Dunántúli Napló, 1976. július (33. évfolyam, 180-210. szám)

1976-06-01 180. szám

Dunántúlt QaplO XXXIII. évfolyam, 180. szám 1976. július 1., csütörtök Ara: 80 fillér A berlini értekezlet záródokumentuma Az európai biztonságért, békéért,együttműködésért és társadalmi haladásért ■■■ Szerdán magyar idő szerint 9 órakor folytatta munkáját Berlinben az eu­rópai kommunista és mun­káspártok konferenciája, amelynek munkájában 29 küldöttség vesz részt. A konferencia hatodik ülésé­nek elnöki tisztét Georges Marchais, a Francia Kom­munista Párt delegációjá­nak vezetője, a párt fő­titkára töltötte be. A kon­ferencia második napján felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára is. Délután megtartották a konferencia néhány per­ces záróülését. Elhatároz­ták, hogy a szerkesztőbi­zottság által {kidolgozott dokumentum-tervezetet el­fogadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bo­csátják. A délutáni órákban az NSZEP Központi Bizottsá­ga fogadást adott a berli­ni konferencián részt vett 29 küldöttség tiszteletére. A konferencia színhelye, a Hotel Stadt Berlin Kádár János elvtárs beszéde az európai kommunista és munkáspártok értekezletén Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt, küldöttségünk nevé­ben tisztelettel köszöntőm ta­nácskozásunk minden résztve­vőjét, testvérpártjainkat, Euró­pa kommunistáinak sokmilliós táborát. Pártunk üdvözölte és kezdettől fogva támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Abban a meggyőződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nem­zetközi helyzet közös elemzé­sével, a békét és a társadalmi haladást előmozdító közös ten­nivalóink meghatározásával, kölcsönös szolidaritásunk ki­fejezésével jó szolgálatot te­szünk Európa népeinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a tanácskozás­hoz biztosított kitűnő feltétele­kért őszinte köszönetét mon­dok házigazdáinknak, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának. Kedves Elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszonyait az enyhülés és a világ forra­dalmi folyamatainak előreha­ladása jellemzi. Az erőviszo­nyok a szocialista világrend- szer, a nemzetközi munkásosz­tály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet ked­vező alakulásának fontos té­nyezője a szocialista országok dinamikus fejlődése, összefo­gása, békepolitikája és teljes szolidaritása a haladás min­den erejével. A szocialista or­szágok együttes ereje jelenti ma a világ békéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függet­lenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőződésünk, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban folyó szocialista építőmunkával, de­mokratikus rendszerünk fej­lesztésével, nemzetközi tevé­kenységünkkel nemcsak né­pünk érdekeit szolgáljuk, ha­nem hozzájárulunk a szocializ­mus nemzetközi pozícióinak erősítéséhez, a szocialista or­szágok öszefogásának megszi­lárdításához. Ugyanakkor an­nak is tudatában vagyunk, hogy a szocializmus építésé­ben fontos, sőt nélkülözhetet­len erőforrást jelent számunk­ra az a nemzetközi szolidari­tás, amelyet mindig is tapasz­taltunk a világ haladó erői, mindenekelőtt a szocialista or­szágok és a nemzetközi kom­munista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésének jelentős tényezője a kapitalis­ta országok kizsákmányolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozódó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal ke­res kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dolgozók vállá­ra rakni és fokozza a monopó­liumok diktatúráját. A hely­zet gyökeres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely (Folytatás a 2. oldalon.) 190 millió munkavédelemre II termelőszövetkezetekben kevesebb a baleset Megyénk termelőszövetkeze­tei az elmúlt öt esztendőben közel 190 millió forintot for­dítottak munkavédelemre. Nagy összeg, de elhalasztha- tatlan követelményként jelent­kezett, hiszen a mezőgazda- ' ságban végbemenő változások egyik fő jellemzője a termelés gépesítése, s ez megnövelte a munka veszélyforrásainak szá­mát. Tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanács végrehajtó bi­zottsága foglalkozott a tsz-ek munkavédelmi helyzetével, s mint azt egyöntetűen megálla­pították, ugrásszerű javulás ta­pasztalható. Hiszen tavaly 30— 30 százalékkal volt kevesebb a balesetek és a kiesett munka­napok száma, mint öt eszten­dővel korábban. Hasonló mó­don kedvezően csökkent a ha­lálos balesetek száma - 1975- ben mindössze 3 volt —, s ha e baleseti helyzetképet az or­szágos adatokkal összevetjük, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a megyék között nálunk a legkedvezőbb a helyzet. Termelőszövetkezeti munka­helyeink szociális ellátottságá­ra is folyamatos javulás a jellemző. Azonban, mint azt dr. Diófási Lajos hozzászólá­sában hangsúlyozta, az úgy­nevezett „nem telepített mun­kahelyek" ellátása kritikán alu­li. Pedig a szövetkezeti veze­tők feladata lenne, hogy a kézimunka-igényes mezőgazda- sági munkák idején az esőzé­sek ellen védelmet nyújtó, egy­ben az étkezések célját is szolgáló, provizórikus tartózko­dási helyeket — lakókocsikat 1978-ra várható a 330 ágyas szigetvári elmeosztály átadása — biztosítsanak, s tegyenek meg mindent azért, hogy min­den aratónak ivóvize, megfe­lelő tisztálkodási lehetősége legyen, ökrös Imre, az SZMT munkavédelmi bizottságának vezetője jó hírrel is szolgált: az úgynevezett „szociális lakó­kocsik" prototípusait Kecske­méten elkészítették, s rövide­sen elkezdik sorozatgyártásu­kat. Dr. Diótási Lajos egy igen régi gondot tett szóvá: a nö­vényvédők munkaruhájának gondját. Nincs az az ember, aki órákon át tudna dolgozni ezekben a zárt, maszkos öltö­zetekben 35—40 fokos meleg kíséretében. Javaslata: az elő­írásokat meg kell változtatni, s olyan ruhákat kell készíteni, amely nem átok a permetező számára. Szó esett a tsz biz­tonsági megbízottak rendkívüli tájékozatlanságáról, magukra hagyatottságáról is. Dr. Baracs József, a mezőgazdasági osz­tály vezetője ígéretet tett: a téli továbbképzések sorában a munkavédelem ezen katonáit is képezni fogják, tanfolyamo­kat szerveznek számukra. A vi­tát dr. Földvári János össze- " gezte, megállapítva, hogy a mezőgazdasági üzemek mun­kavédelmi helyzete javul. Ez­után is fordítsunk több és több energiát a megelőzésre, te­gyünk meg mindent annak ér­dekében, hogy szövetkezet és szövetkezet között szociális el­látás szempontjából ne legye­nek szakadékok. A végrehajtó bizottság ezt követően dr. Szabó József NEB-elnök előterjesztésében a költségvetési maradványok helyzetét elemezte különös te­kintettel a szociális, egészség- ügyi és kulturális ágazatok­ban. Megállapíthatták, hogy jó| gazdálkodunk, jól osztjuk fel a forintjainkat. A vita so­rán azonban Baranya égető gondjáról is szó esett: az épí­tőipar igen nagy kapacitás- hiánnyal küzd, s emiatt sok esetben hiába van pénz és terv, nem tudjuk elképzelése­inket maradéktalanul megvaló­sítani. Több egyedi ügy között a ' vb javasolta a harkányi kem­ping területén építendő nyara­lóházak és az Abaligeten léte­sítendő kemping pályázati úton történő megvalósítását. Ennek értelmében a létesítményekhez az Országos Idegenforgalmi Tanács biztosítaná a pénzesz­közök nagyrészét, 10 százalé­kos saját alap és 30 százalé­kos bankhitel mellett. Kozma Ferenc rMnWFInílWí-iTITr~fTT~" tMHvwMKtno»-itimmrm mm Hz ösziárpa aratását tegnap kezdték meg Csányoszián. A helyi termelőszövetkezet negyvenkét hektáron termeszt ősziárpát, mely­ből szép termés ígérkezik. — Szokolai felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom