Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-14 193. szám

6 Dunántúli napló 1976. július 14., szerda Belve­dere és Sansouci hason­latosság Mozsgón Az öntözés ötlete Franciaország­ból származik Kert szavunkkal először az 1055-ben kelt „Tihanyi alapító levélben" találkozunk. Adatok szerint hazánkban az első ker­tet a pannonhalmi apátság mellett létesítették. Mivel a hegytetőn csak a kolostor és a templom fért el, a kertet a hegy lábához simuló síkságon alakították ki. Hazai kertfelosz- lási tervrajzzal ebből az idő­ből nem találkozunk. A Szent Gallen-i bencés kolostorban azonban a IX. századból több változatú kertfelosztási rajz magas kultúrájú kertművelésről tanúskodik. Először Mátyás király Díszkertekről, parkokról az ókorból is tudunk. Hazánkban európai hírességű kertkultúrá­val először Mátyás király ide­jében találkozunk. Dísz-kertjeink létesítésének hőskora a török uralom meg­szűnésével, a XVIII. században következett be. A park min­den valamirevaló kastély, ne­mesi kúria rangot jelentő tar­tozékává vált Mozsgón ebből a korból a baranyai Zselic egyik legszebb parkja maradt meg. A korabe­li térképeken az urasági lak körül jelzik a mai területű par­kot. A Botthyányak urasági kú­riája terjedelmes, földszintes épület volt. Az urasági épüle­tet a délre és nyugatra lej­tő dombon 10 kát. holdnyi díszkert övezte. A park a te­rület domborzati adottságai szerint, alaptervezésében hár­mas tagozódásé volt. A domb platóján emelkedő kastély előtt virágos rész, a domboldal li­getes erdője és a minden va­lamire való parkban kötelező patak üde, füves, szomorúfüzes sétánya. Az ősi erdőből kerített ligetes részben mintegy 70—80 fajta cserje- és faféleség volt. Ebből az időből inkább szil- és tölgyfák maradtak. Az ősi park inkább rangmutató, mint növényi érdekességű volt. A Batthányak főúri életüket Kör­menden, Fraknón, Budán, de főleg bécsi palotájukban élték. Legfeljebb a siklósi vár és a bólyi kastély dicsekedhet csak Batthyány Ádám és feleségé­nek, a szépségéről híres Stratt- mann Eleonórának a hosszabb ideig tartó baranyai tartózko­dásával. Mozsgón inkább Batthyány Kázmér ittlétéről tu­dunk. A kastély és park életében gyökeres változást a Bécsből származó Biedermann bankár­csalód birtokossága jelentett. 1891-ben a lebontott kúria alap­jaira Lechner Ödön tervei sze­rint telepítik a Zselic egyik leg­tágasabb újtipusú kastélyát. A kcstélyépítéssel egyidőben a környező parkot is újjátervezik. A mozsgói kastély-park lépcsöfeljárója A Kiskunsági Nemzeti Park lülöpszállási szikes tavaiban lévő szigeteken több ezres telepekben költenek a dankasirályok. A „Kelemenszék" nevű tó kis szigetén már kikeltek az első dan­kasirály fiókák. A madarak száma a teljes védettség eredménye­ként emelkedőben van. Egy újra felfedezett mecseki lepke nyomában Az újjászervezett parknak is megmaradt a hármas területi jellegzetessége. A domb plató­ján emelkedő kastély a virág­ágyásokkal, az északi domb­rész ligetes erdeje a délre nyú­ló lépcsős feljáróval és a sík részen a parkon keresztül fo­lyó Sovicza-patakkal körülvett festői sziget. A park tervezésé­nél bécsi kertész működött közre. A tó keleti partjától a park lankája kezdődik. A domboldal a tóparttól a kastélyig lépcső­zetes kiképzést nyert. A lép­csős feljáró a kastély előtti pla­tóig 4 pihenőt alkot. Ez a fel­járó az egész parkot uralja. A látogató tekintetét egyenesen a lechneri kastély változatos kerti homlokzatára, míg lefele a tájképilea festői részletekkel gazdag szigetes tóra irányítja. A szemlélőt elgondolkodásra készteti a park lépcsős közép- tengelyének beiktatása és ön­kéntelenül mintákat adó pél­dákat keres. Köztudott, hogy Eszterházy „Fényes" Miklós fertődi park­jának létesítéséhez az öntözést Versailles-ban tett látogatása adta. Nem állítunk lehetetlent, ha a mozsgói park terepszer­kezeti megoldását alapvonalai­ban — tekintettel a Bieder­mann és Bleichrőder családok származási helyére — a bé­csi Belvederéhez (Szépkilátás), de főleg a Potsdam melletti Sansoucihoz (Gondnélkül) ha­sonlítjuk. Ami csak emlék A mozsgói park szépségét illetően elfogadjuk az elfogult­ság vádját. Ha azonban a park­ba képzeletünk és emlékeze­tünk visszahelyezi — a sajno­son lerombolt Japán pavilont, a Lechner Ödön tervezte Zsol- nay-díszes kerti épületet, a meglévő Svájci-házikót (ma hullakamra) a szerencsére mű­ködő szökőkutat, a tópartján volt Hattyú-házat a vízen úsz­káló hattyúkkal, a Japán hi­dat, a tó fölé cölöpökre épült faragott fürdőházat és csó­nakkikötőt, s nem utolsó sorban a pécsi székesegyház építésve­zetője, Kirstein Ágoston bécsi építész által tervezett, s rom- ladozó állapotában is nemes­arányú románstílusú kápolnát, féltő, aggódó szeretetünk ért­hető. * 1974-ben Mozsgó felszaba­dulásának 30. évében a parkot „Természetvédelmi terület"-té nyilvánították. Lengyeltóti János A múlt század lepkészeti kutatásainak egyik fellegvára Budapest mellett feltétlenül Pécs városa volt. Nemcsak hazai, de Európa számos or­szágának kutatója kereste fel a Mecsek környékét és gyűj­tötte a mediterránum hatása alatt álló vidék lepkéit. Nem csodálkozhatunk azon. hogy sok igen értékes faj azóta sem került elő, hiszen az akkori in­tenzív gyűjtés hatására néme­lyikük kipusztult, szerencsés esetben kisebb népességük át­vészelte a lepkehálók invázió­ját. Az utóbbi sors jutott n Kárpát medence egyik legfél­tettebb boglárkalepkéjének, a szürkés boglárkának (MACU- LINEA ALCÖN) is. Erről a ragyogóan kék pik­kelyekkel borított nappali lep­kéről az első hiteles írás NENDTVICH TAMÁS (1782— 1858) pécsi gyógyszerész tol­lából származik, aki 1804-ben került a városba. Lepkészeti kutatásai mellett valóságos bo­tanikus iskolát teremtett Pé­csett. A MACULINEA ALCÖN és több más lepkefaj pécsi előfordulását „A magyar or­vosok és természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik nagy­gyűlésének" egyik előadásán ismertette. Tanulmányának so­raiból egy szerény, nagy tudá­sú polihisztor tanúvallomásait olvashatjuk: „... a tudomá­nyos rovarásznak fáradhatat­lansága amúgy sem indul nye­reségvágyból, hanem azon ne­mes ösztönből, mellynél fogva a tudománynak is áldozni, a közjóhoz valamivel járulni kí­ván." Előadásába némi panasz is vegyül, miszerint a „tudo­mányos férfiúnak" gyakran csak a gúny jut, de mint írja: .......meg vagyok győződve, m iszerint a míveltebb világ, a szép természetnek tisztelői fá­radalmait becsülni fogják és érdemként méltánylani." A késői utókor nem vett tu­domást NENDTVICH TAMÁS 1846-ban megjelent munkájá­ról. Az Akadémiai Kiadó „Ma­gyarország Állatvilága" könyv- sorozat, nappali lepkék köte­tében (1968) nem említi a szürkés boglárka mecseki elő­fordulását, pedig Nendtvich jól ismerte fel a fajt. Munká­jának szakszerűsége mellett szól az is, hogy a lepke táp- növénye (GENTÍANA CRUCIA- TA. G. PNEUMONANTHE) Pécs tágabb környékén ma is megtalálható. Nendtvich a lep­két feltehetően a természeti értékekben bővelkedő, s nap­jainkban rehabilitációját élő Havihegyen foghatta, ahol az elmúlt 170 évben kipusztult. Jelen sorok írójának adódott az a szerencse, hogy Nendt­vich után 1974-ben újból meg­találhatta a magyar lepkevi- lóg e rendkívül érdekes fajá­nak új lelőhelyeit a Keleti- Mecsekben. A MACULINEA ALCÖN a napfényes hegyi ré­teken, patakok mentén, június­július hónapokban röpül igen kis szómban. Mecseki élőhe­lyeinek megóvása természetvé­delmünk egyik fontos feladata kell hogy legyen! Fazekas Imre Július 30-tól augusztus 14-ig Vadászati és természetvédelmi kiállítás Pécsett A MÉM Vadászati és Halá­szati Főosztálya, a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizott­sága, a Baranya megyei Ta­nács VB. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, Bara­nya megye vadásztársaságai, a Pécsi Állami Erdőrendezőség, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Bólyi Állami Gaz­daság, a Természetvédelmi Hi­vatal, az Erdeitermék Vállalat rendezésében vadászati és ter­mészetvédelmi kiállítás nyílik Pécsett 1976. július 30-tól augusztus 14-ig. A kiállítás helye a Pécsi Or­vostudományi Egyetem aulája, Szigeti u. 12. Nyitvatartása mindennap 10-től 18 óráig. A kiállítás az alábbi téma­körökre épül: 0 Baranya megye vadgaz­dálkodásának adottságai, jel­legzetessége, eredményei (az elmúlt 5 év viszonylatában). 0 Vadfajok, vadféleségek is­mertetése. Apróvad, (fácán, nyúl, fogoly), vízivad, őz, szarvas, vaddisznó. Itt kerül sor a megye tájegységeinek jel­lemzésére. . Kiállításra kerül nagyvad trófeából az elmúlt 5 év 32 darab aranyérmes szarvas-agancsa, őz-agancsból az 5 év 28 aranyérmes és 27 ezüstérmes trófeája. Vad­kan agyarból 15 érmes trófea kerül kiállításra. Ezeken kívül a kiállításon részt vesznek a Ma­gyarországon elejtett világre­korderek, és a Baranya megyé­ben lőtt nemzeti értékké nyilvá­nított trófeák. 0 Nagyvad dioráma, itt lát­ható lesz a szarvas, őz és vad­disznó természetes környezeté­ben. 0 Vadászható madarak dio­rámája. 0 Erdeitermék Vállalat ki­állítása. (Vadászfegyverek, lő­szerek, vadászati felszerelések, és ruházati cikkek.) 0 Történelmi vadászfegyve­rek kiállítása, lőszergyűjtemény- nyel. 0 Vadászati irodalom, szak­mai és szépirodalmi könyvek gyűjteménye. 9 Természetvédelem. 0 A vadgazdálkodás és vadászat jövője. 0 Vadkárelhárítás, vadásza­ti baleset elhárítás. A kiállítás ideje alatt vadá­szati és természetvédelmi film­hetet szervezünk Pécsett és a megye városaiban és nagyobb helységeiben. A kiállítás épü­letében szakmai előadásokra kerül sor, vadászati, vadgaz­dálkodási és kynológiai téma­körökben, meghívott budapes­ti előadókkal. A MEOE Komlón (Sikondán) országos kutyakiállítást rendez augusztus 8-án. A MAVOSZ Baranya megyei IB. mellett működő Kynológiai Bizottság vadászkutya munkavizsgát tart Pécsett, a pellérdi tó mellett lévő munkavizsga pályán. Megjelenik egy fotókkal gaz­dagon illusztrált prospektus, a megye vadászati és vadgazdál­kodási eredményeiről. Külön kiadásban jelenik meg a kiál­lítás katalógusa. A Baranya megyei Ifjúsági Bizottság a kiállítás idejére megyei ifjúsági és felnőtt skeet lövőversenyt rendez a Rücker- aknai skeet pályán. Farkas János megyei fővadász, a rendező bizottság titkára A jóidő beköszöntével tíz- és százezrek lepik el a kiránduló- helyeket. Különösen a városi lakosság igyekszik nagy töme­gekben a szabadba, hogy ott üdülést, felfrissülést nyerjen. Ezt elősegítendő, az 1961. évi VII. törvény az erdőkről és a vad­gazdálkodásról szóló VII. feje­zet 26. szakasza így rendelke­zik: „(1) Az országos erdészeti hatóság vezetője kötetes meg­tenni a szükséges intézkedése­ket, hogy az erdők — az alap­vető célkitűzések sérelme nél­kül — a dolgozók üdülését, pi henését is szolgálják. (2) Az erdei utakat közleke­désre, az erdőt üdülésre, pihe­nésre bárki használhatja." Hogy az emberek mennyire élnek e lehetőséggel és meny­nyire kívánkoznak a szabadba, azt munkaszüneti napokon lát­hatjuk. Az emberek apraja- nagyja, külön-külön, kisebb-na- gyobb csoportokban járják az erdőt, élvezik a jó levegőt, a természet csodálatos alkotásait. Látható azonban az is, hogy nem minden ember látja és tiszteli a természet szépségét. Az olyan ember, aki meglátja a természet lenyűgöző szépsé- két és azt élvezni is tudja — nem lesz természetromboló! A nem kívánatos természetjárók útját pedig végig lehet kísérni, mert haladásuk vonalát letör­delt virágzó gallyak és papír- hulladékok jelzik. A madárfész­keket, hasznos madarak tojá­sait és fiókáit, sőt az őzgidá­kat is felszedik és elviszik. A talált őzgidákra rendszerint azt mondják: „Elhagyta az anyja!" Tudnunk kell, ha őz­gidát találunk az nem árva és nem hagyta el az anyja. Nem kel! tehát „könyörületből" és „ál- latszeretetből” hazavinnünk, mert a legtöbb esetben a meg nem felelő táplálkozás miatt elpusztul. Törvény tiltja a fé­szekrablást, vadak befogását. A cikk elején idézett törvény 54. szakasza így rendelkezik: „(1) Amennyiben a cselek­mény nem bűntett, szabály- sértést követ el és 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani azt, aki a) hasznos vad tojásait, vagy ivadékait elpusztítja; b) engedély nélkül hasznos vadat befog, hasznos madár tojásait szedi, vagy élő hasznos vadat szállít." Az őzgida hivatalos értéke: 1800 forint. A kár értéke az 500 forintot meghaladja, a cselekmény bűntett. Divattá vált, hogy a városi kutyatartók kirándulásaikra ma­gukkal viszik kutyáikat. A va­dásztörvény természetesen ez ügyben is rendelkezik. Ekkép­pen : „A vadászterületen pórázon nem tartott, vagy kölönc nélküli kóborló kutyát és macskát a vadászatra jogosult alkalma­zottja — vadőr — illetőleg tagja elpusztíthatja.” Tartsuk be te­hát kedvenceink védelmében az ide vonatkozó rendeletet, mely szó szerint így hangzik: „A községek és a városok külső határába póráz, illetve kölönc nélkül ebek semmiféle indokolással nem' vihetők, ille­tőleg engedhetők ki" . ■ . Tartsuk be törvényeinket és kultúrember módján élvezzük a természet lenyűgöző szépsé­gét. Lendvai Ferenc Az erdő csendje, rendje

Next

/
Oldalképek
Tartalom