Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-07-14 193. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIII. évfolyam, 193. szám 1976. július 14., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Hosszú távú cél­programok Az évente sorra kerülő KGST tanácsülések hagyomá­nyos funkciója az együttműkö­dés — ülésszakok közötti — eredményeinek értékelése, s azoknak a feladatoknak a ki­jelölése, amelyeknek megoldá­sa előreviszi a szocialista gaz­dasági közösség integrációjá­nak folyamatát A napokban befejeződött XXX. ülésszak is ezt tette, ám a számbavétel és a feladatmeghatározás idő­horizontja tágabb volt a szo­kásosnál. Ezúttal ugyanis a komplex program elfogadása óta eltelt öt esztendő tükré­ben összegezte a KGST leg­főbb szerve a végrehajtás fo­lyamatában született eredmé­nyeket, vagyis azt, mennyit vál- tozott-fejlődött a testvéri szo­cialista országok tudományos- műszaki-gazdasági termelési és külkereskedelmi együttműködé­se. Jogos — tényekkel igazolt — az a megállapítás, hogy az elmúlt öt esztendőben az együttműködés tartamát és módszereit tekintve — többet fejlődött, mint a komplex prog­ram elfogadását megelőző év­tizedben. Az előrelépés a szocialista- gazdasági integráció kibonta­koztatásában és az együttmű­ködés tökéletesítésében lehe­tővé tette, egyúttal valósággal megérlelte annak szükségessé­gét, hogy az integráció fejlesz­tésében nagyobb hangsúlyt és szerepet kapjon az előretekin­tés, a hosszúlejáratú célprog­ramok kidolgozása és folyama­tos megvalósítása. A KGST XXX. ülésszaka ezen a reális alapon hozhatott határozatot a komplex, hosszú távú célprog­ramok kidolgozására. Ezek a célprogramok az együttműkö­dés magasabb, hatékonyabb szintje felé nyitnak utat, épp ez elért eredményekre alapoz­va. A határozat öt ilyen cél­program kidolgozását írja elő a KGST tagállamok legjelen­tősebb együttműködési felada­tainak megoldására. Célprog­ram készül a KGST országok távlati energia- és nyersanyag- szükségleteinek kielégítésére, a KGST gépiparának nagyszabá­sú fejlesztésére, a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­melés eredményeinek növelé­sére, a közszükségleti iparcikk ellátás nagyarányú bővítésére és végül a közlekedés, a sze­mély- és áruszállítás jelentős korszerűsítésére, teljesítőképes­ségének növelésére. Egy-egy célprogram sokrétű és közösen összehangolt intéz­kedési tervet tartalmaz majd: melyik tagországnak mit kell tennie a közös cél és saját ér­dekeinek megfelelően. A me­zőgazdasági és élelmiszeripari termelés közös fejlesztése pél­dául elképzelhetetlen a cjép- ipar korszerű és megfelelő idő­ben rendelkezésre álló munka­gépei, berendezései nélkül. Vagy például, ha a szállítá­si kapacitás nem növekszik ide­jében, akkor hiábavaló lesz a közös erőfeszítés a nyersanyag- ellátás fejlesztésére, hiszen a kitermelés helyétől zökkenők nélkül kell eljuttatni a szüksé­ges alapanyagokat a feldol­gozás helyére. A gazdaságtörténetben pél­da nélkül álló vállalkozás ez: kilenc ország kulcsfontosságú ágazatainak együttes, össze­hangolt hosszú távú fejlesztése. Intézkedett a megyei Öntözési Operatív Bizottság Közel 2400 hektárt öntöznek a megyében Növekvő forgalom r w Éjjel-nappal öntöznek a Szent­lőrinci Állami Gazdaságban • Az öntözőkapacitás 40 százalékát használják csak ki A 1 elmúlt egy hét leforgása alatt sokat javult Baranyá- ban az öntözés helyzete. Előkerültek az évek óta nem használt öntözőberendezések, s ahol csak lehet, mindenütt meg­kezdték az aszálytól sújtott kapás kultúrák — burgonya, kuko­rica, cukorrépa — és szántóföldi zöldségfélék öntözését. A tar­tóssá vált aszály, a makacs szárazság mellett közrejátszott ebben a Megyei Öntözési Operativ Bizottság intézkedése is — mely­nek nyomán július 8-án és 9-én három bizottság járta a me­gyét, s a bizottságok tagjai 37 gazdaságban vizsgálták meg az öntözögépek és berendezések kihasználását. A jó gépek valóban üzemelnek A vizsgálat tapasztalatai sze­rint a Vízügyi Igazgatóság múlt heti jelentése nem adott reális képet, a valóságosnál rosszabb színben tűntette fel a megye öntözési helyzetét. Már a múlt héten sokkal na­gyobb területeket öntöztek, mint amit a VÍZIG statisztiká­ja kimutatott. Az öntözhető te­rület sem 7000 hektár — saj­nos — hanem csak 5000 hek­tár. A bizottságok az ellenőr­zött 37 gazdaságban 88 öntö­zőgép munkáját vizsgálták meg, amelyekből 22 gép volt üzemképtelen, tehát öntözési tervet csak a gépek 75 száza­lékára, 5 ezer hektárra lehet előírni. A megvizsgált gazdaságok­ban a jó gépekkel valóban ön­töztek, összesen mintegy 2372 hektár szántót és kertészetet, ami a kapacitásuknak 39.7 százaléka. A megye egyik legnagyobb öntözéses üzeme a Szentlőrin­ci Állami Gazdaság. Ez az üzem az idei aszályos idő­szakban is jó páldát mutat, hisz gépeit éjjel-nappali mű­szakban üzemelteti. Az állami gazdaság korszerű öntözőgé­peket szerzett be, két Bauer és két ÖBA magajáró — vagy önjáró — berendezést vásárolt, amihez kevés kézi munkaerő szükséges, összesen nyolc gé­pet üzemeltetnek, s ezzel éj­jel-nappali műszakban 40 hek­tár kukoricát, 16 hektár ubor­kát és 320 hektár burgonyát, közel 400 hektár területet ön­töznek. 70 százalékos ártámogatás Túlteljesítette idei öntözési tervét a mohácsi Dunavölgye Termelőszövetkezet, hisz 605 hektár helyett már eddig 638 hektár területet öntözött meg, ebből 396 hektár legelőt, 230 hektár burgonyát,’és 12 hektár kertet. A mohácsi Új Barázda Tsz kertészetén kívül a takar­mánynövényeket, a szóját és a szőlőoltványt is öntözi a szárazságban, összesen 322 hektár területet. Több termelő gazdaság hi­vatkozott a rossz alkatrészellá­tásra, és arra, hogy a vízügyi szervek a selejt gépekre is ki­írják az öntözési terveket. Tény, hogy a megye öntözőgéppark­ja nagyon elavult, korszerűsí­tésre szorul. S bár modern magajáró öntözőberendezések pillanatnyilag nem kaphatók, szivattyúkkal és hagyományos gépekkel, szárnyvezetékekkel a megyei AGROKER ki tudja elégíteni az igényeket. Az ön­tözőgépek beszerzéséhez az ál­lam 70 százalékos, tehát igen magas ártámogatást ad. Öntözési bemutató Az öntözéses gazdálkodás fellendítése érdekében minde­nekelőtt a korszerű magajáró gépek gyártását kellene fo­kozni. Augusztusban a Megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya az öntö­zésben érdekelt szervekkel kar­öltve megyei öntözési bemuta­tót rendez a Szentlőrinci Álla­mi Gazdaságban, ahol a leg­különfélébb típusú, korszerű öntözőgépeket és berendezése­ket mutatják majd be, ame­lyeket 1977-ben már remélhe­tőleg meg is vásárolhatnak a mezőgazdasági nagyüzemek. Űrkutatási egyezmény Kormányközi űrkutatási megállapodást írtak alá kedden Moszkvában kilenc szocialista ország kormá­nyának megbízottai. A Ma­gyar Népköztársaság ne­vében a világűr térségének békés célú kutatásáról és felhasználásáról szóló megállapodást Márta Fe­renc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára látta el kézjegyével. Az aláírás alkalmából és az Interkozmosz szerdán kez­dődő tanácskozására öt­tagú magyar tudományos delegáció érkezett a szov­jet fővárosba. Tagjai kö­zött van Kerpel Róbert, az űrkutatási kormánybizott­ság elnöke is. A megállapodást a Szov­jet Tudományos Akadémia elnökségének épületében ünnepélyes külsőségek kö­zött írták alá Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Romá­nia és a Szovjetunió kép­viselői. Szovjet részről az okmányt Anatolij Alek- szandrov akadémikus, a tudományos akadémia el­nöke irta alá. Az aláíró országok eb­ben az okmányban leszö­gezik, hogy az elkövet­kező években a békés cé­lú űrkutatásban elért eredmények megszilárdítá­sára és az együttműködés minden módon való to­vábbfejlesztésére kívánnak törekedni. Mindennap sok ezren strandolnak Harkányban — Gregorics felvétele Harkánvfürdő félévi mérlege Változatlan a külföldiek gyógy víz-szeretete Tavaly már azt hittük, hogy a harkányi fürdő évi forgalmát — egy millió 600 ezer — kép­telenség tovább növelni. Nos az idei esztendő első félévének adatai cáfolják a hiedelmet: 1976. június 31-ig 22 458-cal több vendég érkezett, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Baranya megyei Fürdő Vál­lalat igazgatója, Zsivkó Ferenc véleménye szerint ez a növeke­dés mór nem túl jelentős, meg­egyezik egy „erős" vasárnap forgalmával. Számottevő válto­zás viszont, hogy a látogatott­ság kedvezően oszlik a hétköz­napokon és ünnepnapokon, így nincs az a zsúfoltság, ami évekkel ezelőtt még jellemezte Harkányt. A hétköznapok for­galma egyébként eléri a 9—10 ezret. Szilágypuszta szomszédságában „műesővel" öntözik az uborkaföldet Nem csökkent a külföldiek látogató kedve sem, hiszen az évi vendégforgalom 30 százalé­kát ők adják. Változatlan a jugoszlávok, németek és bolgá­rok Harkány-szeretete. Érdemes néhány szót ejteni azokról az újdonságokról is, amelyek egy két évvel ezelőtti, reprezentatív felmérés eredmé­nyeként születtek. E felmérés nemcsak a látogatók számára, itt tartózkodásuk gyakoriságára, állampolgárságukra volt kíván­csi, hanem javaslatokat is várt a fürdő jobb, hangulatosabb üzemeltetéséhez. Ezeknek az öt­leteknek megszívlelése nyomón többek között megtiltották az 1-es számú gyógymedencében a labdázást, ugrálást. A 4-es számú medencét kétharmad részben befedték, így télen, — a fedett terület megnövekedé­sével jóval többen fürdőzhet- nek. A kertészetet kitelepítet­ték a fürdő területéről, s így lényegesen nőtt a pihenőterület nagysága. Az eddigi három lengőteke helyett 14, illetve két óriás sakk-készlet, valamint ping-pong asztal is rendelke­zésére áll a szórakozni vágyók­nak. E tervidőszakban kívánják megvalósítani a fürdőbejárat áthelyezését a szállodai oldal­ra. Előnye, hogy közelebb lesz a buszmegállóhoz. A Baranya megyei Fürdő Vállalat második, legnagyobb forgalmat lebonyolító egysége a szigetvári strand. Félévi mér­lege szerint 50 782 vendég ke­reste fel, ötezerrel több, mint tavaly. Elsősorban kellemesen meleg vize miatt kedvelik a kör­nyékbeliek. « A siklósi hidegvizes strand 265 fővel több látogatót tart nyilván június 31-i határidővel, mint tavaly ilyenkor. Lényege­sen csökkent viszont a kádfürdő látogatóinak száma. Ennek fő oka a fürdőszobás lakások szá­mának növekedése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom