Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)
1976-07-13 192. szám
6 Dunántúlt napló 1976. július 13., kedd Az érettségi vizsgák és az érettség Egyetemi felvételi vizsgák terve 1870-ből A belga mintát javasolták Az egyetemi felvételi vizsgák terve nálunk először 1870-ben merült fel. A pesti tudományegyetem orvos- és bölcsészettudományi karának professzorai egy emlékiratot adtak ki, s ebben megállapították, hogy a gimnáziumokban tartott érettségi vizsgák egyetemi vonatkozásban inkább károsak, mint hasznosak. A gimnáziumban ugyanis nem az általános műveltségi fokot, az általános képzettséget, a valódi érettséget vizsgálják, hanem azt, hogy a diákok a tananyag egyes részeire eléq pontosan tudnak-e visszaemlékezni, azaz a gondolkodási képesséq helyett azt, hogy ki mennyi anyagot tudott bemagolni. Ráadásul az érettségi vizsgák szigorúsági foka a különböző iskolákban teljesen más, „mondhatni, hogy valahány gimnázium van q hazában, annyiféle előképzettségi fokú hallgatók szoktak jutni az egyetemre”, nagyon sokan olyanok, akik a magasabb fokú tudományos előadások megértésére képtelenek, ezért nem tanulnak és hanyagokká válnak. A legjobb volna — vélekedtek a professzorok —, ha érettségi-helyett az egye- temen vizsgáztatnák a jelentkezőket. Ez azonban lehetetlen, mert a bölcsészettudományi kar, amelyből a vizsgabizottság kikerülne, egyéb feladatai mellett nem tud évenkint 500—600 jelöltet elbírálni. Ezért azt javasolják, hogy a középiskolákban egyszerű „zártvizsgákat” tartsanak, és az egyetemi felvételre való érettséget belga mintára tankerületenként szervezett bizottságok állapítsák meg. (Vértesy) Az Országos Idegenforgalmi Tanács, az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat gondozásában, az elmúlt hetekben több időszerű kiadványt jelentetett meg. AUTÓVAL MAGYARORSZÁGON; 32 oldalas, színes prospektus, egy 16 oldalas betéttel. A 9 nyelven, 360 ezer példányban kiadott tájékoztató három fő témacsoportot ismertet. Az első filmszerűen mutatja be a magyarországi közlekedési szabályokat, lehetőségeket. A második Budapest és r.yolc főútvonal ismertetését tartalmazza, nyolc térképpel. Felhívja a figyelmet arra, hogy a főútvonalak mellett milyen kulturális, idegenforgalmi, történelmi érdekességek találhatók, mit érdemes az autós turistáknak megnéznie, s ezeket hogyan közelíthetik meg a legkönnyebben. A 16 oldalas melléklet az autósok számára valamennyi fontos tudnivalót tartalmazza. Még nem lehetünk elégedettek Az ápolónők képzése és megbecsülése Bodnár Árpád né, az OrvosEgészségügyi Szakszervezet titkára nyilatkozik Manapság a betegellátásban kétségtelenül az ápolónőhiány okozza a legtöbb gondot. Az Egészségügyi Minisztérium és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete vezetőit egyaránt foglalkoztatja, hogyan lehetne enyhíteni a gondon. Erről beszélgettünk Bodnár Árpádnéval, a szakszervezet titkárával. — Általában hiány mutatko- zik-e középfokú képzettségű dolgozókból? 1200 betöltetlen állás — Igen. A létszámhiány általában jellemző. De legnyomasztóbb a nővérek vonatkozásában. Az intézetekben 15 ezer általános, 5300 gyermek és 2000 elmeápoló dolgozik, a szülészeti osztályokon 2200 szülésznő van: országosan tehát összesen 24 500 ápolónő működik. És 1200 a betöltetlen állás. A beosztott általános ápolónői állásoknak Budapesten 8,6, vidéken 3,5 százaléka üres. A tényleges hiány azonban sokkal több, mint az üres állás. A dolgozók mintegy 20—30 százaléka ugyanis betegség, gyermekgondozási szabadsáq, rendes fizetéses szabadság stb. miatt tartósan távol van munkahelyétől. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a dolgozó nővérek közül mintegy ötezer még szakképzetlen. — Pedig az utóbbi években több intézkedés született az ápolónői, munka vonzóbbá tételére. Hozlak-e ezek eredményt? — Valóban történtek intézkedések, hogy több legyen a Szelepállítás A betegágy melletti munka a legnehezebbek közé tartozik nővér. A negyedik ötéves tervben sok kedvezményben részesültek: 1970 óta a három műszakos ápolónők közül a szakképzettek 200—800 forint, a szakképzetlenek 100—600 forint munkahelyi pótlékot kaphatnak. 1971-ben általános bérrendezésre került sor; 10,3 százalékkal (1663 forintra) emelkedett az átlagos alapbér. 1974. szeptember 1-én felemelték az éjszakai pótlékot a korábbi 10—20 százalékról 30 —50 százalékra. 1975. január 1-én az ápolónők munkaidejét heti 42 órára csökkentették, a másutt érvényes heti 44 óra helyett. Az idén január 1-én pedig 5 százalékra emelkedett az egészségügyi dolgozók évi bérfejlesztése. A munkakörülmények szempontjából jelentős, hogy országszerte csaknem 140 nővér- otthon működik, nem egy közülük korszerű, kényelmes, kulturáltan berendezett, s valóban otthont nyújt mintegy 6500 ápolónőnek. Mégsem vagyunk elégedettek ezzel: újabb nővérotthonok létesítését szorgalmazzuk, garzonházak építését sürgetjük. — Hogyan biztosítja a képzés az utánpótlást? Létezik-e valami gyorsított „gyorstalpaló" módszer? Eljutni a felsőfokig — Igen. Az érettségizett jelentkezők, munka mellett, kétéves tanfolyamon szereznek ápolónői képesítést. A kórházban heti 33 órát dolgoznak, a fennmaradó időt tanulással töltik. — A pálya vonzereje, erkölcsi megbecsülése szempontjából igen fontosnak tartom, hogy 1975. szeptember 1-én a szakdolgozók képzése beilleszkedett az általános oktatás rendszerébe. Közvetlenül az általános iskola elvégzése után, kétfajta iskolában lehet egészségügyi tanulmányokat folytatni és szakképesítést szerezni: a hároméves, nappali egészség- ügyi szakiskolában és a négyéves, nappali egészségügyi szakközépiskolában. Még nagyobb jelentőségű a tavaly szeptemberben indult felsőfokú képzés. Ez az Orvostovábbképző Intézet Egészség- ügyi Főiskolai Karán indult szakterületeken (védőnői, gyógytornász, diétásnővér, közegészségügyi-járványügyi ellenőr szakon) hároméves nappali főiskolai képzés, és (egészségügyi szakoktató, intézetvezető nővér, mentőtiszt szakon) kétéves levelező tagozattal. Szakszervezetünk javasolja, hogy a főiskolai képzést terjesszék ki meghatározott ápolónői kategóriákra is. A kórházban dől el — Meggyőződésem, hogy a pálya megszerettetése alapvetően a kórházban dől el és számtalan gyakorlati és lélektani tényezőtől függ. Hogy a nővér tapaszíalja-e: nélkülözhetetlennek tartják közreműködését a gyógyításban, hogy •igyekeznek-e tervszerű munka- szervezéssel könnyíteni a dolgát; hogy az orvos segítőtársaként egyenrangú félként kezelik-e. A sokat emlegetett jó munkahelyi légkör kárpótol a három műszak hátrányaiért, a szombaton, vasárnapon is kötelező szolgálatért. Ennek igazát bizonyítja, hogy a több mint 200 ezer egészségügyi dolgozónak 50 százaléka törzs- górdatag. A munkát, aminek erkölcsi, anyagi megbecsülésével még korántsem elégedett a szakszervezet és szükségesnek, indokoltnak véli napirenden tartani a három műszakban dolgozó ápolónők újabb bérrendezését — hangsúlyozta befejezésül Bodnár Árpád- né. • L. M. Nyári tájékoztatók BALATON 76; 220 ezer példányban, német, angol, orosz, szlovák és magyar nyelven készült, 8—24 oldalas változatokban. A bevezetőt dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, a Balatoni Intéző Bizottsáq elnöke írta. A füzet részletesen tájékoztat a színházi és hangverseny- programokról, filmbemutatókról, a különböző kulturális lehetőségekről. tanácsokat ad a kirándulásokhoz, a közlekedési blokkon belül pedig ismerteti a vasúti, valamint a hajózási menetrendet. Két oldalas ösz- szeállítást ad az autósoknak is. Tájékoztatásukat nagy méretű térkép segíti. IDEGENFORGALMI TÁJÉKOZTATÓ 1976; 208 oldalas könyv, amelynek térképmelléklete is van. A megyei és városi idegenforgalmi hivatalok hivatalos kiadványa. Olyan kézikönyvről van szó, amely nélkülözhetetlen az idegenforgal-1 mi hivatalok munkájához, de egyben jó segítő társa a turistáknak, különösen azoknak a szakembereknek, akik iskolai, üzemi kirándulások szervezésével foglalkoznak. A könyv a többi között részletes tájékoztatást ad az idegenforgalmi hivatalok címeiről, telefon- és telexszámairól. a szolgáltatásokról, a szállodákról, nyaralóházakról, turistaszállókról, fize- tő-vendégszolgálatról és a kempingekről. MAGYARORSZÁGI SZÁLLÁSHELYEK; A kiadvány formája is szokatlan, hiszen prospektusként és plakátként egyaránt alkalmazható. Valameny-_ nyi maqyarországi szálloda, turistaszálló, kemping- és nyaralóház címét, telefonszámát, besorolását és természetesen az árakat is tartalmazza. Részletes tájékoztatást ad a frető vendégszolgálatról is. A prospektus több mint 14 ezer adatot tartalmaz. HOL ÜDÜLJÜNK? A 48 ol dalos lap nyári száma 2,60 forintos áron az újságárusoknál kapható. Tanácsokat ad a hétvégi kirándulások összeállításához, s ismerteti, hogy azok, akiknek nincs beutalójuk, hol üdülhetnek. Segítségével könnyen választhatunk a programok között, hiszen a lap arról is beszél, hogy a kü lönböző túrák ügyében hova lehet fordulni. Most már évente több mint száz szabadnappal rendelkezünk, ennek hasz nos eltöltéséhez nyújt segítséget a lap. B. A. A szelepjáték beállításához mindenek előtt a szelepfedelet kell kiszerelni. Ajánlatos a gyertyákat is kicsavarni, mert így könnyebb a motort forgatni. A művelet végrehajtásához még hézagmérőre, megfelelő villás- vagy csillagkulcsra, csavarhúzóra, esetleg kombinált- fogóra van szükség. A szelephézag értéke a motorok gépkönyvében megtalálható. Ez a személygépkocsiknál általában 0,15—0,20 mm a szívószelepnél és 0,20—0,25 mm a kipufogószelepre vonatkozóan. Az értékeket többnyire hideg motorra adják meg. (Hideg motor: leállás után legalább, 2,5—3 óra). Egyes gyárak a meleg motorra vonatkozó értéket is közük, ami mintegy 30—40 százalékkal nagyobb az előbbieknél. (Meleg motor: leállás után kb. 30—40 perc.) A hézag méréséhez és beállításához a vezérlőműtengelyt olycn helyzetbe kell forgatni, amikor a kérdéses szelepet emelő bütykök emelkedése a legkisebb. Ez legtöbbször a megfelelő dugattyú felső holtpontjával esik eqybe. Ennek a pontnck a beállítási módszere nem minden típusnál egyforma. Kezdjük a leggyakoribbal: az összenyitásos módszerrel, (így kell pl. beállítani a Dacia, Skoda, P—125 stb. szelepeit). A módszer lényege, hogy a kipufogó ütem végén a szelepek a felső holtponton átfedik egymást. Azaz amikor az egyik henger kipufogószelepe majdnem bezár és szívószelepe már nyitni kezd, a vele azonos magasságban dolqozó dugattyú pontosan a felső holtpontban van. Négvhenqeres motoroknál az első és negyedik, valamint a második és harmadik henger dugattyúja fut eqyütt. Tehát. ha a neqyedik henger szelepei váltanak, akkor kell az első henqer szelepeit beállítani, maid értelemszerűen így tovább a többit. A meqfelelő vastagsáqú hézagmérőnek a szelephimba és a szelepzár között, tehát némi ellenállással, kell elcsúsznia, ha a hézaq megfelelő. Szükség esetén a szelephimba csavar- iának állításával korrigáljuk a különbséget. Az anya fellazítása után az állítócsavart hajtsuk be annyira, hogy a hézagmérőt beszorítsa. Az anya meghúzásakor rögzítsük azt, hogy ne mozduljon el. Ha jó érzékkel állítottuk be a csavar előfeszítését, az anya meghúzása után épp a kívánt hézagot kapjuk. A felülvezérelt konstrukcióknál a sze'epek váltását körülményes ellenőrizni. Ezért itt a szelepállítási pontokat a gyár a vezérműtengely lánckerekén többnyire bejelöli. (Pl. Zsiguli.) Ismét más módszert kell alkalmazni a Renault 4-es és 16-os típusnál. Ezek vezérmű- tengelyét olyan profilú bütykökkel szerkesztették, hogy azok legkisebb emelkedése nem esik egybe a felső holtponti dugattyú állásával. A hagyományos módon beállított szelephézagok tehát nem felelnek meg. A motor zajosabban jár és teljesítménye is csökken. A helyes beállításra több módszer van. Most a legegyszerűbb megoldást ismertetjük, bár ez valamivel hosszadalmasabb munkaművelettel jár. Tehát, ha pl. az első henger kipufoqószelepe teljes nyitáson áll, akkor kell a negyedik henqer kipufogószelepének hézagát állítani. Ha a szelepeket egymást követően számozzuk, akkor ebben az esetben az 1-es és a 8-as szelep függ össze és összegük 9. Álljon most ugyanennek a hengernek a szívószelepe teljes nyitáson, szómszerint a 2-es, akkor a negyedik henger szívószelepét kell beállítani, amelynek száma 7-es. Tehát a két szelep összege ismét 9. A többi szelep beállításánál hasonló módon kell eljárni, vagyis a nyitáson álló és az állítandó szelep sorszámának összege mindig 9 kell legyen. A szelepállítással kapcsolatban érdemes méq a következőket megjegyezni: a négy- henqeres sormotorok qyúj- tási sorrendje általában 1—3—4—2, tehát ebben a sorrendben lehet a leggyorsabban a szelepállítás műveletét elvégezni. A másik, hogy a szelepsor mindig kipufogószeleppel kezdődik, majd két szívószelep következik. Ezután ismét kipufogó, majd két szívó. A sort ismét kipufogószelep zárja- . . Búsbarna László Marad a nyár Az elmúlt hét második felében hűvösebb levegőtömeg érkezett Közép-Európa fölé, amely három-négynapos kisebb lehűlést okozott. Országos esőket azonban neiji hozott — a mezőgazdászok bánatára — csak helyi záporokat, zivatarokat, főleg a dunántúli részeken és esetenként a keleti országrészben. A strandolást azonban az időjárás nem veszélyeztette, szombaton és vasárnap a víkendezőkre jó idő járt, amit ki is használtak a vízpartokon és a hegyvidéki kirándulóhelyeken. — Milyen lesz a hét első felének időjárása? — erre a kérdésre Kapovits Albertné, a Meteorológiai Intézet középtávú előrejelző osztályának munkatársa elmondotta, hogy a hűvösebb légtömeg lényegében „lefutotta magát", a következő napokban az időjárásban nagyobb változás nem lesz. A BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres: — HEGESZTŐKET, — PANELSZERELÖKET, — HŐSZIGETELŐKET, — VASÚTI FELÉPÍTMÉNYEST, — KŐMŰVEST, — ÁCSOKAT, — LAKATOSOKAT, — SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés; BARANYA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Pécs, Szántó Kovács János u. 1. (ÉM Szálló). Munkaerőgazdálkodás. Minden érdeklődő levélre válaszolunk! Levélcím : 7601 Pécs, Pf.: 147.
