Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-14 193. szám

1976. július 14., szerda Dunantmt napló 3 Meglepő, gyenge eredmények Negatív tapasztalatok a felvételi vizsgákon Felelősségteljes pályairányítást! Kettes osztályzatú is ajánlást kapott Sokaknak éveket beárnyéko­ló kudarcot jelent a sikertelen felvételi vizsga. Mások köny- nyebben veszik az esetleges elutasítást, hát még ha indí­tékuk sem volt több, mint hogy: „Mit veszíthetek? Meg­próbálom ...” Mostanában mintha megsokasodtak volna az utóbbiak. • • Összehasonlítás is. A jelöltek nyelvtani tudása sok esetben nem haladja meg az' általános iskolai tagozatos szintet. A tanulmányi felügyelő megemlítette, hogy például angol nyelvből 48 jelölt közül tíznek a felkészültsége volt el­fogadható. szerzett tapasztalatok haszno­sítását annak érdekében, hogy jövőre jobb eredmények szü­lethessenek. B. K. Olcsó kirándulásokat A közművelődés, a tömeg­sport és a turizmus kapcsolatá­nak fejlesztésére hozott hatá­rozatot az Országos Közműve­lődési Tanács elnöksége. Fel­hívta a művelődési, sport- és turisztikai intézményeket fenn­tartó tanácsok, társadalmi szer­vek és szövetkezetek figyelmét, hogy közösen szervezzenek tö­meges érdeklődésre számot- tartó rendezvényeket. Az uta­zási irodák például hirdessenek olyan belföldi olcsó kirándu­lást, amely lehetőséget nyújt a művelődésre, tartalmas szó­rakozásra, testmozgásra. Tár­sadalmi összefogással teremt­sék meg az együttműködés tár­gyi feltételeit. Az OKT elnöksé­ge felkérte a SZOT, a KISZ és a szövetkezetek érdekképvise­leti szerveit, hogy segítsék elő e feladatoknak megoldását. Ebben az évben másodszor veitek részt a középiskolai szaktanárok az írásbeli és a szóbeli felvételi vizsgákon. Az érettségi és egyben felvételi, azaz a „közös" írásbeli dolgo­zatokat is közösen javították a felsőoktatási intézmények ok­tatói és a szaktanárok. Az együttműködés közvetlen ered­ményeként egyeztették a kö­zépiskolai érettségi és a fel­sőoktatási-felvételi vizsga kö- vetelményízintjét, emellett szá­mos fölöttébb hasznos és fon­tos tapasztalat összegyűjtésére kínálkozott lehetőség. Dr. Litkei Józsefet, a Bara­nya megyei Tanács középisko­lai tanulmányi felügyelőjét kértem, hogy az idei felvételi vizsgabizottságokban tevékeny­kedő, szám szerint 47 közép­iskolai tanár jelentései alap­ján tájékoztasson a vizsgák legfontosabb tapasztalatairól. A tanulmányi felügyelő el­mondta, hogy a felvételi bi­zottság munkájában közremű­ködő tanároknak módjuk volt összehasonlítást tenni az érett­ségi és a felvételi vizsgák kö­zött. A felvételiken szerzett és máris általánosnak mondható tapasztalatok sajnos nem meg­nyugtatóak. Az egyes szaktár­gyakból nyújtott teljesítmények színvonala alacsony, s jó né­hány produkció elfogadhatat­lan, kritikán aluli volt. Ma-, gyárból és történelemből a felvételizők jelentős része meg­lepően tájékozatlannak bizo­nyult Hiányos ismeretek Ugyanez a megállapítás ér­vényes a földrajzra is, külö­nösképpen a természetrajzra és azokra az anyagrészekre, amelyek fizika, kémia tantár­gyi koncentrációt igényelnek. Hasonlóképpen gyengék vol­tak a feleletek gazdasági földrajzból is, szembetűnő volt a földrajzi témakifejtő logika hiánya. A matematikai és a fizikai feladatmegoldások azo­nos szintűek a korábbi évek teljesítményeivel. Ami az idegen nyelveket il­leti, oroszból például a köz­napi érintkezéssel kapcsolatos beszélgetés okozta a legtöbb problémát. Sok volt a „nullás” írásbeli dolgozat. Általános tapasztalat, hogy a tanulók rosszul olvasnak, mintha nem ismernék a gimnáziumi tan­könyvek szövegét. Hasonlóan gyengének minősült az angol­ból felvételizők teljesítménye Japán képmagnó is segíti az elméleti ismeretek megszer­zését az Autóközlekedési Tan­intézetben. Budapesti intézet­tel együtt elsőként a pécsiek kapták meg ezt a korszerű el­méleti képzést segítő eszközt. Ez is bizonyítja: nem csök­kent az érdeklődés a gépjár­művezetés iránt. Július elsejé­ig csaknem 2000 ember szer­zett személygépkocsira jogosít­ványt, lényegesen többen, mint az elmúlt év hasonló idősza­Általános tapasztalatként ál­lapítható meg az is, hogy a felvételizők napi politikában való tájékozottsága nem kielé­gítő. Ez a belpolitikai életre fokozottan érvényes. Olyan fiatalok is a vizsgabizottság elé járultak, akik például nem tudtak a közelmúltban meg­rendezett KISZ-kongresszusról. Néhány helyen a felvételit alkalmassági vizsga egészítet­te ki. Az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok kedvezők, az al­kalmassági vizsgálatok mód­szereit azonban tovább kell fi­nomítani. Irreális önértékelés A középiskoláknak a jelen­leginél nagyobb gondot kell fordítaniok a pályára-nevelés- re, az adott pályára való tu­datos felkészítésre. Ez össze­függ azzal is, hogy a tanulók önismerete, önértékelése sok­szor nem reális. Előfordult olyan eset is, hogy a felvéte­liző a felvételi tárgyból évről évre rendre kettes osztályzato­kat kapott, s az iskola mégis javaslattal látta el felvételi kérelmét — A felvételi vizsgabizott­ságokban tevékenykedő kö­zépiskolai tanárok igen szép teljesítményekről is megemlé­keztek, s ha beszámolóikból elsősorban a negatívumokat emeltük ki, azért tettük, hogy jelezzük, hol van szükség ja­vításra — mondotta dr. Litkei József. Az előkészítő eredménye A felvételi vizsgák nyugodt légkörnek voltak, a felvételiz­tetek valamennyi helyen maxi­málisan figyelembe vették a tantervi követelményeket és o tananyagcsökkentést. A fizikai dolgozók gyermekeinek előké­szítésével kapcsolatban példá­ul a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán (mindenhonnan még nem érkezett be ilyen irányú jelentés), megállapították, hogy az előkészítőkön részt vett fia­talok az átlagnál jobb telje­sítményt nyújtottak. A középiskolai tanárok és a bizottságok együttműködése egyértelműen jó volt A ta­pasztalatok mögötti összefüg­gések elemzése után, a hiá­nyosságokat kiváltó okok szám­bavételével már az évnyitó ér­tekezleteken megkezdik a fel­vételi vizsgabizottságokban kában. Több mint 100 oktató vezetésével, meqközelítően 50 gépkocsin tanulhatnak a je­lentkezők. A jelentkezést köve­tően 2 hét múlva megkezdheti tanulmányait mindenki, sorban állás tehát megszűnt. Az ATI tovább bővíti gépko­csiparkját, előreláthatóan még ebben az esztendőben. Szep­tember elsejétől új autóbusz érkezik Pécsre, ezzel lehetőség nyílik a D-vizsga megszerzé­sére is. És újabb személygép­kocsik beállítását is tervezik. Este a mecseki Láthatjuk az elmúlt évmilliókat Esteledik. A nyugati égbol­ton g vöröses látóhatár bújtat­ja már a Napot. Alattunk a város millió apró fénypontja vibrál. A Mecsek oldalából, a TIT Természettudományi Stúdió teraszáról ' figyeljük az estét. Mint egy óriási fénylő pókhá­ló, úqy rajzolódnak a pécsi ut­cák a fekete térképre. Egyre korábban nyugszik már a Nap, azonban a teljes sö­tétedésre még nyolc óra utá­nig várnunk kell. Ha derült az ég, akkor ilyen tájban távcsö­vek merednek az égre, s bárki bekukkanthat ebbe a csodála­tos világba, egy pici ablakon át a világegyetem felé. A Hold mór magasan sár­gállik, D betűre „hízó” for­máját hatalmas fényudvar ko- szorúzza. Nemsokára feltűnnek az első csillagok, s itt-ott ki­tartóan kúszó vándorként a mesterséges égitestek. Elsőként a Holdat vesszük célba, hiszen ez a legkönnyeb­ben megfigyelhető égitest. So­kat tudunk már róla, az ember lábnyomát is őrzi, de aligha unalmas látvány még így is. Kráterei, felszíni képződményei titokzatos távoli világot sejtet­nek. Legtöbb érdeklődő azon­ban a csillagokat szeretné szemügyre venni. Csakhogy a viláq legnagyobb távcsövével is csak apró viliódzó pontok ma­radnak ezek a mérhetetlen tá­volságban lévő fényforrások. Narancsszínű égitest felé for­dul a távcső: ez a Mars. A hadi isten nevét viselő bolygó­ról rövidesen sokkal többet tu­dunk majd, hiszen q napokban ereszkedik felszínére a két Viking űrszonda. Választ ka­punk arra is, hogy megtalál­hatók e itt az élet legalapve­tőbb feltételei. A két amerikai űrlaboratórium eqyébként több mint 740 millió kilométer meg­tétele után ér majd célhoz. A hosszú évezredek alatt az ember képzelete benépesítette az égboltot, hasznosítani igye­kezett a csillagokat, helyzetük után tájékozódott, állásukból emberi sorsokra következtetett. Már az ókorban az éleslátás próbakövének tekintették, ha valaki a világos szobából ki­lépve elsőre meglátta a Delfin csillagképet. Bárki megkísérel­heti, de még hosszas kinttar­tózkodás után is csak nehezen fedezhető fel. f * A Hold kráterei százötvensze­res nagyításban. Az úgynevezett nagy nyári háromszöq csillagait azonban könnyű felismerni. A Vega, a Deneb és az Atair a fényeseb­bek közé tartozik. A Vega fe­lületi hőmérséklete eléri a 13 ezer fokot, mig a Napunk csupán hatezer fokos. A De­neb csillag irányából pedig a Tejút indul és szakad két ág­ra. Az Atair arról nevezetes, hogy közelében, a Sas csillag­képben 1918-ban nova fel - lobbanást észleltek, ami sza­badszemmel is jól látható volt. Ki tudná hirtelen felsorolni rnég csak a töredékét is an­nak a több mint kétezer, táv­cső nélkül is megfigyelhető csillagnak, ami a nyári égbolton látható. Az elkövetkezendő idő­szak azonban két különösen szép égi „színjátékkal” szolgál. A Capricornidók és az Aquaridák meteorraja vonul majd el Föl­dünk közelében és egy kis tü­relemmel bárki akár több tu­catnyi hullócsillagot is megfi­gyelhet eqy rövid óra alatt. A kánikulai nappalok után kellemes felüdülés lehet egy kis távcsöves kirándulás a csil­lagos égbolton. Avatott útika­lauzról a TIT Természettudomá­nyi Stúdió gondoskodik. De álljunk csak meg egy pillanat­ra! Kánikula: a latin caniculus szóból ered, jelentése kutyács­ka. Az elnevezés onnan ered, hoqy a nyári időszakban a Nap a Canis Minor, azaz ° Kiskutya csillagképben tartóz­kodik. Századunk embere már nem mitikus félelemmel tekint a ki- ismerhetetlennek látszó csilla­gos égre, korlátozott lehetősé­gű érzékszerveit érzékenyebbé telték a műszerek. De ma már az estét sem kell akár meg­várnia, hiszen a Planetárium­ban rövid idő alatt mindaz le­játszódik, amit csak évmilliók alatt figyelhetnénk meg. S akinek mégis a távcső jelente­né a bepillantást a végtelen­be, az maga készítheti el a Természettudományi Stúdió csil­lagászati szakköreiben. Füzes János Japan képmagnó Tiszta forrás, eredetiség A svéd kórus Szigetváron Szépen daloltak, muzsikáltak a svédek Körülénekelték a közönséget El kell ismernünk, vajmi ke­veset tudunk a skandináv né­pek zenéjéről. Egy-két ismert zeneszerző világhírű műveivel jobbára le is zárul a sor. Nép­zenéjüket, kórusmuzsikájukat még kevésbé ismerhetjük. így különösképp szerencsés, hogy alig másfél hónap alatt két kimagasló svéd kórussal is ta­lálkozhattunk. Komlón a stock­holmi fiúkórus a műfaj egye­dülálló szépségeivel okozott meglepetést és hasonló képet nyerhettünk a svéd felnőtt kó­rusok törekvéseiről és zenei igényességéről is a napokban Pécsett, az ÁFÉSZ Janus Pan­nonius női kórusának csere­vendégeként fellépő Jönköpingi A capella kamarakórus hang­versenyén. Kellemes meglepetés Nevük — amely hangszeres kíséret nélküli kórust jelent — kissé megtévesztő, de előnyük­re. Ugyanis műsoruk nagyobb részében eredeti népzenét, il­letve réqi svéd népdalokat, né­pi játékokat, feldolgozásokat adnak elő, ahol a kamaraszó­lamok megszólaltatásában az „a capella-jelleg” megőrzésé­vel fafúvós hangszerek — egy- egy oboa, fagott — is részt vesznek. Ez külön sajátos színt ad a 18 tagú kis együttes szép, telt és erőteljes hangzásának. Műsoruk egyértelműen a meglepetés, a kedves, hangu­latos nyári élmény erejével ha­tott a Hotel Minaret ódon ud­varán. Jóllehet bizonyára mást, mai modern műveket is tudnak, hiszen valamennyien képzett muzsikusok, itt a megszokott kórusprodukcióktól messze el­térő, különleges, eddig nem ta­pasztalt koncertélményben ré­szesítettek bennünket. Két mű­sorblokkjuktól eltekintve egészé­ben a svéd népzene és nép­dalfeldolgozás megismertetését tekintik műsoraikban elsőrendű missziónak. Produkciójuk hang­versenyszerű, mégis a mi népi együtteseink kórusokból és tán­cokból szőtt tematikus népi játékaihoz hasonlít. Azzal a különbséggel, hogy ezek a kóruspóc • .mon elénekelt és el­táncolt népzenei feldolgozások a többszólamúsággal és népi kosztümök nélkül is mindvégig kóruszenei élményt adtak első­sorban. A tiszta forrás lehele­tét sugározva és az eredetiség varázsával. A művek stílusá­hoz híven kedvesség, báj, üde- ség jellemezte a produkciókat. Gyönyörű tiszta hangzáskultú­rával szólaltak meg, az elő­adásnak valami egészen sajá­tos, oldott, közvetlen és kötet­len módján. Egyszeresek leül­tek, egyszercsak táncra perdül­tek, vagy éppen elindultak és mintegy átkarolva az igen szép számú közönséqet, körülállták, „körülénekeltek” bennünket, hogy a következő pillanatban a kedves, rokonszenves kar­nagy Donald Oberg intésére ve­lük tapsoljuk a dalocska ritmus- képletét, vagy velük énekeljük a refrént. És észre se vettük, máris kánont „la-lázott” a föl­ocsúdni se tudó pécsi közön­ség ... Forró siker A műsor második részében méltán forró sikert aratott az északi népek, a népélet leg­nagyobb ünnepét megeleve- venítő Szent Iván-éj című népi játék feldolgozásuk. A muzsi­kából és virágkoszorús körtán­cokból összefont sokrészes já­ték tökéletes zeneiséggel, szé­pen csillogó, telt szólókkal idéz­te meg a fehér éjszakák ma­gával ragadó hangulatát. A Korunk — hazánk című össze­állítás üde líraiságával és gyors, háromnegyedes táncdalaival jelezte: hogyan él tovább — feldolgozásokban — a svéd folklór a városi emberek lelké­ben. Olyan fiatal értelmiségiek, muzsikusok, alkalmazottak és munkások között és által, akik 300 kilométeres körzetben ha­vonta egyszer találkoznak Jön- köping városában, hogy a sa­ját gyönyörűségükre és a má­sokéra szeretettel ápolják és tovább adják népük hagyo­mányait. > (w. e.) Mindenki iskolája Ősztől Mindenki iskolája címmel új rádió és tévésorozat kezdődik, mint a sorozat készí­tői mai sajtótájékoztatójukon elmondták, az új műsor a fel­nőttoktatás 160 órás formájá­hoz illeszkedik — a rádió, il­letve a televízió sajátos eszkö­zeinek felhasználósával. Az adások célja, hogy segítsék azokat, akik az általános isko­la 7., illetve 8. osztályos anya­gát valamilyen szervezett okta­tási formában kívánják elsajá­títani, illetve a magánvizsgára készülőket és hozzájáruljanak a régebbi ismeretanyag felfrissí­téséhez. A tervek szerint a tele­vízióban a reál- míg a rádió­ban a humántárgyak, az iroda­lom és a történelem leckék hangzanak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom