Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-14 193. szám
6 Dunántúli napló 1976. július 14., szerda Belvedere és Sansouci hasonlatosság Mozsgón Az öntözés ötlete Franciaországból származik Kert szavunkkal először az 1055-ben kelt „Tihanyi alapító levélben" találkozunk. Adatok szerint hazánkban az első kertet a pannonhalmi apátság mellett létesítették. Mivel a hegytetőn csak a kolostor és a templom fért el, a kertet a hegy lábához simuló síkságon alakították ki. Hazai kertfelosz- lási tervrajzzal ebből az időből nem találkozunk. A Szent Gallen-i bencés kolostorban azonban a IX. századból több változatú kertfelosztási rajz magas kultúrájú kertművelésről tanúskodik. Először Mátyás király Díszkertekről, parkokról az ókorból is tudunk. Hazánkban európai hírességű kertkultúrával először Mátyás király idejében találkozunk. Dísz-kertjeink létesítésének hőskora a török uralom megszűnésével, a XVIII. században következett be. A park minden valamirevaló kastély, nemesi kúria rangot jelentő tartozékává vált Mozsgón ebből a korból a baranyai Zselic egyik legszebb parkja maradt meg. A korabeli térképeken az urasági lak körül jelzik a mai területű parkot. A Botthyányak urasági kúriája terjedelmes, földszintes épület volt. Az urasági épületet a délre és nyugatra lejtő dombon 10 kát. holdnyi díszkert övezte. A park a terület domborzati adottságai szerint, alaptervezésében hármas tagozódásé volt. A domb platóján emelkedő kastély előtt virágos rész, a domboldal ligetes erdője és a minden valamire való parkban kötelező patak üde, füves, szomorúfüzes sétánya. Az ősi erdőből kerített ligetes részben mintegy 70—80 fajta cserje- és faféleség volt. Ebből az időből inkább szil- és tölgyfák maradtak. Az ősi park inkább rangmutató, mint növényi érdekességű volt. A Batthányak főúri életüket Körmenden, Fraknón, Budán, de főleg bécsi palotájukban élték. Legfeljebb a siklósi vár és a bólyi kastély dicsekedhet csak Batthyány Ádám és feleségének, a szépségéről híres Stratt- mann Eleonórának a hosszabb ideig tartó baranyai tartózkodásával. Mozsgón inkább Batthyány Kázmér ittlétéről tudunk. A kastély és park életében gyökeres változást a Bécsből származó Biedermann bankárcsalód birtokossága jelentett. 1891-ben a lebontott kúria alapjaira Lechner Ödön tervei szerint telepítik a Zselic egyik legtágasabb újtipusú kastélyát. A kcstélyépítéssel egyidőben a környező parkot is újjátervezik. A mozsgói kastély-park lépcsöfeljárója A Kiskunsági Nemzeti Park lülöpszállási szikes tavaiban lévő szigeteken több ezres telepekben költenek a dankasirályok. A „Kelemenszék" nevű tó kis szigetén már kikeltek az első dankasirály fiókák. A madarak száma a teljes védettség eredményeként emelkedőben van. Egy újra felfedezett mecseki lepke nyomában Az újjászervezett parknak is megmaradt a hármas területi jellegzetessége. A domb platóján emelkedő kastély a virágágyásokkal, az északi dombrész ligetes erdeje a délre nyúló lépcsős feljáróval és a sík részen a parkon keresztül folyó Sovicza-patakkal körülvett festői sziget. A park tervezésénél bécsi kertész működött közre. A tó keleti partjától a park lankája kezdődik. A domboldal a tóparttól a kastélyig lépcsőzetes kiképzést nyert. A lépcsős feljáró a kastély előtti platóig 4 pihenőt alkot. Ez a feljáró az egész parkot uralja. A látogató tekintetét egyenesen a lechneri kastély változatos kerti homlokzatára, míg lefele a tájképilea festői részletekkel gazdag szigetes tóra irányítja. A szemlélőt elgondolkodásra készteti a park lépcsős közép- tengelyének beiktatása és önkéntelenül mintákat adó példákat keres. Köztudott, hogy Eszterházy „Fényes" Miklós fertődi parkjának létesítéséhez az öntözést Versailles-ban tett látogatása adta. Nem állítunk lehetetlent, ha a mozsgói park terepszerkezeti megoldását alapvonalaiban — tekintettel a Biedermann és Bleichrőder családok származási helyére — a bécsi Belvederéhez (Szépkilátás), de főleg a Potsdam melletti Sansoucihoz (Gondnélkül) hasonlítjuk. Ami csak emlék A mozsgói park szépségét illetően elfogadjuk az elfogultság vádját. Ha azonban a parkba képzeletünk és emlékezetünk visszahelyezi — a sajnoson lerombolt Japán pavilont, a Lechner Ödön tervezte Zsol- nay-díszes kerti épületet, a meglévő Svájci-házikót (ma hullakamra) a szerencsére működő szökőkutat, a tópartján volt Hattyú-házat a vízen úszkáló hattyúkkal, a Japán hidat, a tó fölé cölöpökre épült faragott fürdőházat és csónakkikötőt, s nem utolsó sorban a pécsi székesegyház építésvezetője, Kirstein Ágoston bécsi építész által tervezett, s rom- ladozó állapotában is nemesarányú románstílusú kápolnát, féltő, aggódó szeretetünk érthető. * 1974-ben Mozsgó felszabadulásának 30. évében a parkot „Természetvédelmi terület"-té nyilvánították. Lengyeltóti János A múlt század lepkészeti kutatásainak egyik fellegvára Budapest mellett feltétlenül Pécs városa volt. Nemcsak hazai, de Európa számos országának kutatója kereste fel a Mecsek környékét és gyűjtötte a mediterránum hatása alatt álló vidék lepkéit. Nem csodálkozhatunk azon. hogy sok igen értékes faj azóta sem került elő, hiszen az akkori intenzív gyűjtés hatására némelyikük kipusztult, szerencsés esetben kisebb népességük átvészelte a lepkehálók invázióját. Az utóbbi sors jutott n Kárpát medence egyik legféltettebb boglárkalepkéjének, a szürkés boglárkának (MACU- LINEA ALCÖN) is. Erről a ragyogóan kék pikkelyekkel borított nappali lepkéről az első hiteles írás NENDTVICH TAMÁS (1782— 1858) pécsi gyógyszerész tollából származik, aki 1804-ben került a városba. Lepkészeti kutatásai mellett valóságos botanikus iskolát teremtett Pécsett. A MACULINEA ALCÖN és több más lepkefaj pécsi előfordulását „A magyar orvosok és természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik nagygyűlésének" egyik előadásán ismertette. Tanulmányának soraiból egy szerény, nagy tudású polihisztor tanúvallomásait olvashatjuk: „... a tudományos rovarásznak fáradhatatlansága amúgy sem indul nyereségvágyból, hanem azon nemes ösztönből, mellynél fogva a tudománynak is áldozni, a közjóhoz valamivel járulni kíván." Előadásába némi panasz is vegyül, miszerint a „tudományos férfiúnak" gyakran csak a gúny jut, de mint írja: .......meg vagyok győződve, m iszerint a míveltebb világ, a szép természetnek tisztelői fáradalmait becsülni fogják és érdemként méltánylani." A késői utókor nem vett tudomást NENDTVICH TAMÁS 1846-ban megjelent munkájáról. Az Akadémiai Kiadó „Magyarország Állatvilága" könyv- sorozat, nappali lepkék kötetében (1968) nem említi a szürkés boglárka mecseki előfordulását, pedig Nendtvich jól ismerte fel a fajt. Munkájának szakszerűsége mellett szól az is, hogy a lepke táp- növénye (GENTÍANA CRUCIA- TA. G. PNEUMONANTHE) Pécs tágabb környékén ma is megtalálható. Nendtvich a lepkét feltehetően a természeti értékekben bővelkedő, s napjainkban rehabilitációját élő Havihegyen foghatta, ahol az elmúlt 170 évben kipusztult. Jelen sorok írójának adódott az a szerencse, hogy Nendtvich után 1974-ben újból megtalálhatta a magyar lepkevi- lóg e rendkívül érdekes fajának új lelőhelyeit a Keleti- Mecsekben. A MACULINEA ALCÖN a napfényes hegyi réteken, patakok mentén, júniusjúlius hónapokban röpül igen kis szómban. Mecseki élőhelyeinek megóvása természetvédelmünk egyik fontos feladata kell hogy legyen! Fazekas Imre Július 30-tól augusztus 14-ig Vadászati és természetvédelmi kiállítás Pécsett A MÉM Vadászati és Halászati Főosztálya, a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága, a Baranya megyei Tanács VB. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, Baranya megye vadásztársaságai, a Pécsi Állami Erdőrendezőség, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Bólyi Állami Gazdaság, a Természetvédelmi Hivatal, az Erdeitermék Vállalat rendezésében vadászati és természetvédelmi kiállítás nyílik Pécsett 1976. július 30-tól augusztus 14-ig. A kiállítás helye a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulája, Szigeti u. 12. Nyitvatartása mindennap 10-től 18 óráig. A kiállítás az alábbi témakörökre épül: 0 Baranya megye vadgazdálkodásának adottságai, jellegzetessége, eredményei (az elmúlt 5 év viszonylatában). 0 Vadfajok, vadféleségek ismertetése. Apróvad, (fácán, nyúl, fogoly), vízivad, őz, szarvas, vaddisznó. Itt kerül sor a megye tájegységeinek jellemzésére. . Kiállításra kerül nagyvad trófeából az elmúlt 5 év 32 darab aranyérmes szarvas-agancsa, őz-agancsból az 5 év 28 aranyérmes és 27 ezüstérmes trófeája. Vadkan agyarból 15 érmes trófea kerül kiállításra. Ezeken kívül a kiállításon részt vesznek a Magyarországon elejtett világrekorderek, és a Baranya megyében lőtt nemzeti értékké nyilvánított trófeák. 0 Nagyvad dioráma, itt látható lesz a szarvas, őz és vaddisznó természetes környezetében. 0 Vadászható madarak diorámája. 0 Erdeitermék Vállalat kiállítása. (Vadászfegyverek, lőszerek, vadászati felszerelések, és ruházati cikkek.) 0 Történelmi vadászfegyverek kiállítása, lőszergyűjtemény- nyel. 0 Vadászati irodalom, szakmai és szépirodalmi könyvek gyűjteménye. 9 Természetvédelem. 0 A vadgazdálkodás és vadászat jövője. 0 Vadkárelhárítás, vadászati baleset elhárítás. A kiállítás ideje alatt vadászati és természetvédelmi filmhetet szervezünk Pécsett és a megye városaiban és nagyobb helységeiben. A kiállítás épületében szakmai előadásokra kerül sor, vadászati, vadgazdálkodási és kynológiai témakörökben, meghívott budapesti előadókkal. A MEOE Komlón (Sikondán) országos kutyakiállítást rendez augusztus 8-án. A MAVOSZ Baranya megyei IB. mellett működő Kynológiai Bizottság vadászkutya munkavizsgát tart Pécsett, a pellérdi tó mellett lévő munkavizsga pályán. Megjelenik egy fotókkal gazdagon illusztrált prospektus, a megye vadászati és vadgazdálkodási eredményeiről. Külön kiadásban jelenik meg a kiállítás katalógusa. A Baranya megyei Ifjúsági Bizottság a kiállítás idejére megyei ifjúsági és felnőtt skeet lövőversenyt rendez a Rücker- aknai skeet pályán. Farkas János megyei fővadász, a rendező bizottság titkára A jóidő beköszöntével tíz- és százezrek lepik el a kiránduló- helyeket. Különösen a városi lakosság igyekszik nagy tömegekben a szabadba, hogy ott üdülést, felfrissülést nyerjen. Ezt elősegítendő, az 1961. évi VII. törvény az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló VII. fejezet 26. szakasza így rendelkezik: „(1) Az országos erdészeti hatóság vezetője kötetes megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy az erdők — az alapvető célkitűzések sérelme nélkül — a dolgozók üdülését, pi henését is szolgálják. (2) Az erdei utakat közlekedésre, az erdőt üdülésre, pihenésre bárki használhatja." Hogy az emberek mennyire élnek e lehetőséggel és menynyire kívánkoznak a szabadba, azt munkaszüneti napokon láthatjuk. Az emberek apraja- nagyja, külön-külön, kisebb-na- gyobb csoportokban járják az erdőt, élvezik a jó levegőt, a természet csodálatos alkotásait. Látható azonban az is, hogy nem minden ember látja és tiszteli a természet szépségét. Az olyan ember, aki meglátja a természet lenyűgöző szépsé- két és azt élvezni is tudja — nem lesz természetromboló! A nem kívánatos természetjárók útját pedig végig lehet kísérni, mert haladásuk vonalát letördelt virágzó gallyak és papír- hulladékok jelzik. A madárfészkeket, hasznos madarak tojásait és fiókáit, sőt az őzgidákat is felszedik és elviszik. A talált őzgidákra rendszerint azt mondják: „Elhagyta az anyja!" Tudnunk kell, ha őzgidát találunk az nem árva és nem hagyta el az anyja. Nem kel! tehát „könyörületből" és „ál- latszeretetből” hazavinnünk, mert a legtöbb esetben a meg nem felelő táplálkozás miatt elpusztul. Törvény tiltja a fészekrablást, vadak befogását. A cikk elején idézett törvény 54. szakasza így rendelkezik: „(1) Amennyiben a cselekmény nem bűntett, szabály- sértést követ el és 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki a) hasznos vad tojásait, vagy ivadékait elpusztítja; b) engedély nélkül hasznos vadat befog, hasznos madár tojásait szedi, vagy élő hasznos vadat szállít." Az őzgida hivatalos értéke: 1800 forint. A kár értéke az 500 forintot meghaladja, a cselekmény bűntett. Divattá vált, hogy a városi kutyatartók kirándulásaikra magukkal viszik kutyáikat. A vadásztörvény természetesen ez ügyben is rendelkezik. Ekképpen : „A vadászterületen pórázon nem tartott, vagy kölönc nélküli kóborló kutyát és macskát a vadászatra jogosult alkalmazottja — vadőr — illetőleg tagja elpusztíthatja.” Tartsuk be tehát kedvenceink védelmében az ide vonatkozó rendeletet, mely szó szerint így hangzik: „A községek és a városok külső határába póráz, illetve kölönc nélkül ebek semmiféle indokolással nem' vihetők, illetőleg engedhetők ki" . ■ . Tartsuk be törvényeinket és kultúrember módján élvezzük a természet lenyűgöző szépségét. Lendvai Ferenc Az erdő csendje, rendje
