Dunántúli Napló, 1976. június (33. évfolyam, 150-179. szám)

1976-06-08 157. szám

e Dunántúli napló 1976. június 8, kedd I ismerjük meg töményeinket Területmegosztás Elragadtatottan hallgattam az úttörők riportját Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnö­kével. Mindenekelőtt a ter­mészetességük és élelmessé­gük nyűgözött le. Kíváncsiak voltak ezek a gyerekek, de tá­jékozottak is a maguk mód­ján. Kérdéseik ráadásul úgy sorjáztak, hogy a válaszokból kerek, érzékletes kép alakult ki egy állami vezető életéről, hét­köznapjairól, gondjairól is. A kérdések ugyanakkor nem vol­tak feszesen felnőttesek, netán mesterkéltek. Jellemzően és kedvesen a ,,mai gyerekek" érdeklődési köréről vallottak, beleértve olyasmiket is, hogy milyen márkájú autóval jár az elnök. Úgy gondolom, ebben a miliőben válaszolni is kellemes lehetett, ezért alakulhatott ki a kis kollektív interjúnak ilyen fesztelen, közvetlen, kedves lég­köre. Másrészt, ha a gyerekek nem otthonosak eléggé a ma­guk szintjén a világban, a ri­port eleve nem lehetett volna ilyen tartalmas. Az okos, ügyes úttörőkről a serdültebb ifjúság olykor ugyancsak lenyűgöző tudása jut az ember eszébe. Valószí­nűleg nemcsak azért olyan nép­szerűek a vetélkedők, mert ren­delkeznek az „élő adás” min­den varázsával, s mert renge­teg információt szolgáltatnak, hanem azért is, mert jól esik tapasztalni az erőtartalékokat, amelyek ebben az országban a fejekben találhatók. A külpoli­tikai vetélkedő döntőjében, igaz, már felnőttek vívtak csa­tát dátumokkal és adatokkal — de a kép nem kevésbé le­bilincselő volt. Ha pedig bele­gondol az ember, hogy ezt az imponáló tudást egyszerű új­ságolvasás segítségével is el lehet sajátítani, s hogy — ha nem is ilyen szinten, de — ha­zánkban bizonyára ezrek és ezrek rendelkeznek a külpoli­tika ilyen ismeretével, akkor még több okunk van egy kis büszkeségre. Végül pedig nagyszerű dolog az is, hogy akár több műsorra való művészt találhatunk már az országban, akik a tévé Ki mit tud-jain tűntek fel. A to- borzó jól sikerült — s nagy érdeklődéssel várjuk, milyen aranytartalékok fognak felszín­re kerülni a következő Ki mit tud-on. H. E. A benzinben rejlő kémiai energiát az Oltó-motorok me­chanikai energiává alakítják. Ahhoz, hogy ez egyáltalán lét­rejöhessen, az üzemanyagot előbb megfelelő arányú ben­zin-levegő keverékké kell át­alakítani. Az előkészítés jelen­tős részben a porlasztó segítsé­gével történik. A keverékképzés folyamata a következő: a motor dugattyúi okozta szívóhatás a szívócsonk­ban légritkulást okoz. A nyo­máskülönbség kiegyenlítése a porlasztó szívótorkán keresztül történik. A legnagyobb dep­resszió és légsebesség a torok elszűkülő részén jön létre, ahol az üzemanyag fúváka kilépő­nyílása is elhelyezkedik. Nagy teljesítménynél a levegő áram­lása ezen a szakaszon eléri a 100—120 m/s sebességet. A légorkán a fúvókából icb. 25- ször kisebb sebességgel ki­áramló, néhány tized mm át­mérőjű benzincseppeket ragad magával. Az üzemanyag-ré­szecskék a motor szívócsonkjá­ban fokozatosan felgyorsulnak és részben elpárolognak. A A z állampolgárok egy része lakásépítési problémáit családiház-épi- téssel kívánja megoldani. Emellett megnövekedett a kereslet a mezőgazdasági rendeltetésű, szőlő- és gyümölcsös művelésű terü­letek iránt is. Természetes, hogy a megvásárolt föld­részleten elöbb-utóbb épít­kezni is kívánnak. Ennek egyik előfeltétele: a terü­let olyan legyen, vagy úgy kerüljön kialakításra, hogy arra az építési engedélyt kiadhassák. A telkek, földrészletek alak­jának, vagy terjedelmének megváltoztatása csak az első­fokú építésügyi hatóság előze­tes engedélye alapján lehet­séges. Az építési telek és terület kialakításának két alapvető szabálya van: egyik, hogy alakja és terjedelme az épí­tésügyi szabályoknak és o vá­ros, község rendezési tervének megfeleljen, a másik, hogy bel­területen közterületről, külterü­leten pedig legalább a köz­területhez csatlakozó saját használatú útról közvetlenül megközelíthető legyen. Az egyes városrészek, köz­ségek részletes rendezési, be­építési tervei az építésügyi ha­tóságoknál megtalálhatók. Ezekből egyértelműen megálla­pítható, hogy az adott terüle­ten pl. milyen nagyságú építé­si telek, terület alakítható ki az építésügyi szabályzat szerint. Az építésügyi szabályzat a la­kóterületeket I—IV. építési öve­zetbe sorolja, mely szerint az egyes övezetekbe tartozó terü­leteken más és más méretű (szélességű, mélységű) telkek alakíthatók ki. Ha valamely te­rületre részletes rendezési terv nem készült, akikor a városi, községi tanács végrehajtó bi­zottsága által megállapított helyben szokásos teleknagysá­got kell figyelembe venni. Az állampolgárok által előterjeszt­hető telekrendezési kérelmek a következők lehetnek: — a telek felosztás, melynek során egy földrész­letből alakul ki két vagy több telek. — a telekegyesítés és az egymással közvetlenül szomszédos két vagy több földrészlet összevonása egy lakótelekké. — a telekrendezés az egymással közvetlenül szom­szédos földrészletek közös határvonalának olyan meg­változtatása, melynek kö­vetkeztében : maradék emulzió vékony hár­tyát képezve a cső falán, las­san kúszik tovább a hengerek felé. Felületén hullámok ala­kulnak ki, melyek tarajáról újabb cseppek válnak ki és párotoknak el. A keverékkép­zés végső folyamata már ma­gában a hengerekben követ­kezik be. A porlasztó, ha a motor ál­landó terheléssel üzemelne, igen egyszerű szerkezet lehet­ne. A gyakorlatban azonban különböző teljesítményre van szükség, ami más-más arányú benzin-levegő keveréket kíván meg. Ezen kívül a porlasztónak kell biztosítania a könnyű in­dítást, az egyenletes üresjá­rást, a jó gyorsítást és részter­helésnél a gazdaságos üzemet is. Ez a sokrétű feladat már csak fúvókarendszerek és se­gédberendezések segítségével oldható meg, ami végül is vi­szonylag bonyolult szerkezethez vezet. A porlasztónak mindezen túl — környezetvédelmi előírá­sok miatt — minimálisra kell csökkentenie a kipufogógázok­— az építésügyi szabályok­nak meg nem felelő alakú és terjedelmű földrészlet lakótelekké, — a kialakult szabálytalan (pl. ferde, törtvonalú) határvonal szabályossá válik. — a t e I e k a I a ki t ás az alakjuk vagy terjedelmük miatt be nem építhető szomszédos, vagy telekcso­portot alkotó földrészletek átalakítása lakótelekké. A telekótalakításra azonban az engedély csak akkor adha­tó meg, ha azt az érdekelt tulajdonosoknak a terület- nagyság és szám szerinti többsége kéri. Kivételt ké­pez, ha azt az építésügyi hatóság hivatalból rendeli el. Az ismertetett telekrendezési fajtáknak legfontosabb közös szabálya, hogy általában az érdekeltek kérelmére történnek. Célszerű tudni, hogy az építés­ügyi hatóság hivatalból az ilyen eljárást akkor is elren­delheti, ha az érdekeltek ké­relmére kiadott engedélyben foglaltak megegyezés hiányá­ban nem hajhatók végre. A telekrendezésre vonatkozó kérelem előterjesztése előtt az elsőfokú építésügyi hatóságtól elvi telekrendezési engedélyt kell kérni. Ezt a rendezéssel érintett bármelyik tulajdonos előterjesztheti, valamint az is, aki a földrészlettel kapcsolatos tulajdonosi igényt akar érvé­nyesíteni. Tehát bárki, — így akinek pl. vételi szándéka van a földrészlet egy részére — nem terjeszthet elő telekren­dezési kérelmet. A kérelem elbírálásának elő­feltétele a telekrendezés fajtá­jának megjelölése, a földrész­let adatainak (hrsz., méret, ter­jedelem, beépítettség) és a tu­lajdonosok nevének és címé­nek közlése. Az elvi engedély egy évig érvényes. A végleges megosztási kérelmet ezen időn belül az elvi telekrendezési en­gedélyben előírt feltételek tel­jesítése után az előbb leírt személyek terjeszthetik elő. Ek­kor kell csatolni a járási föld­hivatal által záradékolt telek­alakítási terv 5 példányát, va­lamint az érintett földrészletek 3 hónapnál nem régibb telek­könyvi kivonatát. A felsoroltakon felül egyéb, az állampolgárokat érintő te­lekalakítási fajták is vannak, melyek értelemszerűen csak az építésügyi hatóság engedélye alapján realizálhatók. így en­ban lévő ártalmas égéstermé­kek arányát, ami a benzin­motoroknál különösen üresjá­ratban kedvezőtlen. Ennek mér­séklése érdekében az üresjárati rendszer gyárilag, nagy lég­felesleggel rendelkező, tehát szegény keverékre van beállít­va. Ezen helytelen szabályozás­sal nemcsak sokat lehet ron­tani, de a túl dús üresjárati keverék a fogyasztást is meg­növeli. Az üresjárati rendszer tulaj­donképpen egy segédporlasztó. Nemcsak a motor terhelés nél­küli üzemét biztosítja, hanem a közepes fordulatszám eléréséig elősegíti a fokozatmenetes át­menetet is. A motor alapjára­tánál a fojtószelep csak kis mértékben van nyitva. Ebben az állásban a szelep alatt és fölött egy-egy furat található a szívótorok falán. A furatok az üresjárati levegő- és üzem- anyagfúvóka csatorna alsó tor­kolatai. Alapgáznál csak az alsó furatnál keletkezik dep­resszió, ami onnan levegővel habosított benzincseppeket visz magával. Ennek mennyisége egy kúposvégű csavarral sza­bályozható. Ezt kifelé hajtva a beömlőnyílás keresztmetszete nő, míg becsavarva szűkül. Minthogy az emulzió a fojtó­szelep és a torok közötti résen beáramló tiszta levegővel ke­veredik, ezzel lehetőség nyílik gedélyköteles belterületen a földrészlet alakjának és terje­delmének bármilyen megvál­toztatása, a külterületi terület- rendezés pedig akkor, ha a megosztás következtében 3000 négyzetméter (834 négyszögöl)- nél kisebb földrészletek kelet­keznek. Szükséges azonban hangsú­lyozd, amennyiben az építés­ügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a telekalakítás következ­tében a terület rendeltetésé­nek és a város (község) érde­keinek meg nem felelő telepü­lés vagy beépítés keletkeznék, az engedély megadását meg kell tagadni. Erre elsősorban a külterületi — nem zártkerti — földrészletek megosztási ké­relmének elbírálása során ke­rülhet sor. Ugyanis a zártker­ten kívüli, szőlő- és gyümölcsös művelésű területen csak 2000 négyzetméter (556 négyszögöl)- nél nagyobb földrészleten le­het építkezni. A tapasztalatok szerint a tu­lajdonosok kisebb földrészletre is építkezni kívánnak. Ez vi­szont elsősorban úgy akadá­lyozható meg, ha élve a jog­szabályi lehetőséggel — az abban foglaltak fennállása esetén — olyan földrészletek kialakítását, melyre építeni nem lehet, a megosztást sem engedélyezi a hatóság. Az engedély — az előbb le­írt esetben — azonban nem tagadható meg, ha a megosz­tás a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló szabálvok végrehojtása miatt szükséges. Külterületen azonbon 720 négyzetméter (200 négyszögöl)-nél kisebb föld­részletek ilyen esetben sem alakíthatók ki. A földtörvény szerint a zártkerten kívüli kül­területi szőlő, és gyümölcsös művelésű területből egy sze­mély tulajdonában — ameny- nyiben a műveléssel nem élet­hivatásszerűen foglalkozik — legfeljebb 6000 négyzetméter (1668 négyszögöl) nagyságú terület lehet. A telekalakítási engedély­ben foglaltak, illetve a föld­részlet tulajdonjogában bekö­vetkezett változás telekkönyi átvezetését, annak jogerőre emelkedése utón az érdekel­tek, csak érvényes szerződés alapián kérhetik. A telekkönyvi bejegyzést az engedély jog­erőre emelkedésétől számított 2 éven belül kell kérni. Ha er­re nem kerülne sor, az enge­dély érvényét veszti. Dr. Buzánszky Béla a keverék dúsítására, illetve szegényítésére. A fojtószelep további nyitá­sával a légritkulás a felső fu­ratnál is érvényesül és a ki­áramló keverék dúsítja a főfú- vókából még csak mérsékelten áramló benzinszegény keveré­ket. Ez magyarázza a rosszul szabályozott, benzindús üres­járat okozta fogyasztás növe­kedést, amely — különösen városi forgalomban — elérheti a 0,5—1 litert is. Az alapjárat beállítását min­dig üzemmeleg motornál kell elvégezni. Először a keverék­szabályozó csavar állításával keressük meg a motor maxi­mális fordulatszómát. A csa­vart befelé hajtva a fordulat­szám nő, majd egy bizonyos ponton túl a motor járása egyenlőtlenné válik. Ekkor csa­varjuk kifelé a csavart annyira, hogy a motor egyenletesen pö­rögjön. Ezután, ha szükséges, a fojtószelep állítócsavarjával szabályozzuk be a megfelelő f ordu látszó mot. Végezetül is­mét a keverékszabályozót csa­varjuk beljebb, de csak any- nyira, hogy a motor járása egyenletes maradjon. Az üres­járatot ne állítsuk túl ala­csonyra, mert a motor leállhat. A túl magas fordulat viszont felesleges benrit fogyaszt és mérsékli a motor fékező ha­tását is. Búsbarna László A porlasztóról Balazs kapura lö a Dunaújváros elleni mérkőzésen. Labdarúgó NB III. mérkőzés a PVSK-pályán. Dunaújváros—PVSK 2:1 (0:1). Mérkőzésről mérkőzésre A Szovjetunió nyerte az UEFA-tornát Vasárnap Budapesten a Nép­stadionban befejeződtek az UEFA-torna mérkőzései. A dön­tőben a Szovjetunió nagy küz­delemben győzött Magyaror­szág ellen. Nem sokkal a kezdés után úgy látszott hogy hamar előny­höz jut a magyar csapat: Tokár kitűnő beadásából Mater fe­jese csak centiméterekkel ke­rülte el a kaput. Aztán akadt még néhány akció, majd re­mek középpályásai révén fizi­kai és technikai fölénybe ke­rült a szovjet csapat. Szünet utón több változás történt a csapatok összeállítá­sában, a szovjet együttes elő­nye birtokában óvatosabban játszott, a magyar csapat ki- egyenlítése azonban nem sike­rült. A szovjet együttes jogosan jutott az UEFA-torna arany­érméhez, végig veretlen maradt, és öt lejátszott mérkőzésén egyetlen egy gólt sem kapott. A XXIX. UEFA-kupa vég­eredménye: 1. Szovjetunió, 2. Magyarország, 3. Spanyol- ország, 4. Franciaország. Labdarúgó NB III. Dunaújvárosi Építők—PVSK 2:1 (0:1). PVSK-pálya, 100 né­ző. V.: Gozdán. PVSK: Sulyok — Hergenrőder (Palatincz), Szabó, Balázs, Engert, Zoltai, Kaszás, Kresz, Iván, Somogyvá- ri, Gyurina. Edző: Lendvai Mik­lós. A PVSK az első félidőben nagy fölényben játszott, szünet után két potyagólt kapott, mely a D. Építők számára jelentette a két pontot. A 71. percben Hrych (D. Építők) kiállítva. Góllövők: Földi, Sinka, illetve Somogyvári. Jók: Péter, Kalmár, Debreceni, Simon G., illetve Engert. Mázaszászvári Bányász—EMG SK 1:0 (1:0). Sashalom, 300 néző. V.: Kövesfalvi. Máza- szászvár: Szulics — Kólya, Szé­les, Kocsis, Katona, Pataki, Bíró, Kovács, Horony (Csábrák), Steimler, Csordás (Demeter). Edző: Stepán Tibor. A jól vé­dekező és gólveszélyesen tá­madó bányászcsapat megérde­melten győzött. A 89. percben Hoffmann (EMG SK) utánrú- gásért kiállítva. Góllövő: Steim- ier (a mezőny legjobbja), Szu­lics, Katona. Az EMG SK-ból senkit sem lehet kiemelni. Pécsi BTC—BKV Előre 2:1 (1:1). Bőrgyár-pálya, 100 néző. V.: Zsalakó. BTC: Vincze — Is- tókovics, Bogdán, Bodor, Bíró, Várhelyi, Hajós, Fiegler, Kiss, Balázs, Lauer. Edző: Horváth László. A nagy becsvággyal küzdő bőrgyári csapat végig frissebb volt, mint ellenfele és ez döntőnek bizonyult. A kispa- don ülő Sast (BTC) a játékve­zető sportszerűtlen megjegy­zésért kiállította. Góllövő: Lauer (2, egyet 11-esből), illet­ve Gubák. Jók: Bíró, Hajós, Balázs, Lauer, illetve Gulácsi. Enyingi MEDOSZ—Véméndi Tsz SK 2:2 (2:1). Enying, 1200 néző. V.: Szendrői. Véménd: Doszpoth — Rótt I., Rótt II., Kajtár, Fiochs (Törjék), Kiss, Szabó, Horváth, Hüber, Orosz, Bencsik. Edző: Rónai István. A hazaiak már 2:0-ra vezettek, mikor a második félidőben egyenlített a Véménd. Góllövők: Csehkis, Bereczki, illetve Rótt ll„ Rótt I. (11-esből). * Az NB III. további eredmé­nyei: Ganz-MÁVAG—Dombó­vári Spartacus 3:0, Barcs—Per­bál 2:1, Bp. Építők—Szív. MÁV Előre 1:0. Lőrinci Fonó—Siófoki Bányász 3:0, csics SE 2:1. AZ NB 1. G.-MAVAG 2. Szfv. MÁV 3. BKV Bóra 4. Pénzügyőr 5. Véménd 6. Siófok 7. Lőrinci Fonó 8. PVSK 9. EMG SK 10. Enying 11. Bp. Építők 12. Perbál 13. Barcs 14. Mázaszászvár 15. Táncsics 16. D. Építők 17. PBTC 18. Dombóvár 19. ÉRDÉRT Pénzügyűr—Tán III. ÁLLASA 33 22 7 4 83-31 51 33 21 5 7 69-38 47 33 20 4 9 74-41 44 33 18 7 8 73-58 43 33 16 7 10 76-57 39 33 16 7 10 42-37 39 33 15 7 11 53-41 37 33 15 7 11 48-36 37 33 11 9 13 42-45 31 34 12 7 15 40-57 31 34 12 5 17 50-51 29 33 9 11 13 43-52 29 33 12 5 116 33-59 29 33 8 12 13 41-48 28 33 9 9 15 37-42 27 33 8 11 14 37-47 27 33 8 6 19 35-71 22 33 7 7 19 31-61 21 33 7 5 21 35-70 19 Megyebajnokság Mágocs—Beremend 2:0 (2:0), Szigetvár—Pogány 0:0, Mohács —Sellye 3:1 (3:1), Steinmetz SE—Pécsi Kinizsi 0:3 (0:1), Uni­versitas PEAC—Kesztyűgyár 0:2 (0:2), Sásd—István-akna 0:0, Boly—Vasasi Bányász 2:0 (2:0), Percelángyár—Gázmű 1:2 (1:1), Egy hétközben lejátszott mérkő­zés, Steinmetz SE—Vasasi Bá­nyász 1:1 (0:0). A MEGYEBAJNOKSAG ALLASA 1. Szigetvár 28 21 6 1 81-18 48 2. P. Kinizsi 28 14 8 6 43-20 36 3. Mohács 28 15 5 8 44-29 35 4. Kesztyűgyár 28 13 7 8 36-25 33 5. Boly 28 12 8 8 49-41 32 6. U. PEAC 28 12 6 10 49-36 30 7. Pogány 28 11 7 10 47-40 29 8. Vasasi B. 28 11 6 11 38-37 28 9. Steinmetz SE 28 10 7 11 30-40 27 10. Beremend 28 10 6 12 40-47 26 11. Gázmű 28 8 9 11 43-48 25 12. Sellye 28 10 3 15 38-40 23 13. Porcelángyár 28 8 7 13 39-47 23 14. Mágocs 28 8 7 13 36-54 23 15. István-akna 28 7 5 16 25-45 19 16. Sásd 28 3 5 20 20-90 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom