmunkások továbbkép­zésének célja az, hogy a mun­kások, szakmunkások szaktudá­sukat a dinamikusan fejlődő technikai és technolóqici szint­követelmény szerint időszakon­ként (5—8 év) felfrissítsék, kor­szerűsítsék, sajátítsák el a spe­ciális munkakörök ellátásához szükséges új ismereteket, meg­szerezzék és bővítsék a társa­dalmi, gazdasági kérdésekben való jártassághoz szükséges politikai és általános művelt­séget. Az üzemi demokráciával való élés a szakmunkásoktól igényel bizonyos szintű közgaz­dasági és politikai ismereteket, illetve ennek üzemi viszonylat­ban való alkalmazását. A szak­munkások szakmai felkészült­sége, szakmai tudása, gyakor­lottsága, állandó lépéstartása népgazdaságunk termelő erői­nek egyik lényeges elemét je­lenti, és egyértelművé vált, hogy gazdaságpolitikai cél­jainkat, szocialista társadal­munk magasabb szinten tör­ténő építését, csak nagyon képzett, permanensen tanuló munkaerővel, képzett szakmun­kásokkal lehet elérni. A munkaügyi miniszter a kormány felhctalmazása alap­ján a 6 1973. számú rendele­tében részletesen megfogal­mazza a szakmunkások kikép­zésének, átképzésének, tovább­képzésének feladatait. A szakmunkások továbbta­nulására vonatkozó párt KB- és minisztertanácsi határozat megértése, megvalósítása, vég­rehajtása társadalmi, vállalati és egyéni érdek is. Általános társadalmi érdek, hiszen nyil­vánvaló az, hogy szocialista államunk gazdasági erejének döntő eleme a munkaerő és ezen belül a termelő szférá­ban a szakmunkások képzett­sége, mely nélkül a legragyo­góbban kidolgozott népgazda­sági terveket sem tudjuk rea­lizálni. Ugyanakkor vállalati ér dek, hiszen a vállalatok is úgy tudnak kötelezettségüknek eleget tenni, hatékonyan és nyereségesen termelni, ho az egyre gyorsabban változó szükségleteknek megfelelő, vi­lágszínvonalon álló minőségű termékeket tudnak előállítani. A szocialista brigádmozga­lom kiterjedése, a kisebb mun. kacsoportokban való tevékeny­ség igényli, hogy a legképzet­tebb szakmunkásokat felkészít­sük kisebb munkacsoportok irá­nyítására, vagyis a termelés közben irányító szakmunká­sok képzése is fontos feladat. Az idézett határozatokban és rendeletekben a továbbképzés­nek a társadalmi igények alap­ján különböző formáit, illetve a továbbképzés különböző tar­talmát találjuk. Például az ál­talános alapismeretek kiegészí­tése, felújítása, vele kap­csolatban politikai, közgazda- sági ismeretek fejlesztése, a szakmai oktatás keretében spe­cializáló, korszerűsítő és is­meretbővítő képzés, rokonszak­ma, rokontevékenységi kör ellátására velő felkészítés, újonnan keletkező szakmára va­ló kiképzés, különleges mun­kakörök tudnivalóinak elsajá­títása. A minisztertanácsi rendelet egyértelműen a munkások, ezen belül is kiemelten a szak­munkások továbbképzését a vállalatok feladatává teszi. Amennyiben ezt a vállalatok önmaguk erejéből tárgyi és személyi feltételek hiányában nem tudják megoldani, tá­maszkodniuk kell a közoktatá­si intézményekre, elsődlegesen a szakmunkásképző intézetek­re. Baranya megyében és Pé­csett egy-két nagyvállalat na­gyobb létszámú szakmában ön­erejéből is képes továbbképző tanfolyamok megszervezésére és lebonyolítására, rendelkezik előadótermekkel és oktatásban tapasztalattal rendelkező szak­emberekkel. De jogos kérdés, hogy a közép- és kisvállalatok, szövetkezetek különösen a ki­sebb létszámú ipari szakmák­ban hogyan oldják meq a szakmunkások továbbképzésé­nek feladatát? Nyilvánvaló a válasz. Csak koordináltan, igé­nyelve az ilyen jellegű képzés­re személyi és tárgyi feltételek­kel rendelkező szakmunkás- képző intézetek seqítségét. A Munkaügyi Minisztérium 453—1/1976. számú rendelke­zésében a szakmunkásképző in­tézetek számára előírja, hogy a „munkások és a középfokú végzettségű szakemberek to­vábbképzésének kiszélesítésé­hez az iskoláknak tanfolyamok lebonyolításában való közre­működéssel segítséget kell nyújtaniuk elsősorban a felté­telek hiányában tanfolyamot ön­állóan szervezni nem tudó vál­lalatoknak és szövetkezetek­nek." Nem elégséges azonban a szakmunkások részéről a tanu­lás akarása, vállalása, a vál­lalatok és szakmunkásképző in­tézetek részéről a törekvés és szándék. Ehhez meg kell te­remteni a feltételeket. Szüksé­gessé válik ennek megyei szin­tű koordinálása, a szakmunkás­képző intézetek fejlesztése egy­részt a közoktatáspolitikai párthatározat végrehajtása, másrészt vele egyidőben a munkástovábbképzés megvaló­sítása érdekében. Egyre jobban elfogadottabbá válik Baranyában és Pécsett az a nagyon is reális és gazda­ságos, több célt szolgáló el­képzelés, hogy jól felszerelt, szakmailag és pedagógiailag jól képzett, termelő gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező okta­tó pedagógusok, valamint a vállalatok segítségével a leg­modernebb technika és techno­lógia bemutatására, oktatásá­ra szolgáló tantermek legye­nek a szakmunkásképző inté­zetekben a szakmunkásképzés, az átképzés és továbbképzés érdekében. Vannak ilyen irá­nyú együttműködések, pozitív hagyományok. A vállalatok feladata, hoqy felkeltsék még iobban a szakmunká­sok érdeklődését, megtalálják azokat az anyagi ösztönzőket is, amelyekkel a munkások to­vábbképzését segítik. Ugyan­akkor az illetékes társadalmi és állami szerveknek — párt- szervezeteknek, szakszervezetek­nek, tanácsi szerveknek — kell határozottabban és hatéko­nyabban lépéseket tenniük e fontos párt- és kormányhatá­rozat végrehajtása érdekében. Mátrai Károly Az Arab Liga befejezte munkáját Az útépítők a Pellérd községet átszelő köziekedé sí utat új aszfaltréteggel látják el. (Tudósítás a 2. oldalon.) — Gregorics felv. — Beiktatták Eanes tábornokot Antonio Ramalho Eanes tá­bornok. a június 27-én meg­választott portugál elnök, szer­dán a 263 tagú nemzetgyűlés előtt letette a hivatali esküt, ígéretet tett a portugál alkot­mány megvédésére és meg­erősítésére. Eanes az ünnepélyes esküté­tel után kijelentette: „fel kell számolnunk a puccs és az anarchia légkörét, mely csak nyomorhoz és diktatúrához ve­zethet". Szír—palesztin csúcstalálkozót javasolnak Az Arab Liga rendkívüli kül­ügyminiszteri értekezlete ked­den éjfélkor berekesztette mun­káját. A részvevők visszatérnek hazájukba. A külügyminiszterek olykor indulatos vitákba torkolló, több mint húszórás tanácskozás után bejelentették: megállapo­dásra jutottak számos határo­zatban. Ezekben kedvezően fogadták „Szíriának és a Pa­lesztinái Felszabadítási Szerve­zetnek azt az óhaját, hogy haladéktalanul munkálkodni kezd normális kapcsolatainak helyreállításán". Több arab or­szág terjesztett elő és hagyott jóvá „elméletileg" konkrét ja­vaslatokat arra vonatkozólag, hogy az Arab Liga égisze alatt szervezzenek sziria-palesztínai csúcstalálkozót. A rendkívüli külügyminiszteri értekezlet másik döntése a Li­banonba irányított arabközi biztonsági erőkre vonatkozik. A tanácskozás résztvevői alá­húzták: feltétlenül szükség van az arabközi békefenntartó ala­kulatok létszámának növelésé­re és a szükséges felszerelés­sel való ellátására, hogy ele­get tudjanak tenni megbízatá­suknak. Ám a hétfőn elhang­zott, feltűnést keltő javaslatok­ról, hogy állítsanak fel olyan „elrettentő" erővel rendelkező harci alakulatokat, amelyek képesek „érvényt szerezni" a tűzszünetnek Libanonban, a keddi megállapodásban már szó sem volt. A rendkívüli külügyminiszteri értekezlet csak ismételten fel­szólította a libanoni konflik­tusban érintett feleket, hogy szüntessék be a tüzet, de új­ból tartózkodott annak konkrét meghatározásától, hogy a gya­korlatban hogyan lehetne ezt megvalósítani. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az Arab Liga kétnapos kairói rendkívüli ülés­szakán két határozatot fogad­tak el. Az egyikben a külügy­miniszterek megbízták Mahmud Riadót, az Arab Liga főtitká­rát, hogy az általa kijelölendő többi külügyminiszterrel együtt­működve munkálkodjék to­• Költözködés augusztusban • IQyQ-ig még az öreg gyár is termel Mint Kóla János igazgató elmondotta, a költözködést augusztus végén, szeptember elején kezdik meg, s szeretnék olyan gyorsan lebonyolítani, hogy ez az idei termelési ter­vükből ne okozzon kiesést. A régi gyárból most a dolgozók 40 százaléka költözik át az új­ba. Tehát jövőre még az öreg gyár is termel. De közben 1977-ben építik tovább az új gyárat, ami véglegesen 1978- ra készül el. Ekkor kerül sor az öreg gyár teljes kitelepíté­sére. A mostani gyáravató lénye­gében nem jelent kapacitás- bővülést, pusztán arról van szó, hogy egy korszerűbb, a mai követelményeknek megfe­lelő üzemben végezhetik a bútorok gyártását. A termelési körülmények javulása mellett nagymértékben megváltozik a dolgozók szociális ellátottsága is. A beruházás második lép­csőjében egy sor szociális 'lé­tesítményt építenek, az új ét­kezde létesítésével megoldják a dolgozók kulturált étkezteté­sét. A beruházás teljes befe­jezésével, tehát 1978 után, az ötödik ötéves tervidőszak má­sodik felében már majd a mostaninál nagyobb feladatok elvégzésére, több bútor gyár­tására vállalkozhat a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárának kollektívája. vábbra is az Arab Liga rend­kívüli ülésszakán elfogadott ösz- szes határozatok megvalósítá­sán. A másikban bejelentették szándékukat, hogy élelmiszer-, gyógyszer- és üzemanyag-szál­lítmányokat irányítanak Liba­nonba. Az AFP kairói keltezésű kommentárjában megállapítja: az arab külügyminiszterek ked­den éjfélkor véget ért újabb rendkívüli ülésszakán elfoga­dott határozatok „megkerülik a lényeget, s semmi jel sem mutat arra, hogy hamarosan sikerül megoldást találni a li­banoni véres eseményekre”. A siklósi bútorgyár új épületéb en, gyártócsarnokában szere­lik a berendezéseket — Szokolai felv. — Új bútorgyár épül Siklóson Évente huszonhatezer hévé­ről gyártanak belföldi ellátás­ra és húszezer széket exportra, igen mostoha körülmények kö­zött a Szék- és Kárpitosipari Vállalat siklósi gyárában. A műhelyek rossz elhelyezése miatt szinte lehetetlen meg­szervezni a folyamatos anyag- mozgatást, s növelni a terme­lékenységet. A gyár 220 fős munkásgárdája igen rossz munkahelyi és szociális körül­mények között dolgozik, s állít elő évente 60—70 millió forint termelési értéket. E tarthatatlan helyzet felszá­molására 50 millió forintos be­ruházással új bútorgyár épül Siklóson. A kétlépcsős beruhá­zás első szakasza lezárult. A Baranya megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat 1975-ben kezdte meg az új gyár alapozását, s a napok­ban megtörtént a műszaki át­adás. A 25 millió forint beru­házással épült új objektum korszerű munkahelyekkel várja a dolgozókat. Orvosi kísérletek a Szaljut—5-ön A Szaljut—5 tudományos űrállomás legénysége szerdán orvosi kísérletet végez. Borisz Volinov és Vi­tait j Zsolobov űrhajósok a szív- és érrendszer tevé­kenységét vizsgálják, a lég­zés paramétereit, vala­mint a test hőmérsékletét mérik. A szív működésének klinikai ellenőrzést és a légzés vizsgálatát az úgy­nevezett „Polinom—2 m" berendezés segítségével végzik. Az űrállomás fedélzetén egy autonom mikroanali- zátort is elhelyeztek a vér összetevőinek mérésére és tanulmányozására a repü­lés során. A parancsnok és a fedélzeti mérnök vér­próbát vesz egymástól, és azt a földre való visszaté­rés után fontos minőségi és mennyiségi ellenőrzésnek vetik majd alá. Az orvosi ellenőrző köz­pont adatai szerint az űr­hajósok egészségi állapota jó­Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 194. szám 1976. július 15., csütörtök Ára: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom